Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

QtfÉPÜJSÁG I 1979. augusztus 26. Szovjetunió A fogyasztás növekedése A lakossági fogyasztás nö­vekedése a ■ szocializmus egyik törvényszerűsége. A Szovjetunióban az utóbbi négy év folyamán a munká­sok és az-alkalmazottak átla­gos fizetése 19 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 26 százalékkal nőtt. Javult a nyugdíjellátás. Következés­képpen tovább javult a la­kosság vásárlóképessége. Ta­valy például az állami kis­kereskedelem és szövetkezeti kereskedelem forgalma 9 milliárd rubellel növekedett és elérte a 240 milliárd ru- . beit. A fogyasztás növekedését néhány állandóan ható té­nyező tette lehetővé, minde­nekelőtt a lakosság pénzbeli jövedelmének gyarapodása. Másodszor: jótékony hatást gyakorol a reáljövedelmek emelkedése. A városok és a falvak dolgozói a munkabé­ren felül jelentős kifizeté­sekben és kedvezményekben • részesültek a társadalmi fo­gyasztási alapokból. Az el­múlt évben ezekből az ala­pokból 105 milliárd rubelt fizettek ki. 5,7 milliárd ru­bellel többet, mint 1977-ben. Harmadszor: a lakosság reál- jövedelmének növekedésében döntő jelentőségű az alapve­tő árucikkek kiskereskedelmi árának és a szolgáltatások árának a stabilitása. Ha az 1970. évi árakat 100 százalék­nak vesszük, akkor 1977-ben az árindex 100.9 százalékkal egyenlő. Emellett az élelmi­szerek árindexe 100.6 száza­lékot tesz ki. a nem élelme­zési cikkeknél viszont alacso­nyabb — 99 százalék. Csupán a szeszes italoknál volt emel­kedés. A háború utáni években a Szovjetunióban az egy főre jutó fogyasztás állandó nö­vekedése figyelhető meg, 1977-ben — 1970-hez képest — a kiskereskedelmi árufor­galom csaknem kétötödével volt nagyobb. Emellett — például tavaly — jelentős mértékben nőtt a legértéke­sebb élelmiszerek, és különö­sen a tartós fogyasztási cik­kek eladása. A háború előtt, 1940-ben egy átlagos munkáscsalád a költségvetésének 53,8 száza­lékát, a kolhózparaszt csalá­dok pedig költségvetésük 67,3 százalékát fordították táplál­kozásra. Mára ez a kép lé­nyegesen megváltozott: 1977- ben a munkáscsaládok táp­lálkozásra csupán jövedel­mük egyharmadát fordítot­ták. 45 százalékát pedig ru­ha. cipő, szövet, bútor vá­sárlására, valamint kulturá­lis és jóléti szolgáltatásokra. Nagyjából így festenek a parasztcsaládok kiadási téte­lei is. A fogyasztás szerkezetének vizsgálata azt mutatja, hogy a szovjet család étrendjében nőtt a hús. és a húskészítmé­nyek. a tejtermékek és a hal- készítmények. a tojás, a cu­kor. a zöldségfélék, a gyü­mölcsök és citromfélék rész­aránya. Ami az iparcikkeket illeti, különösen megnőtt a kereslet a tartós fogyasztási cikkek, például a személy- gépkocsik. a televíziós készü­lékek iránt. Tavaly a televí­ziós készülékek eladása 12 százalékkal nőtt. a színes ké­szülékeké pedig 20 százalék­kal. A kereslet tovább nő. az idén a kereskedelmi forgalom értéke várhatóan eléri a 251 milliárd rubelt, azaz 11 mil­liárd rubellel növekszik. M. Makszimov Laosz A fejlődés küzdelmes útja Korai lenne jóslásokba bo­csátkozni arról, hogy meg­nyugszik-e Laosz északi. Kí­nával határos vidéke, vagy sem. Az biztos: a két ázsiai ország viszonya, a kapcsola­tok légköre nem a vientiánei népi rendszertől függ. A viszonylag nagyterületű és kis lélekszámú •— három és félmillió lakosú — Laosz északi hegyvidéki körzetei­ben jórésat kínai, illetve thai származású * nemzeti kisebb­ségek élnek. Ezek egyike-má- sika, mint például a meok vagy a jaok. az Amerika-el- lenes függetlenségi háború idején a felszabadító erők, a Patet Lao ellen harcoltak: A laoszi népi hatalom létrejöt­te, 1Ö75 decembere óta Pe­king vette „védőszárnyai” alá a központi kormányzattal szembenálló fegyveres hegy­vidéki törzseket. Már jóval g laoszi—kínai viszony idén ta­vasszal . történt kiéleződése előtt hírek szállingóztak ar­ról, hogy Peking önálló álla­mot akar létrehozni. A CIA egykori laoszi bázisának szá­mító meok több ország. így Vietnam, Laosz. Thaiföld és Kína területén élnek. Hogy a pekingi felforgató tervek mi­lyen veszélyt jelentenek a né­pi Laosz számára, arra egyet­len példa: a laoszi biztonsági erőknek csak három évi ke­mény küzdelem után_ a múlt esztendő végén sikerült kitűzni a nemzeti lobogót az északi Phoubia hegység or­mára. amely sokáig a forra­dalomellenes meo osztagok főhadiszállása volt. A belső biztonság, a nyu­galom fenntartása tehát — túlzás nélkül — a társadalmi­gazdasági előrelépés kulcs­kérdésének tekinthető, pedig a vientiánei népi rendszer­nek amúgyis súlyos gondok­kal kell megbirkóznia. A fia­tal szocialista állam létrejöt­te óta nagy erőfeszítéseket tesz a naturálgazdálkodáson, félfeudális termelési módsze­reken nyugvó .társadalmi-gaz­dasági viszonyok megváltoz­tatására. Létrejöttek az első, nemegyszer még kísérleti jel­legű, termelési és fogyasztói szövetkezetek, és egyre nő a Délkelet-Ázsia szocialista ál­lamaiban elterjedt úgyneve­zett kölcsönös segítségnyújtó csoportok száma. A Laoszt is érzékenyen érintő indokínai szárazság pusztító következményei be­bizonyították: milyen fontos a mezőgazdaság megerősíté­se. fejlesztése ■— a Laoszi Népi Forradalmi .Párt • ezt a célkitűzési állította gazdaság- politikájának ■ tengelyébe. Hogy az időjárás szeszélyes­sége né befolyásolhassa vég­letes módon az ország életét, hogy megvalósítható legyen a stabil önellátás, két alapvető feladatot.’kell a következő évtizedekben végrehajtani, vagy legalább megkezdeni. Az első a hasznosítható földterü­let bővítése, a második a szétaprózódott kisgazdaságok termelékeny nagyüzemi egy­ségekké történő alakítása. Je­lenleg az ország területének mindössze 3—4 százalékát művelik rendszeresen, ami akkor is kevés, ha figyelem­be vesszük: az északi terüle­tek nagy része dzsungel bo­rította hégyvidék. A laoszi gazdaságtervezők abban bíz­nak. hogy idővel az „egy­millió elefánt országa” rizs­exportőrré válik. Napjaink­ban az évi átlagos rizsterme­lés 600 ezer tonna, amit ha­gyományosan 60—80 ezer tonna behozatallal kell ki­egészíteni. A közhiedelemmel ellentét­ben Laosz gazdasági kilátá­sai egyáltalán nem rosszak: ásványkincsekben Délkelet- Ázsia (s a világ) egyik leg­gazdagabb állama. Vasérc, ón- és hamuzsírl élőhelyei, már ismertek, eredményes kiaknázásuk kizárólag az infrastruktúra kiépítésétől függ. A gazdaságfejlesztő program eddigi legfigyelemre méltóbb vívmánya a Nam Ngum-i vízi erőmű második lépcsőjének felépítése. Az erőmű, amely Vientiánétól, a fővárostól 90 kilométerre fek­szik. kielégíti Laosz energia- szükségletét és máris számot­tevő exportra képes. Az or­szág energiatartalékai azon­ban a legszerényebb számítá­sok szerint is a Nam Ngum-i erőmű teljesítményének több­szörösét sejtetik. A nagyszabású tervek va- lóraváltásában Laosz ' a KGST államaira, mindenek­előtt a Szovjetunióra és a szomszédos Vietnamra tá­maszkodik. A Szovjetunió az árusegélyek, pénzügyi támo­gatás mellett nagyszámú szakértőcsoportot küldött Laoszba a nyersanyag-kincsek geológiai felmérésére. Laoszt, a vientiánéi vezetés meghatá­rozása szerint, különleges kapcsolatok fűzik a szomszé­dos Vietnamhoz. A két or­szágot 1976 óta barátsági és együttműködési szerződés kö­ti össze. (Peking Laosz-elle- nes felforgató tevékenységé­nek magyarázata .ebben ke­resendő.) A kínai vezetés tehát na­gyon téved, ha azt hiszi, hogy büntetlenül járhat el Laosz- szal szemben. Hanoi külön­böző fórumokon, többízben világossá tette, hogy teljesíti szerződéses kötelezettségét, minden segítséget megad a népi Laosznak függetlensége és szuverenitása megvédésé­hez. Győri Sándor Boszorka nyos gyorsasággal 1879-ben, az országgyűlés ülésén használták fel Bulgáriában először a gyorsírást jegyzeteléshez. Most, száz évvel később ugyancsak az országgyűlés ülésén próbálták ki azt a gyorsíró gépet, amelyen nemcsak bolgárul és oroszul, hanem más vi­lágnyelveken is lehet írni. Miben áll e találmány újszerűsége? Abban, hogy míg a gép­írás legnagyobb gyorsasága 630 jel percenként, addig gyorsíró géppel lehetséges 1200 jel rögzítése is! Ráadásul az új gép arra is képes, hogy az értekezlet után a gyorsírást „rendes szöveggé” alakítsa át. Az új gyorsíró gépet a találmányi hivatal is kitűnő al­kotásnak értékelte Mongóliának is lesz űrhajósa A környezet védelmében A meddőhányók, letarolt külfejtési területek szürke, fekete foltjai a Német De­mokratikus Köztársaságban egyre több helyen zöldterüle­tekké változnak át. Ahol le­hetséges, mezőgazdasági ter­melésre teszik alkalmassá az ilyen területet, másutt erdő­ket telepítenek vagy mester­séges tavakat létesítenek. Ilyen módon az elmúlt évek­ben több mint 50 000 hektár­nyi, egykori bányaterület vált ismét használhatóvá. Mongóliában több mint 50 tudományos intézmény mű­ködik. amelyek csupán az el­múlt évben kerek 45 millió tugrik megtakarítást eredmé­nyeztek kutató, tervező és újító munkásságuk révén. Kiemelkedő helyet foglal el köztük a Központi Fizikai és Műszaki Intézet. Ebben az intézetben dol­gozták ki például Mongólia szeizmikus térképét, amely lehetővé tette, hogy már az alapok lerakásánál számolja­nak az esetleges földrengé­sekkel és azok nagyságával a különböző beruházások épí­tői. Az első mongol geofizi­kai térkép szintén az intézet munkatársainak alkotása volt. s fontos eszköz a geoló­gusok és a légiközlekedés számára. Mint ismeretes, Mongólia természeti kincsekben gazdag ország, ám a lelőhelyek fel­tárása még közel sem tekint­hető teljesnek. Az intézetben dolgozzák fel azokat az űr­felvételeket, amelyeket a Szovjetunió űrhajósai készí­tettek Mongólia területe fe­lett. az ismeretlen lelőhelyek feltárása érdekében. A ter­vek szerint, belátható időn belül sor kerül az első szov­jet—mongol közös űrrepülés­re is. A repülés tudományos programjának elkészítésében a szovjet szakemberekkel, tu­dományos intézetekkel kar­öltve. részt vesznek a Köz­ponti Fizikai és Műszaki In­tézet dolgozói is. Uitkouice es a KGST A Klement Gottwald Vasművek és Gépgyár Csehszlovákia egyik legjelentősebb nehézipari vállalata. A Vitkovicei és a KGST-tagállamok szakemberei közti tanulmánycserék nagy­ban hozzájárultak a gyáróriás fejlesztéséhez. Az együttmű­ködés segítségével a vállalat igényes feladatokat vállalhatott magas technológiai követelményeket támasztó berendezések gyártása terén is. Lengyelországba például szénmosó és kokszoló berendezé­seket szállított a vitkovicei vállalat, a Német Demokratikus Köztársaságba vízierőművekhez csővezetékeket, Romániába gőzkazánokat. Gyártási terveikben jelentős helyet foglal el a-----------------------------------------------------------------------------------1 A vitkovicei Klement Gottwald Vasművek és Gépgyár látképe kohászati berendezések gyártása is. A másik fontos — minden KGST-tagállam számára döntő jelentőségű — ágazat a vegy­ipar: a vitkovicei vállalat ezen a téren is fontos feladatot tölt be. Berendezéseket szállítottak olyan ismert vegyipari létesít­ményeknek, mint a lengyelországi Pulawa, vagy az NDK-beli Piesteritz. A vállalat terveiben a továbbiakban is szem előtt tartják a szocialista gazdasági integráció programjában való részvétel szükségességét. Különös jelentősége van ennek az atomerő­művek berendezéseinek gyártásában, amelyből félkésztermé­kek és alkatrészek előállításával a GottWhld Gépgyár is kive­szi részét. A lengyel hajógyárak számára készülő, nyolcszorosán megtört könyöktengely elkészítése összehangolt munkát igényel A közegészségügy fejlődése Az elmúlt évtizedekben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a járványok, a halálos végű súlyos megbe­tegedések egész sorát sikerült gondos megelőzéssel, a gyó­gyító hálózat fejlesztésével a minimálisra csökkenteni. Az orvosi ellátás ma már díjtalan. Kórházak, rendelő- intézetek épülnek évről év­re. A gyógyszereket a rászo­rulók térítésmentesen vehetik igénybe, 1953 óta. A felsza­badulás előtti időszakhoz vi­szonyítva a halandóság há­romnegyedére csökkent, az életkor pedig 41 évről 73 év­re nőtt. Ma a férfiak életko­ra átlagosan 70, a nőké pe­dig 76 év. A felszabadulás előtt a me­gyék 60 százalékában egyál­talán nem volt orvos. Kevés és gyengén felszerelt kórház ■* működött. Ezzel szemben 1970 és 1976 között annyi új kórházat építettek, hogy a kórházi ágyak száma másfél- szeresére, a kórházaké pedig 2,8-szeresére nőtt. A kerületi kórházakban mindenütt többféle szakrendelés folyik. A falusi kórházak a városia­kéhoz hasonló felszerelésűek. Az orvosok számát úgy sike­rült gyarapítani, hogy ma gyakorlatilag a körzeti orvos minden fekvőbetegét naponta felkeresi, és így mód nyílik az egészségügyi felvilágosí­tásra, a megelőzésre is. Díjtalan a szülőotthoni el­látás. Az anyáknak 77 napos fizetett szülési szabadság jár. Az újszülöttek megkapják a szükséges védőoltásokat, gyógyszereket. A bölcsődék­ben, óvodákban minden kis­gyermek gondos orvosi fel­ügyelet alatt áll. Minden te­lepülésen gyermekorvos látja el feladatait. Az új tervidőszakban — 1978 és 1984 között — továb­bi intézkedéseket tesz a KNDK kormánya a megelő­zés kiterjesztése és az egész­ségügyi hálózat további bőví­tése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents