Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-07 / 183. szám
1979. augusztus 7. Megemlékezés Hirosimában Nicaragua Felszámolják az Írástudatlanságot Hétfőn Hirosimában több mint harmincezer ember részvételével emlékeztek meg a várost megsemmisítő amerikai atombomba ledobásá- nak 34. évfordulójáról. Araki Takesi, Hirosima polgármestere és az áldozatok hozzátartozóinak képviselői helyi idő szerint 8 órakor a Békepark márványoszlopára helyezték annak az újabb 2090 személynek a nevét ismertető táblát, akik tavaly hunytak el, még minA SZOT meghívására Pek- ka Oivionak, a Finn Szak- szervezetek Központi Szövetsége (SAK) elnökének vezetésével hétfőn küldöttség érkezett Budapestre. A legnagyobb finn szakszervezeti szövetség képviselői a magyar szakszervezetek vezetőivel véleményt cserélnek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. A finn testvérszervezet dig a 34 évvel ezelőtti atomtámadás késői áldozataiként. Az áldozatok teljes számát mintegy kétszázezerre becsülik. Reggel 8 óra tizenöt perckor — ekkor oldotta ki 34 évvel ezelőtt az atombombát a város fölött a B—29 amerikai bombázó — megkon- dult a béke harangja és a tömeg egy perces néma kegyelettel adózott az első atomtámadás áldozatainak. képviselőit a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és a SZOT titkárságának tagjai fogadták. Jelen volt Hannu Hahnen, Finnország magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Hétfő délután megkezdődtek a tárgyalások a Gáspár Sándor és a Pekka Oivio vezette magyar és finn szak- szervezeti küldöttségek között. Szeptember 17-én új tantervekkel megkezdődik az iskolaév Nicaraguában — mondotta vasárnap dr. Carlos Tunnermann oktatásügyi miniszter. Augusztus 20-tól kezdve az egyetemi oktatók, tanárok, főiskolások és egyetemisták, valamint az iskolások közül az idősebbek tanfolyamokon ismerkednek majd meg a nemzeti újjáépítés kormányának és a sandinistáknak a programjával, az új törvényekkel és rendeletekkel. A diákoknak és a gyerekeknek módjuk nyílik arra, hogy ifjúsági fesztiválokon, Újabb kínai provokációk Mint a VNA vietnami hír- ügynökség jelenti, Kína továbbra is súlyos provokációkat követ el a vietnami— kínai határon. A kínai fél az elmúlt napokban is sorozatosan ágyú- és aknavető- tűzzel árasztotta el a határ' menti vietnami területeket, kínai alegységek pedig behatoltak a Ha Tuyen nevű tartományba. Az akciónak több áldozata volt a vietnami lakosság körében és jelentős anyagi károk is keletkeztek. Emellett a kínai fél az utóbbi időben sorozatosan incidenseket idézett elő a határ menti Quang Ninh tartománybeli Bacluen-híd körzetében. Július 28-a és augusztus 1. között több száz kínai katona fedezete alatt több tucatnyi kínai katona nyomult a hídon át vietnami területre. Közülük többen behatoltak a vietnami területen található határőrségi épület helyiségébe. politikai dalrendezvényeken, irodalmi, művészeti és sport- vetélkedőkön mérhessék ösz- sze tudásukat. 1980 az oktatásügy éve lesz, ez alatt nagyarányú mozgalom segítségével próbálják meg felszámolni a so- mozista rendszertől örökségül maradt 65—70 százalékos írástudatlanságot. A kampányra mintegy 200 000 főiskolást és egyetemistát készítenek fel. A nicaraguai oktatásügy fellendítéséhez egy sor nemzetközi szervezet és ország ajánlotta fel támogatását, így Kuba és a Német Demokratikus KöztársaWalter Guevara Arzet, a kongresszus elnökét jelölte ideiglenes elnökké vasárnap este 4 sikertelen szavazás után a bolíviai parlament két házának együttes ülése. Walter Guevara Arze 68 esztendős, korábban volt már belügyminiszter és külügyminiszter is az MNR-hez, a Nemzeti Forradalmi Mozgalomhoz tartozó egyik kisebb párt tagja. Mint ismeretes, a választásokon indult két jelölt közül egyik sem szerezte meg az elnökséghez szükséges abszolút többséget. ;Guevara újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: arra fog törekedni, hogy minden párt és a katonaság is részt vegyen a kormányság is — mondotta Tunnermann az ADN hírügynökség