Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. július 5. Belépés csak békés szándékkal Elkészült a Hold-szerződés Az OKP Központi Bizottságának ülése Kampány Vietnam ellen Sß ;A kínai vezetés és a sajtó fpkozza kampányát a Viet­nami Szocialista Köztársaság ellen a kambodzsai kérdés- bep és az úgynevezett mene­kültkérdésben. A Zsenmin Zsipao az ASEAN-országok külügyminisztereinek Báli szigetén megtartott értekez­letét annak jeleként értéke­li, hogy valamiféle délkelet­ázsiai és nyugati egységfront van kialakulóban Vietnam ellen a kambodzsai és a me­nekültkérdésben. Az NSZK bízik a SALT-II ratilikálásában Schmidt kancellár kifejti álláspontját A Német Szövetségi Köz­társaság a SALT—II megál­lapodást fontos lépésnek te­kinti a kelet—nyugati nuk­leáris erőviszonyok megszi­lárdításában, a nukleáris stratégiai fegyverkezési ver­seny megfékezésében. A do­kumentum aláírása nem csak a szovjet—amerikai kapcsolatokat, hanerti összes­ségében a kelet és nyugat közti viszonyt is javítja — jelentette ki a bonni parla­mentben Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. A parlament energiapoliti­kai vitájának kezdetén a kormányfő állást foglalt né­hány időszerű nemzetközi kérdésben. Szavai szerint a bonni kormány bízik a SALT —II megállapodás ratifiká­lásában — a szerződés ku­darca egész Európát — kü­lönösen pedig az NSZK-t — rendkívül súlyosan érintené, és újabb hidegháborús kor­szak veszélyét idézné fel — mondotta. A nyugati sajtó szinte már rendszeresen visszatérő Viet- nam-ellenes kampányainak sorában ezúttal a menekült­kérdés került előtérbe. Dél- kelet-Ázsia, az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Európa lap­jait a szó szoros értelemben elárasztják azok a tenden­ciózus történetek, amelyek­nek főszereplői, közkeletű angol elnevezéssel: „boát people”, azaz a csónakos emberek. A hadjárat szellemi éltetői, mindenekelőtt Peking és Washington, azt akarják el­hitetni a világgal, hogy Viet­nam „exportálja” a menekül­teket, hogy tudatosan szét akarja zilálni Délkelet-Ázsia amúgy is törékeny stabilitá­sát. Peking ezt megtoldja az­zal, hogy Vietnam — úgy­mond — „ki akarja üldözni az egész kínai kisebbséget az országból”. ELŐSZÖR AZ AMERIKAIAK SZERVEZTÉK... Hanoiban ma fokozott ér- zékfenységgel reagálnak az amerikai sajtó kampányára, és ennek megvan az alapos oka. Világos ugyanis, hogy a jelenlegi kivándorlási hullám folytatása és része annak a tömeges evakuálásnak, ame- jet még az amerikaiak kezd­tek el szervezni a saigoni re­zsim összeomlásának napjai­ban. A Fehér Ház, pontosab­A Hold mindenkié, de csak békés célra szabad használ­ni, s természeti kincseit egyetlen ország sem sajátít­hatja ki — e gondolat je­gyében dolgozott ki nemzet­közi konvenciót az ENSZ 47 állam képviselőjéből álló vi­lágűr-bizottsága. A hétéves munkával kedden elkészült tervezetet a világszervezet közgyűlésének még jóvá kell hagynia. A dokumentum a nemzetközi jog szerint azon­nal érvénybe lép, mihelyt öt államban törvénybe iktat­ják. „Az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységét szabályozó megállapodás” röviden a „Hold-szerződés” kimondja, hogy a Holdon talált tprmé- szeti kincseket, erőforráso­kat senki sem sajátíthatja ki, A TASZSZ közgazdasági kommentárjában rámutat, hogy a világ közvéleményét továbbra is foglalkoztatják a KGST múlt heti moszkvai 33. ülésszakának eredményei. Ennek az érdeklődésnek a fő oka az, hogy ezen az ülés­szakon nemzetközi nagyság- rendű problémákat vitattak meg, és nem csupán az ed­dig megtett utat tekintették át, hanem olyan fontos dön­téseket hoztak, amelyek to­vább szélesítik és még haté­konyabbá teszik a szocialista országok gazdasági együtt­működését. A kommentár megemlíti, hogy Moszkvában két hosszú távú célprogramot fogadtak el — a tartós fogyasztási cikkek gyártása és a közlekedés, il­letve a szállítás fejlesztése érdekében. A korábbi három célprogrammal együtt, ez a Szerdán Bukarestben meg­kezdődött a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának és Románia gazda­sági és társadalmi főtanácsá­nak együttes ülése, amelyen Nicolae Ceausescu elnököl. Az ülésen többek között meg­bán a CIA terve az volt, hogy kidolgozott menetrend sze­rint elszállítják Dél-Vietnam- ból a kollaboráns hivatalnoki­katonatiszti réteget. A ha­talomátvétel váratlan gyor­sasága azonban halomra dön­tötte ezeket a terveket, s mint egy magas rangú CIA- ügynök közelmúltban meg­jelent könyvéből tudjuk: sok tízezer Washingtonhoz kötő­dő káder rekedt Saigonban. Ezek zöme még most is távozni akar. S hogy ez vi­harosan zajlik, nem utolsó­sorban a vietnami—amerikai kapcsolatok változatlan ren­dezetlenségének következmé­nye. ...AZTÁN A KÍNAIAK Ami a Vietnamban élő kí­naiak, azaz a hoák távozása körül csapott' pekingi hírve­rést illeti, ez épp egy eszten­deje folyik már. A hoák ki­vándorlásának okai ma is ugyanazok, mint 1978 júniu­sában. Legtöbbjük egy Pe­king által ösztönzött hisz­tériakeltés áldozata. Sokan közülük nem tudják elviselni a háború utáni Vietnam gaz­dasági nehézségeit, vagy nem tudnak beilleszkedni az új, munkára és termelésre épü­lő társadalomba. A hivatalos Pekinghez közelálló hong­kongi lapok nagy hévvel bi­zonygatják, hogy az új gaz­dasági övezetek programja nem más, mint a hoák bur­azokat nemzetközi ellenőr­zéssel az egész emberiség ja­vára kell majd kiaknázni. A Holdon korlátozás nélkül minden ország folytathat ku­tatásokat, de a Hold területé­nek legkisebb darabja sem rendelhető egyetlen állam szuverenitása alá sem. A Holdon nem szabad semmilyen katonai tevékeny­séget folytatni, senki sem létesíthet ott támaszponto­kat, és fegyverkísérleteket sem végezhet. Katonai sze­mélyek is csak békés célú tudományos kutatást folytat­hatnak felszínén. A Holdra nem szállítható semmilyen hulladék. Az egyezmény-tervezet sze­rint mindez nemcsak a Holdra, hanem a naprend­szer valamennyi égitestjére is vonatkozik — a Földet ki­véve. kettő az anyagi termelés leg­fontosabb területein határoz­za meg a KGST-országok együttműködésének össze­egyeztetett stratégiáját. A tartós fogyasztási cikkek programja a gyártmányok minőségének javítását, új cikkek gyártását és a válasz­ték bővítését, valamint az új technológiai folyamatok és új gépek alkalmazását irá­nyozza elő. A közlekedési program kimondja: fejlesz­teni kell a vasúti határállo­mások kapacitását, különös tekintettel a Szovjetunió és Magyarország, illetve Cseh­szlovákia közötti vasúti ha­tárállomásokét, rekonstruál­ni keli a Moszkva—Varsó— Berlin, illetve a Moszkva— Bukarest—Szófia fő közleke­dési útvonalakat és tovább kell fejleszteni a konténeres szállítást. vitatják az 1981—85-ös öt­éves tervnek az RKP közel­gő, XII. kongresszusa elé terjesztendő irányelveit, vala­mint tudományos, műszaki és energetikai kutatások programjának tervezetét. költ kiüldözése. Hanoi ezt joggal nevezi a valóság dur­va eltorzításának. Az új gazdasági övezetek a vietnami talpraállás, stabili­zálódás folyamatának sark­kövei. Lényege: a jelentős földtartalékok megművelésé­vel kell fellendíteni a döntő fontosságú élelmiszer-terme­lést. Az új gazdasági öveze­tek munkájában természete­sen egyaránt részt vesznek vietnamiak és kínaiak, khme­rek és nungok. Ez nem nem­zetiségpolitikai kérdés, ha­nem Vietnam holnapját el­döntő vállalkozás. VIETNAM KÉSZ TÁRGYALNI A tendenciózus nyugati ál­lítások másik vissza-vissza- térő eleme, hogy Vietnam „felelőtlen”, elzárkózik a megoldás kollektív felkutatá­sa elől. A hanoi kormány legutóbb csattanós választ adott erre, amikor kinyilvá­nította: Vietnam kész olyan nemzetközi tanácskozáson részt venni, amelyet az ENSZ menekültügyi főbiztossága hív össze, hogy más, közvet­lenült érdekelt országok kép­viselőivel megvitassa a leg­sürgősebb teendőket. A hang­súly az ENSZ-en, és a köz­vetlenül érdekelt országokon van. Hanoi álláspontja sze­rint ugyanis minden más jel­legű, tágabb nemzetközi ta­nácskozás a Vietnam ellen Marton László, az MTI ki­küldött munkatársa jelenti: Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága kedden és szerdán Enrico Berlinguer főtitkár beszámolójának megvitatásával folytatta munkáját. Több felszólaló kifejtette: egyetért a főtit­kárnak azzal az állásfogla­lásával, hogy az OKP-nak ezentúl is az eddigi straté­giáját kell követnie, arra kell törekednie, hogy a kom­munista, a szocialista és a PANORÁMA MOSZKVA A KGST 33. ülésszakán Phan Van Dong miniszter- elnök vezetésével részt vett vietnami küldöttség szerdán hazautazott Moszkvából. A delegációt Alekszej Koszigin a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke búcsúztatta, jelen volt a Vietnami Szo­cialista Köztársaság szovjet­unióbeli nagykövete is. SZÓFIA A pozsonyi Pravda szerdai száma megemlékezett Mó­ricz Zsigmond születésének 100. évfordulójáról. A cikk szerzője Rudolf Chmel kifej­ti, hogy az írónak a társa­dalmi, kritikai realizmus je­gyében kifejtett munkássága nemcsak a magyar irodalom legjobb hagyományai közé tartozik, hanem világirodal­mi értékű is. SALISBURY A rhodesiai nemzeti fel- szabadítási mozgalom harco­sai szerdán fegyveres akciót hajtottak végre Salisbury- ben, az ország fővárosában. A gerillák által könnyűfegy­verekkel és rakétákkal meg­támadott épület ugyanazon a főútvonalon helyezkedik el, amelyen a miniszterelnök re­zidenciája áll. A szerdai támadásra akkor került sor, mikor Lord Har­lech a brit kormány külön- megbízottja befejezte kétna­pos tárgyalássorozatát Abel Muzorewa püspökkel, a nem­rég hatalomra jutott minisz­terelnökkel és más politiku­sokkal. folytatott amerikai és kínai kampányt, a VSZK nemzet­közi tekintélyének csorbítá­sát szolgálná, s természete­sen nem vinne közelebb a menekültkérdés megoldásá­hoz. (Egy ilyen tanácskozás folyt éppen napjainkban a Bali-szigeten.) A KÍNÁBÓL MENEKÜLŐK Nem annyira köztudott, de egyre bontakozik egy másik menekültügy is Délkelet- Ázsiában. A nyugati sajtó jóval diszkrétebben kezeli azt a tényt, hogy nemcsak vietnamiak, hoák, hanem mind nagyobb számban kí­naiak is ostromolják Dél- kelet-Azsia országait. Téve­dés ne essék: a Kínai Nép- köztársaság állampolgárai. Ezrek szöknek át újabban Kínából Hongkongba, s a kis brit koronagyarmat tehetet­len ezze] a bevándorlási hul­lámmal szemben. Hiába kül­dött London rendőri csapat­erősítéseket. Hongkong cse­lekvési szabadságának meg­vannak a kitapintható hatá­rai. hiszen túlságosan erősen függ Pekingtől. Délkelet- Ázsia többi országában egy­re erősebb az aggodalom: mi történik, ha a kínai kormány megnvitja határait a távozni kívánók előtt, s a jövőbén ..csónakok” helyett majd flották indulnak az ASEAN államai felé? GYŐRI SÁNDOR keresztény népi tömegeket a társadalom átalakításának igényét tartalmazó program köré tömörítse. Egyes felszólalók ugyan­akkor felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi három év során következetlenségek, sőt, hibák fordultak elő e helyes politika gyakorlati al­kalmazásában. Diego Novelli a torinói kommunisták véleményét tolmácsolva hangoztatta: gyengült a pártnak az a tö­az 1979. július 3-án megtartott június havi lottó-jutalomsorso- lásról, amelyen a 22. heti szel­vények vettek részt. A gyors­listában az alábbi rövidítéseket használtuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft.) b Lada 1200 tip. személygép­kocsira utalvány c szerencse utalv. (30 000 Ft) d színes tv I. (28 000 Ft) e színes tv II. (22 300 Ft) f zenesarok utalv. (20 000 Ft) g otthon, lakberendezési utalv. (15 000 Ft) h Ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok or­szágát (14 000 Ft) i televízió (10 000 Ft) j vásárlási utalv. (10 000 Ft) k vásárlási utalv. (9000 Ft) 1 vásárlási utalv. 7000 Ft) m vásárlási utalv. (5000 Ft) n vásárlási utalv. (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1979. július 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címé­re (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges nyomdai hibákért felelős­séget nem vállalunk. A Mercalli skala szerint hatos erősségű földmozgást észleltek szerdán reggel Dal­máciában. A rengés fészke Belgrádtól háromszáznyolc­van kilométerrel délnyugat­ra, Titogradtól pedig kétszáz- kilencven kilométerrel nyu­gatra volt. A talajmozgás nem okozott jelentősebb anyagi károkat, csupán né­hány régi épület rongálódott meg a rengések területén. rekvése, hogy a néptömege­ket az új társadalom felépí­tésének távlatával mozgósít­sa; lazultak a párt és a nép­tömegek kapcsolatai. Az OKP Központi Bizott­ságának ülése a tervek sze­rint csütörtökön ér véget. Ezen a napon bizottságot vá­lasztanak, azzal a feladattal, hogy előkészítse a párt új vezető szerveinek megvá­lasztását. A Központi Bizott­ság következő ülését a jövő héten hívják össze. 2 401 725 k 2 416 506 m 2 421 433 c 2 426 360 c 2 450 995 1 2 455 922 c 2 460 849 d 2 475 630 d 2 495 338 i 2 505 192 h 2 524 900 j 2 529 827 1 2 534 754 m 2 539 681 j 2 544 608 3 2 549 535 3 2 559 389 j 2 564 316 3 2 593 878 h 2 598 805 i 2 603 732 i 2 608 659 3 2 613 586 3 2 618 513 1 2 623 440 j 2 633 294 1 2 638 221 m 2 643 148 m 2 653 002 m 2 657 292 n 2 672 710 n 2 682 564 n 2 721 980 n 2 726 907 n 2 740 615 i­2 761 396 3 2 766 323 j • 2 771 250 j 2 776 177 3 2 786 031 k 2 790 958 g 2 800 812 1 2 810 666 i 2 815 593 i 2 820 520 k 2 830 374 h 2 835 301 e 2 840 228 j 2 850 082 3 2 855 009 m 2 859 936 2 864 863 3 2 879 644 k 2 894 425 f 2 904 279 i 2 914 133 c 2 919 060 g 2 928 914 i 2 933 841 i 2 938 768 1 2 943 695 c 2 948 622 1 2 958 476 j 2 963 403 j 2 968 330 n 2 988 038 j 44 601 480 k 44 511 334 c 44 621 188 h 44 626 115 j 44 631 042 3 55 618 252 3 55 623 179 m 55 864 602 k 55 884 310 i 63 575 357 j 63 580 284 i 63 599 992 3 Jósé Fernandez, kubai mi- nisztertlnök-helyettes afrikai körútra indult azzal a cél­lal, hogy ismertesse azt a ku­bai nyilatkozattervezetet, amelyet elsőként bocsátanak majd vitára az el nem köte­lezett országok szeptemberi csúcsértekezletén. Jósé Fer­nandez körútja során Ango­lába, Beninbe, Kongóba és Nigériába látogat. A vietnami menekültkérdésről - reálisan A KGST az együttműködés magasabb fokán A Román KP KB ülése Harcban a bandákkal Szerda esti kommentárunk. Nem csökken a feszültség Afganisztánban. Sajnos, a fia­tal demokratikus köztársaságra változatlanul nagy nyomás nehezedik: mint a TASZSZ kabuli jelentése fogalmazta: „Egyes szomszédos országok és az imperialista hatalmak reak­ciós körei” változatlanul támogatást nyújtanak a bandákba verődött ellenforradalmi elemeknek. Kabulban nemrég fegyveres provokációt hajtottak végre az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság ellenségei. A ha­tár menti tartományokban sokfelé bandák garázdálkodnak. Falvakat támadnak meg, iskolákat, középületeket gyújtanak föl és zaklatják a lakosságot. Arra is gyakran adódik példa, hogy elhajtják az állatokat, felégetik a termést, s arra pró­bálják rákényszeríteni a parasztokat, hogy csatlakozzanak a terroristacsoportokhoz. Ha valaki ellenáll, nemcsak őt, ha­nem a családját is meggyilkolják. Az ellenforradalmárok — köztük a volt afgán nagybir­tokosok — elsősorban a szomszédos Pakisztán támogatását élvezik. Bár az afgán vezetők közvetlen eszmecserét ajánlot­tak Ziaul Hak tábornok pakisztáni államfőnek, a csúcstalál­kozó nem jött létre: a pakisztáni fél visszautasította a meg­hívást. Sah Muhammed Duszt, a politikai kérdésekben ille­tékes afgán külügyminiszter-helyettes a hét elején Iszlámá­bádban tárgyalt a két ország közti feszültség okainak meg­szüntetéséről. de a jelekből ítélve küldetése nem járt sikerrel. Érthető, hogy Afganisztán ilyen körülmények között vé­delmi képességének növelését tűzte ki célul. Ennek érdekében Nur Mohammed Tarakinak, a Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a forradalmi tanács elnökének vezetésével kedden ülést tartott a legfelsőbb védelmi tanács. Afganisztán külső és belső ellenséggel kénytelen szembe­nézni. Határait szüntelen agresszió éri, nemegyszer pakisz­táni katonai erők is megsértik területi integritását. Zsoldosok és ellenforradalmi bandák tartják rettegésben az afgán fal­vakat. Egyes források szerint a pakisztáni bázisokon kínai szakértők és imperialista ügynökök is részt vesznek a fegy­veresek kiképzésében. Nyilvánvaló, hogy Afganisztán földrajzi helyzete, anti- imperialista politikai irányvonala a térségben, sőt azon túl is közös frontba tömörítette mindazon erőket, amelyek szemben állnak a társadalmi haladással, s rossz szemmel nézik a szovjet—afgán kapcsolatok alakulását. Nem újkeletűek esz­közeik sem: a fegyveres provokációk, a rablás és a védtele­nek legyilkolása. Az afgán nép azonban eltökélten védelmezi a forradalom vívmányait, s képes arra, hogy visszautasítson mindenfajta beavatkozást az ország belüeyeibe. GYAPAY DÉNES 2 362 039 n 2 372 163 n 2 386 944 n 2 367 236 2 377 090 2 391 871 LAPZAR TA BELGRAD HAVANNA i 4

Next

/
Thumbnails
Contents