Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

1979. augusztus 26. ÜÉPÜJSÁG 3 Pincehely, községi pártvezetőség Határozatleltár Leltározásnak, szelektá­lásnak is tekinthető a pin­cehelyi községi pártveze­tőség legutóbbi ülése, amelynek első napirendi pontja „Az érvényben le­vő pártvezetőségi határo­zatok végrehajtásának ér­tékelése" címet viselte. Az ülés kezdete előtt két órával nyitottam be a párt­székházba, Jankó Ferenc pártvezetőségi titkár éppen egy nyitott dossziéval fog­lalatoskodott. Mégegyszer átnézte, hogy alapos, átgon­dolt javaslatokat tehessen a vezetőségnek. — Ebben a dossziéban vannak — időbeni sorrend­ben — a vezetőség által ho­zott határozatok. Mindegyik­nél egy piros betűjel. Az „F” azt jelenti, hogy folyamatos, az „R” azt, hogy rendezve, a „HK” hatályon kívül helye­zést jelent, az „FHK” annyi mint „Felsőbb pártszerv ál­tal hatályon kívül helyezve”. Hadd tegyem hozzá, hogy ilyen bejegyzés nincs, de a rend kedvéért vezettük be, hátha ilyenre is sor kerül. — A dosszié több mint kétszáz határozatot tartal­maz. A XI. kongresszus óta hozott pártvezetőségi határo­zatokat. Nem lesz sok min­det számba venni ma dél­után? — Szó sincs valamennyi­ről. Sok köztük az olyan, amelyikhez már a következő vezetőségi ülésen odakerül az „R” jel. Aztán: évente is „leltározunk” — az éves be­számoló taggyűlés előtt — áttekintjük, hogy mi marad­jon érvényben. Most öt évet tekintünk át, hiszen a beszá­"moló is az ötéves ciklusról szól majd. Akad jó néhány olyan határozat, ami már megvalósult és valahogyan elfelejtettük rendezettnek te­kinteni, vagy hatályon kívül helyezni. Ez utóbbira egyéb­ként olyan esetben kerül sor, amikor a témában új határo­zatot hozunk. Vagy egyéb ok miatt veszíti el a határozat aktualitását. Mint például a 15/1975-ös. Az 1975. június 24-i vezetőségi ülés állást foglalt, hogy az ÁFÉSZ ve­zetőivel konzultálni kell az áruellátás javítása érdeké­ben, majd egy későbbi idő­pontban pártvezetőségi ülé­sen beszámoltatni az ÁFÉSZ vezetőit. Azóta, fúzió folytán megszűnt itt az önálló ÁFÉSZ, maradt egy kiren­deltség, ez azonban a közsé­gi alapszervezet hatáskörébe tartozik. A beszámoltatást is ők végezték el. Tallózok a dossziéban, amely hű tükörképe a pin­cehelyi pártvezetőség határo­zathozatali tevékenységének. A határozatok minden eset­ben konkrétek, határidő és felelős megjelölésével. Még véletlenül sem találni köz­tük olyat, amely felsőbb pártszerv határozatának má­solata lenne. 1975. szeptem­ber 16-án a vezetőség az is­kolakörzetesítéssel foglalko­zott. A probléma két társ­községet érintett, ám a ve­zetőség csak az egyikben kö­telezte az alapszervezetet, hogy taggyűlésen foglalkoz­zék a körzetesítés politikai feladataival, alakítson ki egységes állásfoglalást, a má­sikban nem volt erre szük­ség. Az F-et könnyen át lehet változtatni R-ré. Negyvenhá­rom határozatot javasolt er­re a pártvezetőség titkára. Tehát, azt, hogy „Folyamat­ban” helyett „Rendezve”. Erre a „sorsra” jut most az a határozat, amely az alapszervezeteknek szól: „Vizsgálják meg a KISZ- alapszervezetek tárgyi fel­szereltségének helyzetét és hassanak oda, hogy e szük­séges feltételek biztosítva le­gyenek”. — Azóta a téeszek- hez kerültek a KlSZ-szerve- zetek és a szövetkezetek gondoskodtak a feltételek biztosításáról. Hatályon kívül kell he­lyezni a két évvel ezelőtt, a belecskai téesszel kapcsola­tos határozatot, mert közben személyi változások történ­tek a vezetésben és nemrég — a káder- és személyzeti munkáról — beszámoltatta a pártvezetőség őket, új hatá­rozatot hozott. E határozat első fele „R” jelzést kap most, a második —, hogy szorgalmazza a pártszervezet a káderfejlesztési és -képzé­si terv elkészítését — to­vábbra is hatályban