Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-27 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 174. szám. ABA: 1,20 Ft 1979. július 27., péntek Mai számunkból GYILKOSOK TURBÁNBAN (2. old.) A KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG TÁRGYALTA (3. old.) A TÁRSADALOM ÉRDEKÉBEN... (5. old.) SZEDIK A DOHÁNYT (3. old.) Könyökömön jön már ki sok, visszatérő probléma, Itt vannak a levelek, telefonfeljegyzések, baráti beszélgetések emlékei, és üzletekben hallott történetek, például jelen esetben a könyökcsövekről. Megtanultuk, éppen tavaly a füstcsőhiányos időkben, hogy akkor kell venni a csövet, amikor nincs fűtési szezon, bakancsot is nyáron, strandcipőt télen. Könyökcső azonban, száztizenyolcas méretben nincs. A következő helyeken nincs: bátaszé- ki ÁFÉSZ, vasüzlet, bonyhádi népbolt üveg-porcelán- háztartási üzlet, bonyhádi ÁFÉSZ, szekszárdi Skála... Más. A csatornának két vége van. Tudják ezt jól az építkezők, ezért is keresnek végcsövet, amelynek nincs stucnija, és végcsövet, amelynek van. A stucnis cső azonban hiánycikk. Nincs.... ne soroljam fel újra az üzletek és TÜZÉP-telepek nevét, fölösleges. Rájöttem azonban valamire: a kályhacsőkészítők, minden valószínűség szerint úgy gondolják, hogy már nem görbén vezetik a csövet és ezért nem csinálnak könyököst, és ezért nem gyártanak stucnis csatornát, mert nincs hattyúnyak, az ehhez csatlakozó? De hattyúnyak az van minden mennyiségben, egyenes cső is — csak stucnis nincs, csináljon magának az építkező, ha annyira szüksége van a könyökre,'meg a stucnira is!? Ezért jön ki néha a könyökömön a hiánycikkek ilyetén keletkezése, mert ép ésszel nehéz fölfogni — miért nem számolnak, akik gyártanak. így például: egy házhoz kétoldalt kell tíz méter egyenes cső, ennek egyik végére stucnis, másikra nem stucnis záróelem szükséges. Épül például Szekszárdon ennyi meg ennyi ház, ezekhez eny- nyi egyenes csőre, ennyi görbére, ennyi hattyúnyakúra, ilyen meg amolyan... No: a kályhacső. A tűzhelyből, az olajkályhából a füst egyenes csövön, csak egyenes csövön semmiképp nem megy a kéménybe. Tehát: kell ennyi cső, ennyi csatorna, rátartunk pár métert, és rendeljük. A gyár ezek alapján, és máshonnan szerzett információk alapján elkezdi gyártani a csövet, a csatornát és egyszercsak elindul a folyamat, amit naponta gyártanak, összegyűjtik, két naponta indítanak egy kamiont végig az országban, a megyében, meglátogatják a boltokat, lerakják a csöveket, csatornákat, és a vevő fizet és fűt, és vezeti az esőt... Milyen szép is lenne... No, és itt van ez a homokügy. Nézzük csak közelebbről. Homok van. Bőségesen. Igaz, hogy tele iszapbabákkal, minden vakoló kőműves legnagyobb ellenségével. De van. A sóder! Felkiáltójellel; sőt nagybetűvel a SÓDER! Képtelenség, hogy a Dunától, a „sódernyerési” helytől húsz kilométerre sóderügy van. A TÜZÉP másfél hónapot ígér, akkor talán megkapja. Másfél hónap! Pedig e két esetben is mit kellene tenni. Hát kérem, a Volán az ÉPFU időközönként rendez fuvarozási akciókat. Egy hét végére összesíteni kellene az erőket, ötven, száz billenős autót. Amennyi kell. Kiküldeni a Duna-partra a rakodógépeket. A sofőrök kezébe adni a listát: szaki, maga ezeknek, meg ezeknek viszi a sódert. Mind az ötven, vagy száz sofőrnek megmondani. És elindítaná a tíz rakodógép-kezelő a gépét, a száz sofőr az autóját, és egy nap, és másfél nap kihordanák az összes rendelést. Amelyek teljesítésére másfél hónapot vár a tisztelt vevő a pénzéért. És hétfőn jelenthetné a Volán, a TÜZÉP, meg mindenki, hogy sikeres volt az akció. És hétfőn, ha a vevő bemenne sóderért, homokért a TÜZÉP-hez, a kisasszony végre udvariasan mondhatná, — mert most nem úgy mondja. —, uram, délután hány órára kéri a sódert?... Ugye, könyökünkön jönnek ki az ilyen pofonegyszerű dolgok. Miért ott jönnek ki, miért nem az agyunk dolgozik? Miért mindig a könyökünk... Az olvasó tud olyan történetet, hogy... Da az is, a sok-sok történet — ugyebár a szifonpatrontól kezdhetnénk a sort — a sóder, az esőcsatorna, a füstcső, meg minden már a könyökünkön jön ki. Miért? PÄLKOVÄCSJENŐ Kádár János fogadta a Svájci Munkapárt főtitkárát Kádár János fogadta Armand Magnint, a Svájci Munkapárt főtitkárát. (Képtávírónkon érkezett) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Armand Magnint, a Svájci Munkapárt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szabadságának egy részét hazánkban tölti. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar illetve a svájci testvérpárt helyzetéről, tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéséről. A tárgyaláson széles körű egyetértés nyilvánult meg vala- mennj * érintett kérdésben. Megerősítették azt a törekvést, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Svájci Munkapárt kapcsolatai az internacionalista szolidaritás szellemében tovább fejlődjenek. A találkozón jelen volt Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Ilié Verdettel, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság ülésszakáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott az ülésszakon elfogadott megállapodások végrehajtására. A kormány elfogadta a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámoló jelentését az államigazgatási munka egyszerűsítése érdekében végzett tevékenységről és meghatározta a további feladatokat. Az Országos Anyag: és Árhivatal elnöke jelentést tett a hulladékanyagok és a másodlagos nyersanyagok begyűjtéséről és felhasználásáról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. Egyben kötelezete az illetékeseket, hogy tegyenek további intézkedéseket a jelentős kiegészítő nyersanyagforrás • gazdaságos hasznosításának fokozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar-japán parlamenti tárgyalások Az országgyűlés meghívására hazánkban tartózkodó japán parlamenti küldöttségét — amelyet Yasui Ken, a felsőház elnöke vezet — csütörtökön hivatalában fogadta Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. A japán parlamenti küldöttség a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János, az országgyűlés alelnöke és Sta- dinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Ezt követően a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a (Folytatás a 2. oldalon.) Ivan Arhipov látogatása Fejér és Tolna megyében Ivan Vasziljevics Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és kísérete Marjai József miniszterelnök-helyettes társaságában csütörtökön látogatást tett a Dunai Vasműben és a paksi atomerőmű építkezésén. A Dunai Vasműben a küldöttséget Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, a megyei és városi vezetők, valamint Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója fogadták. Ezt követően a vendégek megtekintették a paksi atomerőmű építkezését. Az építkezés menetéről Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és Szabó Benjamin, a paksi beruházás kormánybiztosa adott tájékoztatást. Mind Dunaújvárosban, mind Pakson helyszíni megbeszélést folytattak a látogatás magyar és szovjet résztvevői a magyar—szovjet együttműködésről, a szovjet műszaki segítséggel épülő beruházások helyzetéről, a további közös feladatokról. BVK Szekszárd perforált pvc-cső a szántóföldek mélyebb rétegeibe juttatja el a vizet, illetve ezen keresztül a belvizek levezetése is megoldható. Háromezer kilométer drén-csö A Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyárában évről évre intenzíven nőtt a termelés. Idén a hajdani elképzeléseknél sokkal több, 330 millió forint értékű műanyag idomot állítanak elő. Egyik legkeresettebb termékük a rövid idő óta készített dréncső. Ez a harmonikás falu, Évente háromezer kilométernyi drén-csövet készítenek az automata gépsoron Fotó: Sz. L.
