Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Nicaragua g^PÚJSÁG PANORÁMA Kádár János fogadta 1979. augusztus 1. Kisajátítják Somoza birtokait Nicaraguába érkezett a Spanyol Szocialista Párt küldött­sége, hogy felvegye a kapcsolatokat az új forradalmi kormányzattal. A delegációt Felipe Gonzalez (második jobbról) vezeti. Managua, Fort Péter, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : Az agrárreformról, a san­dinista politikáról, a hatalom kérdéséről, valamint a lakos­ság különböző rétegeit érintő, esetenként nyugtalanító hí­resztelésekről adott a rádió és a tv által közvetített tájé­koztatást hétfőn este a San­dinista Front egyesített ve­zetőségének három tagja. A tájékoztatásra meghívták a Managuában tartózkodó kül­földi sajtótudósítőkat is. Jaime Weelock. a micara- guai ideiglenes újjáépítési kormány földművelésügyi minisztere, az egyesített ve­zetőség tagja szerint a san­dinisták forradalma a széles néptömegek támogatásával, azök javára született, a dol­gozók boldogulását szolgálja. A front széles társadalmi egység létrehozásán munkál­kodik, amelyet létfontosságú­nak tart az újjáépítés szem­pontjából. Ezen belül fontos szerepet szánt a magánszek­tornak. amennyiben az nem a dolgozók érdekeivel ellen­tétesen és nem az állam biz­tonságát veszélyeztető módon működik. Weelock az agrárreformot vázolva leszögezte: a szűzföl­Elítélték távollétében Sandro Sacucci, volt neo­fasiszta parlamenti képvise­lőt, aki három évvel ezelőtt részt vett egy kommunista fiatalember meggyilkolásá­ban, hétfőn a közép-olaszor­szági Latina városban távol­létében 12 évi börtönbünte­tésre ítélték. A halálos kimenetelű lö­völdözés a Róma melletti Sezze városban tartott válasz­tási nagygyűlés után zajlott le. Sacucci az Olasz Szociális Mozgalom elnevezésű új­fasiszta párt jelöltjeként tar­totta választási beszédét. A jelenleg Argentínában élő Sacuccit 1976-ban történt újraválasztása során fosztot­ta meg a parlament képvise­lői mentelmi jogától. déket nem osztják föl. és az állam veszi tulajdonba a So- moza-féle és a rendszerét ki­szolgálók birtokatit. A föld­osztásnál elsődlegesen az or­szág gazdasági érdekeit tart­ják szem előtt, mivel éssze­rűtlen lenne a jól termelő nagybirtokok felosztása. Egyidejűleg fokozatosan föld­höz juttatják a földnélkülie­ket és a kis parcellán gazdál­kodókat. Hivatkozott az élel­(Folytatás az 1. oldalról.) közös harcban, amelynek cél­ja a nemzetközi helyzet po­zitív változásainak elmélyí­tése. A résztvevők üdvözölték a hadászati támadófegyverek korlátozásálról, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött létrejött szerződés, a SALT—II. aláírását, határo­zottan elítélik a különböző reakciós erők felelőtlen kí­sérleteit. A világ minden gyerme­kének boldog gyermekkora nevében, méltó és békés jö­vőjük nevében meg kell fé­kezni és meg kell állítani a fegyverkezési versenyt, - és tartós békét kell teremteni miiszer-ellátás komoly nehéz­ségeire és az elsietett föld- foglalás veszélyeire. A Sandinista Front veze­tősége az újjáépítés és a for­radalom konszolidálására irá­nyuló egység megteremtésére szólított föl hétfői tájékozta­tójában. Ebben a közös mun­kában számít minden olyan erőre, amely aktívan részt vett a somozizmus szétzúzá­sában. mindenütt a világon — hang­súlyozza a záróközlemény. — E feladat nemes volta és fon­tossága annál is inkább nyil­vánvaló, mivel a háborúk, a fegyveres konfliktusok, az agressziók és az erőszak első áldozatai mindig a gyerme­kek. Az újabb pusztítások Vietnam mártír földjén, az újabb özvegyek és árvák, a lerombolt bölcsődék, iskolák, kórházak, az elragadott életek olyanoktól, akik csak most kezdtek élni — a kínai veze­tés vietnami nép elleni ag­ressziójának következményei; a palesztin, libanoni, dél-af­rikai gyermekek tragikus sorsa mind megannyi bizo­nyíték erre — hangsúlyozza a dokumentum. BUDAPEST Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden fogadta Salem Szaleh-t, a Jemeni Szocialis­ta Párt Politikai Bizottságá­nak póttagját, a kb titkárát, aki pihenés céljából tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sen jelen volt Benczekovits Lajos, hazánk adeni nagy­követe. * A politikai enyhülés jelen­tős állomásának, a történelmi jelentőségű helsinki záró­okmány 1975. augusztus 1-i aláírásának negyedik év­fordulóján az európai bizton­ság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának elnöksége és az Országos Bé­ketanács elnöksége nyilatko­zatot tett közzé. TOKIÓ Kedden nemzetközi konfe­rencia nyílt a japán főváros­ban, amelynek témája az atomfegyverek betiltása. A tanácskozáson 20 állam és 15 nemzetközi szervezet képvise­lői vesznek részt. A küldöt­tek megvitatják az atom­háború veszélyének megszün­tetéséért és a tartós békéért folyó harc időszerű kérdéseit. Sapur Bahtiár, aki a meg­buktatott iráni sah utolsó miniszterelnöke volt, meg­jelent Párizsban és sajtó- értekezleten ismertette poli­tikai terveit. Befejeződött a ......... n emzetközi szemináriuma Helsinki - Belgrad - Madrid Harmincötös találkozók Minden nemzetközi érte­kezlet azt a politikai hely­zetet tükrözi, amely az adott pillanatban a világban vagy a földrészen uralkodik. A jövő év végére tervezik a madridi Európa-találkozót — rá is vonatkozik a fenti szabály. Több, mint egy év­vel ezelőtt, Belgrádban tűz­ték ki az időpontot, s még jó egy esztendő lévén hátra, csak az előkészítő szakasz­ban vagyunk. Mire jutnak majd a spanyol fővárosban a harminchárom európai és két észak-amerikai állam küldöttei? Egyelőre nem tudni. Az eredményekre ha­tással lesznek az akkori kö­rülmények, de azért az sem. közömbös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egy­ben emlékezünk: négy esz­tendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legmagasabb rangú vezetői a helsinki zá­róokmányt. Ez a dokumen­tum volt a belgrádi találko­zó alapja, s ez lesz a madri­dié is. A százoldalas hel­sinki záróokmány Európa történetének talán legna­gyobb szabású, mindenkép­pen legátfogóbb együttműkö­dési megállapodása, amely kitér a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális, az emberi kapcsolatok fő vonatkozá­sáig és évtizedekre megha­tározza a kelet-nyugati vi­szony békés alaphangját. Még hosszú ideig kell a hel­sinki záróokmányban foglal­tak megvalósításáról és meg­valósításáért beszélni, így értendő tehát, hogy mint Belgrád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál'is inkább hangsú­lyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, akik máris elpa- rentálták Helsinki szellemét, mondván: megváltozott a világ, ma már nem beszél­hetünk enyhülésről, nem váltak valóra az akkori re­mények. Valóban más a helyzet, mint négy eszten­dővel ezelőtt, hűvösebb a nemzetközi légkör, új prob­lémák is előbukkantak, de az enyhülés folyamata nap­jainkban is meghatározó té­nyezője .életünknek. Igaz, kevesebb történt, mint amennyit vártunk, s ameny- nyi kívánatos lett volna. To­vábbi harmincötös találko­zókra van szükség, hogy Európa új lendületbe hozza a megtorpant enyhülési fo­lyamatot. Ma már világos, hogy a katonai enyhülés nélkül na­gyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcskérdéssé vált tehát a fegyverkezés korlátozása. Nem jó túl sokáig egymás­nak ellentmondó irányzatok­nak helyt adni: a kétségte­lenül fejlődő nemzetközi kapcsolatokkal semmikép­pen nem hozható összhang­ba a fegyverkezési hajsza fokozása. A politikai, a gaz­dasági és a humanitárius kapcsolatok gazdagítása köl­csönös bizalmat igényel.* A kölcsönös bizalom pedig a fegyverzet csökkentését kí­vánja. Azok az államok, amelyek (a másik fél biz­tonságának tiszteletben tar­tásával) csökkentik az egy­mással farkasszemet néző hadseregeket, ’ szívesebben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tartós, hosszú tá­vú ipari-technikai együtt­működést, a. kereskedést. S ha azután felszabadul né­hány milliárd a fegyverke­zési költségekből, több lehe­tősége, pénze, kapacitása lesz erre mindenkinek. Ezért léptek a Varsói Szer­ződés tagállamai nemrég Budapestén tartott tanácsko­zásuk után katonai enyhü­lést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a helsinki záróokmány is magában foglal bizonyos bizalomerősítő intézkedése­ket: az aláírók előre értesí­tik egymást bizonyos szintű hadgyakorlataikról, meghív­nak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják je­lentősen szélesíteni a szo­cialista országok: még Mad­rid előtt üljenek össze a helsinki záróokmányt aláírt harmincöt állam küldöttei és állapodjanak meg hasonló jellegű, további bizalomerő­sítő intézkedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szembenállás csökkentésé­hez, javítaná az európai lég­kört, jó alapot adna a mad- diri tanácskozásnak. Madridban nem leszerelé­si tárgyalásokat tartanak- majd, a helsinki záróok­mány olyan pontjait vitat­ják meg, amelyek az adott időpontban a legidőszerűb­bek lesznek. Sok múlik azonban azon, hogy 1980 vé­géig mennyit tesz a világ a leszerelésért. TATÁR IMRE A helsinki értekezlet Franz Josef Strausst Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Parlamentben fogadta Franz Josef Strauss bajor miniszterelnököt, aki néhány napos magánlátogatást tesz Magyarországon. (MTI) Lusakai malomkövek Kedd esti kommentárunk. Ma nyílik meg a zambiai fővárosban a brit nemzetközös­ség csúcsértekezlete. Az egykori brit gyarmatbirodalom utód­államainak ez a sajátos, rendkívül ellentmondásos és nem kevésbé heterogén gyülekezete mind a színhelyet, mind az időpontot illetően kényes körülmények között ül össze. Az értekezlet legizgalmasabb témája ugyanis nyilván­valóan a Rhodesiával kapcsolatos dilemmaszövevény lesz és a konferencia színhelye, Zambia az úgynevezett frontállamok egyike. Kenneth Kaunda zambiai elnök a Rhodesiával szom­szédos államok vezetőivel, Machel mozambiki, Neto angolai, Nyerere tanzániai és Serethse Khama botswanai államfővel együtt nem véletlenül időzítette a frontállamok külön csúcs- értekezletét a lusakai konferencia előestéjére — ugyancsak a zambiai fővárosban. A cél nyilvánvaló volt: közös álláspontot kidolgozni a nemzetközösségi értekezletre. Az itt várható viták egyik legfőbb gerjesztője és cél­pontja az egykori „anyaország”, Anglia lesz. Nem nehéz meg­jósolni, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony Lu- sakában újabb leckét kap a régi igazságból, amely szerint sokkal könnyebb ellenzéki pozícióból „kemény dolgokat” mondani, mint a bársonyszékből gyakorlati eredményeket el­érni a kül- és belpolitika veszélyes vizein. Tekintélyes angol kommentátorok szerint a kormányfő két malomkő között kénytelen megpróbálni a lehetetlent Lu- sakában: összeegyeztetni az összeegyeztethetetlent, vagyis sa­ját pártja „héjái” és az afrikai országok igényeit. Thatcher asszony megválasztásához nagy segítséget kapott a fehér­telepes rezsim angliai védelmezőitől és ez a csoport elég nagy­hatalmú ahhoz, hogy tartani kelljen tőle. Ugyanakkor Rhodesia ügyében egész Afrika — érthetően — elsősorban Angliát teszi felelőssé azért, hogy a dolgok idáig fejlődhettek és egy csaknem össz-afrikai ellenérzés ala­pos gondokat jelenthet hosszabb távon is a brit külpoliti­kának. London ráadásul azt a Nyugatot képviseli egy elsöprő többségében „harmadik világbeli” résztvevőkből álló konfe­rencián, amelynek kulcsszerepe van a másik fehér bástya, a Dél-afrikai Köztársaság apartheid tfezsimjének prolongálásá­ban. Lusakában meglehetősen nehéz lesz megakadályozni, hogy a brit delegáció széksora a vádlottak padjává váljon. HARMAT ENDRE Árvíz Indiában Több mint ezer ember halt meg az India középső részén pusztító árvizek következtében. Képünkön: csak lassan térnek vissza a menekült családok lakóhelyükre. Lisszabon Az új kormány Maria de Lurdes Pintas- silgo, Portugália kinevezett ügyvezető miniszterelnöke nyilvánosságra hozta kormá­nya összetételét. A tizenhat főnyi kabinetben három ka­tona található, a kulcspozí­ciókat Eanes államfő hívei töltik be. A miniszterelnök­helyettes és egyúttal belügy­miniszter Manuel da Costa Bras ezredes, a hadügymi­niszter ismét Jose Laureiro dós Santos ezredes. Megerő­sítették tisztségében a ko­rábbi külügyminisztert, Joao Freitas Cruzt is. Pintassilgónak nyilván­valóan törekednie kellett ar­ra, hogy a kormány össze­tétele és annak programja elfogadható legyen a két baloldali párt — a kommu­nista és a szocialista párt —, vagy legalábbis az utóbbi Számára. Ezt bizonyítja Ma­rio Soaresnek, a szocialista párt főtitkárának első állás- foglalása. Soares rendkívül elégedetten nyilatkozott az átmeneti kormány összetéte­léről, mint mondotta, az tel­jes mértékben megfelel an­nak a követelménynek, hogy „semleges és független” vá­lasztások megtartását bizto­sítsa. Az egymással választási szövetségbe lépett két jobb­oldali párt vezetője viszont élesen támadta a kormány összetételét, s hangot adott „aggodalmának”, hogy az átmeneti kormány a balol­dal javára befolyásolhatja az őszi választások kimene­telét. A két jobboldali po­litikus azzal vádolta a mi­niszterelnököt, hogy az ál­taluk túlságosan baloldali­nak tartott Meló Antunes- nek, a forradalmi tanács be­folyásos tagjának bizalmas, elkötelezett híve.

Next

/
Thumbnails
Contents