Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
1979. július 1. NÉPÚJSÁG 9 P Üdülő a Tiensan lábainál Kincsek a BAM mentén Geológuscsoportok kezdték meg a munkát a Bajkál— Amur vasútvonal (BAM) mentén. A nagyarányú kutatómunkában, amely a terület nyersanyag-kincsének feltárásán fáradozik, csaknem 30 szakembercsoport vesz részt. A BAM mentén is érezni, hogy megkezdődött a tavaszinyári időszak. Mindenütt igen nagy figyelmet fordítanak az építkezés nyersanyag-ellátására. Folytatódik az a kutatómunka is, amely a badzsalsz- ki hegygerinc körzetében a cinkérc kutatására, Lianszk körzetében pedig új szénmezők feltárására irányul. , A BAM keleti részének geológiai térképe igen nagy segítséget jelent a munkában, minthogy feltünteti a nyersanyag-lelőhelyek feltételezett kiterjedését, gazdasági értékelését. Ezt a nagy munkát, a térkép összeállítását, a távolkeleti terület geológiai szolgálatának szakemberei végezték el. A „Kék Isszik-Kul” szanatórium hent, üdült és keresett gyógyulást a csodálatos tó partján. A „forró tó” környékének természeti szépségét, vízgyűjtő medencéjének, magának a tó vizének tisztaságát a fejlesztési terv különös gonddal óvja. Az Isszik-Kul tó környékén tilos mindenféle ipari építkezés, sőt, a teher- és utasszállítást is elektromos járművekkel oldják majd meg. ARKAGYIJ PÁL Nyaralók családos üdülőknek a tó partján Az Isszik-Kul nevű hegyi tó (jelentése: forró tó) partján épült üdülőhely nagyon népszerű a Szovjetunióban. Minden esztendőben ezer meg ezer üdülő igyekszik ide, a Tiensan hegyeibe. Több ezer kilométert utazva, ki repülővel, ki vonattal, autóbusszal, vagy gépkocsival érkezik. Mi vonzza őket a tóhoz? Mindenekelőtt a különleges klíma és természeti környezet. Isszik-Kul — maga a csodás hegyi levegő, a kristálytiszta tó vize, az ásványvizek, a füvenyfürdők, a gyógyforrások sokasága. Aztán a festői táj — a hegyszorosok, erdővel borított hegyoldalak. A tó egy óriási katlan mélyén terül el és a magas hegycsúcsok biztonságosan védik mind a hideg északi szelektől, mind Közép- Ázsia pusztáinak perzselő leheletétől. Ezért aztán itt nincs sem kemény tél, sem tikkasztó, forró nyár. A kellemes természeti körülmények és a rendkívül jó éghajlati viszonyok tették híres üdülőhellyé a tó partját. Jelenleg akkora üdülőkomplexum építése folyik, amely egyszerre 100 ezer beutalt dolgozót fogadhat majd. Az Isszik-Kul partján épült üdülőkben, gyógyüdülőkben, szanatóriumokban már most is több mint tízezer embert fogadnak egy-egy turnusban. 1978-ban a beutaltakkal és az ide érkező turistákkal együtt mintegy 250 ezer ember piDél-Vietnam újjászületése A mélység meghódítása Az elmúlt négy év alatt jelentős változásokon ment át Vietnam déli része. A változásokat jól illusztrálja a Da Nang környéki Phou-Loc járás új élete, ahol 1975-ben i 32 000 volt a munkanélküliek száma, miközben a járásban összesen 130 000 ember élt. A felszabadulás után összesen három hónapra elegendő éves munkáját értékelve többek között a következőket írja 1979. II. 18-i számban: „A Haldex megalapításakor a gazdaságosság volt az elsődleges szempont, hogy a Felső-Sziléziában felhalmozódott hatalmas hányókból visszanyerjék a szenet, új nyersanyagforráshoz jusson a lengyel ipar. De a Haldex munkájából a Lengyel Nép- köztársaságnak olyan haszna is származik, amit pénzben nem lehet kifejezni. A részvénytársaság elsődleges szerepet vállalt a környezetvédelemből: a feldolgozók működése során füstölgő, a környezet levegőjét károsító régi meddőhányók tűntek el. Nagy területek szabadultak fel a mezőgazdaság részére, s a korábban csupán gondot jelentő ipari szemét, ma már értékes nyersanyagnak számít Lengyelországban. A Haldex megakadályozza az újabb hányok keletkezését is, mert most már a bányákból közvetlenül a feldolgozóüzemekbe kerül a tonnaszámra keletkező meddő.” HÁZGYÁRI PANEL — MEDDŐBŐL A varsói lap elismeréssel ír a lengyel és magyar szakemberek példamutató együttműködéséről, alkotómunkájáról, Közös tudományos munkájuk eredménye az az új technológia, amelyet a széntől különválasztott meddő még értékesebb hasznosítására dolgoztak ki. 1976-ban adták át rendeltetésének Katowice közelében a Haldex első könnyűbeton adaléküzemét. Ennek a gyárnak a létesítésével a részvénytársaság ► szakemberei olyan egyedülálló ipari komplexumot alaélelem volt, a rizsföldeket benőtte a gaz, a fák a háborúban alkalmazott vegyszerek hatására elvesztették lombjukat. Az elmúlt évek alatt Phou- Locban több mint 20 000 hektárnyi termőföldet sikerült visszahódítani a természettől, ennek következtében biztosították a lakosság rizsellátákítottak ki, amely a legszembetűnőbben bizonyítja, hogy lehet az értéktelen ipari hulladékból értékes terméket nyerni. Az új üzemben a széntől különválasztott meddőből olyan adalékanyagot állítanak elő, amiből — cement hozzáadásával — lakásépítésre alkalmas betonelemeket gyárthatnak. Az ugyancsak lengyel—magyar közös tőkebefektetéssel épített üzem berendezéseit is magyar gyárak készítették. Mintegy 500 vagonnyi berendezést szállítottak Felső-Sziléziába. Az új üzemben évenként 340 Oüu köbméter adalékanyagot készítenek a meddőből, amiből a közvetlen szomszédságában épített házgyárban és más sziléziai építőanyagipari üzemekben magasházak építésére is alkalmas könnyű és nagyméretű panelokat, blokkokat készítenek. Az új üzem adalékanyagával készített építőanyag kitűnő minőségű. Térfogatának súlya 30—40 százalékkal könnyebb, mint a szokványos nyersanyagból, a kavicsból készült paneleké. Ugyanakkor szilárdsága azonos, hő- és hangszigetelő képessége pedig felülmúlja a hagyományos betonelemekét. Az új panelokkal elsősorban a sziléziai bányászlakások építését gyorsítják. A lengyel ipar vezetői elégedettek a Haldex első köny- nyűbeton-adaléküzemének munkájával. Több más szocialista, de kapitalista állam szakembereinek érdeklődését is felkeltette a világviszonylatban is újnak számító, sajátos technológiával dolgozó sziléziai üzem. ÚJ TERVEK A lengyel és magyar állam a húszéves Haldex münkájását. Jelenleg a járásban jó néhány termelő- és halászati szövetkezet van, ezekbe tömörült a parasztság 94 és a halászok 89 százaléka. 1975 óta a járásban néhány ipari létesítmény épült fel, a magánkereskedelem helyébe az állami kereskedelmi hálózat lépett. nak elismeréseként az együttműködés továbbfejlesztését tervezi. A lengyel szénbányák teljesítményét a következő években növelik, s a szénnel együtt nagy meny- nyiségű meddő is a felszínre kerül. A számítások szerint 1980-ban 7,6 millió, 1990-ben 9,4 millió tonna meddőt küldenek a külszínre a lengyel bányákból. Ez újabb feldolgozóüzemek létesítését teszi szükségessé. A két ország szakminisztériumának vezetésével bizottságokat alakítottak. Ezek a bizottságok dolgozzák ki jóváhagyásra az újabb lengyel- országi meddőfeldolgozó üzemek létesítésének beruházási programját. FOKOZÓDÓ ÉRDEKLŐDÉS A lengyel—magyar részvénytársaság már megalakulásának első éveiben cáfolhatatlan eredményeket mutatott fel, s ennek nagy szerepe volt abban, hogy több ország megvásárolta a tatabányai szakemberek technológiáját. Elsőként Anglia vette meg a meddőfeldolgozás licencét, s ebben az országban ma már húsz feldolgozó- üzem „fogyasztja” a meddőhányók anyagát. Angliát Belgium követte, ahol két meddőfeldolgozót létesítettek a szellemes tatabányai találmány hasznosításával. Néhány évvel ezelőtt a török- országi Üzülmen bányatelepülésen építettek meddőfeldolgozót. A több százezer dollár értékű üzem terveit a Tatabányai Szénbányák Haldex- részlege készítette el és magyar gyárak szállították az óránként 240 tonna meddő Granma, Santiago de Cuba és Guantanamo tartományok árnyékos hegyvidéki területein olyan kávé terem, amely ízbeli tulajdonságait tekintve vetekszik a világ legjobb fajtáival. Kidolgozták a kávéültetvények 13 évre szóló gazdag fejlesztési programját. feldolgozására alkalmas berendezéseket Törökországba. Az olajárak emelkedésének hatására világszerte nő a szén iránti igény, s így érthető, hogy most újabb országok érdeklődnek a Haldex- technológia iránt, hiszen meddőfeldolgozók építésével bányanyitás nélkül, olcsón juthatnak hozzá az értékes fűtőanyaghoz. Nemrégiben az Egyesült Államokból, Csehszlovákiából, Franciaországból, Belgiumból és Hollandiából küldtek a Tatabányai Szénbányák Haldex-részlegé- be meddőmintát, hogy állapítsák meg, mennyi szenet tartalmaz, alkalmas-e az értékesítésre. ■: Csehszlovákiából külÄ dött meddőmintákat először Tatabányán la- .1 boratóriumi úton elemezték, majd a Haldex lengyelországi üzemeiben minősítették. Mindkét vizsgálat- sorozat eredménnyel járt: megállapították, hogy a Hal- dex-technológiával 6500 ka- lóriás szenet és 3500 kalóriás úgynevezett iszapszenet lehet gazdaságosan előállítani az Ostrava környékén felgyülemlett meddőhegyekből. Az erről szóló tanulmánytervet és az első meddőfeldolgozó beruházási programot már elkészítették. Az elképzelések szerint — a Haldexhez hasonló — csehszlovák—magyar vegyes vállalatot alakítanak. Az új terveket a két állam minisztertanácsa és tervhivatala ez év augusztusában hagyja jóvá. RÁB ERZSÉBET A tengerkutatás „robbanása” következett be az elmúlt száz évben, ami érthető, hiszen a tudósok egy része a tengerektől reméli a világ élelmiszer-termelésének a javítását és különféle nyersanyagok kitermelését. A nagy országok ezért kutatják a tengereket a víz színéről, a víz felszíne alatt és a világűrből egyaránt. Az embernek régi törekvése, hogy maga is lejusson a tenger mélyébe és saját szemével győződjék meg az ott látottakról. Nagy Sándor állítólag már több búvárt bocsátott Arisztotelész rendelkezésére, sőt a hagyományok szerint ő maga is leszállt a tengerbe egy búvárharang belsejében. Hosszú utat tett meg azóta a búvártechnika. Ahhoz, hogy az ember hosz- szabb ideig tudjon a víz alatt — különösen nagyobb mélységben — tartózkodni és dolgozni, igen sok technikai és élettani akadályt kellett legyőznie. Ezek eredményeként ma már 100—150 méteres mélységben a búvármunka szinte mindennapos tevékenység. Az ember azonban egyre mélyebbre szeretne lejutni és egyre hosszabb időt ott tölteni. Ehhez víz alatti házakra, laboratóriumokra van szükség, ahol a búvár kipihenheti magát, megfigyeléseit értékelheti. A víz alatti ház csak akkor nyújt tökéletes menedéket, ha jól el van látva belélegzésre alkalmas gázkeverékkel, élelemmel és más szükséges felszereléssel. Az utóbbi évtizedben a Szovjetunió is egyre nagyobb .figyelmet fordít a mélység kutatására. Nagy szenzációt jelentettek az Ichtiandr és a ífcadko berendezések, amelyek rendszeres munkát végeztek a Fekete-tengerben, majd kipróbálták a Cserno- mor víz alatti állomást is. Most arról érkezett hír, hogy Lengyelország is bekapcsolódott a Szovjetunió tengerkutatási programjába. A szczecini hajógyár tervezői nyomáscsökkentő mélytengeri légkamrát készítenek, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája számára készülő kutatóhajókon használnak majd. A három részre osztott kamrában egyszerre hat személy tartózkodhat, akár 60 napig 250 méterrel a felszín alatt. A hajógyár tervezői műanyagokból készített modellen magyarázzák el a légkamra működését. Kávéültetvények
