Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-31 / 177. szám
2 Képújság 1979. július 31. Kilenc halott, százhúsz sebesült Véres hétvége Madridban A spanyolországi véres hétvége — amely 48 óra alatt kilenc halálos és több mint 120 sebesült áldozatot követelt, — de elsősorban a vasárnap déli három madridi bomibarobbanás nyomán, a spanyol főváros tartományi kormányzója a délutáni órákban bejelentette, hogy minden intáekedést megtették a nagy tömegek által látogatott épületek és létesítmények biztonsága érdekében. Nagyszámú tartalékos rendőrt hívtak be, és hajszát indítottak a bombamerényletek feltételezett elkövetői ellen. Az ETA baszk szeparatista szervezet úgynevezett politikai-katonai szárnya vállalta magára a vasárnap három madridi bombarobbanás elkövetését, melyek sebesültjei között tót amerikai, két kanadai. két portugál, egy skót és egy argentin állampolgár is van. A robbantások következményeiért azonban az ETA demagóg módon a spanyol kormányt és rendőrséget hibáztatja, mondván, hogy időben — egy órával korábban — figyelmeztette a hatóságokat, azok azonban szándékosan elmulasztották a barajasi repülőtér, valamint a Cha- martim és az Atocha pályaudvarok gyors kiürítését. Az ETA szerint a hatóságok így akarnak bizalmatlanságot és ellenszenvet kelteni az ETA- val a lakosság körében, s így akarják igazolni későbbi elnyomó intézkedéseiket. Az ETA állításaival szemben Madrid polgári kormányzója közölte, a rendőrség mindent megtett az említett közlekedési központok gyors kiürítéséért. erre azonban rendkívül kevés idő állt a rendelkezésre. Az automatikus csomag- megőrző rekeszekben elhelyezett öt-hat kilós szerkezetek a kiürítés közben robbantak fel. Az idegenforgalmi központok ellen indított támadást ... *. ■■ t t Madrid Chamartin pályaudvara, ahol a bomba egy embert megölt, ötvenet megsebesített és jelentős anyagi károkat is okozott. (Képtávírónkon érkezett.) sakkal az ETA nyilvánvalóan el akarja érni. hogy csökkenjen az idegenforgalom, ami súlyos gazdasági károkat okozna az országnak. Az ETA elképzelése szerint a spanyol kormány — amennyiben el akarja kerülni ezt — kénytelen lesz teljesíteni követeléseit. Mint ismeretes, az ETA politikai követelése az, hogy a központi madridi kormány biztosítson teljes függetlenséget Baszkföldnek. Felháborodottan ítélte el nyilatkozatában a vasárnapi bombamerényieteket Enrique Tierno Galvan. Madrid szocialista polgármestere, hangoztatva, hogy az ilyen kegyetlen cselekedeteket semmi sem igazolhatja. A véres hétvége után a madridi rendőrség hétfőn bezáratta a földalatti vonalait, mivel a terroristák újabb pokolgépes merénylettel fenyegetőznek. BUDAPEST Franz Josef Strauss, bajor miniszterelnök néhány napos magánlátogatásra hétfőn Budapestre érkezett. A miniszterelnököt fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár államtanács elnöke hétfőn fogadta Robert Mugabét, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió elnökét, a Zimbabwe Hazafias Front társelnökét, aki a BKP KB meghívására vasárnap érkezett Szófiába. WASHINGTON Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn felszólalt a szenátus hadügyi bizottságának a SALT—2 szerződésről folyó vitájában. A külügyminiszter a szerződést legélesebben támadó szenátorokhoz fordulva, kijelentette: aláírása esetén a Szovjetunióval fennálló nukleáris erőegyensúly fenntartása „kisebb költségekkel és nagyobb biztonsággal” valósítható meg. Normalizálódik az élet Nicaraguában (Folytatás az 1. oldalról.) szét a nemzetközi segélyszállítmányokat. Ezek a segélyek azonban a lakosság napi szükségletei ellátását is csak részben tudják fedezni. A forradalmi helyzet és a fegyvers harc csáknem egy éve tartó ideje alatt számos hazai és külföldi vállalkozó bezárta üzemét vagy eltávozott, munka és fizetés nélkül hagyva sok tízezer munkást és alkalmazottat. A bizonytalan helyzet és a nemzeti gárda fényé, getése miatt a vidéki körzetekben visszaesett a mező- gazdasági termelés, ami élelmiszerhiányt és tetemes áremelkedést okozott. ÚJJÁSZERVEZIK A FEGYVERES ERŐKET ' Reguláris hadsereget alakítanak Nicaraguában és bevezetik a kötelező katonai szolgálatot. A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres erejének intézményesítéséről szóló döntést Humberto Ortega Saavedra, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front egyik vezetője jelentette be a sajtónak a front vezetőségének tagjai részvételével megtartott sajtóértekezleten. „Az új nicaraguai hadsereg kizárólag az ország és a nép érdekeinek védelmét szolgálja, semmiféle külső kalandra nem készül” — szögezte le Ortega, cáfolva egyes nyugati hírügynökségek által közölt olyan híreszteléseket, ame- lyek szerint a sandinista fegyveresek a guatemalai, illetve a salvadori kormány fegyveres megdöntéséhez készülnek segédkezet nyújtani. A sajtókonferencián közölték azt is, hogy intézményes Egy sandinista gerilla most, mint közlekedési rendőr irányítja a forgalmat. formákat keresnek a közrend biztosítását jelenleg ellátó milícia számára. A sandinisták legfelsőbb vezetésének tagja, Tomas Borge, az ország belügyminisztere bejelentette: határozat született a rendőrség megszervezésére is. HELYTÁLLNAK A KOMMUNISTÁK A nicaraguai kommunisták fontos szerepet játszottak a Somoza-rendszer megdöntését eredményező népi harcban, s az ország újjáépítéséből is jelentős részt vállalnak — jelentette ki Alvaro Ramirez, a Nicaraguai Szocialista Párt főtitkára, az új nicaraguai kormány külügyminiszterhelyettese. Alvaro Ramirez, a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a nicaraguai kommunisták a szakszervezetek segítségével — a Somoza- diktatúra minden elnyomó intézkedése ellenére — nagy munkát végeztek a munkás- osztály körében. A fegyveres harc megkezdésekor sok kommunista lépett be az ország nyugati és déli részén sikeresen tevékenykedő Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres egységeibe. Most, a diktatúra megdöntése után a nicaraguai kommunisták bekapcsolódtak a háborús károk felszámolását célzó újjáépítési munkába, a termelés megindításába. Álláspontunk szerint — hangsúlyozta Alvaro Ramirez —a nemzeti újjáépítés ideiglenes kormányának demokratikus programja megfelel az egész nicaraguai nép érdekének. Leleplezett összeesküvés Nép- és pártellenes összeesküvést lepleztek le az iraki fővárosban — jelenti a TASZSZ szovjet és több nyugati hírügynökség az INA, hivatalos iraki hírügynökség jelentésére hivatkozva. A forradalmi parancsnokság tanácsának szombati rendkívüli ülésén a tanács öt tagját kizárták a legfontosabb állami szervből és valamennyiüket leváltották magas állami tisztségükből. A leváltott és letartóztatott magas rangú személyiségek között található Abdul Husszein, a forradalmi parancsnokság tanácsának volt főtitkára, Adnan Husszein, akit két héttel ezelőtt neveztek ki miniszterelnökhelyettessé, s aki egyúttal az elnöki iroda vezetését is ellátta, Mohamed Mahdzsub közoktatási miniszter, valamint Mohamed Ajis Hamad, volt ipari és bányaügyi miniszter. Az INA hivatalos iraki hírügynökség jelentése szerint az összeesküvők egy külső hatalom érdekében szervezkedtek, s egyik fő célkitűzésük az volt, hogy Irak csatlakozzék az amerikai imperializmus által létrehozott egyiptomi— izraeli különbékéhez. Ennek érdekében az összeesküvők államcsínyre készültek, ezt azonban július 12-én Abdul Husszeinnek, a forradalmi parancsnokság tanácsa főtitkárának letartóztatásával — öt nappal Szaddam Husz- szein államfővé történt kinevezése előtt — sikerült megakadályozni. Első ff A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala nyilvánosságra hozta az állami tervek teljesítéséről, az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének első hat hónapjáról szóló tájékoztatását. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a szovjet gazdaság — akárcsak korábban — most is fokozatosan növelte a termelést. a tél Ara A népgazdasá® minden esztendőben megfizeti ezt az árat. Elegendő arra hivatkozni, hogy ezen a télen, amikor az erős sarki hideg több hullámban néhány hónapon keresztül megszakítás nélkül támadott, mintegy 300 millió tonna tüzelőanyagot használtunk fel. Ha ezt átszámítjuk olajra, a végeredmény 210 millió tonna. Amennyiben még pontosabb képet kívánunk kapni, vegyük az elhasznált fűtőanyag-mennyiség ellenértékét világpiaci árakon: kiderül, hogy a lakóházak, középületek és gyárak fűtése az idén 30 milliárd dollárba került. Van azonban egyéb költség is: például az építkezések költségnövekedése, az autóutak és a vasutak megtisztítása a hótorlaszoktól, meleg öltözékek előállítása óriási mennyiségben és még sok egyéb. 1979-ben a tél költsége különösen súlyosan nehezedett a gazdaságra. Januárban és februárban az ország nagyobb réstón hosszú idő óta nem tapasztalt erős hideg volt. A hőmérő higanyszála mínusz 40, sőt 50 Celsius fokra is süllyedt. A VEGYIPAR HELYETT A LAKOSSÁGNAK A fűtőanyag- és energia- igény váratlanul soha nem látott méreteket öltött. Azt a gázt és olajat, amelyet a vegyipar termelési szükségleteinek fedezésére kívántak fordítani, át kellett irányítani a lakossági és kommunális igények kielégítésére. Ily módon ezek a vállalatok, a nagy mennyiségben kimaradt alapanyag hiánya miatt nem teljesítették a tervet. Közöttük a vezető iparágak egyike, az olajkémiai ipar az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ugyan 2 százalékkal növelte termelését, de a tervét nem teljesítette. A műtrágyagyártás 6 százalékkal csökkent: a gyártásra szánt gáz jelentős részét fűtésre kellett felhasználni. A rendkívül zord hidegtől eltekintve a Szovjetunió ipari termelése az elmúlt hat hónapban — az előző év hasonló időszakához viszonyítva — összességében 3,5 százalékkal növekedett. Emellett az első évnegyedben a termelés 3 százalékkal, míg a második negyedévben 4 százalékkal növekedett. A gazdaság fejlődési üteme megalapozza azt a reményt, hogy a szovjet népgazdaság teljesíti idei tervét. EGYRE MESSZEBB KELETRE Mint a statisztikai hivatal közleményéből is kitűnik, 1979 első hat hónapjában a Szovjetunióban 621 milliárd kilowattóra elektromos energiát termeltek, 278 millió tonna olajat bányásztak, 366 millió tonna szenet küldtek a felszínre, 201 milliárd köbméter gázt adtak a népgazdaságnak. (1 milliárd köbméter gáz egyenlő 1 millió tonna olajjal). A nagy kapacitású és dinamikusan fejlődő fűtőanyag-termelő és energetikai ágazatok tették lehetővé a szovjet gazdaságnak, hogy az elmúlt tél szélsőséges körülményei közepette is növelje- termelését. A Szovjetunió az egyetlen olyan ipari nagyhatalom a világon, amely képes teljes egészében saját fűtőanyag- és energiakészleteire alapozni gazdaságának fejlesztését. Elmúltak azok a boldog idők, amikor az országoknak korlátlan mennyiségben rendelkezésükre állt az olcsó energia. A Szovjetunióban a fűtőanyagért mind messzebb kell menni keletre, Szibériába és északra. Az olajat, a gázt, a szenet 3—4 ezer kilométerről kell eljuttatni a fogyasztóhoz. Szibéria birtokba vételénél olyan soha nem sejtett problémák merültek fel, akárcsak a kozmosz meghódításakor. Ezeknek a problémáknak megoldása egyre bonyolultabbá, költségesebbé válik. Néhány termékfajtából, mindenekelőtt fogyasztási cikkekből, még nem tudjuk kielégíteni a szovjet fogyasztók minőségi igényeit. Éppen ezért a minőség fejlesztése a legfontosabb feladatok egyikévé lépett elő. Az importban sokféle módon kívánják javítani a termékek minőségét: mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a termelésbe állítása révén. A Szovjetunióban az elmúlt fél évben több mint 1200 új termék gyártását kezdték meg. Az év eltelt hat hónapjában a Szovjetunió 8 százalékkal növelte külkereskedelmi forgalmát az elmúlt év hasonló időszakához képest és a szállítások értéke elérte a 37,2 milliárd rubelt. A Szovjetunió az 1975-ben Helsinkiben aláírt egyezmény1 óta több mint másfélszeresére növelte külkereskedelmi forgalmát. Gennagyij Piszarevszkij (APN—KS) A kilencedik Hétfő esti kommentárunk. Ezen a nyáron szinte a világ egyetlen pontján sincs „uborkaszezon”. Pekingben került sor arra az eseményre, amelynek kimenetelétől nemcsak két ország, hanem egy egész térség, sőt bizonyos értelemben az egész világ nyugalma szempontjából sok függ. A kínai fővárosban megtartották a Hanoi és Peking között már régebben folyó tárgyalások kilencedik, plenáris ülését. Érthető, hogy öt kontinensen érdeklődéssel figyelik a dialógussorozat eredményeit — vagy eredménytelenségét. Sajnos, egyelőre inkább ez utóbbiról beszélhetünk. A tárgyalóasztalnál ismét, mint már annyiszor, két, egymástól alapvetően különböző tárgyalási stílus csapott össze — és ez a különbözőség nemcsak módszerbeli, de tartalmi tényezőkre is vonatkozik. Mi a döntő különbség a két fél alapállása között? Mindenekelőtt az, hogy Kína „a háború a politika folytatása más eszközökkel” kitételt ezúttal valahogy úgy alkalmazza, hogy a tanácskozás a kínai agresszió folytatása, más eszközökkel, de azonos céllal. Ez a cél: Vietnam „megleckéz- tetése”. A történelemben ez sem újdonság. Gyakran megesett, hogy a támadó szerette volna a vádlottak padjára ültetni a megtámadottat, de ez az attrakció még sosem sikerült. Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes, a kínai delegáció vezetője voltaképpen nem tesz mást, mint a nagyhatalmi gőg sáncai mögül ünnepélyes deklarációk formájában sorolja Vietnam „bűneit”, — olyan „bűnöket”, amelyek valótlansága legutóbb a genfi menekültkonferencián bizonyosodott be. Ezzel a nem sok jót ígérő vonallal áll szemben Dinh Nho Liem vietnami *lelegációvezető higgadt, célratörő tárgyalási stílusa, aki kénytelen szüntelenül emlékeztetni a kínai felet arra, hogy nem a területi terjeszkedés politikájának megkísérelt igazolása, hanem konkrét, gyakorlati intézkedések kidolgozása lehet az egyetlen célravezető módszer. Sajnos, egyelőre semmi jele annak, hogy Peking közeledne ehhez, az egyedül reménnyel kecsegtető állásponthoz. Ebben a döntő vonatkozásban a kilencedik ülés sem különbözik az elsőtől. HARMAT ENDRE
