Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
1979. július 29. KÉPÚJSÁG 9 Halászok a sivatagban A közép-ázsiai köztársaság Türkménia területének nagy része sivatag. Földművelése csaknem teljes egészében az Arai-tóba ömlő Amu-Darjá- hoz kapcsolódik. A folyó, valamint a Karakum-csatorna mindkét partja mentén kertek zöldellnek, gyapotültetvények, gumós gyümölcsök, szőlők virulnak. Egy meglehetősen rendkívüli sivatagi foglalkozás — a haltenyésztés — az öntözésnek köszönheti létezését. A sivatagi haltenyésztés egyik jó példája a Szarikamis-tó, amely 20 éve még nem létezett. Öntözés után a mezőkről a sós vizet alagcsöveken a művelt zónától távolabbra, a sivatagba vezetik. Korábban az volt a vélemény, hogy ebben a vízben a hal nem él meg. Az öntözési szakemberek azonban három széles csatornán az összegyűjtött öntözővizet a nagy befogadó- képességű Szarikamis-horpa- dásba vezették és 13 év alatt egy több mint 2 ezer négyzetkilométer vízfelületű és 70 méter mély tavat alakítottak ki. A tengerből és az Amu- Darjából hamarosan halrajok indultak az új tóba: tőponty, fogas, harcsa, márna, stb. Szarikamisban csupán néhány éve foglalkoznak halgazdálkodással. Az elmúlt szezonból 700 tonna halat fogtak ki. Szarikamis ma már csak egy az utóbbi 20 évben keletkezett új tavak közül. Az 1000 kilométer hosszú Karakum-csatorna mentén haltenyésztő gazdaságok és ivadéknevelő telepek létesülnek. A Karakum-csatorna hatalmas program a sivatag hasznosításában. A Szovjetunió egyik legkisebb népességű köztársaságának számító Türkménia egyedül nem tudta volna ezt megvalósítani, ezért e munkákat központi alapokból finanszírozták. Szarikamist a vándormadarak is megkedvelték. Ott, ahol nemrég csupán „a sivatag krokodilja” — a hatalmas varangyík — volt található, most egzotikus pelikánok és rózsaszínű flamingók ütöttek tányát. MARGARITA DMITRIJEVA APN—KS Karl-Marx-Stadt Uj «víztározó épül Testvérlapunk, az NDK- beli Freie Presse szerkesztősége érdekes tudósítást küldött. Karl-Marx-Stadt vízellátásának javítására 1981-es befejezéssel új víztározót építenek. A munkák már jó ütemben folynak, a várostól több mint 11 kilométeres távolságban a tengerszint felett 481 méter' magasságban. Kristály- tiszta források és hegyi patakok vizét gyűjti össze egy völgyzáró gát, amely képes lesz arra, hogy 140 ezer köbméter ivóvízzel lássa el a megyeszékhelyet és a környék néhány egyéb települését. A „vízgyár” sürgős felépítését a folyamatosan növekvő ivóvízigény sürgeti, ugyanis az ásott kutak korában egy háztartás napi vízigénye a'lig haladta meg a napi 25 litert, ma ennek a tízszeresével számolnak, ehhez jön még az ipari üzemek igénye. s#»5SSüiii 80 millió köbméter víz tárolására alkalmas tó zsilipje jó ütemben épül A tiszta víz védelme Az Egyesült Nemzetek Szervezete teret igyekszik biztosítani az emberiség olyan alapvető kérdéseinek a megvilágításához, amelyek csak világméretű nemzetközi összefogással oldhatók meg eredményesen. Az elmúlt 5 évben négy olyan konferenciát rendeztek, ahol az emberi környezet, a világ népesedése, illetve a világ élelmezése, .az emberi települések problémáinak megoldása került megvitatásra. Ezek mellett kirajzolódik Földünk egy újabb súlyos gondja, a tiszta, egészséges víz biztosításának a kérdése. Ezért került sor Mar del Platóban az ENSZ Vízügyi konferenciájára, amelyen 116 ország képviseltette magát. A vízgazdálkodás egyik legfőbb gondja még ma is az, hogy a víz ritkán áll rendelkezésre megfelelő helyen és megfelelő időben. A minőség sem mindig kielégítő. Miközben az emberiség meghódítja a világűrt, addig egyes országokban a lakosság kétharmadának — főként asszonyoknak és gyerekeknek — kilométereket kell gyalogolniuk ahhoz, hogy családjuk vízkészletét biztosítani tudják. A Föld városlakóinak közel egyötöde, a vidékieknek háromnegyede nem részesül megfelelő ivóvízellátásban. A lakosságnak és az iparnak növekvő és tervszerűtlen koncentrációja elsősorban a városokban okoz nehézségeket. A szennyvízelhelyezés megoldatlansága még csak növeli a gondokat, és kihat a lakosság életkörülményeire, egészségügyi viszonyaira. A Föld vízkészletét 1,4 milliárd köbkilométerre becsülik, amelynek azonban csak 2,7 százaléka édesvíz. Ennek a viszonylag csekély mennyiségnek is 77,2 százaléka jéghegyekben és glecs- cserekben tárolódik. A tavakban 0,35 százalék, a folyókban pedig 0,01 százalék édesvíz található. A folyókban lefolyó évi vízmennyiség 40—50 ezer köbkilométerre tehető. Ennek a zöme Ázsia és Dél-Amerika vízfolyásain hömpölyög az óceánok felé. Ä természetes édesvizű tavak 200 ezer köbkilométer, az ember alkotta víztározók 5000 köb- kilométer vizet tárolnak. A Föld felszíne alatt is tekintélyes víztömeg van. Víz van, ám az igények is egyre nőnek, a szennyezés pedig veszélyezteti a készleteket. Csak nemzetközi összefogással lehetséges megőrizni a drága kincset: a tiszta vizet. Képünkön: Az egyik ázsiai víztároló a Szovjetunió területén A Trebisnica éltető vize A hercegovinai Trebinje város szeszélyes folyója a Trebisnica. Alsó szakaszán nyaranta másodpercenként csupán 2,5 köbméter víz halad át, egyes helyeken pedig a folyó végképp a föld alá bújik; a telet követő hóolvadás és a tavaszi esőzések időszakában azonban vízhozama csaknem 500-szorosára növekszik. A folyó völgyében fekszik a 40 000 hektár területű, félsivatagi jellegű Po- povo Polje. Télen a Trebisnica ezt a vidéket nagy tárolómedencévé változtatja, amely több mint 700 000 köméter, nagy mennyiségű termőtalajt is magával sodró vizet fogad magába. Nyáron viszont 4—5 hónapig egyetlen csepp eső sem hull errefelé, a levegő hőmérséklete pedig állandóan plusz 30 és 35 fokos. A búza, a kukorcia és más mezőgazdasági növények - elszáradnak, még mielőtt megértek volna. A Popovo Polje mező- gazdasági hasznosítására már a század elején is gondoltak, a konkrét tervek megvalósítását azonban csak a vízierőművek és a tárolómedencék megépítése és a folyamszabályozás után kezdhetik el. A „Grancarevo” vízierőmű gátja és az itt keletkezett 1,3 milliárd köbméter befogadóképességű víztároló így megbízható védelmet nyújt a téli áradásokkal szemben, a „Caplina” hidroak- kumulációs vízierőmű tárolómedencéje pedig minden lehetőséget megteremt a nyári öntözéshez. A csatornák és a töltések kiterjedt hálózata biztosítja a víz egyenletes elosztását az egész völgyben. A folyó medrét 65 kilométeres szakaszon betonburkolattal látták el. A jugoszláv szakemberek által, az ENSZ-szakértők részvételével kidolgozott talajjavítási terv első szakasza 3000 hektár igen termékeny föld művelésbe vételét irányozza elő a Popovo Poljén. A szűzföldek első 100 hektárját már bevetették a legjobb minőségű búzával. A közeljövőben a tervnek megfelelően, szőlős- és gyümölcsöskertek létesülnek a Popovo Poljén, a szántóföld nagy részét pedig a legjobb minőségű búza, kukorica és zöldségfélék és más mezőgazdasági növényfajták termesztésére használják. A talajjavítás néhány év múlva Hercegovina egyik legnagyobb mezőgazdasági komplexumává változtatja Popovo Poljét. E terület hasznosításával párhuzamosan folyik az új műút építése is, mivel a vidék lakossága most még nehezen juthat el a legközelebbi városokba. (BUDAPRESS— APN—TANJUG) ■BgaHHBHHEBSBIIMUBBBEHBBnBBWI Az 1887-ben épített duzzasztógát és víztisztító ma már csak ipartörténeti érdekesség