Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

1979. augusztus 26. NÉPÚJSÁG 9 Ui olajfinomító A bakui Vlagyimir Iljics Lenin olajfinomító üzemben, Azerbajdzsán legnagyobb olajvegyipari vállalatánál magas oktánszámú benzin előállítására alkalmas új gyáregységet építenek. A berendezést a francia Litvine-cég készítette. A szerelést a szovjet mérnökökkel és munkásokkal együtt francia szakemberek végzik. Az új bakui olajfinomító építése egyike a termékeny szovjet—francia együttműködésnek, amely az utóbbi idő­ben különösen nagy ütemben fejlődött. Michael Kroz, a francia cég képviselője (balról) és Raszul Ibrahimov építésvezető maketten beszélik meg a szerelési munkák sorrendjét Phenjan tengeri kapuja Nampho városát^ ahol Ko­rea nyugati partvidékének legnagyobb kikötője van, joggal nevezik a népi Korea fővárosa tengeri kapujának. A Szovjetunió, az NDK, Len­gyelország, Japán, Görögor­szág és más országok keres­kedelmi hajói gyakori ven­dégek itt. A legutóbbi években a ki­kötőt jelentősen kibővítették, s átbocsátóképessége nagy­mértékben megnövekedett. Hamarosan befejeződik az új kikötőhelyek, raktárhelyisé­gek építése, elkészül a dokk, az iparvágány-hálózat, kimé­lyítjük a hajózóutat. Nemrég széles autópályával kötötték össze Namphót a fővárossal. E tengerparti város külseje a felismerhetetlenségig meg­változott. A háborús károkat már régen helyreállították. Nampho a népi Korea fon­tos kulturális központja is lett. Talimardzsan város közelé­ben szemelték ki Közép- Ázsia legnagyobb hőerőmű­vének helyét. Teljesítménye 3 millió 200 ezer kilowatt lesz. A tüzelőanyag forrása: a közelben levő Surtan gázle­lőhely. A gőzkazánokhoz szükséges vizet a Karsi-fő- csatornából veszik majd. A tervezők azt javasolják, hogy a kazánokat közvetlenül a szabadban szereljék össze. Ez jelentősen csökkentené a be­ruházási költségeket. Visszaadják a szülői ház melegét Gyermekotthonok a Szovjetunióban Gyermekotthonok... Hány emberi sorsot formáltak fa­laik között. Jó lenne, ha egy­re kevesebb gyermekotthonra lenne szükség, de sajnos van­nak még gyermekek, akik ilyen vagy olyan okból árván maradnak. A szovjet állam egész tör­ténete során nagy gondot for­dított a gyerekekre. Hatvan évvel ezelőtt, 1919. január 4-én írta alá.. Lenin a Gyer­mekvédelmi Tanács megala­kításáról szóló határozatot. Ez kimondta, hogy az egyik legfontosabb állami feladat a gyermekek ellátása élelem-: rhel, ruhával, lakással, tüze­lővel, orvosi segítséggel. LEV TOLSZTOJ FÖLDJÉN A második világháborúban gyermekek milliói vesztették el szüleiket, szeretteiket. A lerombolt falvakból a hátor­szágba vitték őket. Üj gyer­mekotthonok nyíltak számuk­ra. Az egyik ilyen otthon Moszkvától 200 km-re, Jasz- naja Poljanán, Lev Tolsztoj földjén nyitotta meg kapuit 1948-ban, amikor az ország a háború ütötte sebek begyó- gyításán fáradozott. Az ott­hon első igazgatónője Faina Szokolova lett, aki nevelő­társaival együtt mindent megtett azért, hogy a gyermekek minél előbb elfe­ledjék a háború szörnyűsé­geit. Meg kellett melengetni minden gyermekszívet, mind­egyiküknek édesanyjává, igaz barátjává kellett lenniük... Ez a dolog erkölcsi oldala. De ott voltak az anyagiak is. A háború utáni években na­gyón nehéz volt az élet, ke­vés volt az élelem, a tüzelő, a ruha. Pedig a gyermekeket a szó szoros értelmében fel kellett ruházni, szenet szerez­ni, jóllakatni őket. Az álla­mi és a pártszervek termé­szetesen segítettek, de sok feladat megoldása hárult az ■ igazgatónőre, aki végülis mindennel megbirkózott. A gyerekek maguk is .igyekez­tek hasznosítani magukat, az iskola után virágot, zöldséget ültettek. Otthonuk,. a' kétszintes, fe­hér oszlopos épület körül minden gyerek elültetett né­hány facsemetét, ezekből az­óta hatalmas gyümölcsös fej­lődött. Az otthon első lakói ma az ország különböző vi­dékein élnek, de soha nem felejtik el egykori otthonu­kat. ZÁRAK, CSENGŐK ÉS TAKARÍTÓNŐK NÉLKÜL Nem sok gyermekotthon van. már a Szovjetunióban, de közéjük tartozik mind­máig a Jasznaja Poljana-i. — Hogyan alakul ma a gyermekek és a nevelők kap­csolata — erre kértem vá­laszt Faina Szokolovától. „Kapcsolatainkat zárak, csen­gők és takarítónők nélkül alakítjuk’’ —* felelte. Mi rej­lik e mögött a furcsa fogal­mazás mögött? „Zárak nél­kül, vagyis becsületre, nyílt­ságra, bizalomra építünk, csengők nélkül — vagyis úgy, mint a szülői házban,' ahol csak szeretettel költik reggel a gyermeket, etetik és fekte­tik le őket, s takarítónők nél­kül; vagyis a gyerekek ma­guk látják el az otthoni teen­dőket. Mi nevelők pedig úgy bánunk velük, ahogy szeret­nénk, ha velünk bánnának, ha mi volnánk gyerekek. A legfontosabb itt valóban a családias légkör, amit láto­gatóink és minden növendé­künk tanúsít. Minden gyer­mek nyugodt,. magabiztos, mert tudja, hogy a kollektíva egyenjogú tagja. Van-e nemesebb feladat, mint visszaadni a szülők nél­kül maradt gyermekeknek a szülői ház melegét.” O. AFANASZJEVA APN—KS Írónak készülnek Fiatal tehetségek iskolája „írók iskolája” — különö­sen hangzik. „No, nem első­sorban erről van szó” — mondja Hans Weber, az is­mert regény- és filmíró, az FDJ nyári irodalmi táborá­ban, az Odera menti Frank­furt közelében fekvő, festői Büchowban. „Igaz, több fia­tal tehetség első szárnypró­bálgatásai sikerrel jártak, de célunk az is, hogy értő olva­sókat neveljünk. A vakáció­jukat itt töltő diákokban az a közös, hogy szeretik az iro­dalmat és ebben kívánjuk őket segíteni.” meghallgatják véleményüket és nem egyszer változtatnak is a szövegen — különösen, ha az ifjúságnak szánt írá­sokról van ‘szó. Az írószövetség büchowi szervezete és a népművelés szervei között öt éve jött létre a szerződés az írást kedvelő fiatalok támogatá­sáj9*r Az úttörőszövetség és -áiíj'DJ irodalmi diákverse­nyeket, üzemi irodalmi napo­kat és költőszemináriumokat is rendez. Az irodalom fiatal barátainak nem egy írása je­lent meg antológiákban, szép sikerük volt az országos iro­dalmi pályázatokon. GÄTI ISTVÁN Az ifjú reménységek egyi­ke a 16 éves Gerlind Mittels­tadt, aki három évvel ez­előtt, a Wilhelm Pieck úttö­rőtábor záróünnepélyére írta első költeményét. Azóta rendszeresen ír. És amióta megalakult az író Diákok Köre, rendszeresen részt vesz annak rendezvényein. így ju­tott el most is a fiatal író­tehetségek büchowi kéthetes nyári táborába. Gerling vá­gya: az érettségi után ger­manisztikát tanul és — író­nő lesz! A tábor a Schermützel-tó partján fekszik, közel ahhoz a házhoz, ahol Bertold Brecht éveken át lakott és alkotott. A fiatalok felolvassák egy­másnak verseiket, elbeszélé­seiket — megvitatják azokat, neves írók tanácsaikkal és bírálataikkal