Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-04 / 181. szám
ArtÉPÜJSÁG A község neve egyesek szerint szláv eredetű, s annyit jelentett, mint lehelet, gondolat. Első történeti nyomát a kelták dunántúli uralma idején találjuk. Ez idő tájt erős szálláshely. A honfoglaláskor a Szák nemzetség birtokába került. A XIV. század derekán egyházi birtokként említi egy oklevél. A török hódoltság alatt elnéptelenedik. Mária Terézia ide nem németeket, hanem rácokat telepít. Falujuk az öregek elbeszélése szerint a mai Kenderföldnek nevezett völgykatlanban volt, amelynek egy részét ma is „Ráckút”-nak nevezik. A rácok a helyet nem szerették és visszamentek régi szülőhelyükre, de feltehető, hogy egyes családok, a visszatelepülő magyarokkal összeházasodva itt maradtak. A faluban az első termelőszövetkezet 1959-ben alakult, Búzakalász néven. Az üzem — Az üzemet keresik? — szólnak ki a volt cselédlakásból. — Az üzemet. — Itt vannak az asszonyok — a másik lakásból Kovács Józsefné vezetésével sorjáznak ki az asszonyok. A bejárati ajtó a valamikori magtárhoz szolgált, nagyot csikordul a vasalkalmatosság, mikor a „brigádvezető” kinyitja. — Még nem rendezkedtünk be. Két hétig takarítottunk az asszonyokkal — mondják. Az üzemben 12 asszony talált munkát, a bátaszéki Báta- fém részére készítenek húsipari fémkötényeket. — Legalább ötvenen jelentkeztek, azt vették fel, akinek nem volt munkahelye — mondja Kovács Józsefné. — A kereset? JTTj^TO-J Munka közben — Jó. 110 forintot kapunk Egy kötény 813 acéllapocs- egy kötényért, nyolc óra alatt kából és 1013 fémkarikából kész egy. készül. Az utolsó horvát bán Nemeskéri Kiss Pál tenger- melléki kormányzóról tudják úgy a helybéliek, hogy ő volt az utolsó a horvát bánok között. Születése időpontját még a miszlaiak sem tudják, csak 1821-től van visszaemlékezés, amikor a református parókia építéséhez tetemes segítséget adott. Egy másik történelmi dokumentumból megtudtuk még azt is, hogy 1863-ban halt meg, október 21-én, Miszlán temették el. Felesége református vallású volt, Csapó Idának hívták. Az ő támogatásival szerezte az akkori egyház a 287 forintba kerülő úrásztali kannákat, a két poharat, s a két tányért, amit még ma is használnak. "l 1979. augusztus 4. A régi iskola egyik termében látható a kis helytörténeti gyűjtemény, amelyet úgy is nevezhetnénk, hogy „falumúzeum”. Anyagát a falu lakói önzetlenül adták össze, hogy ezzel is ápolják a letűnt korok népi szokásait viseletét, művészetét. A gyűjtőmunkát ketten irányították. Borda Józsi bácsi nyugdíjas iskolaigazgató és a falu párttitkára, Lebb József. Irányító és gyűjtőmunkájuk eredményeként 1976-ban, tavasszal készült el a gyűjtemény kiállítása. Áldozatos munkájuk nyomán több olyan régmúlt használati tárgy is látható, melyekből már csak itt van. A városba származott fiataloknak különösen érdekes ez a gyűjtemény, mert segítségével fogalmat alkothatnak nagyapáink, dédapáink mindennapos munkaeszközeiről. Józsi bácsi leltárkönyvében háromszáz tárgyról olvashatunk, melyek — ha már ritkábban is —, még most is szaporodnak. A sok érdekes emlék között talán a legkedvesebb az az 1845-ben, vőlegény faragta mángorlófa, melyet menyasszonyának ajándékozott, mondjuk egy vastag kísérőgyűrű vagy arany nyaklánc helyett. Szorgalmas nép ez itt Tálos János bácsi ez idő szerint a legrégibb lakója a községnek. „A 85 év alatt kétszer voltam távol, a világháborúk idején.” János bácsi elfelejtett neveket sorol: Sóspart, Ökörállás, Katonaföld, Szőczi hegy, Parrag-hegy, Pántlika, Kántás-kút, Ludmilla, Bagolyvölgy, Hollós, Forráslap, Laposcseri, Virághalála, Rókaugrató... — Szorgalmas nép ez itt — mondja. — Valamikor búzából pénzeltünk adóra, jószágot tartottunk és bor is termett Miszlán. — Mindig ilyen csendes volt a falu? — Csöndes vót. Jó verekedő is. Egyszer a bátyámékat összefogták a csendőrök, képesek voltak ott bent is verekedni... Tálos János bácsi korát meghazudtolva, még most is dolgozgat. Sehogyse akarja elfogadni a mostani fiatalok vándorlását. „Hétközben elTálos János mennek, szombaton, vasárnap megjönnek”. „Valamikor 1500 lakos is volt.” Rozsika Rózsika mosolygós, kék szemű fiatalasszony, a tanácsi ki- rendeltségen hivatalsegéd. A hevesi születésű, Pesten nevelkedett lányka 19 éve ide jött férjhez Hermann Lászlóhoz. Ma már törzslakosnak számít. Ct éve dolgozik a tanácsnál. Feladata: a hivatalos iratok kézbesítése, takarítás a kirendeltségen és az orvosi rendelőben, az adócsekkek kiadása. Ezenfelül a gázt is ő árulja, a buszvárót rendben tartja. '. Hermann Lászlónét mindenki Rózsikának szólítja. Az idősebbek naponta szólítják meg és kérik: „Rózsikám írj egy kérvényt!” vagy „Rózsikám, írj egy levelet a lányomnak!” Rózsika mindezt megteszi. A magazin készítésekor a gyönki tanácstól — pedig megígérték — nem jött ki senki segíteni. Aztán kiderült, Rózsika többet tud a faluról, mint bármilyen „hivatalos” ember. Sorolja a neveket, lelkesedik a helytörténeti gyűjteményért, megismertet idős bácsikkal. Rózsika ismeri a falut, az ott élő emberek szolgálatába állt. Iskola, óvoda Alsó tagozatos gyerekek 17-en járnak a faluban iskolába. Egy pedagógus — Nagy Sándorné — foglalkozik velük. A felső tagozatosok Gyönkön tanulnak. Az óvoda először csak nyáron volt napközi otthonos, de a szülők kérték, hogy egész évben legyen az. A második éve, hogy reggeltől estig tartózkodnak ott a gyerekek, huszonnégyen. Babkása Ma csak uborkát Sok kávé A babot sós vízben feltesszük. Amikor puhára főtt, lisztet szórunk rá, s azt elkeverjük. Közben — lehetőleg baromfizsíron — vöröshagymát pirítunk, piros paprikát teszünk rá. A keményre összeállt babot tányérra rakjuk, a vöröshagymás zsírral meglocsoljuk. Nagyon ízletes, laktató eledel. Ha füstölt csülök is főne benne, az egyáltalán nem árt neki. A receptet elmondta: Bucs- li Ádámné és Hollósi Mi- hályné. Tanácselnök nyugdíjban Tiborcz Ferenc harminc évig dolgozott a miszlai tanácson, ebből 18-at mint elnök. A falu minden lakóját ismeri. Harmincéves tapasztalat alapján így jellemezte a miszlai embereket: „Jóindulatú, békés, szorgalmas, takarékos emberek laknak a községben. Kis igényűek, de nem igénytelenek. A többség azért dolgozik, hogy a gyerekeknek legyen lakásra Érden vagy Pest környékén.” Röviden — Hétfőn déltől áramszünet volt a községben, este hatig, másnap, kedden reggel nyolctól ismét hatig áram nélkül volt a falu. * V» — A falu minden utcájában van járda. Társadalmi munkából és tanácsi támogatásból készült. ♦ — Lelkes községbeliek minden évben megszámolják a lakosságot. Ök jegyezték fel, hogy 1977-ben 672 és 1979. január 1-én 576 volt Miszla lakosainak száma. A felvásárlóhelyre, ott- jártunkkor csak uborkát hordtak a falu lakói. Ez nem azért volt, mert a leadásra termelt növények skálája szegényes, hanem azért, mert egy napon csak egyfélét vásárolnak a begyűjtőhelyen. A termelőszövetkezet 1975. január elsején egyesült á belecskai Szabadsággal. Ma a közösben nyolcvanan dolgoznak. Búzából és kukoricából 300—300 hektárnyit vetettek, lucernából 150 hektárral és ezen felül a növénytermesztésben foglalkoznak mustárral és borsóval is. Az állattenyésztés a Az idén jól termett az uborka. Bizonyíték erre a hétfői nap is, 43 mázsát vásároltak fel, melyért 20 ezer forintot kaptak a termelők. Az átvételi ár a minőségtől függően kilónként 2 forint 20 fillértől 6 forint 50 fillérig alakult. hízó- és növendékmarhára szakosodott. Az itteni föld kedvezőtlen adottságú, a termőtalajt majd minden évben lemossa az erózió. A szövetkezet épületeire, van már tíz éve is, hogy költöttek, így ezek elhanyagoltak, kívülről rossz benyomást keltenek a látogatóban. fogy A Kop-Ka ÁFÉSZ 112-es vegyesboltjában Vaszari Já- nosné helyettes vezető tájékoztat: — A havi forgalom 260 ezer forint körül van. Ez az összeg főleg élelmiszerből és vegyiárukból tevődik ki. Lehet nálunk háztartási gépeket is rendelni, idén 3 hűtő- szekrényt, 6 mosógépet, 5 centrifugát adtunk el. Nagyon jó a kenyér minősége, a Szekszárdi Sütőipari Vállalat gyönki üzemétől kapjuk. Sok kávét — havonta 10—15 kilogrammot — vásárolnak nálunk. Nagy ünnepek előtt 60—70 félkész tortát is vásárolnak a háziasz- szonyok. Miszlai magazinunkat írta és összeállította Hazafi József, Pordán Já- nosné, Beke László. A fényképeket Gottvald Károly készítette. Munkatársaink legközelebb augusztus 6-án Szakályba látogatnak. Öregek napközi otthona Sok az idős ember a faluban. Szükség volna öregek napközi otthonára. Üres épület volna, ahol ki lehetne alakítani, csak a többi?! Nagy gond még az is, hogy főtt ételt nem lehet sehol venni a községben, pedig az is nagy segítség lenne, mert többen vannak olyanok, akik nem fekvő betegek, de a mindennapos főzésre képtelenek. Nyolcvanan a szövetkezetben fi posta A szép, új postaépületet 1978. július 1-én adták át, 600 ezer forintba került. A hivatalvezető Németh Erzsébet tíz éve dolgozik itthon a faluban. A vele egykorúak már szinte mindannyian elkerültek a községből, de azt vallja, hogy amíg egy lakóház és posta lesz a községben, marad. Négyszázan fizetnek elő a faluban újságra, Tolna megyei Népújságra hetvenen. Rádió 157, televízió 131 van a községben. Postatakarékban 5 millió 300 ezer forint található. A múzeumalapító: Borda József féltve őrzött tárgyai között!