tudósítójának. Vasárnap egyébként két küldöttség érkezet Managuá- ba: a Szocialista Internacio- nálé küldöttségének élén Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt vezetője áll, Edward Zorinsky nebraskai demokrata szenátor vezetésével pedig öttagú amerikai delegáció érkezett a középamerikai országba. Mindkét küldöttség tanulmányozni kívánja a nicaraguai helyzetet, valamint az országnak nyújtandó támogatás lehetőségeit. ban. Guevara a tervek szerint egy évig maradna hatalmon és közben újabb választásokat ír ki. Amennyiben Guevara Arzet megválasztják és beiktatják az elnöki tisztségbe, Bolíviában 15 évi katonai uralom után első ízben kerül polgári vezetés kezébe a hatalom. Hírügynökségi jelentések szerint a bolíviai parlament váratlanul leállította a Walter Guevara Arze elnökké jelölésére irányuló folyamatot, miután hirtelen éles ellentét lángolt fel a bal és balközép pártokat tömörítő Demokratikus és Népi Egység (UDP), valamint a Nemzeti Forradalmi Mozgalom (MNR) között. Magyar küldöttség utazott Bukarestbe Az üzemanyag-vásárlással kapcsolatos romániai intézkedésekről folytatott magyar —román megbeszélések keretében vasárnap magyar küldöttség utazott Bukarestbe, Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével. BUDAPEST Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Bolíviai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte David Padilla Aranci- bia köztársasági elnököt. * Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Michael Manley-t, Jamaica miniszterelnökét, Jamaica függetlensége kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából. MOSZKVA A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság jövő évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodásának aláírására vasárnap Moszkvába érkezett Csen Csie külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Kínai Népköztársaság kereskedelmi kormányküldöttségének vezetője. BUDAPEST Elhunyt dr. Palotay Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke. Dr. Palotay Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának al- elnöke, a Magyarok Világ- szövetsége Elnökségének, s a HNF Budapesti Bizottságának tagja 51 éves korában, súlyos betegség után hunyt el. ßsasC1 Sokezer ember vonult vasárnap a hirosimai emlékműhöz, a nukleáris fegyverek teljes betiltását követelve. (Képtávírónkon érkezett.) Finn szakszervezeti küldöttség Budapesten Bolívia Két jelölt közül ■ egy harmadik? Kurdok négyezer éve ország nélkül Kurdisztán — a Közel-Kelet szívében Bőrük világosabb a környező népekénél, nem ritka köztük a kék szemű, szőke hajú sem. A férfiak jellemző viseleté a színes kendő és a bő, buggyos nadrág. A ruházat elengedhetetlen kelléke — a fegyver. A kurdokról van szó, erről a mintegy 15 milliós népről, amely laza törzsi szövetségekben él évezredek óta a mai Törökország, Irán, Irak területén. Számukat ezek az országok igyekszenek a valósnál kisebbként megjelölni. Az ok: viszonyuk a kurd nemzeti kisebbséggel sohasem volt, s jelenleg sem rendezett. Törökországban például a hivatalos Ankara még nemzeti kisebbségnek sem ismeri el őket — noha nyolcmillióan élnek az ország keleti részein. Kurdok nem léteznek — mondják a török fővárosban — csak „hegyi törökök”. A törökországi kurdok, hasonlóan Iránban, Irakban élő honfitársaikhoz, felkelések sorozatával próbálták kivívni az őket jogosan megillető nemzeti jogokat — mindeddig hiába. A kurd területek gazdaságilag — egészségügyileg mélyen az átlag alattiak, s ez nemcsak Törökországra jellemző. STABILITASHIANY A térség politikai viszonyait az elmúlt évezredek- évszázadok során tartós stabilitás sosem jellemezte, s ennek az egyensúlyhiánynak a kurdok itták meg a levét. A perzsa, az iszlám, a mongol, majd később a török hódítók szétforgácsolták, gyakran egymással is szembe állították a kurd törzseket. A legalább négyezer éves népet a nyelv (a perzsával rokon kurd nyelv), a közös kulturális örökség, majd a VII. században az iszlám felvétele tette egységessé. Bár mohamedán népről van szó, azt tartják, hogy a kurdok csak a keresztényekhez viszonyítva muzulmánok, azaz sosem ragadta el őket az iszlám bi- gottság. így például a kurd társadalomban a nők minden tekintetben egyenrangúak a férfiakkal. Abban, hogy a kurdok ügye mindmáig megoldatlan, nagy szerepet játszott a közel- keleti imperialista befolyás. Századunk első évtizedeiben, amikor a széthullott oszmán birodalom helyén angol és kisebb mértékben francia bábáskodással mesterségesen hozták létre a mai Közel- Kelet államait. Az angol, francia, majd később amerikai tervekbe sehogyan sem illett bele az önálló Kurdisztán létrejötte. A mai Közel-Kelet politikai térképének kialakulásával egyidőben, a 20-as években kezdődött meg a kurdok tudatos küzdelme jogaikért, amiben szerepet játszott a kurd munkásosztály és értelmiség megjelenése. FELÉRTÉKEL AZ OLAJ A Közel-Keletet világpolitikai-stratégiai szempontból hallatlanul felértékelő olaj csak bonyolította a kurdok helyzetét. Irakban például a mintegy másfél-kétmillió kurd lakta északi területeken van az ország óriási kőolaj- vagyonának több mint a fele. A bagdadi vezetés már csak ezért sem volt hajlandó mind a mai napig a megígért jogokat a kurdoknak megadni. Ami Irakot illeti, a kurdok számára az első reménysugarat az angolbarát királyi dinasztia 1958-as bukása villantotta fel. Kászim, a győztes forradalom vezetője azonban a kezdeti ígéretek után egyre inkább szembeszegült a kur- dokkal. Utódja, Aref marsall még keményebb kézzel látott neki a kurd kérdés fegyveres megoldásának. A kurdok — Musztafa Barzani, a legendás hírű vezér irányításával — fegyverrel válaszoltak. Ejtsünk néhány szót Bar- zaniról, a kurd függetlenségi mozgalom vezető alakjáról, akit az idén tavasszal temettek el iráni területen lévő szülőfalujában. Barzani, mint a mozgalom politikai (Kurd Demokrata Párt) és katonai vezetője középutas, minimális programot vallott, hogy valamennyi kurdot (földesurat és zsellért, gazdagot, szegényt) összefoghasson a nemzeti felszabadító háború megvívására. Ellenezte a társadalmi reformokat, attól tartva, hogy ezekkel szembefordítja a mozgalommal az észak- kurdisztáni törzsfőnököket. Nézeteire bizonyos befolyással volt az az időszak, amit emigrációban a Szovjetunióban töltött a haladó iráni kurd autonóm állam 1946-os leverését követően. Barzani halálos ágyán kijelentette: „Életem legnagyobb hibája az volt, hogy megbíztam az amerikaiakban.” Szavai nyilván arra az időszakra vonatkoztak, amikor a kurdok bizonyos csoportjainak a CIA pénzt és fegyvert adott, hogy az USA-érdekeknek ellentmondó iraki baathista rendszert ily módon is gyengítsék. A MEGOLDÁS KULCSA A kurd önállósodási törekvések legújabb szakaszát 1979 februárjától, az iráni sahelle- nes forradalom győzelmétől számítjuk. Iránban a lakosság mintegy 8 százalékát alkotják a hivatalos államvallástól, a siitizmustól eltérő, szunnita kurdok, akiket a sah idején kegyetlen üldöztetések értek, jogaikat a legteljesebb mértékben megtagadták. Khomeini és mozgalma győzelmével a kurdok arra számítottak, hogy sérelmeiket az új rendszer orvosolja. Minthogy azonban mindeddig érdemi változás nem történt, egyre több kurd vallja a nézetet, hogy ismét fegyverrel kell jogaikért küzdeni. Tegyük hozzá, az iráni, alapvetően haladó irányú változások ellenfelei, a nemzetközi reakció, a belső haladásellenes erők kihasználják azt a tétovázást, koncepciónélküliséget, amivel az iráni vezetés a nemzetiségi kérdést kezeli. Az ugyanis nem megoldás, hogy Teherán páncélosokat, csapatokat vet be a kurdok ellen. Persze az sem szolgálná Irán ügyét, ha most egy csapásra engednének a szélsőséges követeléseknek és kisebb államok sokaságára hullna szét az ország. A kiút, amelyre az iráni kommunista párt, a Tu- deh idén márciusban kidolgozott programja is rámutat: az új Iránon belül kell biztosítani a nemzetiségeket megillető valamennyi jogot, beleértve az autonómia — a kurdok fő követelése — megadáDUNAI PÉTER Barzani egyik fia, aki a kurd fegyveresek élére állt Iránban
