Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
Mat; számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 194. szám ARA: 1,60 Ft 1979. augusztus 19., vasárnap Harmincéves az alkotmány írta: Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese Szép és jelentős évfordulóhoz érkeztünk: alkotmányunk megszületésének harmincadik évfordulóját ünnepeljük. Mai ünnepünknek történelmi jelentőségű előzménye 1945 tavasza, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a német fasisztákat, halálos csapást mért a hazai reakció hadi és állami gépezetére, s lehetővé tette, hogy népünk a szabad és demokratikus, majd később a szocialista fejlődés útjára lépjen. A felszabadulást követő években a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. Végrehajtottuk a földreformot, államosítottuk a bankokat, a gyárakat és a nagyobb ipari üzemeket. Megvalósult a munkásosztály egysége. Létrejött a munkásosztály és a dolgozó parasztság tartós szövetsége, s ennek alapján a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály lett a hatalom birtokosa. Alkotmányunk megszületése történelmünk új korszakának kezdetét jelezte. Hazánk új alaptörvényének szentesítése nem pusztán kiemelkedő fontosságú jogi aktus, hanem a magyar nép több évszázadon keresztül folytatott szabadságharcának betetőzése is. A valaha oly gyakran emlegetett „ezeréves alkotmány” a mindenkori elnyomó osztály törvényeinek tára, a feudális jogszokások gyűjteménye volt. Korábban az elnyomásban sínylődő nép sok nemzedéke. számos nagy történelmi személyiség harcolt az igazi alkotmányért. Augusztus 20-a eredetileg is egy új állam megalkotásának és megalkotójának, I. István királynak az ünnepe volt. aki államalapító és társadalomalakító munkája során felismerte az idő parancsát és a magyarságot átvezette egy idejétmúlt társadalmi formából és életmódból az akkori újba. Ezután hosszú évszázadokig tartó, kíméletlen harc következett a nép érdekeinek képviselői és az elnyomók között. E harc egyik emlékezetes eseménye volt például a Rákóczi-szabad- ságharc időszakában összehívott ónodi országgyűlés, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, vagy a Martinovics-mozgalom, amely megfogalmazta a polgári köztársaság gondolatát. Majd 1848. következett. Kossuth kiáltványa: „Robotot, dézsmát eltöröltünk. Az adófizetés terheiben megosztoztunk. Az> ország védelmének kötelességében megosztoztunk. És a népet minden alkotmányos szabadságnak részesévé tettük.”. Az 1849. áprilisi országgyűlés — közakarattal — újra kimondta a trón- - fosztást. A szabadságharc bukását követő elnyomás eseményeit jól ismerjük. Ady a századforduló táján nemcsak az akkori, hanem a hosszú évszázadokon át uralkodó viszonyokat is jellemezte, amikor így írt: „István király országa, amely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak, koldus, mert szipolyozták és szipolyozzák. ereje nincs, hogy leszámoljon a megbéklyózó feudalizmus maradványaival Itt még társadalmilag az őskorban élünk.”. Történelmi fordulat volt tehát 1918 novembere, amikor a Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot, és 1919 márciusa, a Tanácsköztársaság kikáltása. mert hazánkban a tanácshatalom volt az első, amely valóban demokratikus szabadságjogokat biztosított minden dolgozó embernek. A munkásság és a parasztság először kapott demokratikus választójogot, először nyílt alkalma az elnyomott osztályoknak, hogy saját osztályérdekeik érvényesítéséért beleszóljanak az ország életébe. Mint emlékezetes. 1919. június 23-án a tanácsok országos gyűlése elfogadta a Magyarországi Szocialista Tanácsköztársaság alkotmányát, amely egyike volt a világ első szocialista alkotmányainak. Méltán állíthatjuk tehát, hogy a Tanácsköztársaság rövid fennállása történelmünk egyik legdicsőbb korszaka, népünk szabadság- harcainak méltó folytatása volt. Az 1949-ben megszületett alkotmányunk a Tanács- köztársaság jogrendjének, jogalkotásának számos tapasztalatát hasznosította. Megalkotása óta tovább erősödött hazánkban a munkásosztály és marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A fejlett szocialista társadalom felépítésének programja, amelyet a kommunisták állítottak igaz és lelkesítő célként népünk elé. ma már nemzeti programmá. egész társadalmunk közös ügyévé vált. Kifejezésre jutott ez 1972 márciusában, amikor az országgyűlés törvényerőre emelte a módosított alkotmányt. Alkotmányunk 1972. évi módosítása kifejezi, hogy az 1949. óta eltelt időszakban a dolgozó nép alkotó munkájának. harcainak eredményeként olyan politikai, társadalmi. gazdasági és tudományos-kulturális fejlődést értünk el, amely évszázadok adósságait pótolta. Ahogy Kádár János elvtárs parlamenti beszédében hangsúlyozta: ez az időszak dolgozó népünk nemzeti felemelkedésének dicső története, még akkor is. ha a megtett úton nehézségek és megrázkódtatások is előfordultak. Pártunk. munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott, történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság szilárdabb, mint bármikor korábban. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozik. (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP KB állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Pártunk Központi Bizottsága örömmel állapítja meg. hogy az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság más területein dolgozó kollektívák munkaverseny-fel- ajánlásokat tettek a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli a szocialista brigádok, a kollektívák kezdeményezéseit. A rövid idő alatt országos méretűvé vált mozgalom újabb tanúbizonysága a párt politikájával való egyetértésnek, a szocialista haza gyarapodását szolgáló tettre- készségnek. A felajánlások teljesítése számottevően hozzájárul terveink valóra váltásához; Erősíti a munkához való szocialista viszonyt, amely nélkülözhetetlen forrása annak, hogy a gazdasági fejlődés nehezebb feltételei között is sikerrel előrehaladjunk. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek javításában eddig elért vívmányainkat kell megszilárdítanunk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit kell jól megalapoznunk. A szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései összhangban vannak gazdaságpolitikai céljainkkal. a népgazdasági terv követelményeivel, örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelése, a termelés hatékonyságának. a termékek korszerűségének és minőségének javítása áll. A felajánlások arra irányulnak, hogy elősegítsék a külkereskedelmi áruforgalom terv szerinti megvalósítását, a gazdaságos export fokozását, az időjárás okozta veszteségek ellensúlyozását a mező- gazdaságban. A felajánlások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosságot, a javainkkal való gondos gazdálkodást szolgálják. A közösségnek és az egyes állampolgároknak egyaránt érdekük, hogy ezek a törekvések munkánk és életünk minden területén mind teljesebben érvényre jussanak A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a ver- senymozgalom korábbi időszakaihoz hasonlóan, a dolgozók vállalt kötelezettségei(Folytatás a 2. oldalon). ALKOTÓ- DÍJASAINK (3. old.) emlékvallatAs HÚSZ ÉV UTÁN (3. old.) A DOMB (4. old.) DEVIZÁT ÉRŐ OLTÓANYAG (8. old.) NAGY CSALADOK AZ NDK-BAN (8. old.) kozkAztat ön, IGAZGATÓ ELVTÄRS? (4. old.) KIVÁLÓ munkások (5. old.) KOMOLYTALAN KOMOLYSÁGOK (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) IASI (9. old.) EMLÉKMŰ EGY GYÓGYSZERTARNAK (9. old.) AZ ÚTON (10. old.) SZÍNHÁZ ÉS LÁTVÁNY (II. old.) MUNKÁBA FOGOTT SZÉL (12. old.) KENYERÜNK, MÚLTUNK (7. old.) ÜJIREGI BESZÉLGETÉS (7. old.) A JÖVÖ ENERGIAFORRÄSA: A HIDROGÉN (8. old.) U S ' l ' \ 4 jftiiL * VÉGET ÚRt A GEMENCI VITORLAZÓ- REPÜLÖ- VERSENY (14. old.)
