Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-31 / 177. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam. 177. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. július 31., kedd Mai számunkból ELSŐ FÉLÉV A SZOVJET GAZDASÁGBAN (2. old.) VÁLTOZATOS ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK (3. old.) NÉZÖCSÚCS APARHANTON (5. old.) ALGÉRIAI KÜLDETÉS (3. old.) F Fejlődésre ítélve ? Tulajdonképpen jó dolog, pozitív jelenség, hogy nálunk minden vállalat fejlődni • akar. Ezt kívánja, elvárja tőlük az elmúlt évtizedek során kialakult közfelfogás. A fejlődés szándéka összhangban van a vállalati gazdálkodás alaptörvényével is, miszerint minden gazdálkodó egység kötelessége jó gazda módjára gondosan megőrizni, s lehetőleg gyarapítani a vállalat vagyonát, eszköz- állományát. Márpedig a vállalati vagyont csak egyféleképpen lehet gyarapítani: a szüntelen fejlődéssel, amely az előző évinél több nyereséget, beruházási-fejlesztési alapot, lehetőséget teremt. Másmilyen körülmények, tények is a fejlődés mellett érvelnek. A közgazdasági szabályozók teremtette érdekeltségi rendszer, valamint az oly sokszor bírált és kárhoztatott bázisszemlélet — a közfelfogástól függetlenül — ugyancsak a fejlődés követelményét állítja a vállalati gazdálkodás elé. Tekintsünk most el a vállalati vagyon beruházásokkal való gyarapításától, s csupán azt vegyük figyelembe, hogy minden vállalatnak minden esztendőben növelnie kell, növelnie illik a béreket. Ehhez — legalább is a meghonosodott gyakorlat szerint — fejlesztenie kell a termelését, hogy létrejöjjön számára a bérnövelés nyereségfedezete. Némi túlzással, de a lényegre utalva, azt kell mondanunk, hogy minden vállalat fejlődésre van ítélve! Mindezt manapság már nem tudjuk fenntartás nélkül elfogadni, mert nyomós okok vonják kétségbe a „minden vállalat fejlődni akar” jelenség szükséges és helyes voltát. Tágabb összefüggésben megkérdőjelezi az a tény, hogy a népgazdaság fejlődése, növekedése soha sem a minden vállalat által nyújtott azonos mértékű többletek eredője. A gazdaság olyan organizmus, amelyben szüntelenül változások zajlanak — módosulnak a szükségletek, a konstrukciók, a technológiák, a termékstruktúrák, új gyártmányok jelennek meg, a régiek kihalnak, stb. —, s mindennek növekedési, fejlődési következményei is vannak. Egyes ágazatok, vállalatok, termékcsoportok gyorsabban fejlődnek, mások kevésbé, avagy — nem félünk kimondani —, visszaesnek, eltűnnek a gazdasági életből. Az ilyen jellegű változásokat, mozgásokat fékezni, megakadályozni csak a gazdasági növekedés terhére lehet. Még inkább megkérdőjelezi a minden vállalatra értelmezett fejlődés indokoltságát gazdaságunk objektív helyzete és a gazdaságpolitika számos időszerű célja, követelménye. Szűkében vagyunk a termelés valamennyi erőforrásának, következésképpen azokat amennyire lehetséges ott — azoknál a vállalatoknál — kell felhasználnunk, ahol a társadalom számára a legtöbbet hozzák. Köztudott, hogy vállalataink nemzeti jövedelmet előállító képessége nagyon eltérő, vannak olyanok is, amelyeknél a termelés költségei sem térülnek meg az árban, ilyen vállalatoknál a fejlődés erőltetése — ha az nem a társadalom, a népgazdaság igénye —, amúgy is szűkében lévő erőforrásokat emészti. Nem véletlen, hogy gazdaság- és hitelpolitikánk már hosszabb ideje a szelektív fejlesztés szükségességét hangsúlyozza, s törekszik a gyakorlatban érvényesíteni. Ennek a fejlesztési politikának nem titkolt, sőt hangsúlyozott célja, hogy a beruházási eszköz, s ennek következményeképpen a munkaerő minél inkább az átlagon felül gazdaságos termelés fejlesztésére összpontosuljon. A gazdaságosság ilyen jellegű — a fejlesztésben való — kiemelése kimondatlanul is azt hangsúlyozza, hogy nem kell minden vállalatnak fejlődnie, különösképpen nem azoknak, amelyek tevékenységét, termelését az alacsony hatékonyság jellemzi. A jelenlegi helyzet kétségkívül ellentmondásos. A hitelpolitika a népgazdaság összes beruházásainak 15—20 százalékánál a gazdaságosságnak ad előnyt. A szabályozó rendszer, az érdekeltségi viszonyok és a közfelfogás viszont a minden vállalat fejlődni akar törekvéseket „támogatja”. Időszerű mind a közfelfogást, mind a szabályozó rendszert a népgazdaság valóságos helyzetének megfelelő követelményekhez igazítani. Ne ítéljünk minden vállalatot fejlődésre! GARAMVÖLGYI ISTVÁN Normalizálódik az élei Nicaraguában Fort Péter, a* MTI kii'külKubában tartózkodik a forradalmi Nicaragua küldöttsége. Képünkön: Fidel Castro kubai államfő és Alfonso Robelo, a nicaraguai nemzeti újjáépítás kormányának tagja. (Képtávírónkon érkezett) ságot örökölt. Az állami kedött tudósítója jelenti: Fokozatosan normalizálódik az élet a nicaraguai fővárosban, bár továbbra is jelentős nehézségeket okoz az élelmiszerhiány. A főváros ipari körzeteiben, a Somoza-légi- erő bombázásaitól elszenvedett jelentős károk ellenére lassan megindul a termelés, elsősorban az épen maradt élelmiszeripari üzemekben. Managua ipari körzetei a harcok után szomorú képet mutatnak. A repülőtérről a városba vezető országút mentén és a város körül gyújtóbombáktól lerombolt üzemek sora látható. Az útkereszteződéseket, csomópontokat fegyveres milicistáfc és a Sandinista Front katonái őrzik. Még tart az ellenforradalmi erők felkutatása és éjszakánként az este 7-től hajnalig tartó kijárási tilalom idején nem ritka a fegyverropogás. BANKOK — PÉNZ NÉLKÜL A Sorryoza-féle adminisztráció széthullásával, a régi intézmények megszüntetésével keletkezett űrt a Sandinista Felszabadítási Front egyesített parancsnokságának, a nemzeti újjáépíptés kormányzó tanácsának és a kormánynak a kádereivel igyekeznek pótolni a legszükségesebb posztokon. A hazai bankok államosításáról a múlt héten hozott döntés után kinyitnák a pénzintézetek és a takarékpénztárak. Antonio J. Cruz, a nicaraguai nemzeti bank elnöke, vasárnap közzétett nyilatkozatában leszögezte, az államosítás és a bankok megnyitása a termelés megindí- sának alapvető feltétele, bár hatalmas nehézségekkel kell szembenézni. Az országos bankfiókok Somoza távozása után gyakorlatilag pénz nélkül maradtak, s a kiürített széfek mellé az új kormány 180 millió dolláros bankadószelésben levő pénzintézetek alig három és félmillió dolláros alaptőkével indulnak, ez körülbelül kétnapi normális forgalom fedezete. A pénzforgalom átmeneti szünetelése mellett nagyban nehezíti a gazdasági élet normalizálását az álalános alap. és nyersanyaghiány. Ez az újjáépítést is hátráltatja. A Sandinista Front ellenőrzésével és irányításával osztják (Folytatás a 2. oldalon.) Szál jut—6 Hivatalos az űrrekord Vasárnap, a világűrben eltöltött 154. napon Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin hivatalosan is a folyamatos űrtartózkodás világcsúcstartója lett. Ekkor ugyanis pontosan két héttel haladták meg Vlagyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov tavaly novemberben elért 140 napos csúcsidejét. A Nemzetközi Űrhajózási Szövetség szabályzata értelmében az űrrekordok csak akkor hitelesíthetők, ha tíz százalékkal meghaladják az előző időtartamot. A Szál jut—6 űrállomáson egyelőre semmi jele annak, hogy Ljahov és Rjumin a vissszatérésre készülődne. A hétfőn megkezdett 23. munkahetükön, mint a múlt héten is, elsősorban a KRT—10-es rádióteleszkóppal végeznek tudományos megfigyeléseket, folytatják a már korábban megkezdett biológiai kísérleteket és elvégzik a szokásos orvosi vizsgálatokat. Vasárnap a kétoldalú televíziós lánc révén ismét láthatták és hallhatták családtagjaikat, kollégáikat, akik melegen gratuláltak az űrrekordereknek. Gyermektalálkozó Tudósítóink írják Hz üdültetésről Folytatódott a nemzetközi szeminárium A vasárnapi tanácskozás után hétfőn „A gyermekek nevelése a béke, a barátság, a szolidaritás és az együttműködés szellemében” — az európai gyermektalálkozón részt vevő 44 nemzeti és több nemzetközi szervezet fő témáját elemző hozzászólásokkal folytatódott vitájában sokoldalúan világítottak rá a világban rendkívül eltérő körülmények között élő gyermekek helyzetére. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában plenáris ülésen fejtették ki véleményüket a négy kontinensről érkezett küldöttek. Eltérő társadalmi berendezkedésű országokban élő. más- más világnézetet valló felszólalók fogalmazták meg. hogy a világ haladó és demokratikus gyermekszervezeteinek közös erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy a Föld minden sarkán érvényesüljön a gyermekeknek az élethez, a táplálkozáshoz, az egészséges fejlődéshez való joga. A vitában kitűnt: a különböző országokban más és más gondok leküzdését tűzték zászlajukra a gyermekszervezetek, ám országhatárokon is átívelő feliadat, közös cselekvési lehetőség is akad bőven. így összehangolt murikát igényel a legfontosabb emberi és gyermeki jog. a békéhez való jog biztosítása. Annak előmozdítása, hogy a politikai enyhülést egészítse ki a katonai enyhülés, a fegyverkezési hajsza megfékezése is. TÖBB MINT HÁROMSZÁZÁN PIHENHETNEK Az üdültetés helyzetéről, lehetőségeiről beszélgetünk Horváth Béláné üdültetési felelőssel. — Véleményem szerint dolgozóink igényeit ki tudjuk elégíteni, csupán az a fő probléma, hogy a főszezon előtti és utáni balatoni beutalókra nehezen találunk jelentkezőt. Éves viszonylatban 50—55 kedvezményes SZOT-beutalót kap a Tolnai Selyemfonógyár. Ezenkívül további lehetőségek vannak a pihenésre, üdülésre. Vállalati szinten VSZT-koordinálásban mód van 6—8 dolgozó lengyel- országi csereüdültetésére és 2—4 személy NDK-ban történő pihenésére. További kedvező lehetőség az MSV ba- latonszéplaki üdülője. Ide évente közel ötvenen mennek. Itt biztosítjuk a nagy- családosok kedvezményezett pihenését, mert például egy négygyerekes, hattagú családnál a felnőtteken kívül csak 2 gyerekre kell a hozzájárulást megfizetni, s minden további gyerek ellátása ingyenes. Igen közkedvelt soproni gyárunk tómalmi üdülője is. Éves szinten ide is 10—12 főt tudunk beutalni. Főleg az idősebbek és a nyugdíjas dolgozók között népszerű az IBUSZ-on keresztül bérelt (Folytatás a 3. oldalon) A TOTÉV dombori üdülőjében 6 hét alatt százhúsz gyermek üdült Fotó: G. K. ________________________;___________________________________________________