segítik munká­jukat, fejlődésüket. Megkapták a feladatot, működhet a fantázia Látogatásunk napján Hel­mut Preissler Nemzeti-díjas író vezette a foglalkozást. Megbízta a fiatalokat: írja­nak történetet, amely így végződik: „...a fák másképp zúgtak felettem, mint koráb­ban...” A történetet, alakjait mindenki saját fantáziája alapján alkothatta meg. Volt, aki humorosan, mások ko­molyan vagy melankolikusan írták meg. volt szó szerelem­ről, barátságról és sok más emberi érzésről, kapcsolatról. Máskor grúz közmondásokat kellett nyersfordítás alapján megfogalmazni. Az írók is felolvassák új kézirataikat hallgatóiknak. Figyelmesen Lengyelország A vasút nagy beruházásai A vasúti szállítás mind­máig a legfontosabb szállítá­si lehetőség Lengyelország­ban, s a jövőben is az ma­rad. Népszerűségének egyik oka az, hogy az ásványi kin­csek és ipari központok főleg az ország déli részében talál­hatók, míg a külkereskedel­mi szállítások legnagyobb ré­szét lebonyolító kikötők az ország északi részén helyez­kednek el. Emellett az orszá­gon át nagy tranzitforgalom bonyolódik le; itt kereszte­ződnek Európa nyugat-keleti és észak-déli útvonalai. A vasúti szállítási felada­tok évről évre növekednek. Tavaly — előzetes adatok szerint — a lengyel vasutak 495 millió tonna árut szállí­tottak, ami az 1970. évihez viszonyítva 113 millió tonna növekedést jelent. A nyolc éve kezdődött nagyarányú re- kontsrukciós és fejlesztési program ma már kézzelfog­ható eredményt hozott. A beruházások szorosan kapcsolódnak az új ipari köz­pontokhoz. Az óriási „Kato­wice” kohómű részére pél­dául — a szovjet vasérc fo­lyamatos szállításának bizto­sítására — 400 kilométeres vasútvonal épül a kohómű és a szovjetunióbeli Volini Vla­gyimir között. Ezt a vonalat visszafelé is jól tudják hasz­nosítani, mivel ugyanezen az úton Lengyelország kénszál­lítmányokat továbbít keleti szomszédjának. Ennek a vo­nalnak az építése a közeljö­vőben fejeződik be. Rövidesen megkezdik a központi vasútvonal 3. sza­kaszának építését is, amely a felszabadulást követő évtize­dek legnagyobb vasúti beru­házása lesz. E központi vonal 1977-ben elérte Varsót, össze­kötve a fővárost Sziléziával; azóta északi irányban tovább épül, hogy jó összeköttetést biztosítson az északi tenger­parttal. A vonal másik elága­zása Poznan irányába halad majd. A Varsó—Katowice vo­nalon 160 kilométeres órán­kénti sebességgel, a Varsó— Poznan vonalon pedig 130— 140 kilométeres sebességgel száguldanak majd a vonatok. A korszerűsítés egyben a korszerű géppark megterem­tését is jelenti. A lengyel vasutak nagy számban kap­nak majd új, a legmodernebb technológiával készülő vasúti kocsikat. A tömegáru szállí­tására például 90 tonna te­herbírású vagonok előállítá­sát kezdték meg Lengyelor- zságban. (Összehasonlításul: ezidáig a legnagyobb egysé­gek 60 tonna teherbírásúak voltak.) Egyre ritkábban lehet látni a lengyel vasútvonalakon el­öregedett gőzösöket. Az 1980- ban befejeződő ötéves terv­ben több mint 900 villamos­mozdonyt helyeznek üzembe, és — a Szovjetunióval foly­tatott együttműködés révén — számottevően növelik a nagy teljesítményű dízel- mozdonyok számát. Z. Szerelik a bakui olajfinomító kemencéit Hans Weber író az irodalmár fiatalok körében Hőerőmű... tető nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents