Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

2 KÉPÚJSÁG 1979. augusztus 18. Nagygyűlés Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról.) — Népünk védi. óvja. amit két keze munkájával meg­teremtett. A magyar munkás, a termelőszövetkezeti paraszt, az értelmiségi nagyra becsüli mindazt, amit eddig elértünk. Az idők szavára hallgatva, a kor magasabb követelményei­hez igazodva akar dolgozni, tanulni, élni, mert tudja, hogy csak így védheti meg eddigi eredményeinket, te­remtheti meg a továbbjutás feltételeit, formálhatja még- inkább szeretett otthonává szocialista hazánkat. digi eredményeink megőrzé­sének, a lehetséges további előrelépésnek biztosítéka, hogy erősödött népünk össze- forrottsága, a Magyar Nép- köztársaságban a belpolitikai helyzet nyugodt, kiegyensú­lyozott. Ezt újólag megerősí­tette a július 23-án életbe lé­pett kormányhatározat meg­értő társadalmi fogadtatása. — A társadalom magasabb normáihoz, a megnövekedett feladatokhoz való igazodás nem egyszerű dolog. A munka szigorúbb követelményeit a szorgalmas ember egyetértés­sel fogadja, de sokan nem lelkesednek érte. Azok a ter­hek sem lebecsülendők, ame­lyeket a népgazdasági egyen­súly helyreállításának folya. matában, a továbbhaladás feltételeinek biztosítása ér­dekében mindannyiunknak vállalni kellett. Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell oldanunk a népgazdaság­ban az intenzív szakaszra való átállás feladatait, hogy tudásban és készségben fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építés magasabb követel­ményeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfogó nemzeti program, hanem az elmúlt évtizedekben kiková- csolódott nemzeti egységünk egyik nagy próbája is. Pártunk a dolgozók véle­ményére, állásfoglalásának megismerésére mindig is. de most különösen nagy gondot fordított. A lakossági véle­mények ismeretében meggyő­ződéssel mondhatjuk, hogy az emberek nagy állampol­gári felelősséggel vették tu­domásul az intézkedések szükségességét. A közélet fó­rumain elhangzott megnyi­latkozások ugyanakkor nagy tenni akarást is tükröznek annak érdekében, hogy eny­hüljenek a közös gondok, és népgazdaságunk fejlődése ki­egyensúlyozottabbá váljék. Tevékenységünkben az a legfontosabb, hogy továbbra is úgy egyengessük a terme­lés, a gazdálkodás feltételeit, hogy azok szabad utat te­remtsenek a dolgozók kezde­ményezéseinek, a felelősség­gel végzett hatékony munká­nak; segítsék elő szükséglete­ink kielégítését, a nemzet­közi munkamegosztásban való eredményes részvételünket; járuljanak hozzá, hogy a ma­gyar munka termékeinek po­zíciói javuljanak a világpia­con, a nemzetek gazdasági együttműködésében és verse­nyében. A Központi Bizottság tit­kára elismeréssel szólt a pár­tunk XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35, évfordulójának tiszteletére indult munkaversenyről, összegezte a nemzetközi helyzet alakulását, s így fe­jezte be ünnepi beszédét: — Ilyen körülmények kö­zött különösen magasra érté­keljük, hogy népünk szor­galmas munkája révén, az ötéves terv fő céljainak irá­nyában tevékenykedve fi­gyelemre méltó haladást ér­tünk el a külső gazdasági fel­tételek nehezebbé válása el­lenére is. A szónok azután felidézte az MSZMP Központi Bizott­sága 1979. június 29-i ülésé­nek helyzetértékelését, majd az idei aratásról szólott. Hangoztatta: a mezőgazdaság dolgozói minden lehetséges területen arra törekedtek, hogy ellensúlyozzák az idő­járás által okozott károkat. A májusi aszály és az esős aratás az emberi helytállás próbája volt. A Központi Bizottság tit­kára ezt követően arról be­szélt. hogy hazánkban mé­lyek, életerősek a szocialista rend gyökerei. Szilárd a mun­kásosztály hatalma és annak legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. A párt és a munkásosztáy ve­zető szerepe érvényesül. Ed­Belpolitikai életünk fel­pezsdült. erősödött az elköte­lezettségről, a tenni akarásról tanúskodó kiállás, a nem kí­vánatos jelenségeket elítélő kritika. Ez így van rendjén. Naponta tapasztaljuk, ezért meggyőződéssel valljuk, hogy a párt és a tömegek egyet akarnak. Azonos problémá­kat azonos módon látnak, és ugyanazokat a megoldásokat sürgetik, azonosan ítélik meg a fejődés lehetőségeit. Azt bírálják, amit a mi pártunk is. Ez egészséges dolog. Ha­zánk. egész népünk látja hasznát annak, ha felgyorsul azoknak a határozatoknak a végrehajtása, amelyeket a párt az elmúlt esztendőkben a gazdasági és az állami élet fő területeire » hozott lehe­tőségeink kiaknázása érdeké­ben. A lakosság politikai érett­ségét. fegyelmét, konstruktív magatartását pártunk és kor­mányunk nagyra értékeli, ez a vezetést elhatározottságában megerősíti, az újólag meg­nyilvánuló bizalmat mély fe­lelősségérzettől áthatva veszi tudomásul — és cselekszik is. Már eddig is születtek olyan rövidebb és hosszabb távra szóló intézkedések, amelyek eredményeink stabilizálását, s a további előrelépést szol­gálják. Ezek sorába tartoz­nak a legutóbbi, takarékos­sággal kapcsolatos döntések is, amelyek az államháztar­tást, de közvetlenül az állam­polgárokat is érintik, nem az élet elszürkülését hozzák, ha­nem elősegítik a közös érté­kek megóvását, megbecsülé­sét. — Ma államunk minden hű polgára a hazának egyformán édes gyermeke, s minden dolgos ember tisztességesen megélhet. A magunk, a családunk, ki- sebb-nagyobb közösségünk, az ország sorsának jobbításá­ra irányuló szándék vezérel bennünket. Ki merem mon­dani a méltatlanul ritkán használt szót: a hazaszerete­tei! De mindjárt hozzá is te­szem: a hazát. a szülőföldet igazán szeretni úgyjehet. ha vigyázunk arra, hogy a nem­zet, ne maradjon el a történe­lem. a fejlődő élet kívánal­maitól, ha együtt és egyszer­re szolgáljuk a haza sorsát, az emberi haladás és benne az egyéni boldogulás ügyét! A beszéd elhangzása után úttörők virágcsokrot, a földe­st Rákóczi Termelőszövetke­zet fiataljai pedig új búzá­ból sütött kenyeret adtak át a Központi Bizottság titkárá­nak. A nagygyűlés keretében kapta meg a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ter­melési nagydíját, több éves, folyamatos, kimagasló gaz­dálkodási eredményeiért. Az oklevelet, a serleget, vala­mint a kitüntetéssel járó százezer forint jutalmat Gy:ri Imre adta át Gonda Sándornak, a „Kiváló szö­vetkezet” címet huszonhat- szor elnyert Vörös Csillag Tsz párttitkárának. PANORAMA Budapestre érkezett Chu Huy Man vezérezredes, a Vietnami Szocialista Köz­társaság Katonai Tanácsá­nak elnökhelyettese. A re­pülőtéren Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta. GYŐR Dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára pénteken meg­látogatta az Ifjú Gárda ti­zedik országos szemléjét. A szemle Győr-Sopron megyé­ben zajlik le, a 19 megye és a főváros legjobb ifjúgárdis­táinak részvételével. Korom Mihályt a győri Petőfi Sándor ifjúsági ház­ban dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának titkára fogad­ta. Jelen volt Háry Béla, a Győr-Sopron megyei Párt- bizottság első titkára is. VARSÓ Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár Edward Gie- reknek, a LEMP KB első titkárának meghívására pén­teken kétnapos munkaláto­gatásra Lengyelországba ér­kezett. A . vendéget Edward Gierek fogadta. BOGOTA A nagygyűlés az Interna- cionáló hangjaival ért véget. A Kolumbiai Kommunista Párt széles demokratikus front megteremtésére hívta fel az ország minden haladó pártját és társadalmi szerve­zetét. Az okmány, amelyet a párt főtitkára, Gilberto Vieira írt alá, akcióegységre szólítja fel Kolumbia haladó erőit, síkraszáll a demokra­tikus szabadságjogok, a nemzeti szuverenitás és az emberi jogok védelméért a militarizmussal és fasizmus­sal szemben. Kolumbiában megteremtődtek a gyökeres átalakulások elengedhetet­len feltételei, s az egység ér­dekében a kommunisták ké­szek nyíltan tárgyalni a kp„- lumbiai társadalom minden demokratikus, forradalmi és haladó erejével — hangsú­lyozza a kommunista párt levele. Nicaragua Nemzetközi segítség Nicaraguában csütörtökön ismét megjelent a La Prensa. Egykori tulajdonosát, Pedro Joaquin Chamorrot Somoza gvilkoltatta meg. Az újság 1926-ban jelent meg először, és jelentős szerepet töltött be a Somoza-diktatúra elleni harcban. A lapszerkesztőség helyiségeit június 10-én a so- mozista hatóságok lerombol­ták. s a La Prensa most Le- ónban kap otthont: itt új nyomdagépeket helyeztek üzembe számára. bejelentette, hogy az ország mintegy hét tonna gyógy­szert. nagy mennyiségű tejet, valamint 500 tonna gabonát szállít Nicaraguának. Malfredo Macioti. az Euró­pai Gazdasági Közösség ca- racasi képviselője közölte, hogy a közösség ebben az év­ben 5,1 millió dollárt. 1980- ban pedig 8,5 millió dollárt bocsát a nicaraguai kormány rendelkezésére. N icaragua belső gazdasági gondjainak enyhítésére a vi­lág legkülönbözőbb tájairól érkezik a segítség. Mamaguá- ban a latin-amerikai gazdasá­gi szervezet (SEIA) akcióbi­zottsága tárgyal a Nicaragua támogatására szánt pénzügyi alap megteremtésének lehető­ségeiről. Csütörtökön több ország kormánya jelezte, hogy hajlandó hozzájárulni a lerombolt nicaraguai gazda­ság talpraállításához. így a francia külügyminisztérium A nicaraguai nép tömegmegmozdulások egész során biz­tosította támogatásáról a sandinistákat. A képen egy örömtüntetés résztvevői. (Képtávírónkon érkezett.) Megemlékezés Cséby Lajosról Cséby Lajos, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa szü­letésének 80. évfordulója al­kalmából pénteken koszorú- zási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Cséby Lajos sírját az MSZMP Budapesti Bizottsága nevé­ben Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Karnhal József, a pártbizott­ság tagjai, a Külügyminiszté­rium képviseletében Roska István miniszterhelyettes és Mint ismeretes, a Szovjet­unióból, s más szocialista or­szágból folyamtosan érkez­nek a segélyszállítmányok. Fidel Castro kubai állam­fő csütörtökön hivatalosan is meghívta a nicaraguai kor­mányt az el nem kötelezett országok Havannában meg­tartandó csúcsértekezletére. A managuai külügyminiszté­rium csütörtökön bejelentet­te. hogy a kormány Victor Ugo Tinoco Fensecát. az or­szág ENSZ-képviselőjévé, Carlos Rejas Ubedát pedig kubai nagykövetté nevezte ki. Novák György, a minisztéri­um pártbizottságának szerve­ző titkára, a Magyar Parti­ján Szövetség részéről Gyá­ros László és Ráth Károly, a szövetség országos bizottságá­nak tagjai koszorúzták meg. Elhelyezték az emlékezés vi­rágait Cséby Lajos család­tagjai, harcostársai, tisztelői, a nevét viselő KlSZ-szerveze- tek és szocialista brigádok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Hz állami élet fejlődésének időszerű kérdéséi Interjú Rácz Sándor elvtárssal, a Központi Bizottság osztályvezetőjével sok. összességében hogyan értékelhető a végrehajtás eddigi helyzete, milyen mértékben sikerült ezen a téren előbbre jutni? — Az állam megnöveke­dett szerepéről és jelentő­ségéről, mint szocialista fejlődésünk jelenlegi sza­kaszának feltétlen szüksé­gességéről szoktunk be­szélni. Mit kell ezen érte­ni? — Az -állam feladatainak bármelyikét .is nézzük, bősé­ges bizonyítékot találunk a megnövekedett szerepre. Nézzük például a gazdasági építés funkciójának főbb időszerű feladatait. Kitűzött célunk, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Ezt csak úgy érhetjük el. ha bő­vülnek a szocializmus anya­gi műszaki alapjai, gyarapo­dik a nemzeti vagyon, emel­kedik népünk életszínvonala. A termékszerkezetnek a köz­ponti fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések alapján, kedvezően kell változnia. A mezőgazdaságban el kell ter­jednie a korszerű techniká­nak, az iparszerű termelés­nek. E nagy jelentőségű cél­kitűzések megvalósításában elengedhetetlenül szükség van az állam tervszerű gazdasági­szervező. szabályozó szerepé­re. De még konkrétabb pél­dát is lehet mondani. Nap­jainkban a környezetszeny- nyezés veszélye a tudomá­nyos technikai fejlődés követ­keztében olyan mértékűvé vált, amely csak az állami eszközök teljes „fegyvertárá­nak” bevezetésével hárítható el sikeresen. Fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában növekszik a válla­latok, a szövetkezetek, a ta­nácsok. valamint a társadal­mi szervezetek önállósága. A szocialista állam fontos fele­lőssége és feladata annak biz­tosítása, hogy a nagyobb ön­állóság. az össztársadalmi ér­dekekkel mindenkor öszhang- ban legyen. Természetesen nem kö­zömbös, hogy szocialista álla­munk milyen eszközökkel, módszerekkel oldja meg bő­vülő feladatait. Pl. káros len­ne, ha növekvő szerepe a gazdasági egységek életébe való aprólékos beavatkozás­sal. vagy felesleges hatósági ügyek „gyártásával” járna együtt. Biztosítani kell. hogy a gazdasági egységek a fel: adataikat — a meghatározott kereteken belül — önállóan elvégezhessék; a különböző szintű állami szervek dolga pedig az. hogy ezt a munkát hatékonyabban irányítsák, segítsék, ellenőrizzék. A párt vezető szerepének maradéktalan érvényesülése, az állampolgárok részvétele a közügyekben, az országgyűlés és a tanácsok, valamint a szakszervezetek és más társa­dalmi szervek ellenőrző tévé. kenysége biztosítja, hogy szo­cialista államunk működésé­ben egyszerre és egyenlő mértékben szélesedjék a szo­cialista demokratizmus, vala­mint a munka szakszerűsége szervezettsége és hatékonysá­ga. — A jogi szabályozás az állami irányítás alapvető eszköze. A jogalkotás és a jogalkalmazás hazánkban mennyire felel meg e köve­telményeknek? Hogyan ítéljük meg a szocialista törvényesség érvényesülését ma Magyarországon? — Az előző kérdésre adott válasz megalapozza azt a következtetést is, hogy a szo­cialista állam funkcióinak megvalósítása szempontjából nagy jelentősége van a tár­sadalmi-gazdasági viszonyok célszerű szabályozottságának. Ennek megfelelően, az elmúlt években dinamikus jogalko­tási tevékenység jellemezte az erre feljogosított állami szerveink munkáját. A leg­jelentősebb társadalmi vi­szonyokat, valamint az ál­lampolgárok alapvető jogait és kötelességeit a legmaga­sabb szintű jogszabályok, az országgyűlés által alkotott törvények szabályozzák. Az érvényben lévő, több mint öt­ven törvénynek a felét Pár­tunk X. kongresszusa óta al­kotta meg legfelsőbb álllam- hatalmi és népképviseleti szervünk. Egy kis túlzással-a^t mond­hatjuk. hogy jogalkotásunk­ban az elmúlt 8—10 eszten­dőben a fordulat évét követő átalakulás méreteihez hasonló fejlődés ment végbe. Mindeb­ből az is következik, hogy a jövőben jogrendszerünk — különösen a törvényi szintű jogszabályok terén — na­gyobb stabilitásával lehet számolni. Jogalkotásunkat összességé­ben kedvezően jellemző kép sem takarhatja el azonban, hogy az alsóbb szintű jogsza­bályok terén problémák mu­tatkoznak. Különösen a kör­levelek, irányelvek, állásfog­lalások — és más hasonló el­nevezésű rendelkezések — nagy száma zavarja, nehezí­ti a végrehajtó szervek mun­káját. A jogalkotás minősé­gének további javítása mel­lett biztosítani kell. hogy ezek száma csökkenjen, és ne akadályozói, hanem eredeti rendeltetésük szerint, az irá­nyítás hatékony eszközei le­gyenek. segítsék a jogalkal­mazók munkáját. A jogalkalmazás helyzeté­nek értékelése során minde­nekelőtt azt kell hangsúlyoz­ni. hogy a párt politikája, a szocialista építőmunka ki­egyensúlyozottsága biztosítja a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesülésé­hez szükséges feltételeket. Hazánkban törvényes rend van, a jogszabályok ■ megtar. tása és megtartatása. vagyis a szocialista törényesség mind­két oldala érvényesül. A bí­róságok, az államigazgatási szervek, az ügyészségek, a rendőrség, és a munkahelyi döntőbizottságok a jogszabá­lyok politikai, társadalmi és gazdasági céljaival összhang­ban végzik jogalkalmazó munkájukat. Társadalmunkban alkotmá­nyos alapelv, hogy a jogok érvényesülésének feltétele, a kötelességek teljesítése. A jo­gok és a kötelességek egysé­ge társadalmunk demokratiz­musában gyökerezik és egy­ben jellemzője is annak. A szocialista törvényesség to­vábbi szilárdítása feltételezi, hogy az állami és az állam- polgári fegyelem tovább erő­södjön, legyen még szorosabb kapcsolat a jogok érvényesü­lése és a kötelességek telje­sítése között. — Az állami munka to­vábbi egyszerűsítése és kor­szerűsítése fontos, politikai jelentőségű feladat. Az utób­bi időben több intézkedés — történt. Erősödtek a korsze- ™ rűsítési törekvések, számos kezdeményezés született, mind a minisztériumoknál, mind pedig a tanácsi szerveknél. Valamelyest gyorsult az ügy­intézés, javult a kulturáltsá­ga, csökkentek a nyilvántar­tási és adatközlési kötelezett­ségek. Ésszerűbbé vált az in­tézmények gazdálkodása, ke­vesebb lett a szervezeti pár­huzamosság. Ezenkívül folya­matban van néhány biztató­nak látszó kísérlet. Örömmel állapítható meg. hogy az ál­lami szervek tevékenységé­ben a szolgáltató, szervező, meggyőző típusú munka vá­lik mindinkább uralkodóvá. — Az állami munka egy­szerűsítése és korszerűsíté­se fontos politikai és köz­hangulatot formáló ténye­ző. Közismertek az erre vo­natkozó elvi állásfoglalá­Mindamellett nem lehetünk elégedettek. Az eddigi ered­mények összességében elma­radnak a párt- és állami ha­tározatokban megfogalmazott céloktól és az élet által tá­masztott mind magasabb kö. vetelményektől. A korszerű­sítés és egyszerűsítés még mindig nem vált a vezetői tevékenység szerves részévé. Az egyre bővülő állami, ezen belül a közigazgatási felada­tokat csak a szervezettség je­lentős javításával, a munka- módszerek és a szervezeti keretek racionálisabb kiala-

Next

/
Thumbnails
Contents