Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

2 Képújság 1979. augusztus 28. Befejeződött az USA Kommunista Pártjának kongresszusa Detroitban befejeződött az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának XXII. kong­resszusa. A záróülésen a küldöttek jóváhagyták a párt Központi Bizottságának poli­tikai beszámolóját és elfo­gadták a kongresszus politi­kai határozatát. A kongresszus megválasz­totta a párt új Központi Bi­zottságát, a Központi Bizott- - ság pedig újraválasztotta Henry Winstont, a párt or­szágos elnökét és Gus Hall-t, a párt főtitkárát. A politikai határozat elíté­li a fegyverkezési hajszát, és hangsúlyozza: az Egyesült Államok agresszív külpoliti­kai irányvonala miatt a bé­ke védelméért vívott harc központi helyet foglal el az ország társadalmi és gazda­sági problémáinak megoldá­sáért indított mozgalomban. Elsődleges fontosságú lett az enyhülésért és a szovjet— amerikai SALT—II. szerző­dés ratifikálásáért vívott harc. A kongresszuson elfoga­dott határozatok rámutat­nak, hogy az amerikai dol­gozók létfontosságú érde­keiért, a gazdasági és az energiaválság súlyos követ­kezményeinek leküzdéséért, valamint a munkanélküliség, a fajüldözés és a faji meg­különböztetés ellen vívott küzdelem szervesen össze­függ a békéért és a fegyver­kezési hajsza megfékezéséért folytatott harccal. A küldöt­tek határozottan elítélték a maoisták szakadár tevékeny­ségét, amellyel elárulják a világszocializmus érdekeit. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának kongresz- szusán először vettek részt az SZKP és más kommunis­ta és munkáspártok képvise­lői, valamint a népi felsza­badító mozgalmak küldöttei. A kongresszus utolsó napján több találkozót tartottak a munkásmozgalom veteránjai, neves társadalmi és szak- szervezeti vezetők. Lázár György Prágában (Folytatás az 1. oldalról) MSZMP és a CSKP leg­utóbbi kongresszusán hozott határozatok és kitűzött cé­lok megvalósításáról. A két ország időszerű feladatainak áttekintése során szó volt a következő ötéves tervidőszak előkészítéséről is. A kormányfők ezután részletesen megtárgyalták a magyar—csehszlovák kap­csolatok időszerű kérdéseit is. Elégedetten állapították meg, hogy e kapcsolatok minden területen magas színvonalúak, és folyamato­san fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy további erőfe­szítéseket kell tenni a gaz­dasági együttműködés elmé­lyítésére, mert mindkét or­szág a gazdasági fejlődés in­tenzív szakaszában van és a világgazdasági feltételek romlása ugyancsak indokol­ja a két szomszédos szocia­lista állam összefogásának erősítését. Ezzel kapcsolat­ban rámutattak a termelési kooperáció és szakosítás, va­lamint a harmadik piacokon való együttműködés fontos­ságára. Délután Lázár György és a magyar küldöttség tagjai megkoszorúzták a prágai Vitkov-hegyen, a nemzeti Pantheonban az Ismeretlen katona emlékművét, s elhe­lyezték a kegyeletes meg­emlékezés virágcsokrait Ele­ment Gottwaldnak, Csehszlo­vákia első munkás-államel­nökének síremlékén, és a szovjet hősök emléktermé­ben. Ezután a magyar vendégek megismerkedtek Prága tö­megközlekedési rendszerével és legújabb létesítményével, a metróval. A látogatás végeztével Lá­zár György elismeréssel szólt a látottakról és további sike­reket kívánt a metró dolgo­zóinak és építőinek. Mondale alelnök látogatása Amerikai ígéretek Pekingnek Walter Mondale amerikai alelnök első tárgyalópartne­re Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes volt Walter Mondale, az Egye­sült Államok hivatalos lá­togatáson Kínában tartóz­kodó alelnöke hétfőn reggel Pekingben megkezdte tár­gyalásait Teng Hsziao-ping- gel, a Kínai Népköztársaság államtanácsának alelnökével (miniszterelnök-helyettes). A megbeszélésen jelen von kí­nai részről Huang Hua kül­ügyminiszter, amerikai rész­ről pedig többek között Richard Holbrooke, a kelet­ázsiai és csendes-óceáni tér­ség ügyeivel megbízott kül­ügyi államtitkár is. Az alelnöK hétfőn délután előadást tartott a kínai— amerikai kapcsolatokról a pekingi egyetem nagy elő­adótermében, 900 kínai egye­temi tanár és előadó előtt. A beszédet hétfőn este a kí­nai televízió is közvetítette. Mondale egyebek között kijelentette: „A rendszereink közötti olykor mélyreható különbségek ellenére eltö­kélt szándékunk, hogy szá­mos azonos stratégiai és két­oldalú érdekünk elősegítésé­re összefogunk önökkel. En­nélfogva az amerikai érde­kekkel ellentétes álláspontra helyezkedik minden ország, amely nemzetközi ügyekben az önök gyöngítésére, vagy elszigetelésére törekszik.” Az Egyesült Államok alel­nöke biztosította hallgatósá­gát arról, hogy jóváhagyás végett még ebben az évben a kongresszus elé terjesztik az amerikai—kínai kereske­delmi egyezményt, amely a kereskedelmi kapcsolatok­ban biztosítani fogja Kíná­nak a legnagyobb kedvez­ményt. Közölte: kormánya kész kétmilliárd dollárig terjedő összegben hitelt fo­lyósítani Kínának, s hogy jelenlegi pekingi tartózkodá­sa alatt kínai—amerikai egyezményt fog aláírni a ví­zi erőművek létesítéséről, és a Carter-kormány javasolni fogja a kongresszusnak, ad­ja hozzájárulását ahhoz, hogy amerikai nagyiparosok, akik beruházásokat kíván­nak eszközölni Kínában, ré­szesüljenek „a tengerentúli magánberuházási csoport” által nyújtott biztosítékok­ban. Mondale emlékeztetett rá, hogy az amerikai kor­mány a textilipari, a tenger- hajózási és a polgári légi­közlekedési egyezmény mi­előbbi megkötése érdekében is kész együttműködni a kí­nai kormánnyal. Mondale kedden találko­zik Hua Kuo-fenggel, a Kí­nai Népköztársaság Állam­tanácsának és a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának elnökével, szer­dán pedig városnéző körutat tesz Pekingben. New York Jogellenesen visszatartják az II 62-est A TASZSZ szovjet hírügy­nökség hétfő reggeli jelenté­sében rámutat, hogy az ame­rikai hatóságok immár har­madik napja tartják vissza New York Kennedy repülő­terén az Aeroflot légitársa­ság menetrendszerű járaton közlekedő, IL—62 típusú gé­pét, amelynek pénteken este kellett volna visszaindulnia Moszkvába. Az amerikai szervek továbbra is ragasz­kodnak ahhoz, hogy Ljudmi- la Vlaszova szovjet állam­polgár hagyja el a gépet, mert „beszélni” akarnak ve­le. Vlaszova megtagadta ké­résüket és kijelentette, hogy amit akart, már elmondta az amerikai hatóságoknak a gép fedélzetén végbement ko­rábbi találkozó alkalmával. Szovjet részről felajánlot­ták az amerikai szerveknek, hogy tartsanak újabb meg­beszélést a gépen Vlaszová- val; a javaslatot azonban az amerikai fél elutasította. Időközben az amerikai hír­ügynökségek tudtul adták, hogy az amerikai, hatóságok minden lépéséről folyamato­san tájékoztatják Carter el­nököt. Vlaszova édesanyja — mi­vel első üzenetére nem ka­pott választ — újabb levelet intézett Carter elnökhöz, kér­ve: utasítsa az illetékes ha­tóságokat, hogy ne gyötör­jék tovább és engedjék haza lányát. A szovjet hatóságok kép­viselői folytatják tárgyalá­saikat az amerikai hatósá­gokkal annak érdekében, hogy lehetőséget kapjanak a gép elindítására. Szovjet részről nyomatékosan hang­súlyozzák, hogy az amerikai hatóságoknak figyelembe kell venniük az emberiességi szempontokat is, hiszen a szovjet utasok már harmadik napja nehéz körülmények között kénytelenek a gépen tartózkodni és ez különösen a nőket és a gyerekeket te­szi próbára. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma határozottan til­takozott az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetsé­génél azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hatóságok provokatív módon, az embe­riesség legelemibb követel­ményeit figyelmen kívül hagyva augusztus 24-e óta visszatartják New York re­pülőterén az Aeroflot menet­rend szerinti járaton közle­kedő gépét, és minden alap nélkül követelik, hogy L. I. Vlaszova szovjet állampolgár hagyja el a repülőgép fedél­zetét. A külügyminisztérium kö­veteli a fenti törvénytelen intézkedések haladéktalan megszüntetését, és kijelenti, hogy a jogellenes akciókból > eredő következményekért minden felelősség az ameri­kai félre hárul. PANORAMA BUDAPEST Dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter meghívásá­ra hétfőn dr. Jerzy Bafia igazságügyminiszter vezeté­sével lengyel igazságügyi küldöttség érkezett hazánk­ba. A látogatás során a mi­niszterek tapasztalatcsere­megbeszéléseket folytattak a két ország igazságszolgálta­tása előtt álló feladatokról, jogrendszereik továbbfej­lesztésével összefüggő kér­désekről, valamint a két or­szág között 1959-ben kötött jogsegélyegyezmény módo­sításáról. DAMASZKUSZ Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter hétfőn megkezdte tár­gyalásait Mohammed Ali el-Halabi szíriai kormányfő­vel és Abdel Halim Khad- dam külügyminiszterrel. Olaj, dollár, infláció Az arany- 6a gyómánttóz „kórokozót" Az arany és a drágakő min­dig is nagy becsben állott a tehetőseknél, az, ami most történik, mégis példátlan. A változásra már földrajzi jelek is figyelmeztetnek. Eddig Londonban és Zürichben cse­rélt gazdát a legtöbb sárga fém, most már New Yorkban és Chicagóban. Ez pedig — hiszen a tőkés világban mégis­csak a hatalmas amerikai gazdaság a szeizmográf — ön­magában is jelent valamit. Az árak az egeket ostro­molják. A hatvanas évek ele­jén 35 dollár volt egy uncia arariy, most mintegy kilenc­szer annyi: 300 dollár körül! A folyamat gyorsul, hiszen néhány hónapja még a jelen­legi ár felénél tartottunk. Uj jelenség egyebek között az is, hogy korábban az arany és a dollár egymással ellen­tétes irányban ingadozott. Minél kevesebbet ért a dol­lár, annál feljebb ment az arany ára. 1979 első néhány hónapjában azonban (az 1978 végén bevezetett amerikai in­tézkedések egy ideig jótéko­nyan hatottak rá) a dollár megerősödött és ennek elle­nére az arany ára tovább emelkedett! Méghozzá nem­csak amerikai dollárban, ha­nem az erősnek számító va­lutákban, svájci frankban, nyugatnémet márkában és hongkongi dollárban számol­va is. A DÖNTÖ KAPCSOLAT Az egyik legfontosabb ok kézenfekvő. Világszerte nő az infláció és ez érinti a hagyo­mányosan erős pénznemeket is. Ez annyit jelent, hogy az arany és a drágakő most már minden nemzeti valutánál megbízhatóbb, időtállóbb ér­ték. A másik ok már nem olyan magától értetődő: fel­ismeréséhez közgazdasági elemzésekhez volt szükség. Pedig a szakemberek szerint az arany és a drágakő tébo­lyult áremelkedésének mér­legelésénél ez még fontosabb faktor, mint az általános inf­láció. Arról van szó, hogy napjainkban a piaci helyzetet meghatározó kapcsolat jött létre az olajárak és az időt­álló értékek, elsősorban az arany és a drágakő árai kö­zött. Egy-egy OPEC-áremelés új dollármilliárdokat jelent, hi­szen az olaj zömét ma is dol­lárban fizetik. Csakhogy az olajexportáló államok hatal­mas tételekben igyekeznek legalább részben megválni a dollártól és befektetési lehe­tőségeik több okból korláto­Trn I Hi.il mm A New York-i aranytőzsdén zottak. Marad a világos, koc­kázatmentes befektetés: az arany és -a drágakő vásárlá­sa, immár elképesztően hatal­mas tételekben. KRÜGERRAND, NAPOLEON... Ugyanebben az irányban hat számos részjelenség, pél­dául az Iránból kimenekített, nem lebecsülendő nagyság- rendű tőke arany- és gyé­mántéhsége. Ennél sokkal fontosabb természetesen az amerikai nagy, sőt kis befek­tetők aranyláza. A pontosan egyunciás dél-afrikai arany­pénz, a Krügerrand például félelmetes tételekben áram­lik Johannesburgból Chicagó­ba és New Yorkba, viszony­lag kedvező vám- és adófel­tételek mellett. Hasonló a helyzet a francia Napoleon- arannyal és más, történelmi­leg jól ismert aranypénzekkel. Néhány megfigyelő a je­lenlegi tendenciák ellenére arra figyelmeztet, hogv a fo­lyamat hamarosan megtor­panhat. Laikus számára a helyzet ismeretében ez képte­lenségnek tűnik, de a szak­emberek egy része két okból is lehetségesnek tartja az arany-boom végességét: 1. A nagy aranyeladók (pél­dául a Szovjetunió) mostaná­ban nem dobnak piacra iga­zán jelentős tételeket de a jövőben ezt megtehetik és ak­kor a kereslet-kínálat régi törvénye is befolyásolja, kor­látozza az áremelkedést. 2. Jelenleg a tőkés világ- gazdaságban inflációról be­Mellényzsebben elférő vagyon szélhetünk, recesszióról azon­ban nem, de számos tekinté­lyes prognózis szerint 1980- ban pangás következhet előbb Amerikában, majd Japánban és Nyugat-Európában, ez pe­dig véget vethet az arany- és gyémántárak vég nélküli emelkedésének. VAGYON — EGYETLEN ZSEBBEN Ugyanakkor szinte vala­mennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a gyémánt még ebben az esetben is sebezhe- tetlenebb lesz, mint az arany. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ez a lehető legkönnyeb­ben mozgatható-szállítható vagyon: egyetlen zsebben el­fér egy több millió dolláros érték! Nem véletlen, hogy a gyé­mánt ára 1934 óta (1933-ban kerültek hatalomra Német­országban Hitlerék) soha nem esett! 1865-ben egy ki­tűnő minőségű, egykarátos kő ára a monopolhelyzetben lé­vő londoni CSO-nál (a Köz­ponti Eladási Szervezet angol nyelvű rövidítése) 15 font volt, 1972-ben 792 font (!) és most 5189 font. Ez bizony hét esztendő alatt 555 százalékos emelkedést je­lent. Ráadásul a gyémánt nemcsak azért jelent jó be­fektetést, mert könnyen szál­lítható, hanem azért is — mert egyáltalán nem fontos szállí­tani. A vásárló megveszi a tételt az évenként egyszer- kétszer tartott londoni CSO- aukción és — persze megfele­lő biztonsági és biztosítási ga­ranciákkal — otthagyja. Ha egy idő múlva bejelenti, hogy megválik tőle, az akkor érvé­nyes napi áron egyszerűen át­utalják neki a pénzt. És biz­tos, hogy ez a pénz a vételár sokszorosa lesz... '' HARMAT ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents