Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-18 / 193. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 193. szám ÄRA: 1,20 Ft 1979. augusztus 18., szombat Mai számunkból az Állami élet FEJLŐDÉSÉNEK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI (2—3. old.) A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÖSZOLGÁLAT DINNYEDÖMPING (8. old.) Emberek és szabályozók A gazdaságirányítás egyik nélkülözhetetlen módszere a kivételezés; vannak általános, elvileg mindenkire, minden gazdálkodó egységre érvényes szabályok, rendelkezések, előírások, és vannak — méghozzá szép számmal — a kivételek. Az általános szabályok ez esetben is érvényesek, ám betartásukhoz több-kevesebb központi segítséget, közvetett, vagy közvetlen támogatást kapnak a vállalatok. Hogy miért a kivételek sokasága? Mert a kivételezettek — úgymond — speciális helyzetben vannak. Olyan helyzetben, amikor képtelenek betartani az általános szabályokat. Például: hosszú távú, államközi megegyezésben szabályozott exportkötelezettségeknek kell eleget tenniük; vagy: rögzített áras, alapvető fogyasztási cikkeket kell előállítaniuk, amin — ahogy mondani szokás —, a „hideg vizet” sem keresik meg... Vagy: megfelelő indoklással bizonygatják, hogy krónikus létszámgondokkal bajlódnak, ezért tisztelettel kérik — vagy éppen szokásjogként elvárják —, hogy mentsék fel őket bizonyos munkaügyi szabályok betartása alól. A kivételezett eseteknek se szeri, se száma, s persze az indokok is sorakoztathatok, szinte vég nélkül. Van azonban egy közös jellemzőjük: a gazdasági szabályozó rendszer bírálata. Nem általában történő bírálata, hanem csak az adott, egyedi és éppen ezért speciális helyzetre, illetve vállalatra vonatkoztatva. Mindenki, aki preferenciákért kilincsel, mentesítéseket követel, általában elismeri a szabályozó rendszer alkalmasságát, csak éppen a saját vállalatára nézve alkalmatlanok ezek, vagy azok a szabályok. S mert ez hovatovább általános jelenség, az ember könnyen juthat arra a meggyőződésre, hogy a gazdasági szabályozó rendszer, úgy, ahogy van — rossz. Való igaz: minden helyzetben tökéletesen működő szabályozó rendszer nem létezik. Következésképpen, bizonyos esetekben elkerülhetetlen az egyedi szabályozás, ha úgy tetszik, a kivételezés. De nem olyan mértékben, ahogy ez nálunk, az elmúlt években gyakorlattá vált. Mert miközben vállalatok tucatjai létszámgondokra, vagy más munkaerő-gazdálkodási bajokra hivatkozva a munkaügyi szabályok alóli mentesítést szorgalmazzák, vagy például beruházásaik egyedi elbírálásáért követe- lődznek, mindenki tudja, hogy rengeteg a tennivaló a racionálisabb létszámgazdálkodás érdekében, hogy rendkívül fellazultak a munkateljesítménnyel kapcsolatos követelmények, vagy, hogy gyakorlatilag feltáratlan, kiaknázatlan tartalékok rejlenek a beruházások megszervezésében. 251 Az ilyen és ehhez hasonló anomáliák példatára is bővíthető jóformán tetszés szerint. Ezért is született a központi döntés: a jövőben, a gazdaságirányítás általános szabályai alól való kivételek, csak valóban indokolt, tehát csak valóban kivételes esetekben alkalmazhatók. Született ez a döntés feltehetően azért is, mert a mai kivételezettek mellett szép számmal vannak olyan vállalatok is — s talán nem véletlen, hogy éppen a legjobbak, a méltán leghíresebbek és a legeredményesebbek —, amelyek mindenféle segítség nélkül, csakis az általános szabályokhoz igazodva, azok lehetőségeit kihasználva gazdálkodnak, a szó valódi értelmében. S milyen furcsa... vagy éppen természetes?..., hogy többnyire ezeknél a vállalatoknál található a legrangosabb, a legereményesebb, következésképpen a legelismertebb vezetőgárda. Működésük és eredményeik titka csak az lehet, hogy szakmailag magas színvonalon művelik az irányítást, ők azok, akik a szabályozó rendszer adta lehetőségeket felismerik és — mert értenek a szakmájukhoz —, e rendszerben rejlő lehetőségeket nem éppen lebecsülendő eredménnyel használják ki. ők azok, akik meggyőző módon bizonyítják, hogy minden szabály, minden előírás csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, s hogy a legtökéletesebbnek hitt szabályozó rendszer is csődöt mondhat, ha hozzáértés, ha szakértelem nélkül alkalmazzák. Vagyis a szabályozó rendszer csak eszköz, csak lehetőség; a hozzáértő ember nélkül mit sem ér. VÉRTES CSABA Alkotmánynapi nagygyűlés Debrecenben Győri Imre mondott beszédet Széles körű összefogással épült Bölcsődeavatás Simontornyán Dr. Szabópál Antal ünnepi beszédét mondja Alkotmány napi nagygyűlést rendezett pénteken Debrecenben a városi sportcsarnokban a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és debreceni bizottsága. A nagygyűlésen részt vettek a debreceni üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, valamint munkások és termelőszövetkezeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitót, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta meg beszédét Bevezetőben, az államalapító I. Istvánra emlékezve, s alkotmányunk törvénybe iktatásának 30. évfordulóját méltatva, azt hangsúlyozta: — István király óta alkotmányunk elfogadásáig kilenc és fél évszázadon át sok viAz alkotmány ünnepe alkalmából a közművelődés és a népművészet kiváló munkatársait és művelőit tüntették ki pénteken a Parlament vadásztermében. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Pozsgay Imre kulturális miniszter köszöntötte a kiváló népművelőket, könyvtárosokat, muzeológusokat, levéltárosokat, a népművészet mestereit, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Kovács Jenő. a KISZ KB titkára a népművészet ifjú mestere kitüntetéseket adta át. ÜNNEPSÉG SZEKSZÁRDON Szekszárdon. a Babits Mihály művelődési központban tartották meg a népművelőket köszöntő ünnepséget és kitüntetéseket adtak át a kiharral, küzdelemmel terhes esemény zajlott le hazánkban, amely mind része a magyar történelemnek. Haladás és reakció, úri ravaszkodás, kizsákmányolás és véres osztályütközetek, győzelmek és vereségek, a kilátástalanság és a nyomor évszázadai, a felcsillanó remények, a tespedés és az ön- feláldozás, a félgyarmati sor és a függetlenség, a küzdelem az elnyomás ellen a szabadságért — egyszóval mindaz. ami a dolgozók osztályrésze volt a múlt századokban. Népünk ezeréves múltjának elégtételét kapta meg. amikor a most 30 éves alkotmányunk kimondta: a Magyar Népköztársaság .,a munkások és a dolgozó parasztok állama”, s ennek megfelelően „minden hatalom a dolgozó népé”. (Folytatás a 2. oldalon). emelkedő munkát végzett közművelődési dolgozóknak. Az ünnepség a szekszárdi irodalmi színpad vidám, hangulatos műsorával kezdődött, közreműködött a bonyhádi Szélkerék együttes. Ezután dr. Vadas Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztály vezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Az elnökségben helyet foglalt dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára. István József, a megyei tanács elnök- helyettese. Péti Imre. a megyei KISZ-bizottság első titkára. Csaj bók Kálmán, a Ha. zafias Népfront megyei titkára. Az ünnepség megnyitása után dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára tartott megemlékező, köszöntő beszédet. „Az idei megemlékezést — hangsúlyozta beszédében —, még ünnepélyesebbé teszi az, hogy 30 év(Folytatás a 3. oldalon.) Üj létesítmény avatásával ünnepelték tegnap délelőtt Si- montomyán az alkotmány napját. Elkészült az a hatvan férőhelyes bölcsőde, amire oly régóta vártak a simon- tornyaiak. De nemcsak vártak rá, hanem sokat tettek is érte. A 11 millió forintos beruházás induló „tőkéje” az a 2 millió forint volt. amit a településfejlesztési verseny, ben 1976-ban és 77-ben elért első helyért kapott a község. További 4 milliót adott a három üzem. a megyei tanács megtoldotta újabb 2 millióval, és közel 3 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek az üzemek, intézmények dolgozói, a szocialista brigádok. Az új, fellobogózott bölcsőde udvarán tartották az ünnepséget. Szabó Sándor tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, dr. Gyugyi Jánost a megyei pártbizottság titkárát és Deli Sándort, az SZMT titkárát, majd átadta a szót a megyei tanács elnökének. — Egy-egy új intézmény avatása mindig jelentős, örömteli esemény, különösen, ha az gyermekintézmény — mondotta bevezetőben dr. Szabópál Antal, majd méltatta azt a szervező és mozgósító munkát, a simontornyai- ak áldozatkészségét, amelynek eredménye az új bölcsőde. — Ügy gondolom, egyértelműen megfogalmazható, hogy a bölcsőde széles körű társadalmi összefogással épült. A több alkalommal rendezett kommunista szombatokon az üzemek szinte valamennyi dolgozója részt vett. A vállalatok szocialista brigádjai a szakipari munkához adtak segítséget. .. — A közös összefogással létrehozott érték 11 millió forint. Az erkölcsi érték, társadalompolitikai szempontból azonban jóval többet jelent. — Olyan jelentős ünnep előestéjén kerül sor a bölcsőde átadására, mint augusztus 20-a, a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának ünnepi évfordulója. A továbbiakban az évforduló. az alkotmány jelentőségét méltatta a megyei tanács elnöke. — Most. amikor az új 60 férőhelyes bölcsődét átadom, a megyei tanács nevében kö- szönetemet fejezem ki valamennyiüknek, akik részt vettek a bölcsőde építésének szervezésében, kivitelezésében, lehetővé tették, hogy megyénk e nagy múltú ipari településén is üzemelhessen bölcsőde, szép ajándékot adva a nemzetközi gyermekév alkalmából. Simontornya legifjabb nemzedékének. Ezután kitüntetéseket, jutalmakat adott át a megyei tanács elnöke azoknak, akik a legtöbbet tették az új létesítményért — hatan kapták meg a megyei tanács vb által alapított „Társadalmi munká. ért” kitüntetést — majd a bejáratnál a nemzeti szalag átvágásával átadta Simontornya lakosságának a bölcsődét. A legközvetlenebbül érdekeltek, a szülési szabadságon és gyes-en lévő kismamák nevében Selmeci Sán- dorné mondott köszönetét. Kiváló népművelők és népművészek kitüntetése Kis falu a völgyben Hazaérkezett a budapesti pártküldöttség Pénteken hazaérkezett Varsóból az MSZMP Budapesti Bizottságának küldöttsége, amelyet Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a pártbizottság első titkára vezetett. Varsóban tárgyalást folytatott Alojzy Karkoszkával. a LEMP KB titkárával, a varsói pártbizottság első titkárával. s aláírták a két főváros közötti együttműködésről szóló szerződést. A budapesti pártküldöttség a lengyel főváros fejlesztési céljaival, iparával, kereskedelmi ellátásával ismerkedett. Járt a közlekedési vállalatnál, a varsói személygépkocsi-gyárban, egy állami gazdaságban, megtekintett új lakónegyedeket. iskolákat, épülő egészségügyi intézményt. (MTI) c .0, Kis falu a völgyben: Mőcsény. Oldalösszeállításunk a 4. oldalon.
