Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-08 / 158. szám
8^sÉPÜJSÁG 1979. július 8. Földön és levegőben... Uj autóút tervdokumentumait írták alá Genfben a közelmúltban Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és Bulgária képviselői. Az „Európai Autóút” északdéli irányban szeli át Európát, és Lengyelországon, Csehszlovákián, Magyarországon (innen leágazással Ausztria és Olaszország felé), Jugoszlávián, Görögországon, Bulgárián, Törökországon (innen Irán és Irak felé) keresztül vezet. A megvalósításban az európai országok egyharmada vesz részt. Fejlődik az országos úthálózat is Jugoszláviában. A Vajdaságban az idén több mint 100 kilométernyi fő- közlekedési út építéséhez kezdenek hozzá, amely Újvidékről indul ki. Az új út része lesz a „Barátság— Egység” autóútnak. A jugoszláv légiközlekedésben „Transadrija” néven légi szállítójáratot rendszeresítettek áruk és postai küldemények továbbítására, valamint légitaxi-szolgál- tatásokra. A mezőgazdasági repülőgépek is a Transadrija légiflottájának a tagjai. Az áruszállítást „Metro 11” típusú gépekkel bonyolítják le. Tovább bővült a légi személyszállítás is: március óta közlekedik a Belgrád—Peking járat. A 12 órás légiút a legrövidebb Európa és Kína között. Földtani együttműködés A forradalom győzelme után a kubai kormány tervei között nagy hangsúlyt kapott az ország természeti kincseinek feltárása és kiaknázása. Ebben a nagyszabású munkában jelentős szerepet vállaltak a szovjet, a bolgár, a lengyel, a magyar, az NDK-beli, a csehszlovák és más szocialista szakemberek. Munkájuk nyomán megszülettek Kuba első földtani térképei, felmérések készültek az ország nyersanyagkészleteiről. Az idei esztendő meglehetősen kedvezőtlennek bizonyul a lengyel mezőgazdaság számára, pedig ez az ágazat döntő fontosságú a lakossági ellátás és a külgazdasági viszonyok szempontjából egyaránt. Fontosságát az a párt- plénum is aláhúzta, melyet június derekán tartottak Varsóban Edward Gierek elnökletével. A LEMP első titkárának bevezető szavaiból kicsendült: komoly erőfeszítésekre, a lakosság széles rétegeinek segítségére, összefogására van szükség, hogy a kedvezőtlen természeti körülmények hatását a lehető legkisebbre korlátozzák. Röviden tekintsük át a varsói Interpress összeállítása alapján, mi is történt a lengyel mezőgazdaságban az elmúlt hónapokban. Tulajdonképpen már a kezdet, a tavaly őszi időszak is elég szerencsétlenül alakult. Any- nyira sok eső esett, hogy a Nagyváros Közép-Ázsiában fiz uj Taskent A lengyel mezőgazdaság és a kedvezőtlen időjárás földeken az esedékes munkák egy részét el sem tudták végezni. A tél sokkal keményebb, hóban bővelke- dőbb volt, mint nálunk, Magyarországon. A tavasszal elvégzett felméréseknél kiderült, hogy a vetéseket ért károk a szokásos kétszeresét érik el. Tavasszal pedig jött az árvíz, több, mint' egymillió hektár mezőgazdasági terület került víz alá, ez négy- milliárd zloty kárt okozott. Az árvizeket a nálunk is ismert késő tavaszi szárazság- hullám követte, a vetések sok helyen kisültek, negyed- millió hektáron kellett kiszántani, másodvetéssel helyettesíteni az őszi gabonát. A lengyel mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemből 14 százalék, a munkaképes lakosság harminc százaléka dolgozik az ágazatban. A harmincötmilliós lakosságot importélelmiszerrel ellátni a gyakorlatban nem lehetséges — mondotta a plé- numon Edward Gierek — ezért nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy az öt éve kidolgozott élelmiszer-gazdasági programot megvalósítsák. A mezőgazdaság idei nehéz helyzete miatt mégis szükség lesz terven felüli mezőgazdasági behozatalra. Ez a tény viszont már bekapcsolja a kérdéskörbe a lengyel népgazdaság egészének teljesítőképességét, a szükséges importot hatékony exporttevékenységgel kell biztosítani. Tavaly sem volt könnyű éve a lengyel mezőgazdaságnak, mégis 4,5 százalékkal növelte a termelést. Az idén is meg kell tartani ezt az ütemet, noha a természeti feltételek sokkal rosszabbak az elmúlt évinél. A júniusi pártplénumon azt is megvizsgálták, milyen módon lehet a célt elérni. Nem kétséges, hogy a körülmények miatt az idén a termésátlagok nem nőnek. Következésképpen a betakarítási, s egyéb veszteségeket kell csökkenteni. Létfontosságú például, hogy megfelelő takarmánykészletek felhalmozásával megtartsák az állat- állományt. Hogy ebben gondokra lehet számítani, azt a plénumon Edward Gierek által idézett adatok jelzik: az utóbbi öt hónapban a múlt év* hasonló időszakához viszonyítva 5.6 százalékkal kevesebb tejet vásároltak fel. A LEMP Politikai Bizottságának ajánlására a kormány programot dolgozott ki a kedvezőtlen körülmények ellensúlyozására. Ebben a többi között hangsúlyozzák, a mezőgazdaságot kiszolgáló iparágakban — így a mező- gazdasági gépgyártásban, a járműgyártásban, műtrágya- előállításban — is javítani kell az eredményeken. A kenyérért folyó küzdelejn oroszlánrésze a parasztokra hárul, de számíthatnak az ipari üzemek munkásaira, a diákokra is, akik már többször bizonyították segítőkészségüket. „A föld felbecsülhetetlen értékű kincsünk —■ mondta a plénumon Edward Gierek — napjaink és jövőnk szempontjából nagy fontosságú, hogy a földünk és a paraszti munka gyümölcseivel jól és hatékonyan gazdálkodjunk” D. P. 1966-ban súlyos földrengés rázta meg Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Több mint százezer lakás, kórházak, iskolák és gyárak estek a természeti csapás áldozatául. A szovjet kormány jelentős anyagi eszközöket biztosított a város helyreállításához és önkéntesek tízezrei siettek a taskentiek segítségére a földrengés tragikus következményeinek felszámolásában. A mai Taskent azonban egészen más város lett: példáján ismerhetjük meg Közép-Ázsia jövőbeli nagyvárosainak mintáját. A SIVATAGI SZELEK ELLEN TISZTA LEVEGŐT! Az új Taskent tervezésekor az építészek legfontosabb szempontként az épületek egységét, a kényelmet, a parkosítást és a vízellátást vették figyelembe. Az év 250 napján vakítóan süt a nap a város felett, nyaranta szinte egyáltalán nem hullik csapadék. Ezért a parkosítás, a zöldövezetek telepítése Taskentben építészeti, esztétikai és klimati- kai szempontból egyaránt nagy jelentőségű. Minden évben tavasszal és ősszel 4 millió facsemetét és bokrot ültetnek ki a taskentiek. Jelenleg a város minden lakosára negyven négyzetméternyi zöldterület jut. A több kilométeres sétányok védelmet jelentenek a Kizil-kum sivatag felől érkező forró szelekkel szemben. A köztársaság fővárosában öt v-ízátemelő működik, ezek biztosítják a folyókból és föld alatti víztárolókból történő vízellátást. A zöldnyeit fokozatosan korszerűbbek váltják fel. HULLADÉKBÓL MŰTRÁGYA Taskent elővárosában új kísérleti üzem épült a háztartási szemét komplex feldolgozására. Az üzemben a háztartási hulladékból szerves műtrágyát készítenek, ugyanakkor elkülönítik a másodlagos nyersanyagokat. Az évente 140 ezer tonna hulladék feldolgozását biztosító üzem nitrogén-, foszfor-, és káliumtartalmú komposztot állít elő 50 ezer tonna mennyiségben. Mindezt a környező kolhozok és szovhozok, valamint a város parkjai és kertjei gondozásánál használják fel. Ugyanitt — elektromágneses szeparátorok segítségével — a hulladékból kiválasztják a fémeket, amelyeket préselés után újra- olvasztásra küldenek. Sajnos Taskent felett mégis gyakori a smog. A szélcsendes, napsütéses, forró napokon az atmoszféra alsó rétegeiben olyan fotokémiai reakciók játszódnak le, amelyek során a gépjárművek kipufogógázai és egyes üzemek légszennyező anyagai mérgező anyagokká alakulnak át. Ilyen időszakokban a gyárak és üzemek bekapcsolják a segéd-gáz- tisztító berendezéseiket is — amelyek egyébként nem működnek —, hogy a minimumra csökkentsék a légkör szennyezését. Elparid Hodzsajev (APN—KS) „Kék süveg” kávézó területek öntözését öntözőcsatornákból és automatikusan vezérelt, mesterséges esővel biztosítják. A város öntözőrendszerének teljes hossza meghaladja az ötezer kilométert. A VAROS CSENDJE Az utóbbi három évben jelentősen megnövekedett forgalom ellenére Taskent zajszintje változatlan maradt. Háromhavonként végeznek próbaméréseket a város legzajosabb, legforgalmasabb pontjain. A zaj mértékének ilyen fokú stabilizálását a többi között a jól beállított járművek, az útburkolatok minőségének ja- yítása eredményezte, valamint nem utolsósorban az a tény, hogy a tranzitforgalmat a várost megkerülő útvonalakon bonyolítják. Sok gondot okozott a város központjába érkező vasútvonal is. A vasútvonalak talpfáit gumialátétekre helyezett vasbeton-aljakkal cserélték fel. A városi villamosközlekedés szerelvéTaskent, Lenin-tér A világóceán sókészletei Az óceán hatalmas természetes tároló, amelyben a legkülönfélébb kémiai ve- gyületek találhatók. Már az ókorban tudták az emberek a só tengervízből történő előállításának titkát. Az egyiptomiak például a partmenti lagúnákból nyerték a konyhasót, s Oroszország északi vidékein a tengervízből főzték ki. Ma az óceánból évente mintegy nyolcmillió tonna konyhasót nyernek, a világ sótermelésének egyharma- dát. Napjainkban a nátri- umkloridot nemcsak étkezési célokra használják, hanem mint értékes ipari nyersanyagot is. A természetben gyakorlatilag kimeríthetet- lenek a sótartalékok. A tudósok kiszámították,x hogy a jelenlegi felhasználás mellett a tartalékok körülbelül másfél milliárd évre elegendőek. Nem számítva azokat a „titkos” készleteket, amelyeket viszonylag nemrég fedeztek fel. A geofizikusok 1961-ben a Földközi-tenger alatt olyan képződményeket talállak, amelyek rendkívüli módon emlékeztettek a szárazföldön fellelhető sókupolákra. Eleinte valószínűtlennek tetszett, hogy sólerakodások legyenek, a mélytengeri fúrás azonban bebizonyította, hogy mégis azok. E tény megmagyarázására a tudósok elméletet dolgoztak ki, amely szerint valamikor a Földközi-tenger elkülönült az Atlanti-óceántól és kiszáradt, később újból megtöltötte az óceán vize. Bizonyítékképpen a tudósok kiszámították, hogy ha most elzárnák a Gibraltári-szorost, a Földközi-tenger körülbelül ezer év alatt újra kiszáradna. Ez az új természeti lelőhely tovább növeli ennek a rendkívül értékes élelmezési és ipari nyersanyagnak a készleteit, amelyek valóságos nagyságáról ma még elég viszonylagosak a fogalmaink. P. JEROFEJEV, a geológiai tudományok kandidátusa Iparszerkezetkorszeríísités Az ipar szerkezetének korszerűsítésében újabb előrehaladást ért el a múlt évben a KGST-tagországok többsége. Az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt a műszaki haladást segítő ágazatok, elsősorban a gépipar és a vegyipar, valamint a KGST keretében kötött megállapodásoknak megfelelően a szakosított ágazatok termelése, így Bulgáriában dinamikusan fejlődött a szerszámgépek, a traktorok, a villamos targoncák, a műhelydaruk és a zöldségkonzervek gyártása. Magyarországon a vil- lamosenergia-termelés, az alumínium félkésztermékek, az autóbuszok, a vegyiszálak, a műtrágyák és a növényvédő szerek gyártása nőtt a leggyorsabban. Az NDK-ban az átlagosnál lendületesebben fejlődött a szintetikus szálak, a műselyem, a számítástechnikai eszközök, a félvezetők, az elektronikus részegységek, az automatikai eszközök, az elektrotechnikai berendezések termelése. Lengyelországban különösen gyors ütemben bővült a vas- és acél hengerelt áruk, a fémfeldolgozó gépek, a személygépkocsik, a rádiók, a magnetofonok, az automata mosógépek’ gyártása és a réztermelés. Csehszlovákiában a gépgyártás, a fémfeldolgozó ipar, a vegyipar és az építőanyag-ipar. Romániában pedig a gépipar, a fémfeldolgozó ipar, a vegyipar és az építőanyag-ipar növekedett a leggyorsabban
