Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
2 NÉPÚJSÁG 1979. augusztus 26. Hétfő: Lemondott Csaran Szingh kormánya. — Amerikai kongresszusi küldöttség érkezett Moszkvába és tárgyalt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségével. Kedd: A laoszi fővárosban tárgyal Heng Samrin kambodzsai államfő, akinek ez az első külföldi útja. — Jimmy Carter az alelnöknek, Walter Mondale-nek a hatáskörébe utalta az USA közel-keleti politikájának összehangolását. — Torrijos panamai kormányfő Nicaraguába látogatott. Szerda: A rhodesiai hadsereg újabb fegyveres támadást intézett zambiai terület ellen. — A szovjet sajtó visszautasítja az iráni lapok rágalmait. — Az indiai köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki. Csütörtök: Megkezdte munkáját az Egyesült Államok Kommunista Pártjának 22. kongresszusa. — A nicaraguai kormány a volt diktátort, Somoza kiadatását kéri Pa- raguaytól. Péntek: Véget ért a franciaországi vasutassztrájk, amely két napon át megbénította a vasúti forgalmat. — Négy várost megszálltak Kurdisztánban a kurd lázadók. — Újabb izraeli támadások Libanonban. Bécsben tanácskozik az ENSZ tudományos és műszaki fejlesztési értekezlete. Képünkön: a konferenciát dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök nyitotta meg. Szombat: Az iráni kormány 5 milliárd dollár értékű lőszert és tartalék alkatrészt kíván vásárolni fegyvereihez, repülőgépeihez az USA-tól. — Mondale amerikai alelnök Kínába látogatott. — A Biztonsági Tanács határozatlan időre elnapolta a palesztin vitát. A hét 3 kérdése 1. Miért napolták el határozathozatal nélkül a Biztonsági Tanács palesztin vitáját? • Egy bizonyos: nem a Biztonsági Tanács egyetlen szavára jön majd létre a közel-keleti béke, nem a világszervezet — egyébként kétségtelenül legfontosabb — szervének határozata teremti meg majd a palesztin államot. De az is nyilvánvaló, hogy a hosszú folyamatban megvan annak is a jelentősége, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezen a fórumán a palesztinok jogait elismerő állásfoglalás születik. Talán inkább fordítva kellene szemlélni a Biztonsági Tanácsban és a körülötte dúló diplomáciai csatát: a palesztin kérdésnek a világban való megítélése tükröződik abban. A palesztinok mellett és ellen felsorakozó erők megmérkőzé- sének állását képes jelezni, hogy az ENSZ-nek eme jelentős fórumán miként alakul a helyzet. Több tucat szakszervezeti aktivista és diák tart éhségsztrájkot San Salvadorban, képünkön: a tiltakozássá a keresetek és a munkakörülmények megjavítását akarják elérni. Elvi és politikai szempontból igenis lényegesnek tűnik a vita, hogy a világszervezet lépjen túl azon az .annyiszor idézett határozaton, amely a palesztin problémáról, csak mint menekültek megsegítéséről” tett említést. Az Egyesült Államok vezetői értésre adták, hogy nem hajlandók elfogadni olyan biztonsági tanácsi határozatot, amely az önálló palesztin államiság követeléséhez jogi, diplomáciai alapot adnia. Ebben az amerikai álláspontban nagy része van Izrael nyomásának. Tel Aviv ma — ellentmondásos módon — már ahhoz a régi határozathoz ragaszkodik, amelynek egyébként sohasem tett eleget... Tudniillik 1967- ben a Biztonsági Tanács Izraelt felszólította a megszállt területek kiürítésére! (Mellékesen megjegyezve: a szöveg kétértelmű, másként értelmezhető a francia, másként az angol nyelvű szöveg, az első szerint minden megszállt terület kiürítéséről van szó, a második csak úgy általában említ megszállt területeket, amelyek kiürítendők.) Az amerikai magatartást meghatározzák — választási megfontolások is. Carter elnök, aki még nem mondott le arról a szándékáról, hogy jövőre a demokrata párt elnökjelöltjeként ismét megpályázza az elnökséget, nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai zsidó választók véleményét és az úgynevezett „izraeli lobby” (érdekcsoport) követelményeit. 2. Van-e kibontakozási lehetőség az indiai kormány- válságból? „A világ legnagyobb demokráciája” — így nevezték egykét évtizede még Indiát, amely az újonnan, a második világháború után függetlenné vált országok közül a legeredményesebben vette át a parlamentarizmus módszereit. Egynéhány párt küzdött a hatalomért, úgy hogy mindenekelőtt a választók bizalmát akarta megszerezni. A dicső múltú, tekintélyes kongresszus párt, Nehru pártja többször is győzni tudott egymás után. Nehru művét Indira Gandhi, a leánya folytatta. A tőkés világot megrázkódtató gazdasági válság^ Indiát is súlyos helyzetbe sodorta, a szinte földrész méretű (ezért nevezik szubkontinensnek) Indiának nincs olaja, behozatalra szorul, ezért az energiagondok itt megszorítóbbak, mint másutt. A világ második legnépesebb államának társadalmát nemzetiségi, vallási, nyelvi, anyagi és származási különbségek osztják meg. (Az indiai alkotmány 16 fő nyelvet, 690 csoportnyelvet és 380 alnyelvet említ meg. A kasztok mindmáig fennmaradtak, ma is vannak még úgynevezett „érinthetetlen” páriák és a társadalmi ranglétra felső fokain a brahminok. Megjegyezhetjük, hogy Indira Gandhi is a brahminok kasztjából való.) Gandhi asszony kormányzásának utolsó éveiben kezdődött a kongresszus párt új meg új csoportokra bomlása. Ma már fél tucatnyi csoport hivatkozik nevében a kongresszusra. De ugyanúgy felbomlott a korábbi ellenzéki Dzsanata Párt is. Az indiai politikai színkép szélsőjobbel- dalán ott a Dzsan Szang és fegyveres szervezete, az RSS, „a nemzet önkénteseinek szervezete”. A félig illegális, félkatonai tömörülés az indiai demokráciát fenyegető egyik veszély. A másik veszély az, hogy a pártok harca, a személyes ambíciókat tápláló vezetők intrikája a kiírt választásokon méginkább felismerhetetlenné teszi a népakaratot. „A világ legnagyobb demokráciájában” bárhogyan szavaznak a polgárok tíz- és százmilliói, a több tucat párt parlamenti alkudozásai döntik el, kik és milyen programmal formálják meg India új kormányát. Egyelőre szinte mindenki harca folyik mindenki ellen. Még a parlamentáris szokásokat sem akarják figyelembe venni a tekintetben, hogy a lemondott kormány ügyvezetőként egyelőre folytassa az ország dolgainak vitelét. Jellemző, hogy az el nem kötelezettek havannai csúcstalálkozójára nem a kormányfőnek, vagy a kormány valamely magas rangú tagjának a kiküldetéséről van szó, hanem esetleg egy több párti küldöttséggel képviselteti magát India. Az az India, amely Nehru személyében az el nem kötelezettség egyik megalapítóját adta. 3. Hogyan alakul a helyzet Afrika déli részein — míbia napján” időszerű ez a kérdés. ,NaAz ENSZ határozata értelmében a világ „Namíbia napján” az egykori német gyarmat, a Dél-afrikai Köztársaság által jogtalanul bekebelezett több mint 820 000 négyzetkilométernyi terület felé fordul a figyelmével. Jó alkalom arra, hogy számba vegyük: ott, ahol tulajdonképpen már megindult a független állammá szerveződés folyamata (a nyugati nagyhatalmak, köztük az USA, Nagy-Britannia, a magát különösen érdekeltnek nyilvánító NSZK segítségével is), most megtorpant a fejlődés. Látnivaló, hogy a Rhodesia—Zimbabwe sorsával kapcsolatos új tárgyalásokat azért is tolta annyira az előtérbe a nyugati propaganda, mert közben el akarja leplezni, hogy Délnyugat-Afrikában még egy lehetőséget kíván adni a pretoriai kormánynak, illetve ki akarja zsarolni a majdani független államtól, hogy minél több engedményt adjon a nyugati nagyhatalmak tőkéseinek, monopóliumainak. Közben messze hangzó módon folyik a szeptemberi, Londonba összehívott Rhodesia-értekezlet előkészítése. A hazafias erők képviselői nem utasították el egyértelműen, nehogy érvet adjanak a londoni és a Salisbury reakció kezébe: íme, a feketék nem akarnak tárgyalni, nem hajlandók egyezségre. Joshua Nkomo, a Zimbabwe Hazafias Front egyik társelnöke bejelentette, hogy szervezete ott lesz Londonban. Hozzátette, hogy nem sokat remél a konferenciától. Szervezete mindenesetre visszautasítja az olyan elképzeléseket, hogy Nagy-Britannia ellenőrző szerepet kaphasson az esetleges új választásokon. Viszont a hazafias front beleegyezne ENSZ-erők zimbabwei jelenlétébe, egy átmeneti időszakban, amely a függetlenség teljes megvalósulását előzné meg. PÁLFY JÓZSEF Az Irán nyugati részén lévő Kurdisztánban egész héten feszült volt a helyzet. Képünkön: lázadóknak ítélt kurd fegyvereseket végeznek ki Paveh városában. A kurd felkelők hosszú háborúra készülnek Amerikai-iráni fegyverszállítási tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) tartja, hogy megerősítsék a Bazargan-kabinet tekintélyét. Az iráni központi hatóságok támogatásának jeleként az amerikai kormányzat bejelentette: kész arra, hogy felújítsa a fegyverszállításokat a közép-keleti ország számára. A külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy az iráni kormány képviselőivel néhány hete tárgyalások folynak . egy 4—5 milliárd dolláros szerződésről, amelynek keretében Washington lőszert és különböző tartalékalkatrészeket szállítana Iránnak. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az amerikai kormány egy körülbelül 5 millió dolláros új szerződést is javasolt Teherán számára repülőgép-alkatrészek pótlólagos szállítására. A szóvivő beismerte, hogy Washington rendkívüli módon érdekelt az iráni olaj- szállítások fenntartásában, ugyanakkor nem tudott biztosítékokat adni arra vonatkozóan. hogy az amerikai fegyvereket nem fordítják a kurd kisebbség ellen. Csupán annyit jegyzett meg, hogy a Bazargan-kormány „nagyobb autonómiát” ígért a kurdok számára. Végezetül kormánya nevében ismét helytelenítette az iráni kivégzéseket, s kinyilvánította Washington ellenzését a „nem megfelelő” iráni bírósági eljárásokkal kapcsolatosan. Heng Sumrín Hanoiban Hanoiban szombaton közös nyilatkozat aláírásával befejeződtek a magas szintű kambodzsai—vietnami tárgyalások, s ezzel véget ért a kambodzsai küldöttség hivatalos baráti látogatása. Heng Sumrin, a népi forradalmi tanács és a nemzeti egységfront elnöke, valamint a kambodzsai delegáció tagjai Pham Van Dong miniszter- elnök meghívására — pihenés céljából — még néhány napot Vietnamban töltenek. Pénteken este Le Duan, a VKP KB főtitkára fogadta a Heng Sumrin vezette kambodzsai küldöttséget, s hangoztatta, hogy „a küldöttség hanoi tárgyalásai tovább erősítették a vietnami és a kambodzsai nép barátságát és szolidaritását”. Hanoiban eredményesnek tartják Heng Sumrin első hivatalos baráti látogatását, amely egyértelműen demonstrálta, hogy a Pol Pot- rezsim megdöntése nyomán helyreállt Kambodzsa és Vietnam hagyományos együttműködése, s továbbá azt, hogy az — miként Heng Sumrin és Pham Van Dong fogalmazta — „a jelenlegi kambodzsai helyzet visszafordíthatatlan, a kambodzsai mépi forradalmi tanács az ország egyetlen törvényes képviselője”. A felek megfogalmazásaiban nagy súlyt kapott az is, hogy semmiképpen sincs „kambodzsai probléma”, legalábbis abban az értelemben, ahogy azt Pekingben, Washingtonban és egyes délkelet-ázsiai országok fővárosában beállítani igyekeznek. Éppen ezért bármiféle „nemzetközi megoldás” keresése beavatkozás Kambodzsa bel- ügyeibe. Természetesen van kambodzsai probléma abban az értelemben, hogy az országnak, amely Phnom Penh-i számítások szerint elvesztette lakosságának 70 százalékát, szembe kell néznie a Pol Pot-rezsim iszonyú örökségével. Egyszerre kell dolgoznia a közigazgatás kiépítésén és megerősítésén, az élet normalizálásához szűk- __ séges feltételek megteremtésén, s azon, hogy elkerülje az élelmiszerhiány súlyos fenyegetését, hogy megküzdjön a legkülönbözőbb betegségekkel, járványokkal. A hanoi tárgyalások megerősítették azt is, hogy Vietnam erejéhez mérteni a jövőben is megad minden politikai, gazdasági és diplomáciai segítséget Kambodzsának. Az is megerősítést nyert Hanoiban, hogy Kambodzsa és Vietnam szoros, testvéri együttműködést folytat, s a három indokínai ország — megtartva önállóságát — együtt lép fel a kínai nagyhatalmi törekvések ellen. PANORÁMA ANCHORAGE Walter Mondale amerikai alelnök úton Peking felé a repülőgépen nyilatkozott az őt kísérő újságíróknak kínai látogatásának céljáról. Közölte, hogy az amerikai kormány különleges javaslatait tartalmazó listát viszi magával abban a reményben, hogy ezek segítségével sikerül „egészen normális kapcsolatokat” teremteni a két ország között. A javaslatok — mondotta Mondale — felölelik az együttműködés számos lehetséges területét, kidolgozásukon a kormányzat két hónapig dolgozott. Hozzáfűzte még, hogy igen lényegbevágó javaslatokról van szó, nyilvánosságra hozatalukat azonban megtagadta, mondván, hogy „előbb a kínaiaknak kell értesülniük róluk”. MANAGUA A nicaraguai nemzeti újjáépítés ideiglenes kormánya pénteken úgy döntött, hogy bevonja az 500 és 1000 cordoba névértékű bankjegyeket, amelyeknek jelentős részét a megbuktatott Somoza rendszerének elmenekült hívei vittek ki az országból. Az intézkedés célja, megakadályozni, hogy a somozisták felhasználhassák a kicsempészett pénzt és a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasági helyzetben nagy meny- nyiségben visszajuttassák az országba. Ezzel próbálják továbbá megfékezni a feketepiacot. Somoza és hívei távozásukkor mindössze 2,5 millió dollárt hagytak a nicaraguai központi bank pénztáraiban. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa magyar idő szeriint péntek éjjeli ülésén úgy döntött, hogy nem tart szavazást a világszervezet Palesztina- bizottságának elnöke, a szenegáli ENSZ-nagykövet által előterjesztett dokumentumról, amely megállapította, hogy az elmúlt év során tovább romlott a helyzet a Közel-Keleten Izrael terjeszkedő politikája miatt. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a szavazást — amelynek során Andrew Young, a távozó amerikai ENSZ-nagykövet kormányának utasítása alapján kénytelen lett volna vétót emelni — végül az. Egyesült Államok kérésére, Kuvait, néhány más arab és afrikai ország, valamint a PFSZ egyetértésével halasztották el.
