Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

A NÉPÚJSÁG 1979. július 12. Wn llfthl FT *é\\ n@ JUIULJjlí n (siu <§odl m P. IV. Henrik a filmszalagon A filmgyár épületének sar­kán jól láthatóan szaggatott, vörös fényű lámpa villog. Az I-es stúdóban forgatnak, be­lépni ezekben a percekben ti­los! A vasajtó előtt ezért vá­rakozik vagy egy tucat em­ber. Amikor végre megszólal a szünetet jelző duda, belé­pünk a stúdióba. Odabent a hatalmas dísz­letek, a mesterséges falak el­rejtenek minden fényt. Ám a filmes állványok mögött már maga a történelem fo­gad. Rideg kastélyterem szür­ke kőfalai közé keveredünk. Német földön jár az ide be­tévedő, valamikor a XII. szá­zad első felében. Erről val­lanak a stílusos román kori ívek, oszlopfők, a hatalmas kandalló a fahasábokkal, az asztal, az ajtók és a terebé­lyes sok ágú gyertyatartók a lobogó fénynyelvecskékkel. A német-római császár és király ebben az időben IV. Henrik! A filmbéli események is az ő személye körül játszód­nak, bár ő maga nincs jelen. Két fiatal férfi jár jtel, té­tova mozdulatokkal a terem közepén. Ruhájuk korabeli, bár egymástól elütő. Egyikük láthatóan katona, a másik még fiatal fiú. A császár fiai ők mindketten: az ifjú Hen­rik és az idősebb Konrád: Nagy Gábor és Bán János. Néhány percnyi kikapcso­lódás után máris kezdik a következő jelenet felvételei­nek előkészületeit. A rendező, Esztergályos Károly mellettük sétál, amíg az operatőr felkészül. — Kérek egy teljes pró­bát, — mondja két perc után. A császárfiak, akik ebben a jelenetben gyűlölt, zsarnok apjuk ellen szövetkeznek, miközben a belső szobában haldoklik az anyjuk, már felemelt hangon folytatják. — Azt kell, hogy éld a dolgaim — kiáltja az idő­sebb fivér, Konrád, — mert jól jegyezd meg, hogy apánk simáin végezze földi útjait azt nem tűröm, a vérem nem tűri. Füst Milán legnagyobb drámájából, a IV. Henrikből készül itt már néhány nap­ja tv-film. A rendező cellu­loid szalaggal dolgozik. „Iga­zi” filmet forgat. Henrik alakjá, és drámája majdnem Shakespeare-i mércével mér­hető az író hagyatékában. Az öreg császár alakjában, már fiainak megfogalmazásában is összetett, .nem mindennapi egyéniség arculata bontako­zik ki. Mint minden nagy uralkodó, szükségszerűen ő is keresztül megy uralkodá­sának ellentmondásos korsza­kain: hosszú élete során éret­len a hatalomra és dicsőségre, jó és rossz ösztöneinek rab­ja, józan elmélkedő és hatal­maskodó, önző diktátor, a szerencse kedvelt'je és végül nyomorult megalázott. — Pedig hát jól is boldo­gul, nem is jól, nagyszerűen, mindent legyűrt, a pápaságot, mindenkit, s nincs ellen ki­rály! — harsogja fia. — És mégis bármi lesz, én az le­szek. Tudd meg, el vagyok tökélve. A többszöri újra próbálás után elhangzik az utasítás. — Felvesszük! Megszólal a duda. Odakint megint villog a vörös lámpa­fény. SZÉMANN BÉLA Neruda emlékezete Hetvenöt éve született Pab­lo Neruda, a latin-amerikai kontinens egyik legnagyobb hatású költője. Két héttel sem élte túl a népi egység­kormányt megdöntő fasiszta puccsot, barátjának, Salvador Allende elnöknek a meggyil­kolását; 1973. szeptember 24- én hatvankilenc éves korá­ban meghalt egy santiagói kórházban. Halála után a junta barbár katonái ottho­nát feldúlták, kirabolták, könyveit elégették. Halála egyéves évfordulóján minden megemlékezést könyörtelenül betiltottak. Miért fél a fasisz­ta erőgépezet egy halott köl­tőtől? Van oka rá. Pablo Ne­ruda neve egyet jelent a ha­ladással, a forradalommal, nemcsak szűkebb hazájában, Chilében, hanem az egész vi­lágon is. Forradalmár költő volt — költő-forradalmár. Politikus­ként költő volt: a latin-ame­rikai kultúra nagykövete nemcsak képletesen, de tény­legesen is, hazája konzulja­ként távol-keleti és európai országokban. Utoljára az Al- lende-kormány nagykövete volt Párizsban. S költőként politikus volt. Bár egyik nyi­latkozatában azt mondta, hogy közvetlen politikai té­májú verset alig írt, költésze­te egészében azonban nagy politikai mozgósító erőt je­lentett. A hódítókkal szem­ben az őslakossággal és La- tin-Amerika szegényeivel vállalt közösséget a költő, po­émáiban és ódáiban az egész földrész forradalmi hagyo­mányait, múltját, jelenét ha­talmas költői látomásokba foglalta. A Nobel-díj odaíté­lését 1971-ben a Svéd Aka­démia ezzel indokolta: „köl­tészete elemi erővel fejezi ki egy világrész sorsát és ál­mait”. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP A lakosság érdekében kö­zös elhatározása volt az enyingi párt- és tanácsi ve­zetőknek, az Enying és Vi­déke Egyesült ÁFÉSZ elnök­ségének: legyen a nagyköz­ségben egy vendéglátóipari egység a gyermekeké, a diá­koké és az alkoholt, az it­tas emberek látványát nem szerető felnőtteké. így került átalakításra a szövetkezet 11. számú egysége alkoholmen­tes cukrászdává. Az egység dolgozói tartottak attól, hogy kicsi lesz a forgalom, keve­sebb pénz jut majd a borí­tékba, s a féldecik utáni bor­ravalók is elmaradnak. Utób­bi valóban elmaradt, de a borítékban nem lett keve­sebb a pénz. Már ez év első hónapjában — amikor szám­űzték az alkoholt — is 132 ezer forint bruttóforgalom­mal zártak. S ez az összeg hónapról hónapra növeke­dett. Saját cukrászüzemük készítményei igen keresettek és nagy a fagylaltforgalom. Nemcsak finomak,, de bő a választék is. Süteményből húszfélét készít a cukrász- üzem, s ötféle fagylalt kap­ható állandóan. Sláger a tú­rósfelfújt, amit a háziasszo­nyok is szívesen vásárolnak, így szolgálja egyre jobban a szeszmentes cukrászda a nagyközség lakóinak érdeke­it. Somotmi Néplap Megdöbbentő adat: a hal­lásvizsgálatra berendelt dol­gozók közül minden harma­dik halláskárosult. így össze­gezhető a megyei üzemi szak- rendelés nem régóta működő hallásvizsgáló osztályának ta­pasztalata. Rontja az amúgy is riasztó összképet, hogy ko­rábban nem volt kötelező a munkába lépéskor az ilyen vizsgálatot elvégezni. Más­részt — összehasonlítási alap híján —, nehéz megállapíta­ni, mikor következett be a halláscsökkenés, s minek a következtében. Akadt olyan ipari üzem Kaposváron, ahol a beren­delt 76 dolgozóból 73-nál ki- sebb-nagyobb fokú hallás- károsodást állapítottak meg. Kezdeti stádiumban a véde­kezés az, hogy a sérültet el­helyezik a zajforrástól. Ha már állandósult a károsodás — egyelőre — nem lehet se­gíteni rajta. Ma bőven kaphatók külön­féle zajszűrő, zajszigetelő vatták, fülvédők, egyéb fel­szerelések. Sajnos, sok eset­ben a dolgozók az üzemi szakrendelés orvosától érte­sülnek, hol, melyik vállalat gyártja ezeket az országban, s mi módon lehetne hozzá­jutni. 1972 óta minisztériumi ren­delet szabja meg a hallás- vizsgálatok elvégzését és az időszakos felülvizsgálatok rendjét. Ezek tehát ma már kötelezők. Azonban a gyó­gyító-megelőző munka aligha lehet eredményes a munka­helyek vezetőinek együtt­működése nélkül. A megoldás a munkahelyi zajszínt csökkentése. 80 de­cibel fölött a munkahely za­josnak — tehát ártalmasnak — minősül. Ezt csak műszer­rel lehet megállapítani, de a dolgozók egészségének védel­me meg kell, hogy érje a többletköltséget. Az új mű­helyek, üzemek telepítésénél is figyelembe kell venni a hallásvédő szempontokat. PETŐFI NÉPE Közösen, kalákában épül minden. A házak, az utak, a járdák. A falu. Árkot kell ás­ni? Az egész utca ásót, lapá­tot ragad. Látnak egy ' göd­röt, már szórják is bele a só­dert. Gyomlálnak, lekaszál­ják a füvet, virágokat ültet­nek. Ezenfelül minden har- tai -lakos jövedelmének egy százalékát ajánlotta fel — öt éven keresztül — a község, javára. — Ebből és az első helye­zésért kapott 400 ezer forint­ból tornatermet építünk — közli az elnök — a fiatalok azért örülnek neki, mert a gyerekeik javát szolgálja. Az idősebbek sem sajnálják a pénzt, ők az unokák érdekét nézik. Nálunk az is termé­szetes, hogy az egyéni érde­kek nem különülnek el a közös céltól. A kimagasló eredménye­ket felmutató társadalmi munkásoknak hamarosan ta­nácsülésen adják át a telepü­lésfejlesztési emlékplakettet. A kitüntető jelvényt és okle­velet hárman érdemelték ki. Két szocialista brigád és Énisz János tanácsi dolgozó, aki példásan szervezte a munkálatokat. Dunqntmi napló Az építők ajtót mutatnak az iszákosoknak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál újabban az a gyakorlat, hogy akit az üzem területén munkaidő alatt ita­lozáson vagy alkoholkínálga- táson kapnak, azt az igazgató fegyelmileg elbocsátja. Több ilyen elbocsátásra került már sor. Ma még azok érezhetik magukat páholyban, akik vándorolnak. Ha valami nem tetszik, kalapot emelhetnek, egy-két forinttal magasabb órabér reményében röpdös- hetnek gyárról gyárra, ebben a munkaerő-ínségesnek ki­kiáltott világban sok helyen tárt karokkal várják őket. Éppen ezért szokatlan az a keménység, amivel az építő­ipari vállalat a munkahe­lyen italozókkal és lazítókkal szemben fellépett. Mert a vállalatot aztán igazán rég­óta hátráltatja a munkaerő- hiány, másoknál inkább el­nézőbbeknek kellene lenni­ük. Babusgatniuk, becézget- niük a nagy nehezen meg­szerzett munkaerőt, s ejnye- ejnye, máskor elő ne fordul­jon !-nal elintézni a munka­időben sörösüveget emelge- tőket. A vállalat vezetői másként gondolkodtak, amikor a ha­tározott fellépésre szánták magukat. Arra gondoltak, ha a fegyelmi elbocsátás kilá­tásba helyezésével és alkal­mazásával sikerül megszilár­dítani a munkafegyelmet, a balesetek elkerüléséről nem is beszélve, akkor a meglévő létszám sokkal hatékonyab­ban fog dolgozni, lesz be­csülete a munkahelynek. A Népújság útikalauza OÍ/ZÓ9ÍÓÍÓ/ turisztika PEST MEGYE Nagykőrös: Központi, Szé­chenyi tér 1. Telefon: 278. Tahi: Vöröskő, Szentendrei u. 5. Telefon: 07. SOMOGY MEGYE Balatonboglár: Hulláin, Dó­zsa György u. 55. Telefon: 10-94. Balatonföldvár: Júlia, Jó­zsef A. u. 9. Telefon: 40-117. Vadóc, Spur I. 15. Telefon: 40-108. Fonyód-Bélatelep: Sirály, Bartók B. u. 5. Telefon: 120. Marcali: Baglyas, Simon tér 2. Telefon: 42. Nagyatád: Park, Széchenyi tér 6. Telefon: 200. Ezüst Kancsó, Széchenyi tér 37. Te­lefon: 216. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE Fehérgyarmat: Szamos. Te­lefon: 139. Mátészalka: Szatmár, Hő­sök tere 20. Telefon: 428. Nyíregyháza: Béke, Ta­nácsköztársaság tér 7. Tele­fon: 42-10-430. Krúdy, Sóstó­fürdő. Telefon: 42-11-193. Svájci Lak, Sóstó-fürdő. Te­lefon: 42-19-005. SZOLNOK MEGYE Kisújszállás: Kunság, Fel- szabadulás u. 11. Telefon: 19. TOLNA MEGYE Bonyhád: Béke, Szabadság tér 3. Telefon: 101. Dunaföldvár: Kék Duna, Kossuth Lajos u. 7. Tamási: Dám, Szabadság u. 56. Telefon: 66. VAS MEGYE Körmend: Rába, Berzsenyi u. 24. Telefon: 219. Kőszeg: Strucc, Várköz u. 124. Telefon: 281. Szombathely: Savaria, Már­tírok tere 4. Telefon: 94-11- 440. VESZPRÉM MEGYE Balatonalmádi: Tulipán, Marx tér 1. Telefon: 80-38­084. Hévíz: Gyöngyvirág, Rákó­czi u. 12. Telefon: 12-937. Keszthely: Amazon, Sza­badság u. 11. Telefon: 12-248. Nagyvázsony: Kastély. Te­lefon: 5. Sümeg: Kisfaludy, Mártí­rok u. 2. Telefon: 128. Tihany: Kistihany, Rév u. 3. Telefon: 80-44-091. Várpalota: Palota, Szabad­ság tér 1. Telefon: 80-50-735. ZALA MEGYE Lenti: Kerka, Zrínyi u. 2. Telefon: 186. * II. TURISTASZÁLLÓK Turistaszállónak azok az ágyneművel ellátott szállás­helyek minősülnek, ahol nin­csenek emeletes ágyak, a szobákban hideg folyóvíz, a közös helyiségekben meleg­víz-szolgáltatás is van. BARANYA MEGYE Abaliget: Barlang, üdülőte­rületen. Tel.: 72-13-300. Harkány: Turistaszálló, Baicsv-Zsilinszky u. 4. Tel.: 72-13-300. Dráva. Tel.: 72-13- 300. Mohács: Béke, Jókai u. 2. Tel.: 72-13-300. Orfű-Tekeres: Turistaszálló. Tel.: 72-13-300. Pécs: Turistaszálló, Sallai u. 35. Tel.: 72-13-300. Pécsvárad: Zengő, Vár. Tel.: 72-13-300. Siklós: Turistaszálló, Vár. Tel.: 72-13-300. Sikonda: Fenyves, strand mellett. Tel.: 72-13-300. Szigetvár: Kazamata, Vár. Tel.: 72-13-300. BÁCS-KISKUN MEGYE Dunapataj: Tó Szálloda, Szelidi-tó. Tel.: 30. BÉKÉS MEGYE Szarvas: Árpád Szálló, Sza­badság u. 32. Tel.: 207. Békéscsaba: Kulich Gyula koll. Hanthát út 3. Express. Tel.: 11-016. Gyula: Román kollégium, Vár u. 1. Tel.: 66-238. (VI. 20-tól VIII. 20-ig.) Leánykollégium, Béke u. Tel.: 66-432. (VI. 20-tól VIII. 20-ig.) Általános iskola, Apor tér I. (VI. 20-tól VIII. 20-ig.) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Aggtelek: Barlang Szálló, Lenin u. Tel.: 46-14-876. Boldogkőváralja: Vár Tu­ristaszálló. Tel.: 46-14-876. Miskolctapolca: Átvonuló­szállás. Tel.: 46-14-876. Tokaj: Turistaszálló, Mün- nich F. u. 5. DVTK. Tel.: 46-62-012. CSONGRAD MEGYE Szeged: Kemping Motel, Dorozsmai út 2. Tel.: 62-61- 255. Kollégiumok (VII. 20-tól VIII. 20-ig) Hermann Ottó koll. FEJÉR MEGYE Agárd: Kemping-Motel, strand mellett. Tel.: 115, 215. Bodajk: Gaja völgye. Tel.: 22-12-494. Dunaújváros: Turistaszálló, Római krt. 38. Tel.: 16-607. Mór: Vértes,-Ezerjó u. 2. Tel.: 22-12-494. Székesfehérvár: Törökud­var, Jókai u. 2. Tel.: 22-12- 494. GYÖR-SOPRON MEGYE Fertőhöz: Gloriette, Fő u. II. Tel.: 99-12-040. Fertőd: Udvarosház, Fő u. 3. Tel.: 99-12-040. Fertőrákos: Vízimalom. Tel.: 99-12-040. Mosonmagyaróvár: Turista- szálló, Lenin u. 119. Tel.: 16-630. Minerva motel, Vá­rosközpont — E5-ös mellett. Pannonhalma: Turistaszál­ló, Tóthegy u. 55. Tel.: 27. Sopron: Turistaszálló, Fe- renczy u. 4. Tel.: 99-12-040. Turistaszálló, Uj u. 8. Tel.: 99-12-040. Károly-kilátó. Tel.: 99-12-040. HEVES MEGYE Eger: kollégium, Kossuth L. u. 8. Express. Tel.: 36­107-57. Buttler-ház. Tel.: 36­11-724. Tourist-motel, Mek- chey utca 2. Tel.: 36-11-724. Szarvas turistaház, Szarvas tér. Tel.: 36-11-724. Mátrafüred: Diákszálló, Béke tér 2. Tel.: 37-11-565. Gyöngyös — Id. Hiv. Sástó- motel. Tel.: 37-11-565. — Gyöngyös — Id. Hiv. Szilvásvárad: Matyi turis­taszálló. Tel.: 10. — Áll. Gazd. Érdért turistaszálló. Tel.: 10. — Áll. Gazd. KOMAROM MEGYE Esztergom, Turistaszálló, Dobozy M. u. 8. Tel.: 484. (Észt. Id. Hiv.) Tata: Tó Szálló (öregtó). Tel.: 85. Diána Turistaszálló, Remeteségpuszta. Tel.: 715. Várgesztes: Vár. Tel.: 72­43. (Tatabánya Id. Hiv.) Csákányos-puszta: turista­ház. Tel.: 72-43. (Tatabánya — Id. Hiv.) (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents