Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. július 27. Zuhair Muhszin belehalt sérüléseibe Csütörtökön meghalt Zu­hair Muhszin, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyik vezetője, akit ismeret­len tettesek kedden éjjel Canne-ban fejbe lőttek — je­lentette be a nizzai kórház. A rendőrség még semmit sem közölt arról: hol tart a nyomozás a merénylők ügyé­ben, akikről Zuhair Muhszin felesége részletes személyle­írást adott. Nem sokkal a merényletet követően találkozott Jean Francois-Poncet francia kül­ügyminiszter Faruk Kaddu- mival, a PFSZ politikai osz­tályának vezetőjével. A tár­gyalásukról kiadott szűksza­vú közlemény azt jelzi, hogy Franciaország kerüli az ál­lásfoglalást akkor, amikor az egyiptomi—izraeli tárgyalá­sok kényes szakaszba jutot­tak. A Figaro hozzáteszi: „A merénylet kompromittálhatja a reményteljes francia—Pa­lesztinái kapcsolatokat”. A jobboldali sajtószervek nagy nyilvánosságot adtak azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint a merénylet mögött úgymond a különböző Palesztinái szervezetek riva­lizálása, az izraeli—egyipto­mi különbéke-szerződést el­utasító államok érdekei hú­zódnak meg. A baloldali la­pok rámutatnak: „Az újabb merénylet azoknak állhatott érdekében, akik a kártyák felforgatásával zavart akar­nak kelteni a palesztinai ügy szövetségesei, támogatói soraiban”. A lapok felvetik az egyiptomi titkosszolgálat szerepét, amely „ezzel a tá­madással állhatott bosszút az ankarai túszszedésen”. A L’Humanité nem zárja ki az izraeli titkosszolgálat rész­vételét sem. A Zuhair Muh­szin ellen elkövetett merény­let már a hatodik, amelyet felelős palesztinai vezetők ellen követtek el francia földön. Magyar-japán parlamenti tárgyalások (Folytatás a 1. oldalról) japán küldöttséget Yasui Ken, a felsőház elnöke vezette. A tárgyaláson kölcsönösen tájé­koztatták egymást a két or­szág törvényhozó testületé­nek munkájáról, időszerű fel­adatairól, hazájuk társadalmi, gazdasági életéről. A küldött­ségek eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kér­désekről, véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről. A szívélyes légkörű meg­beszélést követően az ország­gyűlés elnöke ebédet adott a japán parlamenti küldöttség tiszteletére a Parlament go­belintermében. Ugyancsak csütörtökön Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a Parlament nándorfehérvári­termében fogadta a japán kül­döttséget. A tárgyaláson és a délutáni programokon részt vett Péter János, az országgyűlés alelnö- ke és jelen volt Sugihara Shinichi Japán budapesti nagykövete. Bukarest Takarékossági intézkedések Bukarestben szerdán Nico- lae Ceausescu elnökletével ülést tartott a Román Kom­munista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ország fejlődésének je­lenlegi és jövőbeni szükség­leteiből kiindulva egy sor energiatakarékossági intéz­kedést fogadtak el. Egyebek között úgy döntöttek, hogy csökkentik a minisztériumok, más központi szervek, szö­vetkeztek, egyéb intézmé­nyek rendelkezésére álló kö­zös használatú gépkocsi- parkot. Szabályozni fogják a gép­kocsik által felhasznált üzem­anyag maximumát, és a nagy fogyasztású gépkocsikat lecse­rélik. Korlátozni fogják a hi­vatalos gépkocsik által meg­tehető távolságot is, és tilos lesz a jövőben magáncélokra állami vagy közösségi tulaj­donú gépkocsikat használni. Emelni fogják a taxik és a gépkocsikölcsönözés díjait, s emelik a benzin és más kőolajtermékek árát. A hét­végeken a rendszám utolsó számjegyétől függően a gép­kocsiknak csupán a fele köz­lekedhet. Szorgalmazni fogják a tö­megközlekedési eszközök — mindenekelőtt a vonatok — fokozottabb használatát. s egyidejűleg intézkednek a tömegközlekedés és a forga­lom szervezettségének meg­javításáról. Döntést hoztak arról is, hogy szabályozni fogják az országból személyforgalom­ban kivihető élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek mennyiségét. Melli erőlködés Csütörtök esti kommentárunk. Az olasz kormányválság mélyülésével párhuzamosan egyre erősödik az a vélemény, miszerint Itáliát már nem sok vá­lasztja el attól, hogy végképp kormányozhatatlanná váljék. A júniusban megtartott rendkívüli parlamenti választások után, amelyek egyik párt számára sem biztosították az egyszínű kabinet alakításához szükséges többséget, először a keresztény- demokrata Giulio Andreotti vállalkozott kormányalakításra. Nem ment sokra azonban, s ezért két hete visszaadta meg­bízatását Pertini köztársasági elnöknek, aki — némi meglepe­tést keltve ezzel — Bettino Craxit, a szocialista párt főtitkárát szólította fel kormányalakításra. Craxi fáradozásai sem jártak több sikerrel, s így kedden ő is visszaadta megbízatását az államfőnek. A szocialista párt­vezér a kereszténydemoratákra hárította a felelősséget kor­mányalakítási kísérletének kudarcáért. A több mint 30 évi hatalmi monopóliumához változatlanul görcsösen ragaszkodó kereszténydemokrata párt Craxi szerint „negatív és elfogult” álláspontra helyezkedett, s elutasította előterjesztett kormány- programját. Craxi ötpárti koalíciós kabinet megalakítását ja­vasolta, amelyben a szocialistákon és a kereszténydemokratá­kon kívül helyet kaptak volna a szociáldemokraták, a köz­társaságpártiak, valamint a liberálisok. A kereszténydemokraták ezt azzal a furcsa indokkal uta­sították el, hogy a kabinet tervezett összetétele „nem tükrözi a tényleges erőegyensúlyt’”. Ami ez utóbbit illeti, a keresztény- demokraták, akik a parlamenti mandátumok 38 százalékát bir­tokolják, nem számíthatnak arra, hogy egyedül alakítsanak kormányt. Ehhez mindenképp szövetségesre van szükségük, s ők nem is idegenkednének attól, hogy a szavazatok 9,8 szá­zalékát elnyert szocialista párttal társuljanak. De csak vele és nem másokkal, mert ez esetben a nem túl erős partnerre rá tudnák tukmálni azt az igényüket, hogy továbbra is vezető szerepet,töltsenek be egy megalakítandó kormányban. Ez viszont a lejáratott „középbal formula” felújítását je­lentené, amire a szocialisták nem hajlandók vállalkozni. Okultak ugyanis a múlt keserű tapasztalataiból, amikor is a tényleges hatalomban nem osztozva viselniök kellett a ke­reszténydemokrata partner népszerűtlen politikájának minden következményét, ami utóbb a szocialistapárti szavazatok nagy­arányú veszteségében jelentkezett. Az ország második legbefolyásosabb ereje, a választók 30 százalékának bizalmát élvező Olasz Kommunista Párt ellenzéki pozíciójából szemléli a burzsoá pártok mindeddig meddőnek bizonyult erőlködését, PÄLFI VIKTOR Szovjet jegyzék Ramadán hónapja Csütörtökön Iránban meg­kezdődött a mohamedánok böjti hónapja, a Ramadán. Az augusztus 24-ig tartó időszakban napkeltétől nap­nyugtáig zárva lesz minden élelmiszerüzlet, kávéház, teá­zó, étterem, mozi és színház. Csak a nemzetközi szállodák mentesek az előírások alól. Tilos az utcákon enni, inni és dohányozni. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma július 26-án jegyzéket nyújtott át a Kí­nai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének. Ebben többek között rámutat: A KNK külügyminisztéri­um 1979. július 24-én jegy­zéket nyújtott át a Szovjet­unió nagykövetségének és abban hamisításhoz folya­modva, koholt verziót állít arról az incidensről, amely 1979. július 16-án történt a szovjet—kínai határon a Habaraszu-hágótól 44 kilo­méterre délkeletre. Az incidens tényleges kö­rülményei a következők: négy felfegyverzett kínai ka­tona megsértette a Szovjet­unió határát és egy kilomé­ter mélységben behatolt szovjet területre; a szovjet határőséggel történt összetűzés következtében egy kínai ha­társértő — a Csugusaki ke­rületi biztonsági hivatal po­litikai tisztje — életét vesz­tette, egy másik pedig meg­sebesült és jelenleg gyógyke­zelés alatt áll a Szovjetunió­ban. Felmerült a kérdés, hogy a kínai félnek mi szüksége volt az új határprovokációra és arra a félrevezetésre, amely­hez július 24-i jegyzékében folyamodik. Gyilkosok turbánban Kik azok a muzulmán testvérek ? Adnan Dabagh szíriai bel­ügyminiszter a napokban hi­vatalos jelentést adott ki ar­ról, hogy június 16-án szélső- jobboldali elemek behatoltak az aleppoi tüzértiszti akadé­miára, s harminckét növen­déket megöltek, ötvennégyet pedig súlyosan megesebesí- tettek. A miniszter hangsú­lyozta, hogy a bűntényt a Muzulmán Testvérek elneve­zésű fanatikus vallási szerve­zet tagjai követték el. ASSZAD ELLEN Néhány nappal később a szíriai fővárosban azt is hírül adták, hogy kivégeztek 15 terroristát, akik a Muzul­mán Testvérek szervezetéhez tartoztak, gyilkos merényle­teket és robbantásos akciókat hajtottak végre. A nyugati kommentárok megjegyzik, hogy a Muzulmán Testvérek szíriai akciói egyszerre irá­nyulnak az alawita vallási kisebbséghez tartozó Hafez Asszad és a hatalomrajutása óta bevezetett haladó intéz­kedések ellen. E következte­tés nem teljesen alaptalan, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben merényle­tet hajtottak végre Asszad több híve ellen. Kétségtelen tény az is, hogy a Muzul­mán Testvérek elnevezésű reakciós szervezet fennállá­sa óta minden esetben a ha­ladás ellen lépett fel nem­csak ' az anyaországban, Egyiptomban, hanem Szaúd- Arábiában, Szudánban, s a legutóbbi időben Afganisz­tánban is. A Muzulmán Testvérek el­nevezésű szervezetet Hasszán el-Banna tanító alakította 1929-ben, az angol megszál­lás alatt levő Szuezi-csator- na övezetben. A szervezet létrejötte a papok, kereske­dők, kézművesek és a földtu­lajdonnal rendelkező parasz­tok reakciója volt a brit megszállásra és a kettős ki­zsákmányolásra. A szervezet alapítói a feudális viszonyok­ból és a megszállásból faka­dó nyomor felszámolásának egyetlen lehetőségét az isz­lám vallás előírásainak tel­jes megvalósulásában és egy egyházi állam megteremtésé­ben látták. Ezek az eszmék a tömegek körében támogatás­ra találtak, s minthogy az egyik fő jelszó a gyarmato­sítók elleni harc volt, hama­rosan létrejöttek a félkato­nai fegyveres csoportok is, amelyek különböző akciókat hajtottak végre. A második világháború idején azonban a szervezet vezetői a náci propaganda hatása alá ke­rültek. Az ország független­ségét a fasiszta Németország segítségével vélték megvaló­síthatónak. NASSZER ÉS A „TESTVÉREK” Később a szervezet veze­tői szoros kapcsolatba ke­rültek az 1952. július 23-i fordulatot végrehajtó szabad tisztek csoportjával. Az eb­ben az időben szerzett ösz- szeköttetéseiket kihasználva a forradalom utáni időben kísérletet tettek arra, hogy befolyásukat kiterjesszék a forradalmi parancsnoki ta­nácsra. Amikor Nasszer és közvetlen környezete ennek a törekvésnek ellenállt, szaúd-arábiai támogatással államcsínyt kíséreltek meg. Nasszer a szervezetet betil­totta, az azonban az illega­litásban sem szüntette be te­vékenységét. Külföldi támo­gatással Nasszer nemzeti demokratikus rendszerének aláásására, a haladó intézke­dések lejáratására törekedett. A Muzulmán Testvérek szervezete Nasszer halála után ismét a nyílt színre lé­pett. Szadat első lépései kö­zé tartozott ugyanis a szer­vezet bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátása, majd a hetvenes évek elején a szer­vezet egyik vezetője, Saved Kotb által kidolgozott „isz­lám szocializmus” elméleté­nek az állami politika rang­jára való emelése. Ennek kö­vetkeztében a Muzulmán Testvérek szervezete hihetet­len gyorsan regenerálódott, amit az is érzékeltet, hogy 1976-ban már saját folyóira­tot (El Dawa) jelentetett meg, amelyben a haladáselle­nes, antikommunista nézete­ket hirdette. Főként azonban Nasszer politikáját kritizálta, ez pedig egybevágott Szadat- nak a nasszerizmus lejáratá­sára irányuló törekvéseivel. Ezek után nem csoda, ha a szervezet mind nagyobb je­lentőségre tett szert, nem­csak a vallási életben, ha­nem a politikában is. Oly­annyira, hogy az 1977 októ­beri választásokon a hivata­losan még mindig betiltott Muzulmán Testvérek szerve­zete legalább húsz „függet­len” képviselőt juttatott be a kairói parlamentbe, akik az­tán a nemzetgyűlés szószéké­ről követelték az iszlám tör­vényeinek szigorú alkalma­zását. ZAHABIELRABLÁSA A sharia — az iszlám tör­vénykezés — bevezetését nem sikerült Egyiptomban elérni, azt azonban igen, hogy a bel­földi légijáratokon megszün­tessék a szeszes italok fel­szolgálását, hogy a Korán ál­tal megjelölt napi öt ima ide­jében a rádió és a tévé is szünetelteti adását, továbbá, hogy egy külön adó ' egész nap csakis iszlám programot sugároz. A Muzulmán Test­vérek szervezete a jelek sze­rint nem elégedett meg a Szadat által rendelkezésre bocsátott működési terület­tel. Szemükben az egyiptomi elnök is túlságosan modern, az iszlám előírásait figyelmen kívül hagyó politikájával — koedukációs oktatás az isko­lákban, a nők közéleti sze­replésének előmozdítása stb. — megbocsáthatatlan bűnö­ket követett el, amiért vele is le akartak számolni. A szervezet egyik militarista fegyveres szárnyának első akciója al-Zahabi vallásügyi miniszter ellen irányult. 1977 nyarán lakásáról elrabolták. Holttestét néhány nap múl­va Kairó egyik külvárosában találták meg. Szadat akkor lecsapott rájuk. Az akcióban résztvevő személyeket halál­ra ítélték, a szervezetet be­tiltották. A Muzulmán Testvérek szervezetének tevékenysé­ge Egyiptomban azóta alább hagyott, viszont meg­élénkült más közel-keleti országokban, így például Iránban, Pakisztánban, Afga­nisztánban és legújabban Szíriában is. A londoni Fi­nancial Times az aleppói tö­meggyilkosság körülményeit kommentálva egyebek között megállapítja: a gyilkos me­rényletek és a robbantások belső zavargásokat akarnak előidézni Szíriában, hogy elejét vehessék a szíriai— iraki egyesülésnek, egyszer­smind Hafez Asszad és az ál­tala követett politika ellen is irányulnak. Ha megkísérelnénk vála­szolni a római, jog cui pro- dest — kinek áll érdekében — kérdésére, messzemenő kö­vetkeztetéseket kellene le­vonnunk. A Financial Times mindenesetre úgy véli, hogy a Muzulmán Testvérek szer­vezete a jelek szerint kísér­letet tesz rá, hogy az iráni fordulat egyik melléktermé­két, az iszlám fanatizmus hullámait meglovagolva za­vargásokat idézzen elő egyes közel-keleti országokban. Ez pedig kétségtelenül azoknak a kezére játszana, akiknek nincs ínyére sem az iráni változás sem egyes arab országok haladó politikája. Ez ugyanis akadályozza őket abbeli törekvésükben, hogy a közel-keleti térség erőviszo­nyait tartósan a maguk ja­vára változtassák. KANYÖ ANDRÄS Munkásgyűlés Tatabányán Havasi Ferenc beszéde Munkásgyűlést tartottak csütörtökön Tatabányán a Tatabányai Szénbányák Vál­lalat központi műhelyében. A-tnintegy 400 résztvevő a város valamennyi bányáját és üzemét képviselte. Az el­nökségben helyet foglalt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, aki beszédében részletesen foglalkozott az 1979. évi nép- gazdasági terv végrehajtásá­val. Kiemelte, hogy a gaz­dasági életben néhány ked­vező tendencia kezd kibonta­kozni, ezek mértéke és üte­me azonban még nem elegen­dő sem a tervhez, sem a jelenlegi -gazdasági helyzet követelményeihez képest. Kü­lönösen sokat kell tenni a külkereskedelmi áruforgal­mi egyenleg és a fizetési mér­leg javításáért, amely nem a tervnek megfelelően alakult, bár itt is reményteljes ten­dencia tapasztalható. Igen fontos, hogy a közgazdasági ösztönzés egész eszköztárát a gazdasági egyensúly javításá­nak szolgálatába állítsuk. A legjelentősebb intézkedések között említette az 1980-ban bevezetésre kerülű új terme­lői rendszert, amely szoros kapcsolatot teremt a terme­lői és a fogyasztói árak kö­zött. Ehhez az egészséges vál­tozáshoz kapcsolódnak a jú­lius 23-án végrehajtott fo­gyasztói áremelések is. En­nek okait, céljait ismertetve a Központi Bizottság titkára utalt arra, hogy nemcsak az áremelés struktúráját és mértékét, hanem a bérek és társadalmi juttatások kiegé­szítésére szolgáló összegek megállapítását is mélyreható elemző munka előzte meg. Ezek az összegek — amelyek a lakosság legkülönbözőbb rétegei érdekeinek egyezte­tése alapján alakultak ki — az áremelés jelentős részét pótolják, a teljes kompenzá- - lást azonban csak a haté­kony munka és a takarékos­ság biztosíthatja. A továbbiakban hangsú­lyozta: amint a párt politiká­ja, egész vonalvezetése meg­felel a XI, kongresszus hatá­rozatának, ugyanúgy megfe­lelnek ennek azok az újabb intézkedések is, amelyeknek céljuk a hatékonyság javítá­sa, a termelőszféra megerősí­tése, mert ez az eszköze a ki­tűzött gazdasági célok eléré­sének. E politika jegyében kell változtatni a gazdasági élet megszokott, de nem haté­kony, nem korszerű, vissza­húzó, akadályozó tényezőin, egyebek között a korszerűtlen árrendszeren, termékstruktú­rán. Egész irányítási rendsze­rünket a mai igényekhez kell formálni, fejleszteni, még­hozzá az irányítási rendszer­nek valamennyi elemét, bele­értve a tervezést, a szabályo­zást és az intézményi rend-4 szert is. ^ A továbbiakban Havasi Fe­renc arról szólt, hogy a párt Központi Bizottsága kidolgoz­ta az új feladatok koncep­cióit, terveit. Ennek szellemé­ben készítik elő az 1980. évi és a hatodik ötéves néogaz- dasági tervet is. A magyar társadalom fe­lelős módon fogadta az új intézkedéseket, az új felada­tokat. Aki a közvélemény hangját ismeri, tanúsíthat­ja, hogy a társadalom va­lamennyi rétege helyesli a párt Központi Bizottságának azt az álláspontját, hogy kö­vetkezetesebben kell végre­hajtani a határozatokat, ösz­tönzőbbé kell tenni a bére­ket, hatékonyabbá a mun­kát, s javítani kell a gazda­sági vezetést, a szervező mun­kát, fokozni a népgazdaság, s egyben a vállalatok, a dol­gozók érdekeit szolgáló kez­deményezőkészséget. Havasi Ferenc bes^pde után a munkásgyűlés felszó­lalói a Komárom megyei munkások véleményét tol­mácsolták, ismertetve a dol­gozó kollektíváknak a nép- gazdasági feladatok megvaló­sítását szolgáló terveit. ^

Next

/
Thumbnails
Contents