marad. A pártvezetőség tagjai négy órakor már együtt van­nak. Jankó elvtárs felsorol­ja a határozatokat, mind­egyiknél javaslatot is tesz. Sorozatban, ötöt-hatot is vi­ta nélkül elfogad a vezető­ség, ám némelyiknél időzni kell. Mint például a 8/1975- ösnél. A határozat második részét, hogy „a reszortosok az eddiginél még több alka­lommal vegyenek részt az alapszervezeti taggyűléseken. Minden vezetőségi ülésen is­mertetni kell, hogy ki-ki a reszortjának megfelelően me­lyik alapszervezet taggyűlé­sén vesz részt...” — a ja­vaslattal ellentétben rende­zettnek kell tekinteni, hiszen ez ma már a gyakorlatban megvalósult és felesleges kü­lön határozatot fenntartani róla. ötvenhét határozatról dön­tött a pártvezetőség, közü­lük negyvennégy kapott „R” minősítést, tizenhárom „HK”-t, tíz maradt „F” jel­zésű, tehát folyamatos. Eze­ket kiemelik, mindegyik ve­zetőségi tag kap egy-egy pél­dányt abból, aminek vég­rehajtásáért ő a felelős. ötéves munka számbavéte­lére készülnek a pártszerve­zetek, pártszervek, köztük a pincehelyi pártvezetőség is. Ennek egyik „állomása” volt ez a vezetőségi ülés, az öt év alatt hozott határozatok ér­tékelése. (J) Dolgozók általános iskolája Értesítjük a szekszárdi in­tézményeket, vállalatokat és mindazon felnőtt dolgozókat, akik még nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzett­séggel, hogy az előző évekhez hasonlóan az 1979—80. tan­évben is megszervezik a dol­gozók általános iskoláját a szekszárdi I. számú Általá­nos Iskolában (Garay tér 9.) Jelentkezni minden osz­tályba lehet. Idősebb dolgo­zók részére rövidített tan­folyamokat is szervezünk. A foglalkozások az esti órák­ban lesznek. Beiratkozás: au­gusztus 27—szeptember 10-ig, naponta délelőtt 10—12 és délután 4—6 óráig a dolgozók általános iskola irodáján (Garay tér 9.). Részletes fel­világosítást a tagozatvezető ad. Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Egy kalapban a munka és a pénz A hosszú, fehérre me­szelt disznóólak mögött a domboldalon szénát ra­kodnak. A boglyába gyűj­tött, nemrég még virágzó fű, ma törékennyé szá­radt széna, a komótos mozdulatok nyomán las­san felvándorol a szekér­re. Aztán mérlegelés, majd búcsúkézfogás. Az üzle­tet megkötötték. Az ireg- szemcsei Egyetértés Ter­melőszövetkezet Radnóti szocialista brigádja el­adott huszonkét mázsa szénát az egyik újiregi gazdának. A sertéstelepi irodában vallatjuk a brigádnaplót, idézzük a múltat. A valame­lyik „igazi” irodából kiselej­tezett íróasztal körül négyen ülünk. A tál mellett bádog öltözőszekrények. Beszélgető társaim — a három brigád­tag — lábán fehér gumi­csizma. — Két éve stabil másodi­kok vagyunk — mondja az újiregi sertéstelep vezetője Szántó Ferenc, aki brigád­tag is. — Tavaly és tavaly előtt is másodikok voltunk a tsz-brigádok versenyében. Nem mondom, szeretnénk el­sők lenni, de e mögött a he­lyezés mögött is sok munka van. — Például mi? — Hogy mást ne mondjak, minden brigádtag elvégezte a betanított munkás tanfolya­mot. Erre büszkék vagyunk. A termelés segítésére is több vállalást tettünk. Szeretnénk az idén 4,2 kilogramm he­lyett 3,8 kiló takarmányból előállítani a kiló sertéshúst. Segítjük az óvodát, az isko­lát, ha kell a községért is végzünk társadalmi munkát, de azt hiszem a legfontosabb az — és talán ezért érezhet­jük igazán szocialista brigád­nak —, hogy nálunk valóban kollektív szellem alakult ki. — Miben nyilvánul ez meg? — A brigádvezető Albert Ferenc javasolta, hogy ne számoljuk külön a béreket aszerint, hogy ellető, vagy etető, esetleg kocagondozó, vagy hizlaló munkát végez valaki, hanem kiszámoljuk ugyan az összbért, de azt egyenlően osztjuk el. A bri­gád tagjainak teljes jövedel­mét elosztjuk a végzett mun­kanapok számával és min­denki annyi pénzt kap, ahány napot dolgozott. Férfi és nő nálunk egyformán keres, mert egyformán is dolgozik. — Miért tette ezt a javas­latot? — kérdezem a brigád­vezetőt. — Nálunk már régi gya­korlat, hogy segítjük egymást — mondja. — Ha egyikünk végez a maga részén, megy át a másik ólba segíteni a társának. Nem nézzük ki, miért maradt el, együtt vég­zünk. Úgy gondoltam, ha a munka közös, az elosztásnak is közösnek kell lenni. A leg­egyszerűbb az volt, ha már egy kalapba tettük a munkát, oda kerüljön a pénz is, így mindenki a teljesített munka­napok után kap fizetést. A munkanapok pedig egyen­értékűek, bárki is végezte. — A családdal hogy tudja egyeztetni a munkaidőn túli brigádprogramokat? — kér­deztük Kaszab Erzsébetet. — Megoldódik az is min­dig. Például legutóbb, ami­kor kirándulni mentünk Igái­ba, elvittem a fiamat is ma­gammal. Édesapám otthon maradt, neki megfőztem elő­re az ebédet. Csak meg kel­lett melegítenie. Jó volt az a kirándulás, mert megkaptuk a tsz buszát, volt hely bőven. Aki akarta, elhozhatta a csa­ládtagokat is. — Az állatokat vasárnap is etetni kell. Ki maradt itthon a brigádból? — Senki. Kora reggel meg­etettünk és csak utána indul­tunk. Napközben itt a tele- pen a nappali őr, közülünk csak egy ügyeletes maradt. Akkor megbeszéltük a veze­tőkkel, hogy az ügyeletes is hadd jöjjön. Este siettünk ha­za, hogy etetésre itt legyünk. Sajnos, együtt csak így tu­dunk kirándulni. — A naplóból látom, vol­tak színházban is. Hogy sike­rült eljutni? — Szekszárd, vagy vala­melyik vidéki színház ne­künk messze van veszi át a szót Szántó Ferenc. — Se időnk, se lehetőségünk, hogy együtt eljussunk. De ha itt, a művelődési házban van va­lami előadás, arra igyek­szünk, ha nem is mindig tel­jes létszámmal, de eljutni. Tavaly két előadáson is vol­tunk. — Miért éppen Radnóti Miklós nevét vették fel? — Azelőtt Kahyb brigád voltunk. Két éve úgy döntöt­tünk, hogy megváltoztatjuk a nevünket. Többféle javaslat is felmerült, végül szavazás­sal döntöttünk Radnóti mel­letti. — Mit tudnak a költőről? — Sok versét olvastuk és brigádgyűlésen is beszéltünk róla. — Az előbb eladtak huszon­— A brigádkasszába kerül — mondja Albert Ferenc. — Az első kaszálásból közel hét­ezer forintunk volt. Most ke­vesebbet kaptunk, de az idén már nem is lesz sok közös kiadásunk. Tavaly az óvodá­nak vásároltunk játékokat és a gunarasi kirándulásra meg­hívtunk egy másik állat- tenyésztő brigádot. Minden költségüket mi álltunk a bri­gádpénzből. De ebből fedezzük a mi kirándulásainkat, a szín­házlátogatást és minden olyan kiadást, ami a brigád­célokért szükséges. A múlt­kor egyik beteg brigádtagot látogattuk meg. Vettünk aján­dékot is a közös pénzből. Legutóbb pedig — sajnos — az egyik halottunknak vet­tünk koszorút a temetésre. — Kulturális téren milyen vállalásaik vannak? — A betanított munkás tan­folyam mellett három brigád­tagunk vesz részt pártokta-s tásban. Rendszeresen támo­gatjuk az óvodát. Javítjuk az udvari játékaikat, parkosí­tunk, de ha kell, télapónak öltözünk, hogy így segítsük a rendezvényüket. A községben is minden társadalmi ünnep­ségen ott vannak a brigád képviselői. két mázsa szénát. Mire köl­A Radnóti szocialista bri­tik a pénzt? gád közéleti munkájáról be­széljenek a száraz számada­tok. A tíz ember között két párttag, egy munkásőr, egy községi tanácstag és egy munkahelyi munkaügyi dön­tőbizottsági tag van. — Munkájuk elismeréséül a termelőszövetkezet költsé­gén tavaly hárman utaztak külföldre. Egyikük Csehszlo­vákiában, egy másik brigád­tag a Szovjetunióban, a har­madik pedig Ausztriában, Bécsben járt... TAMÁSI JÁNOS Fotó: TJ. Szénarakodás a domboldalon Albert Ferenc Kaszab Erzsébet Szántó Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents