Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

f T0U4*' \ 2 “KÉPÚJSÁG Harmincéves az alkotmány (Folytatás az 1. oldalról.) A módosított alkotmány tartalmazza mindazokat az alapvető változásokat is, amelyek alaptörvényünk el­fogadása óta társadalmunk osztályszerkezetében bekö­vetkeztek. Kimondja, hogy társadalmunk vezető osztá­lya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkeze­tekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmi­séggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. A munkás-paraszt szövetség nemcsak rendszerünk biztos politikai alapja, hanem eszköze és feltétele is az osztályok közötti évszázados különbségek felszámolásá­nak. E szövetségre épülve mind szélesebben és mé­lyebben bontakozik ki a szocialista nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonosságán és az alkotó együttműködésen alapul. A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nemzetet. Ez az egység politikánk és terveink legfőbb pillére. Egész társadalmunk a sajátjának, nem­zeti programnak vallja a XI. kongresszuson megfogal­mazott feladatokat. Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazda­sági építőmunka feladatai állnak. Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén többek között meg­állapította. hogy a gazdasági élet minden területén fo­kozódtak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpoli­tikánk valóra váltását. Ugyanakkor a Központi Bizott­ság rámutatott arra is. hogy a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyen­súly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. Dolgozó népünk nagyfokú politikai érettségről tett tanúbizonyságot, megértette az alapvető gazdasági prob­lémáinkat, s a megoldásuk érdekében hozott kormány- határozatokat. egyebek között a fogyasztói árintézke­dések szükségességét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk független okok miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagok, energiahordozók és egyéb fontos impor­tált termékek 'árai. amelyek a belföldi árakban — sem a termelői, sem pedig a fogyasztói árakban — eddig nem tükröződtek kellően. Másrészt pedig a hazai fo­gyasztás növekedése nem áll arányban a termelés nö­vekedésével. vagyis többet fogyasztunk, mint amit meg­termelünk, a különbséget pedig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természetesen tovább fenntar­tani nem lehetett. Ebből következik, hogy a megváltozott viszonyoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgozunk. Ha a korábbinál nagyobb figyel­met fordítunk munkánk minőségére, takarékosabban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, jobban és.szervezettebben oldjuk meg feladatainkat. Ha korszerűbb és minden piacon jól értékesíthető terméke­ket állítunk elő, s ezáltal javul a népgazdaság egyen­súlyi helyzete. Ennek érdekében minden szinten szük­séges javítani az irányító munkát, s annak tudatában kell minden munkahelyen teljesíteni a terveket, hogy idehaza is. külföldön is az eddiginél szigorúbb, maga­sabb követelményekkel szembesülnek termékeink. Közvéleményünk joggal és indokoltan bírálja a gaz­dálkodás fogyatékosságait. Szinte általánosan megfogal­mazódó igény, hogy még jobban érvényesüljön a társa­dalmi igazságosság, a munka szerinti, elosztás alkot­mányos elve: „Mindenki képessége szerint, mindenki­nek munkája szerint”. E helyes és minden területre ér­vényes követelmény szorosan kapcsolódik az alkotmány egy másik rendelkezéséhez, amely szerint: „Az állam­polgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvé­telükkel. a munkafegyelem fokozásával és a munka- módszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják. . Ennek jegyében és szellemében bontako­zik ki ezekben a hetekben a XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére a népgaz­daság valamennyi ágazatát átfogó munkaverseny-moz- galcm. bizonyítva azt, hogy dolgozó népünk átérzi je­lenlegi fejlődési szakaszunk gondjait, és tevékenyen részt kíván venni azok megszüntetésében. Az együttes tenni akarás — és a szocialista közösség, elsősorban a KGST-országok alkotó ereje, közös érdekeltségünk az új társadalom építésében — nemcsak feltétele, hanem biz­tosítéka is nehézségeink leküzdésének és további előre­haladásunknak. Szép szimbólum, hogy az alkotmány és a kenyér — immár összetartozó, egymáshoz kötődő fogalompár. Az idei új kenyér — amelynek szintén most van az ünnepe az alkotmányban megfogalmazott követelményeknek megfelelő, odaadó és elismerést érdemlő munka nyo­mán kerül az ország asztalára. Igaz. a korábbinál ked­vezőtlenebb időjárási körülmények között termeltük meg. de olyan kenyér ez, amely népünk munkaszere­tetét és a szocialista jövőbe vetett hitét testesíti meg. Azt a bizalmat, amelyet erősít és táplál, hogy hazánk belső helyzete szilárd, országunkban alkotmányos rend uralkodik. Népünk bizakodással tekint pártunk XII. kongresz- szusa elé és példamutató munkával készül a szocia­lista építőmunka további nagy feladatainak teljesíté­sére. Szocialista nemzeti egységünk a hétköznapok ten­nivalói közepette is szüntelenül erősödik. Tartalma mind gazdagabb és mélyebb lesz. mert a feladatok ki­munkálását és végrehajtását a fejjődő szocialista de­mokrácia törvényei és lehetőségei közepette az egész országunk alkotó véleménye és vitája ösztönzi. Jó re­ményekkel. ünnepi érzéssel köszönthetjük tehát szo­cialista alkotmányunkat. Azzal a meggyőződéssel, hogy elsősorban rajtunk, közös munkánkon és erőfeszítésein­ken múlik népünk boldogulása, vívmányaink megőrzése és hazánk további gyarapodása. 1979. augusztus 19. Alkotmánynapi nagygyűlés Turkevén Apró Antat ünnepi beszéde Az alkotmány napja alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett szombaton Túrkevén a városi sportcsarnokban az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Haza­fias Népfront. A gyűlést Gyenes Gyula, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára nyitotta meg. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tartott ünnepi beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: — Harmincéves évforduló­ját ünnepeljük annak, hogy megszületett a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya. Ha­zánk alkotmánya kifejezi az országunk életében végbe­ment alapvető változásokat, népünknek a társadalmi ha­ladásért, a szabadságért ví­vott küzdelmeit, az ország­építő munkában elért törté­nelmi eredményeit. Joggal állapíthatja meg alkotmá­nyunk, hogy hazánkat több mint egy évezreden át a nép munkája. áldozatvállalása, társadalomformáló ereje él­tette és tartotta fenn. — Az ellenforradalmi horthysta rendszer előszere­tettel hivatkozott egy soha le nem írt ezeréves alkotmány­ra. Mi volt ennek az állító­lagos alkotmánynak a lénye­ge? Évszázadokon át a dol­gozó nép kizsákmányolása, kiszolgáltatottsága, a dolgozó milliók jogfosztottsága. az or­szágnak kalandor háborúkba való kergetése. — Igazi népi alkotmányt csak 30 évvel ezelőtt — 1949- ben fogadott el a magyar or­szággyűlés. De előbb jelen­tős társadalmi, gazdasági re­formokat kellett megvalósíta­ni, a szegényparasztok között szét kellett osztani a feudális nagybirtokokat és egyházi birtokokat, államosítani kel­lett az üzemeket, vállalato­kat. bányákat, bankokat. Meg kellett szüntetni a kizsákmá­nyolást, a dolgozó milliók jogfosztottságát. Állami irá­nyítás alá kellett venni az is­kolákat, a kultúrát, a szociá­lis intézményeket. Rövid évek alatt dolgozó népünk leg­jobbjait kellett az állami élet. a közigazgatás, a gazda­sági élet. a fegyveres erők élére állítani. érdekeit, a szocialista társa­dalom építését, s újabb ki­magasló eredmények forrása lett. Társadalmi életünkben, népgazdaságunkban uralko­dóvá váltak a szocialista tár­sadalmi. gazdasági viszonyok. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével új tartalmat kapott és tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség, s növekedett az értelmiség tár­sadalmi szerepe. — Nagyszerű eredménye­ink elérésében felbecsülhetet­len segítséget jelentett számunkra, hogy az elmúlt évtizedek alatt mindig tá­maszkodhattunk munkánk­ban, harcainkban a szocialis­ta országok közösségére, el­sősorban a Szovjetunió test­véri támogatására. falu dolgozói választott, s a népnek felelős küldöttek út­ján gyakorolják a hatalmat. Jól fejezi ki ezt országgyű­lésünk összetétele is: a 352 képviselőből 157 munkás, 48 termelőszövetkezeti tag, 146 értelmiségi és egyéb foglal­kozású. Jelen vannak az or­szággyűlésben egyházi sze­mélyiségek is. Növekvő tár­sadalmi szerepüknek és köz­életi aktivitásuknak megfe­lelően országgyűlésünkben 101 a női képviselők száma. — Az 1975-ben megválasz­tott országgyűlésünk az el­múlt 4 év alatt 21 tör­vényt alkotott, teljesítve a kormányzati munka alkot­mányos ellenőrzését 14 mi­niszteri és államtitkári be­számolót vitatott meg és 27 interpellációt tárgyalt, amelyeket az országgyűlgs képviselői nyújtottak be. — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársa­ságban szilárd törvényes rend van, állampolgáraink nem­csak elfogadják, hanem tevé­kenyen közreműködnek tör­• vényeink megvalósításában, szocialista államrendünk vé­delmében. — Választási törvényünk demokratikus jellegét bizo­nyítja az a tény is, hogy a képviselők és tanácstagok je­lölésében és megválasztásá­ban szinte az egész felnőtt lakosság részt vesz. A köz­életi aktivitás mutatja szo­cialista rendszerünk demok­ratizmusának megnyilvánu­lását, azt a jó politikai lég­kört, amely a párt és a nép kölcsönös bizalmára épül. HALADÓ NEMZETI HAGYOMÁNYAINK JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK PARTUNK A TÁRSADALOM VEZETŐ EREJE — Munkásosztályunk a kommunista párt/ vezetésével rövid évek alatt győzelemre vitté a szocialista forradal­mat. Az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság tapasztalatai­val gazdagodva hazánkban megvalósult a dolgozók álla­ma. létrejött a munkáshata­lom. — Az azóta eltelt idő bebi­zonyította, hogy alaptörvé­nyünk megfelelt feladatának, jól szolgálta dolgozó népünk — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa felmérve a megtett utat, megjelölte szocialista építő­munkánk új távlatait Az or­szággyűlés 1972-ben az al­kotmány vitájában már ki­mondhatta, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A társadalmunk osz­tályszerkezetében bekövetke­zett változásokat pedig így fogalmazta meg: „A Ma­gyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a ha­talmat a szövetkezetekbe tö­mörült parasztsággal, szövet­ségben az értelmiséggel, s a társadalom többi dolgozó ré-„ legeivel. együtt gyakorolja.’.’ — Pártunknak a társadal­mi, állami életben betöltött vezető szerepe, befolyása, te­kintélye jut kifejezésre ab- fyan, hogy az -alkotmány ki­mondja: „A munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje”. Pártunknak a szocializmus teljes felépítésére vonatkozó programja az alkotmányba tprtént beiktatásával nem­zeti programmá vált, egész társadalmunk közös ügye lett. — Alkotmányunk kimond- ja, hogy a Magyar Népköz- társaság olyan szocialista ál­lam, amelyben a város és a — Mindez azt bizonyítja, hogy az alkotmány előírásai, az ott biztosított jogok és kötelességek nem maradnak papíron. Alkotmányunk biz­tosítja az ország állampol­gárainak jogát a munkához, a pihenéshez,- a személyi sza­badsághoz, a személyi tulaj­donhoz. Biztosítja az állam­polgárok részvételét a köz­ügyek intézésében. — Alkotmányunk ugyan­akkor kimondja azt is, hogy: „A Magyar Népköztársaság­ban az álampolgári jogokat a szocialista társadalom ér­dekeivel összhangban kell gyakorolni: a jogok gyakor­lása elválaszthatatlan az ál­lampolgári kötelességek tel­jesítésétől.” A jogok és kö­telességek együttes érvénye­sülése a mi viszonyaink kö­zött természetes összhangban van azzal az általános szo­cialista elvünkkel, hogy mindenki annyit kaphat a társadalomtól, amennyit ad a közösségnek. — Az állampolgári köte­lességek közül itt csak a leg­fontosabbakat említem: a nép vagyonának védelmét, népköztársaságunk gazdasági erejének fokozását, társadal­mi rendünk erősítését és a haza védelmét. — Az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülése szorosan összefügg a törvé­nyesség kérdésével. Alkot­mányunk rögzíti, hogy „A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az ál­lampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat” — Az elmúlt 30 év sike­rekben, küzdelmekben gaz­dag volt. Igaz, voltak meg­torpanások, súlyos tévedések is. Ezekből tanultunk. Közös munkában, közös harcban kovácsolódott eggyé orszá­gunk dolgozó népe, társadal­munk valamennyi rétege. Or­szágunk dolgozói támogatják pártunk politikáját. — Ez az egyetértés a párt és a nép között nehéz har­cokban és nagyszerű ered­mények elérésében, azoknak a szocialista programoknak alapján bontakozott ki, ame­lyeket pártunk kongresszusai fogalmaztak meg. — Szocialista rendszerünk hű őrzője és teremtő tovább­fejlesztője haladó történelmi hagyományainknak — hang­súlyozta a továbbiakban Apró Antal. — Ebben a szellemben emlékezünk meg minden évben I. István ki­rályról, aki több mint ezer évvel ezelőtt a kor történel­mi szükségszerűségét fel­ismerve szilárd államot ala- pított itt a Duna—Tisza men­tén, s ezzel nemzeti létünk legfőbb biztosítékát terem­tette meg. Augusztus 20-át tehát a régi hagyományok­nak megfelelően I. István ki­rályról való megemlékezés ünnepének is tartjuk. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet küldötte új lisztből sütött kenyeret adott át Apró An­talnak. Az ünnepség a \*>- rös Csillag Tsz területén folytatódott, ahol átadták rendeltetésének a gazdaság 1040 férőhelyes szakosított szarvasmarha-telepét. Az MSZMP KB állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) két most is. becsülettel tel­jesítik, s ily módon is hoz­zájárulnak az idei és a jö­vő évi népgazdasági terv minél eredményesebb meg­valósításához, a VI. ötéves terv megalapozásához. Eh­hez elengedhetetlenül szük­séges, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek, a gazdasági vezetők, a terme­lés irányítói biztosítsák a versenyvállalások teljesíté­sének feltételeit, karolják fel és minden erővel támogas­sák a dolgozók alkotó kez­deményezéseit. A kommu­nisták, az ifjúkommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok teljesíté­sében. verseny-felhívását. Támogat­ja a Hazafias Népfront-bi­zottságok kezdeményezéseit: a településfejlesztést, a kör­nyezetvédelmet és -szépítést szolgáló mozgalmak kibonta­koztatását. A Központi Bizottság el­határozta, hogy a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben kiemelkedő teljesítményeket nyújtó vál­lalatoknak. szövetkezeteknek és intézményeknek az 1979. és 1980. évi eredmények alapján 25 kongresszusi zász­lót és a kimagasló sikereket elérő szocialista brigádoknak 80 kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadá­sára 1981. május elseje al­kalmából kerül sor. PANORÁMA ALGÍR A Központi Bizottság üd- izli a Szakszervezetek Or- :ágos Tanácsa és a Kom- unista Ifjúsági Szövetség özponti Bizottsága munka­Budapest, 1979. augusztus 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Khomeini ultimátuma Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vallási ve­zetője szombaton ultimátu­mot intézett a hadsereg ve­zetőihez. A rádióban elhang­zott nyilatkozatában a főpap „24 órás haladékot adott szá­mukra. hogy vessenek véget a kurdisztáni események­nek”. Ismeretes, hogy az Irán nyugati részén fekvő Payeh városában napok óta rendkívül súlyos harcok folynak kurdisztáni lázadók, illetve a kormányerők kö­zött. Algéria felkérte az Arab Ligát, ítélje el Marokkó ter­jeszkedő és területbekebele­ző politikájának újabb meg­nyilatkozását, Nyugat-Szaha- ra mauritániai közigazgatás alatt álló részének marokkói megszállását. patoknak a japán Kvantung hadsereg felett aratott Hal­lón Gol-i győzelmének 40.^ évfordulója alkalmából üd­vözlő táviratban köszöntötte Dzsarantajn Arhia vezér- ezredest, a Mongol Népköz- társaság honvédelmi minisz­terét. ANKARA MOSZKVA A földi irányító központ­ban tegnap bejelentették: a világ eddigi leghosszabb idő­tartamú űrutazásának két résztvevője, Vlagyimir Lja- hov és Valerij Rjumin ma tér vissza a Földre. A két űrhajós minden feladatot teljesített, s szombaton már a Szojuz 34. űrhajó üzembe helyezésével foglalatosko­dott. Mint ismeretes, az űr­hajó a nyáron üresen kap­csolódott össze a Szaljut 6. űrállomással, hogy leváltsa Ljahov és Rjumin eredeti szállító űrhajóját, amelynek biztonságos „garanciaideje” már lejárt. A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet nem a Biztonsá­gi Tanács 242. számú hatá­rozatának módosítását, ha­nem a palesztin-nép nemzeti jogait elismerő új határozat elfogadását követeli — hang­súlyozta ■ Faruk Kaddumi, a PFSZ Politikai Osztályának Vezetője a Daily News című angol nyelvű török napilap­ban szombaton megjelent, nyilatkozatában. BUDAPEST BUDAPEST Czinege Lajos, hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter a mongol és szovjet csa­Szombaton hazaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely dr. Lakos Sándornak, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézete igazgató­jának, az MSZMP KB tagjá­nak vezetésével részt vett a politológiai világkongresz­)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents