Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

1979. augusztus 7. Megemlékezés Hirosimában Nicaragua Felszámolják az Írástudatlanságot Hétfőn Hirosimában több mint harmincezer ember részvételével emlékeztek meg a várost megsemmisítő ame­rikai atombomba ledobásá- nak 34. évfordulójáról. Araki Takesi, Hirosima polgármestere és az áldoza­tok hozzátartozóinak képvi­selői helyi idő szerint 8 óra­kor a Békepark márványosz­lopára helyezték annak az újabb 2090 személynek a ne­vét ismertető táblát, akik tavaly hunytak el, még min­A SZOT meghívására Pek- ka Oivionak, a Finn Szak- szervezetek Központi Szövet­sége (SAK) elnökének veze­tésével hétfőn küldöttség ér­kezett Budapestre. A legna­gyobb finn szakszervezeti szövetség képviselői a ma­gyar szakszervezetek veze­tőivel véleményt cserélnek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről. A finn testvérszervezet dig a 34 évvel ezelőtti atom­támadás késői áldozataiként. Az áldozatok teljes számát mintegy kétszázezerre becsü­lik. Reggel 8 óra tizenöt perc­kor — ekkor oldotta ki 34 évvel ezelőtt az atombombát a város fölött a B—29 ame­rikai bombázó — megkon- dult a béke harangja és a tömeg egy perces néma ke­gyelettel adózott az első atomtámadás áldozatainak. képviselőit a Ferihegyi re­pülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és a SZOT titkárságának tagjai fogad­ták. Jelen volt Hannu Hah­nen, Finnország magyaror­szági nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. Hétfő délután megkezdőd­tek a tárgyalások a Gáspár Sándor és a Pekka Oivio ve­zette magyar és finn szak- szervezeti küldöttségek kö­zött. Szeptember 17-én új tan­tervekkel megkezdődik az iskolaév Nicaraguában — mondotta vasárnap dr. Car­los Tunnermann oktatásügyi miniszter. Augusztus 20-tól kezdve az egyetemi oktatók, tanárok, főiskolások és egyetemisták, valamint az iskolások közül az idősebbek tanfolyamokon ismerkednek majd meg a nemzeti újjáépítés kormá­nyának és a sandinistáknak a programjával, az új tör­vényekkel és rendeletekkel. A diákoknak és a gyere­keknek módjuk nyílik arra, hogy ifjúsági fesztiválokon, Újabb kínai provokációk Mint a VNA vietnami hír- ügynökség jelenti, Kína to­vábbra is súlyos provokáció­kat követ el a vietnami— kínai határon. A kínai fél az elmúlt napokban is soroza­tosan ágyú- és aknavető- tűzzel árasztotta el a határ' menti vietnami területeket, kínai alegységek pedig be­hatoltak a Ha Tuyen nevű tartományba. Az akciónak több áldozata volt a vietna­mi lakosság körében és je­lentős anyagi károk is kelet­keztek. Emellett a kínai fél az utóbbi időben sorozatosan incidenseket idézett elő a határ menti Quang Ninh tartománybeli Bacluen-híd körzetében. Július 28-a és augusztus 1. között több száz kínai katona fedezete alatt több tucatnyi kínai katona nyomult a hídon át vietnami területre. Közülük többen behatoltak a vietnami terüle­ten található határőrségi épület helyiségébe. politikai dalrendezvényeken, irodalmi, művészeti és sport- vetélkedőkön mérhessék ösz- sze tudásukat. 1980 az oktatásügy éve lesz, ez alatt nagyarányú mozgalom segítségével pró­bálják meg felszámolni a so- mozista rendszertől öröksé­gül maradt 65—70 százalé­kos írástudatlanságot. A kampányra mintegy 200 000 főiskolást és egyetemistát készítenek fel. A nicaraguai oktatásügy fellendítéséhez egy sor nemzetközi szervezet és ország ajánlotta fel támo­gatását, így Kuba és a Né­met Demokratikus Köztársa­Walter Guevara Arzet, a kongresszus elnökét jelölte ideiglenes elnökké vasárnap este 4 sikertelen szavazás után a bolíviai parlament két házának együttes ülése. Walter Guevara Arze 68 esztendős, korábban volt már belügyminiszter és külügy­miniszter is az MNR-hez, a Nemzeti Forradalmi Mozga­lomhoz tartozó egyik kisebb párt tagja. Mint ismeretes, a választá­sokon indult két jelölt közül egyik sem szerezte meg az elnökséghez szükséges abszo­lút többséget. ;Guevara újságírók kérdé­seire válaszolva kijelentette: arra fog törekedni, hogy minden párt és a katonaság is részt vegyen a kormány­ság is — mondotta Tunner­mann az ADN hírügynök­ség tudósítójának. Vasárnap egyébként két küldöttség érkezet Managuá- ba: a Szocialista Internacio- nálé küldöttségének élén Ma­rio Soares, a Portugál Szo­cialista Párt vezetője áll, Ed­ward Zorinsky nebraskai demokrata szenátor vezetésé­vel pedig öttagú amerikai delegáció érkezett a közép­amerikai országba. Mindkét küldöttség tanulmányozni kí­vánja a nicaraguai helyze­tet, valamint az országnak nyújtandó támogatás lehető­ségeit. ban. Guevara a tervek sze­rint egy évig maradna hatal­mon és közben újabb vá­lasztásokat ír ki. Amennyiben Guevara Ar­zet megválasztják és beiktat­ják az elnöki tisztségbe, Bo­líviában 15 évi katonai ura­lom után első ízben kerül polgári vezetés kezébe a ha­talom. Hírügynökségi jelentések szerint a bolíviai parlament váratlanul leállította a Wal­ter Guevara Arze elnökké jelölésére irányuló folyama­tot, miután hirtelen éles el­lentét lángolt fel a bal és balközép pártokat tömörítő Demokratikus és Népi Egy­ség (UDP), valamint a Nem­zeti Forradalmi Mozgalom (MNR) között. Magyar küldöttség utazott Bukarestbe Az üzemanyag-vásárlással kapcsolatos romániai intéz­kedésekről folytatott magyar —román megbeszélések ke­retében vasárnap magyar küldöttség utazott Bukarest­be, Molnár Károly belkeres­kedelmi miniszterhelyettes vezetésével. BUDAPEST Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Bolíviai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte David Padilla Aranci- bia köztársasági elnököt. * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Michael Manley-t, Jamaica miniszterelnökét, Jamaica függetlensége ki­kiáltásának 17. évfordulója alkalmából. MOSZKVA A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság jövő évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodásának aláírására vasárnap Moszkvába érke­zett Csen Csie külkereske­delmi miniszterhelyettes, a Kínai Népköztársaság keres­kedelmi kormányküldöttsé­gének vezetője. BUDAPEST Elhunyt dr. Palotay Sán­dor, a Magyarországi Sza­badegyházak Tanácsának el­nöke. Dr. Palotay Sándor, a Magyarországi Szabadegyhá­zak Tanácsának elnöke, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának al- elnöke, a Magyarok Világ- szövetsége Elnökségének, s a HNF Budapesti Bizottságá­nak tagja 51 éves korában, súlyos betegség után hunyt el. ßsasC1 Sokezer ember vonult vasárnap a hirosimai emlékmű­höz, a nukleáris fegyverek teljes betiltását követelve. (Képtávírónkon érkezett.) Finn szakszervezeti küldöttség Budapesten Bolívia Két jelölt közül ■ egy harmadik? Kurdok négyezer éve ország nélkül Kurdisztán — a Közel-Kelet szívében Bőrük világosabb a környe­ző népekénél, nem ritka köz­tük a kék szemű, szőke hajú sem. A férfiak jellemző vise­leté a színes kendő és a bő, buggyos nadrág. A ruházat elengedhetetlen kelléke — a fegyver. A kurdokról van szó, erről a mintegy 15 milliós népről, amely laza törzsi szö­vetségekben él évezredek óta a mai Törökország, Irán, Irak területén. Számukat ezek az országok igyekszenek a valós­nál kisebbként megjelölni. Az ok: viszonyuk a kurd nemzeti kisebbséggel sohasem volt, s jelenleg sem rendezett. Törökországban például a hivatalos Ankara még nem­zeti kisebbségnek sem ismeri el őket — noha nyolcmillióan élnek az ország keleti részein. Kurdok nem léteznek — mondják a török fővárosban — csak „hegyi törökök”. A törökországi kurdok, ha­sonlóan Iránban, Irakban élő honfitársaikhoz, felkelések sorozatával próbálták kivív­ni az őket jogosan megillető nemzeti jogokat — mindeddig hiába. A kurd területek gaz­daságilag — egészségügyileg mélyen az átlag alattiak, s ez nemcsak Törökországra jellemző. STABILITASHIANY A térség politikai viszo­nyait az elmúlt évezredek- évszázadok során tartós stabi­litás sosem jellemezte, s en­nek az egyensúlyhiánynak a kurdok itták meg a levét. A perzsa, az iszlám, a mongol, majd később a török hódítók szétforgácsolták, gyakran egy­mással is szembe állították a kurd törzseket. A legalább négyezer éves népet a nyelv (a perzsával rokon kurd nyelv), a közös kulturális örökség, majd a VII. század­ban az iszlám felvétele tette egységessé. Bár mohamedán népről van szó, azt tartják, hogy a kurdok csak a ke­resztényekhez viszonyítva muzulmánok, azaz sosem ra­gadta el őket az iszlám bi- gottság. így például a kurd társadalomban a nők minden tekintetben egyenrangúak a férfiakkal. Abban, hogy a kurdok ügye mindmáig megoldatlan, nagy szerepet játszott a közel- keleti imperialista befolyás. Századunk első évtizedeiben, amikor a széthullott oszmán birodalom helyén angol és kisebb mértékben francia bá­báskodással mesterségesen hozták létre a mai Közel- Kelet államait. Az angol, francia, majd később ameri­kai tervekbe sehogyan sem illett bele az önálló Kurdisz­tán létrejötte. A mai Közel-Kelet politi­kai térképének kialakulásával egyidőben, a 20-as években kezdődött meg a kurdok tu­datos küzdelme jogaikért, amiben szerepet játszott a kurd munkásosztály és értel­miség megjelenése. FELÉRTÉKEL AZ OLAJ A Közel-Keletet világpoli­tikai-stratégiai szempontból hallatlanul felértékelő olaj csak bonyolította a kurdok helyzetét. Irakban például a mintegy másfél-kétmillió kurd lakta északi területeken van az ország óriási kőolaj- vagyonának több mint a fele. A bagdadi vezetés már csak ezért sem volt hajlandó mind a mai napig a megígért jogo­kat a kurdoknak megadni. Ami Irakot illeti, a kurdok számára az első reménysuga­rat az angolbarát királyi di­nasztia 1958-as bukása villan­totta fel. Kászim, a győztes forradalom vezetője azonban a kezdeti ígéretek után egyre inkább szembeszegült a kur- dokkal. Utódja, Aref marsall még keményebb kézzel látott neki a kurd kérdés fegyveres megoldásának. A kurdok — Musztafa Barzani, a legendás hírű vezér irányításával — fegyverrel válaszoltak. Ejtsünk néhány szót Bar- zaniról, a kurd függetlenségi mozgalom vezető alakjáról, akit az idén tavasszal temet­tek el iráni területen lévő szülőfalujában. Barzani, mint a mozgalom politikai (Kurd Demokrata Párt) és katonai vezetője középutas, minimális programot vallott, hogy vala­mennyi kurdot (földesurat és zsellért, gazdagot, szegényt) összefoghasson a nemzeti fel­szabadító háború megvívásá­ra. Ellenezte a társadalmi re­formokat, attól tartva, hogy ezekkel szembefordítja a mozgalommal az észak- kurdisztáni törzsfőnököket. Nézeteire bizonyos befolyás­sal volt az az időszak, amit emigrációban a Szovjetunió­ban töltött a haladó iráni kurd autonóm állam 1946-os leverését követően. Barzani halálos ágyán kijelentette: „Életem legnagyobb hibája az volt, hogy megbíztam az amerikaiakban.” Szavai nyil­ván arra az időszakra vonat­koztak, amikor a kurdok bi­zonyos csoportjainak a CIA pénzt és fegyvert adott, hogy az USA-érdekeknek ellent­mondó iraki baathista rend­szert ily módon is gyengítsék. A MEGOLDÁS KULCSA A kurd önállósodási törek­vések legújabb szakaszát 1979 februárjától, az iráni sahelle- nes forradalom győzelmétől számítjuk. Iránban a lakosság mintegy 8 százalékát alkotják a hivatalos államvallástól, a siitizmustól eltérő, szunnita kurdok, akiket a sah idején kegyetlen üldöztetések értek, jogaikat a legteljesebb mér­tékben megtagadták. Khomeini és mozgalma győ­zelmével a kurdok arra szá­mítottak, hogy sérelmeiket az új rendszer orvosolja. Mint­hogy azonban mindeddig ér­demi változás nem történt, egyre több kurd vallja a né­zetet, hogy ismét fegyverrel kell jogaikért küzdeni. Te­gyük hozzá, az iráni, alapve­tően haladó irányú változások ellenfelei, a nemzetközi reak­ció, a belső haladásellenes erők kihasználják azt a této­vázást, koncepciónélküliséget, amivel az iráni vezetés a nemzetiségi kérdést kezeli. Az ugyanis nem megoldás, hogy Teherán páncélosokat, csapa­tokat vet be a kurdok ellen. Persze az sem szolgálná Irán ügyét, ha most egy csapásra engednének a szélsőséges kö­veteléseknek és kisebb álla­mok sokaságára hullna szét az ország. A kiút, amelyre az iráni kommunista párt, a Tu- deh idén márciusban kidolgo­zott programja is rámutat: az új Iránon belül kell biztosí­tani a nemzetiségeket meg­illető valamennyi jogot, bele­értve az autonómia — a kur­dok fő követelése — megadá­DUNAI PÉTER Barzani egyik fia, aki a kurd fegyveresek élére állt Irán­ban

Next

/
Thumbnails
Contents