Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

NÉPÚJSÁG 1979. július 1. Tudományos erőforrás Az európai KGST-országok tudományos és kutatási szel­lemi erőforrása az az 5—5,5 millió ember, aki csaknem 13 ezer kutatószervezetben dol­gozik, s a viiág kutatási po tenciáljának több mint egy harmadát teszi ki. Nemzeti jövedelmének Bulgária 2,16 Csehszlovákia 3,68, Lengyel- ország 2,5, Magyarország 3,04, az NDK 4,4, Románia 1,25 és a Szovjetunió 4,7 százalékát költi tudományos és műszaki fejlesztési kutatásokra. Szel­lemi erőforrásaikat jelentő­sen növeli a szocialista or szágok műszaki-tudományos együttműködése, amelyben mind nagyobb teret kapnak a közös kutatási programok, mint amilyen az Interkoz mosz-program is. Az 1976. és 1980. közötti gazdasági fej lődésüket kivétel nélkül a műszaki tudományos eredmé­nyek mind teljesebb kihasz­nálására alapozták. így az ipari termelés együttes növe­lésének mintegy kilencti­zed részét a munka termelé­kenységének emelésével fe­dezik. A tagországok tudomá­nyos és kutatási szellemi ka­pacitásának mintegy 80 szá­zaléka a szovjet tudósok és kutatók munkáján alapul, hi­szen számuk meghaladja 3,8 milliót. Lengyelország­ban megközelíti a 300 ezret a tudományos és kutatási munkát végzők száma. A KGST és Jugoszlávia 15 éves gyümölcsöző együttműködése irta: dr. Rainer Kuphal, a KGST-titkárság munkatársa Az egyre szorosabb tudo­mányos és ipari kooperáció­hoz fűződő kölcsönös érde­keltség jegyében eredménye­sen fejlődik a KGST és Jugo­szlávia együttműködése. Az együttműködés alap­kövét 15 évvel ezelőtt az a szerződés rakta le, amely előirányozza Jugoszlávia részvételét a KGST szervei­nek tevékenységében. A szer­ződés nyomán jelentősen megváltozott a jugoszláv kül­kereskedelem orientációja. Jelenleg mintegy 34 százalék­ra tehető a KGST-országok részesedése Jugoszlávia kül­kereskedelméből. A folyó ötéves tervben a kölcsönös szállítások és teljesítmények csaknem 30 milliárd dollárt tesznek ki. Jugoszlávia legjelentősebb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. 1970—1975 kö­zött a kölcsönös szállítások 5,9 milliárd dollárra rúgtak, a folyó ötéves terv szerződései 14 milliárd dollárt irányoz­nak elő. Egyfelől az NDK és Ma­gyarország, a másfél Jugo­szlávia a mostani ötéves terv­időszakban az áruforgalom megduplázását tervezi; évi 12—15 százalékos növekedést irányoz elő Bulgária, Len­gyelország, Románia, Cseh­szlovákia a Jugoszláviával folyó árucserében. Az NDK pl. a vegy-, az elektrotechni­kai és az elektronikai, vala­mint a textiiparban, to­vábbá a gépgyártásban és szí­nesfémkohászatban kooperál Jugoszláviával. A jugoszláv és a KGST- országokbeli szakemberek és specialisták közös munká­jának eredményeként számos jelentős ipari és közlekedési létesítmény, továbbá köz­épület készül, illetve készült el. A Szovjetunió Szkoplje mellett évi 2,5 millió tonna kapacitású kőolajfeldolgozó üzemet épít. Ez az üzem, amely fedezni fogja Macedó­nia kőolajtermék-szükséglete­it, az idén kezdi meg a ter­melést. Szovjet szakemberek emellett részt vesznek 3 je- lentős'kohászati üzem építé­sében Jugoszláviában, össze­sen 100 azoknak a létesítmé­nyeknek a száma, amelyeket az 1976—1980-as időszakban a Szovjetunió támogatásával építenek, illetve rekonstruál­nak. Közülük- 40 már el is készült. Csehszlovákia—Ju­goszlávia második legnagyobb KGST-beli partnere az osije- ki erőmű és a „Morava— Dráva” öntözőrendszer építé­sében működik közre. Köz­vetlenül átadás előtt áll az obrovaci timföldgyár, amely­nek építésében az NDK, Ma­gyarország és a Szovjetunió vett részt. A gyár évente 300 ezer tonna timföldet szolgál­tat majd. Az Obrovacban gyártott timföldet az innen 130 km-re található sibeniki Boris Kidric alumínium­műben dolgozzák fel alumí­niummá, ez a mű úgyszintén az NDK és Csehszlovákia be­ruházási hozzájárulásával lé­tesül. Románia és Jugoszlá­via szerződést írt alá a „Vaskapu II” vízi erőmű kö­zös megépítéséről. Nagy a jelentősége az „Ad­ria” kőolajvezeték megépíté­sének: a közel-keleti kőolajat szállítja majd Rijeka adria- tengeri kikötőtől jugoszláv és magyar területen keresztül egészen Pozsonyig. A megál­lapodás értelmében Csehszlo­vákia 1980-tól fogva a veze­téken keresztül évente 5 millió tonna kőolajat kap, s Magyarország is részesedik az olajszállításokból. Cseh­szlovákia és Magyarország számára nagy jelentősége van a jugoszláviai kikötőkön ke­resztül lebonyolódó tranzit- szállításoknak. Csehszlovákia az összes tranzitszállítások 30 százalékát bonyolítja le Ju­goszlávián keresztül, Magyar- ország 20 százalékát. A KGST-országok és Ju­goszlávia gazdasági kapcsola­taiban egyre inkább erősödik a hosszú távra tervezett koo­perációs és kereskedelmi kapcsolatok tendenciája — mindenekelőtt kétoldalú ala­pon. Ezen túlmenően Ju­goszlávia több mint 50 sok­oldalú terv realizálásában vesz részt a KGST-országok- kal együtt, közülük 34 a gyártásszakosítási és kooperá­ciós szerződés, 15 pedig a tu­dományos-műszaki együtt­működés területén valósul meg. Jugoszlávia és a KGST- együttműködés 21 területet ölel fel amelyek magukban foglalják a népgazdaság egész spektrumát és számos tudományos-műszaki részte­rületet. Jugoszlávia képvi­selői gyakorlatilag a KGST valamennyi bizottságának és szervének munkájából kive­szik részüket. Jugoszlávia emellett a KGST-országok hét nemzetközi gazdasági szerve­zetének tagja. Szerződéses kapcsolatban áll Jugoszlávia a KGST mindkét bankjával, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a Nemzetközi Beruházási Bankkal. Jugoszlávia állandó képviseletet tart fenn a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának moszkvai szék­helyén. Anna és társai Valóságos kozmetikai „paradicsom” ez a varsói gyár: kré­meket, testápoló szereket, arctejeket, kölnivizeket, sampono­kat, rúzsokat — a szépség megőrzésére összesen 350 féle ter­méket gyártanak itt. A POLLENA—URODA készítményei­vel sok országban találkozhatunk — így Magyarországon is. A gyár dolgozóinak 80 százaléka nő. A munkaversenyben 30 női brigád vesz részt, a legfiatalabb néhány hónappal ezelőtt alakult a borotvakrémet gyártó részlegben. A brigád tagjai­nak átlagéletkora 18 év. Hárman tavaly végezték el az ál­talános szakiskolát, a negyedik még tanul. A lányok igen sze­retik ezt a munkát. „Kellemes, tiszta és viszonylag egyszerű” — vallják. Gépek főzik, keverik a krémet, amely illatos for­májában kerül az adagoló automatába. A gyártásnak ebbe az utolsó fázisába kapcsolódnak be a lányok, ők látják el az au­tomatát és a szállítószalagot, amely a tele tubusokat továb­bítja. Naponta 52 ezer tubus krém készül itt. A lányok közül alighanem Anna Chedor a legügyesebb, ö a brigád vezetője, tavaly végzett a szakiskolán. Komoly, energikus teremtés. „Munkatársaim eleinte nem hallgattak rám — mondja nagy komolyan —, otthagyták a szállítószala­got, beszélgettek, de végül szót értettem velük. Reggel min­dig megbeszéljük az aznapi tervet. Az automatát hárman — Ewa, Basia és én felváltva látjuk el. Még nem minden lány végezte el a gépkezelői tanfolyamot”. A brigád jól dolgozik, gyakorlatilag nincs állásideje. így sok plusz pontot szereztek már a munkaversenyben, gyakran túlteljesítik a inormát. Ewa Pleskow a brigád motorja. Gyors, vidám, ötletgazdag lány. Ö javasolta, hogy csatlakozzanak a munkaversenyhez. Gyakran kezdeményezi, hogy végezzenek társadalmi mun­kát. „Az így keresett pénzt kirándulásokra fordítjuk — mond­ja. — Az idén Magyarországra akarunk utazni”. Ewa tovább akar tanulni. Hogy hol? Mindenekelőtt a gépipari technikum vonzza. Vonzódása a gépekhez családi örökség: édesapja és két fivére gépész, a harmadik bátyja is ezt a szakmát vá­lasztotta. A brigád másik Ewaja — Ewa Felczak — ugyancsak sze­retné a folytatni a tanulást, ö gimnáziumba járt, de abba­hagyta. Most nagyon igyekszik, hogy még véletlenül se ma­radjon le társaitól, Annától, Ewatól, Basiatól, Dankától, Ur- szuláitól. És ez így természetes. Valamennyien fiatalok, akik kedvvel, lelkiismeretesen és fegyelmezetten végzik munká­jukat, teljesítik feladataikat a szakmában és a továbbképzés­ben. összetartoznak. BOZEN A PAPIERNIK ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooocooooooooooooooooooooooooc Kikötői daruk exportra — ­........s-..............-■...... A Magyar Hajó- és Darugyár darugyáregysége az idén har­mincnyolc kikötői portáldarut és konténerátrakó darut készít. A világviszonylatban is igen nagy az érdeklődés a magyar daruk iránt, mintegy kétezer-ötszáz különféle tí­pusú itt gyártott daru dolgozik már világszerte. A régi vevők mellett az idén Ghana is vásárol a Magyar Hajó- és Darugyártól. Az oda készülő portáldaruk a nedves, tró­pusi időjárásnak megfelelően speciális kivitelben készül­nek. A képen: Szovjetunió és Jugoszlávia részére szerelik a darukat. Egy magyar találmány karrierje Értékes nyersanyag - ipari hulladékból —Tatabányai Szénbányák ■ szakembereinek egy JEL-;, csoportja az 1950-es----J évek közepén a világon e lsőként kidolgozta a bá­nyákból felszínre kerülő med­dőhányó értékesítésének tech­nológiáját. Megtalálták a módszerét annak, hogy gaz­daságosan kivonják a med­dőből a szenet, s az így kü­lönválasztott kőzetet alkal­massá tegyék ipari felhasz­nálásra. Tatabányán építet­ték fel az első meddőfeldol­gozó üzemet, amely hamaro­san felkeltette számos ország szakembereinek érdeklődését, hiszen világszerte gondot okoz a meddőhegyek felhal­mozódása. Ezek a hányok 5 —20 százalék szenet és egyéb hasznosítható anyagot tartal­maznak, amit korábban gaz­daságosan sehol sem tudtak értékesíteni. A lengyel szénbányászati vezetők az elsők között fi­gyeltek fel az érdekes ma­gyar szabadalomra, s rövid tárgyalások, gazdasági számí­tások után — államközi szer­ződés alapján — 1959. április 16-án megalakították a len­gyel kőszénbányák meddő­hányóinak értékesítésére a Haldex Lengyel—Magyar Bá­nyászati Részvénytársaságot. A kpzös vállalat első üze­me már 1961-ben megkezdte működését Katowice körzeté­ben, a Michali bánya szom­szédságában, s jelenleg már a hatodik feldolgozót építik Brzezinkában. Valamennyi Haldex-üzemet lengyel—ma­gyar tőkebefektetéssel, ma­gyar tervek alapján, Magyar- országról szállított berendezé­sek felszerelésével létesítet­tek. A helyszíni építkezések­ről, az utakról, a vasútról, a csatornázásról és a szociális létesítményekről a lengyel fél gondoskodott. A gépek keze­lésére, az üzemek irányításá­ra magyar szakemberek ta­nították meg a lengyel dol­gozókat. Mint az öt feldolgo­zó műben a Haldex-technoló- giát alkalmazzák, a legújab­bak építésénél azonban hasz­nosították az időközben szer­zett tapasztalatokat; korsze­rűbb gépeket szereltek fel, magasabb fokon automatizál­ták a technológiai folyamato­kat. Az 5 felsősziléziai üzem­ben évenként 5,5 millió ton­na meddőhányót dolgoznak fel rendkívül egyszerű és gaz­daságos módszerrel; a ható­anyagot először egy törőmű­ben felaprítják 0—35 mm — speciális esetekben 0—50 mm szemnagyságúra, majd ez az anyag hidrociklonokba ván­dorol, ahol úgynevezett nehéz szuszpenziós folyadékban, a fajsúlykülönbségi elv alapján, a szén különválik a meddő­től. Ezután mindkét termé­ket — a szenet és a meddőt — víztelenítik, osztályozzák és így szállítják a megrende­lőknek. Ilyen módon jó mi­nőségű fűtőanyaghoz jutnak, a széntől különválasztott meddőt pedig több iparág ér­tékes nyersanyagként haszno­síthatja. A HALDEX 20 ÉVES MÉRLEGE A megalakulásának 20. év­fordulóját idén ünneplő Len­gyel-Magyar Bányászati Részvénytársaság munkájáról a következőket mondotta az MTI munkatársának dr. Kul­csár Gyula, a Hadex magyar- országi vezetője: A két évtized alatt pontról pontra a várakozásoknak megfelelően teljesítette a kö­zös vállalat az államközi szer­ződésben foglaltakat. Ezzel igazolta az ilyen nemzetközi együttműködés helyességét. Ma már a KGST keretein belül több közös gazdasági szervezet létezik, de a Haldex volt az első ilyen vállalko­zás, s az évek. során a len­gyel és a magyar szakembe­rek olyan munkamódszert alakítottak ki, amely még most is modellként szolgálhat a szocialista országok bárme­lyikének. Különösen jó ta­pasztalatokat szereztek a lengyel és a magyar szakem­berek a közös vállalati irá­nyításban, az államközi pénz­ügyi elvek célszerű alkalma­zásában. A Haldex térítés nélkül kapta meg a meddő hasznosítására kidolgozott ta­tabányai licencet és technoló­giát, a lengyel bányák pedig ingyen bocsátják feldolgozás­ra a meddőanyagot. A nyere­ségen a részvényesek fele­fele arányban osztoznak. Az öt Haldex-üzemben a 20 év alatt 57 millió tonna meddőt dolgoztak fel, s ebből 6 mil­lió tonna, átlagosan 5700 ka- lóriás szenet nyertek. A ki­tűnő minőségű szén felét Magyarország kapta meg önköltségi áron. A szén ter­melési költsége is az állam­közi szerződésben vállaltak­nak megfelelően alakult. — A lengyel—magyar kö­zös vállalat sikerét bizonyít­ja az is, hogy a szén külön­választása után visszamaradó meddőanyagot jóformán az utolsó grammig alapanyag­ként hasznosítja a lengyel ipar. A cementgyárakban pél­dául, mint a klinkergyártás egyik komponense, minden további előkészítés nélkül felhasználható. A legnagyobb felhasználók: Wie, Wysoka, Szczakowa, Satum, Grodziec és a Warta cementművek. Az építészetikerámia-ipar- ban az anyaghoz soványító keverékként adagolják a Haldex-meddőt, és ezzel je­lentősen javítják a tégla, a tetőcserép és a rácscserép minőségét. Mindkét iparág­ban tüzelőanyagot takaríta­nak meg a Haldex-termék hasznosításával, mert a med­dő még tartalmaz egy kis mennyiségű szenet. A Hal- dex-üzemekből óriási meny- nyiségű meddőt szállítanak vissza a bányákba, ahol a le­fejtett üregeket, vágatokat tömítik — s így a drágább homokot helyettesítik a med­dővel. A Zycei Warszawy című varsói napilap a Haldex 20 Anna és Danka — csomagol Ewa — a brigád motorja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents