Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

1979. augusztus 4. Í*ÉPÜJ5ÁG3 Takarékossági intézkedések lf í 11 any fűtés, közvilágítás A villamos energia taka­rékosabb felhasználását szol­gálja több új jogszabály, amelyet más tárcákkal és főhatóságokkal egyetértés­ben a nehézipari miniszter adott ki. Az egyik intézkedés az elektromos fűtést szabályoz­za. A jogszabály kimondja, hogy csak abban az esetben szabad a helyiségeket villa­mos energiával fűteni, ha az adott helyen nincs és gazda­ságosan nem is létesíthető más fűtési megoldás az elő­írt hőmérséklet elérésére. Ez alól mentesülnek a már meglévő lakások, egyéb meglévő épületek, helyisé­gek, abban az esetben, ha más energiahordozóval mű­ködő fűtési rendszer létesí­téséhez, visszaállításához na­gyobb arányú építési munka új kémény építése, fal- vagy födémáttörés, stb. — lenne szükséges. Amennyiben a meglévő épületben műszaki okokból csak villamos ener­gia felhasználásával oldható meg az állandó tartózkodás­ra szolgáló helyiség fűtése, akkor elsősorban elektromos hőtároló kályháról kell gon­doskodni. Uj épületben elektromos alapfűtésre kizá­rólag villamos hőtároló­kályha tervezhető és felsze­reléséhez engedély szüksé­ges. Ha viszont a régi vagy az új helyiségben hőtároló kályha helyett bármely ok miatt más elektromos fűtő- berendezés szükséges, akkor arra engedélyt kell kérni az állami energetikai és ener- giabiztonság-technikai fel­ügyelettől. Uj intézkedés, hogy az 1,5 kilowattnál nagyobb elektro­mos helyiségfűtő készüléket csak a villamosenergia-fel- használási csúcson kívüli időszakban szabad bekap­csolni. Abban az esetben is, ha a készülék kisebb foko­zatokban is kapcsolható. (Az alsó határ eddig 2 kilowatt volt.) E helyiségfűtő készü­lékekhez tartoznak a villa­mos fűtésűvé átalakított ha­gyományos cserépkályhák és a hőtároló kályha főtűbe- rendezése is, ha teljesítmé­nye meghaladja a jelzett ha­tárt. Ez az előírás nem vo­natkozik a rendelet hatály­ba lépésekor már üzembe helyezett hőfejlesztő készü­lékekre, kivéve, ha azok fel­szerelése és üzemeltetése szabálytalan. Az áramszol­gáltató jogosult arra, hogy a csúcsidei terhelés csök­kentése érdekében felmérje a már üzemben lévő hőtáro­ló kályhákat, az 50 literes­nél nagyobb villamos víz­melegítő berendezéseket és a másfél kilowattosnál na­gyobb helyiségfűtő készülé­keket, s ennek alapján a csúcsterhelésen kívüli fo­gyasztás céljából idő-prog- ramkapcsolót szereljen fel és elvégezze a vezetékhálózat szükséges átalakítását. A készülékek tulajdonosai kö­telesek a rendelkezésükre bocsátott űrlapon 15 napon belül hitelesen tájékoztatni az áramszolgáltatót a ren­delkezés szerint érintett hő­fejlesztő készülékeikről és azok vezérléséről, illetve há­lózatra kapcsolásának mód­járól. A rendelet részletesen fel­sorolja azokat az eseteket, amelyekben a tervezőknek, fogyasztóknak villamosener- gia-felhasználási engedélyt kell kérniük az állami ener­getikai és energiabiztonság- ' technikai felügyelettől. Egyebek között a tizenkét vagy annál több lakásos la­kóházban, egyéb épületek­ben az elektromos helyiség­fűtés és légkondicionálás cél­jára szükséges villamos energia használatára enge­délyt kell kérni. Korábban ezt nem kötötték engedély­hez, s a régi épületben most ~sem kötelezik erre a fo­gyasztót, de nyilvántartásba- vétel miatt szeptember 30-ig be kell jelenteniük ezeket a készülékeket az energiafel­ügyeletnek. Az elektromos energia ta­karékos felhasználása érde­kében új rendeletben írta elő a miniszter a közvilágí­tás, a kirakat- és reklám­világítás időszakos csökken­tését. Eszerint az úgyneve­zett féléjjeles kapcsolásra alkalmas közvilágítási be­rendezésekben 0 óra helyett már 22 órakor kikapcsolják az egyik fényforrást, tehát a két égő közül csak az egyik marad égve. Ezután már a korszerűsítésnél, s új közvilágítási hálózat létre­hozásánál — amennyiben a szabványok lehetővé teszik — meg kell teremteni a fél­éjjeles kapcsolás lehetősé­geit. A közbiztonság és a közlekedésbiztonság követel­ményeit kielégítő mértékben kell csökkenteni a közvilá­gítást azokon az üdülőterü­leteken, amelyeken az idé­nyen kívül — általában ok­tóber 15. és április 15-e kö­zött —, jelentősen csökken a közúti forgalom. A kirakatok megvilágítási szintjét az üzlet zárásával egyidőben, de legkésőbb 20 órakor felére, 22 órakor pe­dig a köz- és vagyonbizton­sági követelményeket kielé­gítő mértékűre kell csökken­teni, tehát csak biztonsági világításról kell gondoskod­ni. A kirakatok tulajdonosai, kezelői a világítás-mérséklés műszaki feltételeit kötelesek legalább 6 hónapon belül megteremteni. A rendelet foglalkozik a reklámvilágí­tással is. Eszerint a fényrek­lámot a féléjjeles közvilágí­tással egyszerre, tehát 22 órakor kell kikapcsolni. Nem minősülnek azonban fényreklámoknak a tájékoz­tató jellegű világító felira­tok, ennélfogva az orvosi rendelő, a gyógyszertárak, a pályaudvarok, stb. világító feliratai egész éjjel égve maradnak. Vezetőségi ülés a tsz-ben Hozzáadni az ország kenyeréhez Szokásos havi ülésén a pak­si Szabadság Tsz vezetősége értékelte a szövetkezet hely­zetét, kilátásait. Érzékeny a veszteség kenyérgabonából a szélsőséges időjárás miatt, de százalékos arányban sok bú­zát értékesít a tsz az állam­nak, a három paksi szövetke­zet közül — lehetőségeihez mérten — legtöbbet. Az or­szág kenyeréhez hozzá kell tenni a maximumot, ez az elv érvényesül. A tagok ta­karmányozás céljára kukori­cát kapnak majd többet, er­re mutatkozik is lehetőség, a kukorica nagyon szép. Fritz Ferenc főagronómus elmondta a vezetőség tagjai­nak, hogy sokat ígér a kuko­rica, a napraforgó, a 'paradi­csom és a lucernamag is jól sikerülhet. összességében valószínűleg meglesz a ter­vezett bevétel. Viszont nagy erőfeszítéssel tudják csak be­takarítani a napraforgót, mert nem kaptak két fajtá­hoz vetőmagot (korai és kö- zénkorai) egyszerre érik majd az összes. Nagy súllyal szóltak # taka­rékosságról. Például jól be kell osztani a szalmát, rövid­re nőtt az idén a gabona. Uhrin Vendel elnök több konkrét lehetőséget is mon­dott a takarékosságra vonat­kozóan. Gépkihasználás, ta­karmánykezelés. Van úgy, hogy esős időben is ledobják az istálló elé a szálas takar­mányt. jól megázik^ romlik, sőt tönkremegy egy része. Mindent meg kell védeni és beosztani, ami megterem, mondta. (gemenci) Az indóház sem a régi ig. ahol átrakták a terményt a Kaposvárra menő, széles nyomtávú szerelvényekre. Később, mikor kiderült, hogy a föld kukorica termesztésé­re sokkal alkalmasabb, akkor is mégmaradt a cukorrépa­termelés, mert megvolt a kisvasút. Pedig a nagy gazdaság, a sínpárokkal együtt, nem ka­pott sok támogatást akkortájt, mert a földbirtokos volt az a vergolyót, de hogy ki lőtte, már alig mondják. A kis­vasút azonban fut. visz, hoz amit kell, de egyre keveseb­bet. Mikor a megszüntetését tárgyalták, sorra felkerestek minden érdekelt vállalatot, gazdaságot. A dalmandlak már régóta nem használják. Gyorsabb, biztosabb, és gaz­daságosabb is a teherautó. A téglagyárba még a piciny pöfögő vontatja az agyaggal lelt kocsikat, de itt is azt mondták, akár marad, akár megszűnik a kisvasút, ők is átállnak a közúti szállításra. Drága lenne a kisvasút va­lamennyiünknek. Milliókat kellene áldozni rá, hogy biz­tonságosan futhassanák a szerelvények. Mert már ma is előfordul, hogy egy-egy mak­rancosabb sín ledobja a hátá­ról a tehervagont. A számok is bizonyítják, hogy mindenki jól jár, ha közút lesz a sínpá­lya helyett. A változtatást leginkább a nakiak várják. Mert nekik ez azt is jelenti, hogy közelebb kerülnek Dombóvárhoz, őszre elkészül az új út befejező szakasza, s akkor a mostani 32 kilométeres távolság 14-re csökken. Most épül új út Szentiványpusztába is. És az új utakon, meg a cégieken is, oda ahova eddig kisvonattal lehetett eljutni, jövőre már busz megy, és ugyanannyi, vagy még több járat, mint ahányszor ma megy a vonat. És nagyon figyelnék a dom­bóvári tanácson, hogy az is­kolások is időben eljussanak az iskolába, s onnan haza. A kisvasút „főpályaudvara” a dombóvári malom közelé­Sajnálja? Biztos. Életének egy részét töltötte itt. De másképp, nem bánja, hogy megszűnik. ö a kisvasút- tal megy nyugdíjba.. Mikor röpke kis közvéle­ménykutatást csináltam, megnyugtató kép alakult ki. A döntéssel, hogy a kisvasút nem jár már jövőre, legtöb­ben egyetértenek. Ha — és ezt Nakon mindenki külön kihangsúlyozta — elkészül Alsóhetény és Feisőhetény között az út. Vannak természetesen, akik meghagynák az öreg szerelvé­nyeket. Nem azért, hogy hall­hassák a zakatolását — azok­nak egyébként, úgy hírlik, lesz módjuk rá, mert a kis­vasút egy része úttörővasút lesz, és megmarad — hanem egyéni, gazdasági megfontolá­sok miatt. Mert az tény. ol­csóbban lehet az öreg kocsi­kon eljuttatni a téglát, szé­nát, cementet a szomszéd fa­luba, vagy Dombóvárról, mondjuk Nakra, mint akár a rövidebb úton is. teherautón. És bánják a nyugdíjaztatását a kisvasútnak a Vasutasok is. Nekik az ingyenjegy. meg a kedvezményes is csak a vasútra szól. Dehát az régi igazság, mindenkinek j'avára tenni egyszerre nem lehet. Az sem új, hogy a közérdek rangja nagyobb az egyén érdekénél. A haladás, és a gazdaságos­ság egyértelműen követelte azt a megoldást, hogy meg­szűnjék a kisvasút. SZEPESI LÁSZLÓ A keskeny sínpálya az el­ső világháború idején épült. A talpfákat orosz hadifog­lyok rakták le. Az építést egy brünni szakember, vasúti előmunkás, Picsin Ágoston irányította. Ö tulajdonkép­pen alagutat építeni jött Morvaországból, mert akkor már tervezték, hogy Abali- getnél a Mecsek alatt föld alatti pályán megy a pesti vonat. Ám az építésből akkor nem lett semmi. Picsin. kiből magyar ember lett: Picsin Fo­dor Ágoston — később Dom­bóvár építésében is nagy sze­repet vállalt — megépítette a gazdasági vasutat. A sínpálya sajátságos céllal készült. Kovács Gyula, az it­teni földbirtokos cukorrépát termesztett. Ezt szállították a szerelvények Csomaszabadi­s Elment a kisvonat. Dízel- mozdonya dohogva húzta a két személykocsit. Az eluta­zóknak — alig voltak tucat­nyian — , senki sem intege­tett. Nem voltak indulás előt­ti búcsújelenetek. De nemso­kára sor kerül a búcsúra. A kisvonat szilveszter délután­ján Utoljára indul néhány tíz kilométeres útjára. Január elsejétől már buszok szállít­ják, „helyette” az utasokat. Megszűnik a kisvasút. Megöregedett a pálya, sokba kerülne a felújítása, állapítot­ták meg. Egyre kevesebb volt az utas, alig valamennyi te- herárut szállítanak már a szerelvények a nyugdíjazásig. képviselő, aki egy viharos parlamenti ülésen rálőtt Ti­sza Istvánra. Az évek futották, a hajda­ni földbirtokos nevét legtöb­ben elfelejtették — a Parla­mentben a látogatóknak meg­mutatják mindig a szónoki emelvénybe fúródott Tevői­ben lévő állomás, sem a régi. Árkádos ámíbitusáról a for­galmi irodába jutunk. Itt teljesít szolgálatot harminc év óta Sváb János. Biztos so­kat tudna mesélni a kisvona- tokról. A nyarakról, mikor a nagy melegben szinte felpú­posodnak a sínék, s a kemény telekről, mikor a hóvihar fe­hér rabságba zárta a vonatot. Elment a kisvonat, tucatnyi utasával Ezek a pótkerekek sem gurulnak már sokat a dombóvári kisvasúton A népfront életéből Szekszárd, városi bizottság. A lakóbizottsági választá­sok, nem könnyű szervezés után, a vártnál kisebb érdek-1 lődés mellett zajlottak lé Szekszárdon is. Ennek eile** nére a lakóbizottságok lendü­letesen kezdtek hozzá a mun-i kához. A városi elnökség több oldalról is segíteni kí­vánja tevékenységüket. Ennek érdekében még a nyáron megbeszélést szervez­nek a körzeti Dártalapszerve- zetek, a tanácsok, a körzeti népfrontbizottságok a lakó­bizottságok és a városgazdál­kodási vállalat képviselőivel. Gyakorta előfordul, hogy egy­mást szidják, vagy a lakos­ság őket, az együttműködé­sük viszont mindeddig eset­leges volt. Ha a módszer be­válik, évente három-négy ilyen találkozót szerveznek. A megbeszélésektől minde­nekelőtt összehangolt, közös cselekvést várnak, és a lakó­bizottságok munkájának élénkülését. A találkozókat a lakóbizott­ságok tájékoztatására is fel­használják. Az első megbe­szélésen többek között elő­adás hangzik el a lakóbizott­ságok jogairól és kötelessé­geiről, majd az őszi társadal­mi munkák megkezdése előtt az akció részleteit beszéli meg az összes érdekelt. Semmi esetre nem az a cél, hogy az értekezletek számát szaporítsák, ezért a tanácsko­zásokat a népfront mellett működő várospolitikai mun­kabizottság üléseivel együtt tartják meg. A célok közé tartozik a lakóbizottságok tekintélyének az emelése is. Ma még elő­fordul, hogy nem veszik fi­gyelembe javaslataikat. Egy­értelmű sikert aratott például a városban a pingpongaszta­lok kihelyezése. Ki is hasz­nálják a gyerekek és a fel­nőttek, reggeltől estig, de a déli kertvárosban például nem oda került, ahova a la­kók szerették volna, és máig sem történt meg az áthelye­zése. BÉKE BRIGÁDOK A béke- és barátsági hónap idején rendezte meg a nép­front, a város Béke brigád­jainak találkozóját. Ott fogal­mazódott meg a gondolat, ho_gy a kapcsolatot rendsze­ressé kellene tenni. Tizen­három kollektíva volt jelen, de nem biztosak benne, hogy valamennyit sikerült felku­tatni. Várják a többi Béke brigád jelentkezését is. Leg­közelebb augusztus 6-án 16 órakor találkoznak a nép­front megyei székházában. Akkor döntik el, hogy milyen rendszerességgel találkozza­nak és igényeik szerint ki­alakítják a közös programot. Jövőre is rendeznek béke­gyűlést a barátsági hónap ideje alatt, ennek szervezé­sét, a tervezőintézet Béke brigádja vállalta. A brigádkapcsolatokkal sem emelkedik a gyűlések száma, hiszen ezek a találko­zások azonosak lesznek a béke-, barátsági és szolidari­tási bizottság programjával. SZMK Az szmk. rövidítés a szülői munkaközösségeket jelenti. Még a tanév végén elkezdő­dött a klub, vagy munka- bizottság megszervezése. Ez esetben is, nevezzék bár bi­zottságnak, klubnak vagy munkaközösségnek, az együtt-* működés tartalma a lényeg.' Az, hogy a szülői munka- közösségek tudják mi a dol­guk, tapasztalataikat, esetle­ges gondjaikat egymás között is megbeszélhessék. Három szekcióban működnek — egy- egy pedagógus vezetésével — az óvodától a középiskoláig.

Next

/
Thumbnails
Contents