Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-27 / 174. szám
2 NÉPÚJSÁG 1979. július 27. Zuhair Muhszin belehalt sérüléseibe Csütörtökön meghalt Zuhair Muhszin, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyik vezetője, akit ismeretlen tettesek kedden éjjel Canne-ban fejbe lőttek — jelentette be a nizzai kórház. A rendőrség még semmit sem közölt arról: hol tart a nyomozás a merénylők ügyében, akikről Zuhair Muhszin felesége részletes személyleírást adott. Nem sokkal a merényletet követően találkozott Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter Faruk Kaddu- mival, a PFSZ politikai osztályának vezetőjével. A tárgyalásukról kiadott szűkszavú közlemény azt jelzi, hogy Franciaország kerüli az állásfoglalást akkor, amikor az egyiptomi—izraeli tárgyalások kényes szakaszba jutottak. A Figaro hozzáteszi: „A merénylet kompromittálhatja a reményteljes francia—Palesztinái kapcsolatokat”. A jobboldali sajtószervek nagy nyilvánosságot adtak azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint a merénylet mögött úgymond a különböző Palesztinái szervezetek rivalizálása, az izraeli—egyiptomi különbéke-szerződést elutasító államok érdekei húzódnak meg. A baloldali lapok rámutatnak: „Az újabb merénylet azoknak állhatott érdekében, akik a kártyák felforgatásával zavart akarnak kelteni a palesztinai ügy szövetségesei, támogatói soraiban”. A lapok felvetik az egyiptomi titkosszolgálat szerepét, amely „ezzel a támadással állhatott bosszút az ankarai túszszedésen”. A L’Humanité nem zárja ki az izraeli titkosszolgálat részvételét sem. A Zuhair Muhszin ellen elkövetett merénylet már a hatodik, amelyet felelős palesztinai vezetők ellen követtek el francia földön. Magyar-japán parlamenti tárgyalások (Folytatás a 1. oldalról) japán küldöttséget Yasui Ken, a felsőház elnöke vezette. A tárgyaláson kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország törvényhozó testületének munkájáról, időszerű feladatairól, hazájuk társadalmi, gazdasági életéről. A küldöttségek eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A szívélyes légkörű megbeszélést követően az országgyűlés elnöke ebédet adott a japán parlamenti küldöttség tiszteletére a Parlament gobelintermében. Ugyancsak csütörtökön Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a Parlament nándorfehérváritermében fogadta a japán küldöttséget. A tárgyaláson és a délutáni programokon részt vett Péter János, az országgyűlés alelnö- ke és jelen volt Sugihara Shinichi Japán budapesti nagykövete. Bukarest Takarékossági intézkedések Bukarestben szerdán Nico- lae Ceausescu elnökletével ülést tartott a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ország fejlődésének jelenlegi és jövőbeni szükségleteiből kiindulva egy sor energiatakarékossági intézkedést fogadtak el. Egyebek között úgy döntöttek, hogy csökkentik a minisztériumok, más központi szervek, szövetkeztek, egyéb intézmények rendelkezésére álló közös használatú gépkocsi- parkot. Szabályozni fogják a gépkocsik által felhasznált üzemanyag maximumát, és a nagy fogyasztású gépkocsikat lecserélik. Korlátozni fogják a hivatalos gépkocsik által megtehető távolságot is, és tilos lesz a jövőben magáncélokra állami vagy közösségi tulajdonú gépkocsikat használni. Emelni fogják a taxik és a gépkocsikölcsönözés díjait, s emelik a benzin és más kőolajtermékek árát. A hétvégeken a rendszám utolsó számjegyétől függően a gépkocsiknak csupán a fele közlekedhet. Szorgalmazni fogják a tömegközlekedési eszközök — mindenekelőtt a vonatok — fokozottabb használatát. s egyidejűleg intézkednek a tömegközlekedés és a forgalom szervezettségének megjavításáról. Döntést hoztak arról is, hogy szabályozni fogják az országból személyforgalomban kivihető élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek mennyiségét. Melli erőlködés Csütörtök esti kommentárunk. Az olasz kormányválság mélyülésével párhuzamosan egyre erősödik az a vélemény, miszerint Itáliát már nem sok választja el attól, hogy végképp kormányozhatatlanná váljék. A júniusban megtartott rendkívüli parlamenti választások után, amelyek egyik párt számára sem biztosították az egyszínű kabinet alakításához szükséges többséget, először a keresztény- demokrata Giulio Andreotti vállalkozott kormányalakításra. Nem ment sokra azonban, s ezért két hete visszaadta megbízatását Pertini köztársasági elnöknek, aki — némi meglepetést keltve ezzel — Bettino Craxit, a szocialista párt főtitkárát szólította fel kormányalakításra. Craxi fáradozásai sem jártak több sikerrel, s így kedden ő is visszaadta megbízatását az államfőnek. A szocialista pártvezér a kereszténydemoratákra hárította a felelősséget kormányalakítási kísérletének kudarcáért. A több mint 30 évi hatalmi monopóliumához változatlanul görcsösen ragaszkodó kereszténydemokrata párt Craxi szerint „negatív és elfogult” álláspontra helyezkedett, s elutasította előterjesztett kormány- programját. Craxi ötpárti koalíciós kabinet megalakítását javasolta, amelyben a szocialistákon és a kereszténydemokratákon kívül helyet kaptak volna a szociáldemokraták, a köztársaságpártiak, valamint a liberálisok. A kereszténydemokraták ezt azzal a furcsa indokkal utasították el, hogy a kabinet tervezett összetétele „nem tükrözi a tényleges erőegyensúlyt’”. Ami ez utóbbit illeti, a keresztény- demokraták, akik a parlamenti mandátumok 38 százalékát birtokolják, nem számíthatnak arra, hogy egyedül alakítsanak kormányt. Ehhez mindenképp szövetségesre van szükségük, s ők nem is idegenkednének attól, hogy a szavazatok 9,8 százalékát elnyert szocialista párttal társuljanak. De csak vele és nem másokkal, mert ez esetben a nem túl erős partnerre rá tudnák tukmálni azt az igényüket, hogy továbbra is vezető szerepet,töltsenek be egy megalakítandó kormányban. Ez viszont a lejáratott „középbal formula” felújítását jelentené, amire a szocialisták nem hajlandók vállalkozni. Okultak ugyanis a múlt keserű tapasztalataiból, amikor is a tényleges hatalomban nem osztozva viselniök kellett a kereszténydemokrata partner népszerűtlen politikájának minden következményét, ami utóbb a szocialistapárti szavazatok nagyarányú veszteségében jelentkezett. Az ország második legbefolyásosabb ereje, a választók 30 százalékának bizalmát élvező Olasz Kommunista Párt ellenzéki pozíciójából szemléli a burzsoá pártok mindeddig meddőnek bizonyult erőlködését, PÄLFI VIKTOR Szovjet jegyzék Ramadán hónapja Csütörtökön Iránban megkezdődött a mohamedánok böjti hónapja, a Ramadán. Az augusztus 24-ig tartó időszakban napkeltétől napnyugtáig zárva lesz minden élelmiszerüzlet, kávéház, teázó, étterem, mozi és színház. Csak a nemzetközi szállodák mentesek az előírások alól. Tilos az utcákon enni, inni és dohányozni. A Szovjetunió külügyminisztériuma július 26-án jegyzéket nyújtott át a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének. Ebben többek között rámutat: A KNK külügyminisztérium 1979. július 24-én jegyzéket nyújtott át a Szovjetunió nagykövetségének és abban hamisításhoz folyamodva, koholt verziót állít arról az incidensről, amely 1979. július 16-án történt a szovjet—kínai határon a Habaraszu-hágótól 44 kilométerre délkeletre. Az incidens tényleges körülményei a következők: négy felfegyverzett kínai katona megsértette a Szovjetunió határát és egy kilométer mélységben behatolt szovjet területre; a szovjet határőséggel történt összetűzés következtében egy kínai határsértő — a Csugusaki kerületi biztonsági hivatal politikai tisztje — életét vesztette, egy másik pedig megsebesült és jelenleg gyógykezelés alatt áll a Szovjetunióban. Felmerült a kérdés, hogy a kínai félnek mi szüksége volt az új határprovokációra és arra a félrevezetésre, amelyhez július 24-i jegyzékében folyamodik. Gyilkosok turbánban Kik azok a muzulmán testvérek ? Adnan Dabagh szíriai belügyminiszter a napokban hivatalos jelentést adott ki arról, hogy június 16-án szélső- jobboldali elemek behatoltak az aleppoi tüzértiszti akadémiára, s harminckét növendéket megöltek, ötvennégyet pedig súlyosan megesebesí- tettek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a bűntényt a Muzulmán Testvérek elnevezésű fanatikus vallási szervezet tagjai követték el. ASSZAD ELLEN Néhány nappal később a szíriai fővárosban azt is hírül adták, hogy kivégeztek 15 terroristát, akik a Muzulmán Testvérek szervezetéhez tartoztak, gyilkos merényleteket és robbantásos akciókat hajtottak végre. A nyugati kommentárok megjegyzik, hogy a Muzulmán Testvérek szíriai akciói egyszerre irányulnak az alawita vallási kisebbséghez tartozó Hafez Asszad és a hatalomrajutása óta bevezetett haladó intézkedések ellen. E következtetés nem teljesen alaptalan, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben merényletet hajtottak végre Asszad több híve ellen. Kétségtelen tény az is, hogy a Muzulmán Testvérek elnevezésű reakciós szervezet fennállása óta minden esetben a haladás ellen lépett fel nemcsak ' az anyaországban, Egyiptomban, hanem Szaúd- Arábiában, Szudánban, s a legutóbbi időben Afganisztánban is. A Muzulmán Testvérek elnevezésű szervezetet Hasszán el-Banna tanító alakította 1929-ben, az angol megszállás alatt levő Szuezi-csator- na övezetben. A szervezet létrejötte a papok, kereskedők, kézművesek és a földtulajdonnal rendelkező parasztok reakciója volt a brit megszállásra és a kettős kizsákmányolásra. A szervezet alapítói a feudális viszonyokból és a megszállásból fakadó nyomor felszámolásának egyetlen lehetőségét az iszlám vallás előírásainak teljes megvalósulásában és egy egyházi állam megteremtésében látták. Ezek az eszmék a tömegek körében támogatásra találtak, s minthogy az egyik fő jelszó a gyarmatosítók elleni harc volt, hamarosan létrejöttek a félkatonai fegyveres csoportok is, amelyek különböző akciókat hajtottak végre. A második világháború idején azonban a szervezet vezetői a náci propaganda hatása alá kerültek. Az ország függetlenségét a fasiszta Németország segítségével vélték megvalósíthatónak. NASSZER ÉS A „TESTVÉREK” Később a szervezet vezetői szoros kapcsolatba kerültek az 1952. július 23-i fordulatot végrehajtó szabad tisztek csoportjával. Az ebben az időben szerzett ösz- szeköttetéseiket kihasználva a forradalom utáni időben kísérletet tettek arra, hogy befolyásukat kiterjesszék a forradalmi parancsnoki tanácsra. Amikor Nasszer és közvetlen környezete ennek a törekvésnek ellenállt, szaúd-arábiai támogatással államcsínyt kíséreltek meg. Nasszer a szervezetet betiltotta, az azonban az illegalitásban sem szüntette be tevékenységét. Külföldi támogatással Nasszer nemzeti demokratikus rendszerének aláásására, a haladó intézkedések lejáratására törekedett. A Muzulmán Testvérek szervezete Nasszer halála után ismét a nyílt színre lépett. Szadat első lépései közé tartozott ugyanis a szervezet bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátása, majd a hetvenes évek elején a szervezet egyik vezetője, Saved Kotb által kidolgozott „iszlám szocializmus” elméletének az állami politika rangjára való emelése. Ennek következtében a Muzulmán Testvérek szervezete hihetetlen gyorsan regenerálódott, amit az is érzékeltet, hogy 1976-ban már saját folyóiratot (El Dawa) jelentetett meg, amelyben a haladásellenes, antikommunista nézeteket hirdette. Főként azonban Nasszer politikáját kritizálta, ez pedig egybevágott Szadat- nak a nasszerizmus lejáratására irányuló törekvéseivel. Ezek után nem csoda, ha a szervezet mind nagyobb jelentőségre tett szert, nemcsak a vallási életben, hanem a politikában is. Olyannyira, hogy az 1977 októberi választásokon a hivatalosan még mindig betiltott Muzulmán Testvérek szervezete legalább húsz „független” képviselőt juttatott be a kairói parlamentbe, akik aztán a nemzetgyűlés szószékéről követelték az iszlám törvényeinek szigorú alkalmazását. ZAHABIELRABLÁSA A sharia — az iszlám törvénykezés — bevezetését nem sikerült Egyiptomban elérni, azt azonban igen, hogy a belföldi légijáratokon megszüntessék a szeszes italok felszolgálását, hogy a Korán által megjelölt napi öt ima idejében a rádió és a tévé is szünetelteti adását, továbbá, hogy egy külön adó ' egész nap csakis iszlám programot sugároz. A Muzulmán Testvérek szervezete a jelek szerint nem elégedett meg a Szadat által rendelkezésre bocsátott működési területtel. Szemükben az egyiptomi elnök is túlságosan modern, az iszlám előírásait figyelmen kívül hagyó politikájával — koedukációs oktatás az iskolákban, a nők közéleti szereplésének előmozdítása stb. — megbocsáthatatlan bűnöket követett el, amiért vele is le akartak számolni. A szervezet egyik militarista fegyveres szárnyának első akciója al-Zahabi vallásügyi miniszter ellen irányult. 1977 nyarán lakásáról elrabolták. Holttestét néhány nap múlva Kairó egyik külvárosában találták meg. Szadat akkor lecsapott rájuk. Az akcióban résztvevő személyeket halálra ítélték, a szervezetet betiltották. A Muzulmán Testvérek szervezetének tevékenysége Egyiptomban azóta alább hagyott, viszont megélénkült más közel-keleti országokban, így például Iránban, Pakisztánban, Afganisztánban és legújabban Szíriában is. A londoni Financial Times az aleppói tömeggyilkosság körülményeit kommentálva egyebek között megállapítja: a gyilkos merényletek és a robbantások belső zavargásokat akarnak előidézni Szíriában, hogy elejét vehessék a szíriai— iraki egyesülésnek, egyszersmind Hafez Asszad és az általa követett politika ellen is irányulnak. Ha megkísérelnénk válaszolni a római, jog cui pro- dest — kinek áll érdekében — kérdésére, messzemenő következtetéseket kellene levonnunk. A Financial Times mindenesetre úgy véli, hogy a Muzulmán Testvérek szervezete a jelek szerint kísérletet tesz rá, hogy az iráni fordulat egyik melléktermékét, az iszlám fanatizmus hullámait meglovagolva zavargásokat idézzen elő egyes közel-keleti országokban. Ez pedig kétségtelenül azoknak a kezére játszana, akiknek nincs ínyére sem az iráni változás sem egyes arab országok haladó politikája. Ez ugyanis akadályozza őket abbeli törekvésükben, hogy a közel-keleti térség erőviszonyait tartósan a maguk javára változtassák. KANYÖ ANDRÄS Munkásgyűlés Tatabányán Havasi Ferenc beszéde Munkásgyűlést tartottak csütörtökön Tatabányán a Tatabányai Szénbányák Vállalat központi műhelyében. A-tnintegy 400 résztvevő a város valamennyi bányáját és üzemét képviselte. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki beszédében részletesen foglalkozott az 1979. évi nép- gazdasági terv végrehajtásával. Kiemelte, hogy a gazdasági életben néhány kedvező tendencia kezd kibontakozni, ezek mértéke és üteme azonban még nem elegendő sem a tervhez, sem a jelenlegi -gazdasági helyzet követelményeihez képest. Különösen sokat kell tenni a külkereskedelmi áruforgalmi egyenleg és a fizetési mérleg javításáért, amely nem a tervnek megfelelően alakult, bár itt is reményteljes tendencia tapasztalható. Igen fontos, hogy a közgazdasági ösztönzés egész eszköztárát a gazdasági egyensúly javításának szolgálatába állítsuk. A legjelentősebb intézkedések között említette az 1980-ban bevezetésre kerülű új termelői rendszert, amely szoros kapcsolatot teremt a termelői és a fogyasztói árak között. Ehhez az egészséges változáshoz kapcsolódnak a július 23-án végrehajtott fogyasztói áremelések is. Ennek okait, céljait ismertetve a Központi Bizottság titkára utalt arra, hogy nemcsak az áremelés struktúráját és mértékét, hanem a bérek és társadalmi juttatások kiegészítésére szolgáló összegek megállapítását is mélyreható elemző munka előzte meg. Ezek az összegek — amelyek a lakosság legkülönbözőbb rétegei érdekeinek egyeztetése alapján alakultak ki — az áremelés jelentős részét pótolják, a teljes kompenzá- - lást azonban csak a hatékony munka és a takarékosság biztosíthatja. A továbbiakban hangsúlyozta: amint a párt politikája, egész vonalvezetése megfelel a XI, kongresszus határozatának, ugyanúgy megfelelnek ennek azok az újabb intézkedések is, amelyeknek céljuk a hatékonyság javítása, a termelőszféra megerősítése, mert ez az eszköze a kitűzött gazdasági célok elérésének. E politika jegyében kell változtatni a gazdasági élet megszokott, de nem hatékony, nem korszerű, visszahúzó, akadályozó tényezőin, egyebek között a korszerűtlen árrendszeren, termékstruktúrán. Egész irányítási rendszerünket a mai igényekhez kell formálni, fejleszteni, méghozzá az irányítási rendszernek valamennyi elemét, beleértve a tervezést, a szabályozást és az intézményi rend-4 szert is. ^ A továbbiakban Havasi Ferenc arról szólt, hogy a párt Központi Bizottsága kidolgozta az új feladatok koncepcióit, terveit. Ennek szellemében készítik elő az 1980. évi és a hatodik ötéves néogaz- dasági tervet is. A magyar társadalom felelős módon fogadta az új intézkedéseket, az új feladatokat. Aki a közvélemény hangját ismeri, tanúsíthatja, hogy a társadalom valamennyi rétege helyesli a párt Központi Bizottságának azt az álláspontját, hogy következetesebben kell végrehajtani a határozatokat, ösztönzőbbé kell tenni a béreket, hatékonyabbá a munkát, s javítani kell a gazdasági vezetést, a szervező munkát, fokozni a népgazdaság, s egyben a vállalatok, a dolgozók érdekeit szolgáló kezdeményezőkészséget. Havasi Ferenc bes^pde után a munkásgyűlés felszólalói a Komárom megyei munkások véleményét tolmácsolták, ismertetve a dolgozó kollektíváknak a nép- gazdasági feladatok megvalósítását szolgáló terveit. ^