Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
1979. július 12. ÍnÉPÜJSÁG 3 A tomerőmű-építkezés Nyolcezer embert ellátni anyaggal, szerszámmal, munkával... ebéddel, éjféli ebéddel, vagy mondjuk kalória pótlására szolgáló pecsenyével, nem kis gond. Nem kis gond, mondjuk. De a folyamatos, tervszerű munkához feltétlen biztosítani kell mindent, ami kívánatos egy ilyen építkezésen. A legtöbb gondot ez idáig az emelőszerkezetek okozták. Pedig sorra adják át, állítják fel, szerelik a darukat. Sok ezer mázsa, tonna anyagot, panelelemet emelnek a helyére nap mint nap. Ehhez daru kell. Az építőket ki kell szolgálni... ...és egy másik kiszolgálás: Nagy sikert aratott a Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalat pecsenyesütője. Szót érteni az emberekkel párt valamennyi tagjától elvárja politikájának állandó, folyamatos ismertetését, magyarázatát, indoklását és védelmét. A kommunistáknak ez mindennapos, természetes kötelezettségük. A párt egész agitációs, közvéleményformáló tevékenysége is mindenekelőtt erre épül. Ismert elve ez pártmunkánknak, mégis szükséges időről időre felidézni, hangsúlyozni. Márcsak azért is, mert a tömegtájékoztatási eszközök soha nem látott méretű elterjedésének korszakában óhatatlanul és ismételten felvetődik a kérdés: vajon nem tűnt-e le immár a személyes agitáció időszaka, nem vált-e a politikai munkának ez a formája időszerűtlenné? A tapasztalatok elemzése alapján azonban erre a kérdésre egyértelmű nemmel felelhetünk. Sőt, mint a Politikai Bizottság legutóbbi állásfoglalása is kiemelte: nemhogy csökkenne, de egyenesen növekszik a közvélemény alakításában a személyes meggyőzés, a közvetlen élő szó szerepe. A szociológiai elemzések nemcsak hazánkban, de másutt is tanúsítják, hogy a tömegkommunikáció információinak, érveinek be- és elfogadásában a különböző kis közösségekben kulcsszerepet játszanak a tekintéllyel rendelkező emberek, az úgynevezett véleményirányítók. Létfontosságú politikai érdekünk — s ennek érvényesítése nem kis részben a helyi pártszervezeteken múlik —, hogy lehetőleg minden közösségben a párt tagjai, a kommunisták töltsék be a véleményirányító szerepét, vagyis az ő szavuk legyen a mérvadó. Ennek az agitációnak a közvetlen formája, kerete a környezettel folytatott mindennapos véleménycsere. Hiszen nem vadidegen, ismeretlen emberekhez kell elmenni agitálni (mint valamikor a „háziagitáció”, a falujárás idején), hanem a munkahelyi, szomszédsági, rokonsági környezetben, az ország és a világ dolgait meghányva-vetve kell képviselni és ismertetni a párt álláspontját. Éppen ezért az agitáció semmiképpen sem „egyirányú utca”, amelyben csak egyetlen irányban haladnak az érvek és a vélemények. Nem az a cél, hogy csak a párttag szava hallatszék, a pártonkívüliek pedig legfeljebb kérdéseiket tegyék fel. A személyes meggyőzés éppen ebben különbözik az újságcikktől, a pártnapi, illetve rádiós vagy televíziós előadástól, avagy a fórum- jellegű műsoroktól is. Párbeszéd ez, amelyben minden oldalról hangzanak vélemények, s felszínre kerülnek az eltérő gondolatok is. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a párttagok mindenütt kellően felkészültek és tájékozottak legyenek. Az általános felkészültséget, az összefüggések ismeretét elsősorban a politikai oktatás, a propagandamunka adhatja meg számukra. Ha a foglalkozásokon nem elvont tételekkel ismerkednek a résztvevők, hanem élő eszmékkel, ha az elmélet állandóan szembesül a gyakorlattal, akkor a propaganda képes felvértezni a párttagokat az események megértéséhez, áttekintéséhez szükséges tudással és látásmóddal. Ennek azonban párosulnia kell a párttagok „naprakész” informálásával is. Hiszen érvelésük csak akkor lehet meggyőző, ha ismerik a politikai elhatározások mögött meghúzódó konkrét tényeket és összefüggéseket, a döntések indítékait. ■-.■"/V. I meggyőződésből fakadó J! — és természetesen a íippí tettek aranyfedezetére támaszkodó — meggyőző szó a jövőben is a legfontosabb eszköze lesz a pártpolitika elfogadtatásának, a politikai közvélemény és . közhangulat formálásának. Ez adja meg a személyes szóbeli agitáció rangját, súlyát a pártmunka egészén belül. GYENES LÁSZLÓ Negyvenhárom munkanap Az első tapasztalatok kedvezőek a szekszárdi Skála Áruházban Az a kereskedelmi objektum, amelyik naponta egymillió forint körüli pénzt gyűjt kasszáiba, mór a nagyobbak közé tartozik. A szekszárdi Skála Aruház negyvenhárom napi munkáját összegeztük Mikóczi György igazgatóval. Az a bizonyos szombat — a nyitás napja, május 19-e — örökké visszatér majd a Skála dolgozóinak emlékezetébe, akkor a tömeg oly nagy volt, és a forgalom sem lesz még egyszer annyi az áruház életében egy nap alatt. Az elmúlt negyvenhárom nyitva tartási nap, július 7-én, szombatig bezárólag, bőséges tapasztalatot nyújt, hiszen naponta összegzik a munkát és már megkezdődtek a szinteken, az osztályokon a munkaértékelő termelési tanácskozások. Most mindenekelőtt a számokat hívjuk segítségül. Májusban 11 napot tartott nyitva az áruház, júniusban 26-ot, júliusban — hetedikéig — hatot. Az összes forgalom 51,5 millió forint, a napi átlagos bevétel 1,197 millió forint. Az átlagban a nyitási nap bevétele is benne van, akkor ugyanis a forgalom több mint 2,6 millió forintot tett ki. Nem tudják, nem is lehet megállapítani, hogy a nyitás óta hány vevő, nézelődő fordult meg az áruházban. Az első napon meg semmiképpen nem lehetett volna vevőszámlálást végezni. A forgalom 23 százaléka az ABC-részlegnél volt. A vegyes iparcikk az összes bevétel 35 százalékát blokkolta, míg a ruházati osztály a legtöbbet: 42 százalékot. A negyvenhárom nap alatt több alkalommal tartottak kurrens cikkekből akciót. így az első héten a Patientia hajápoló szer volt a sláger. Ezután édességekből tartottak engedményes vásárt — a földszinti „turkálóban”. Különféle szörpökből, majd később ingekből és végül lakás- textíliákból is rendeztek akciós vásárt. Nagy sikere volt a szabadtéri kiállítás-vásárnak is. Az elsőn, a kempingcikkek kiállításán és vásárán, egy hét alatt közel egymillió forint értékű árut adtak el. A lakástextil- és szőnyegkiállítás, szintén a szabadtéri mozi tetőzete alatt, ugyancsak megnyerte a vásárlók tetszését — igaz ekkor „öntötte el” a Skálát a nagy zivatar. Az áruellátás folyamatos. A nagykereskedelmi vállalatok, a kisebb szállítók pontosan küldik az árut. Hiánycikk természetesen van, például a kerti traktor, meg a szifonpatron tartozott ezek közé többek között, persze van más is, de ezek a jellemzők. A zöldségellátást az ÁFÉSZ-szakcsoportok és a ZÖLDÉRT biztosítja folyamatosan, és jó minőségben, valamint a részleg saját felvásárlásából, a szekszárdi kistermelőktől veszi a legszebb gyümölcsöt, zöldséget, Az árut előkészítik, fóliába csomagolják; a vásárlók megkedvelték az előkészített árusítást. A húsféléket a kaposvári kombinát küldi megyei elosztás szerint, a mennyiség elégséges, az igényeket ki tudják elégíteni, jó a töltelékáru-ellátás. Gondok vannak a sörrel, néha az üdítő italokkal. Az áruházat, a vevőket szolgáló emberekről: a létszám teljes. Mindössze hatan távoztak a kezdő létszámból. Az eladók kipihenték az első hetek nagy megterhelését, most csökkent a forgalom, „rendezik a sorokat”, jobban tudnak a vezetők a dolgozókkal foglalkozni. A betanított dolgozók is megszokták a munkahelyet, az új helyzetet és légkört. A dolgozók munkáját könnyítő teheráruszállító lift végre elkészült és megérkezett a villástargonca is. A dolgozók ellátása jó, az öltöző, a mosdó, az étkező és a pihenő korszerű. Az áruház másfél hónapos működése alatt még nem tudták létrehozni a tömegszervezetek alapszervezeteit. Még nincs szakszervezeti bizottság, a pártalapszervezet szervezése most kezdődött, az ifjúsági szövetség alapszervezetének megalakítása még hátravan. A párt-, és a tömegszervezetek tagjai az ÁFÉSZ szervezeteiben folytatnak politikai munkát. Az áruház technikai berendezése, felszerelése többkevesebb sikerrel működik. A KPVDSZ központja, „mozgatja” a klímaberendezés szerelését, úgyszintén csak a szakszervezet közbenjárására szerelték fel a teherfelvonót. A klímaberendezés hiánya nemcsak a vevőket érinti, hanem az eladókat különösen. A mozgólépcsővel sok műszaki probléma van, nagy a kieső idő, ami annak tudható, hogy a szerkezet még nem járódott be. Az áruház többi gépi berendezése, villamos szerkezetei jól látják el funkciójukat. Áramszünet kétszer volt, egyszer másfél óráig tartott, egyszer pedig hat és fél percig. A parkolóhely csúcsforgalom idején kicsi, s a vásárlók kifogásolják, miért kell itt négy forintot fizetni, amikor más Skála áruházaknál csak két forintot kérnek egy vásárlás parkolási idejére. A szabadtéri mozi vázszerkezetét talán a jövő hónapban megkezdi bontani a vízitársulat — gépszint csinálnak belőle. Addig azonban még szűkös az udvaron a hely, egyszerre csak két kamion tud rakodni. Most tűnik fel, hogy mennyire hiányzik ennél az áruháznál is a gazdasági udvar — vagyonvédelmi szempontból is fontos volna ennek mielőbbi kialakítása. A másfél hónap alatt ösz- szesen tizenkét tolvajt fogtak el, harminc forinttól hétszázötven forint összegű áru eltulajdonításával leplezték le őket. Ez a rövid krór/ikája a szekszárdi Skála Áruház negyvenhárom munkanapjának. PÁLKOVÁCS JENŐ Kiszolgálás NDK szakemberek szerelik a 250 tonna teherbírású híddarut A napokban készült el a negyedik Potein daru, hogy enyhítse az emelőberendezések hiányából adódó gondokat, szolgálja az építőket az átadás napjáig.
