Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
1979. július 24. NÉPÚJSÁG 3 Siker, illat, acé/osság Az előzetes termésbecslések után az aratás megkezdése előtt az átvevők — a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakemberei — felkeresték a mezőgazdasági üzemeket. Megbeszélték: hova, és milyen ütemben szállítják majd a gabonát az árpát, a búzát, a rozsot. Az írásos megállapodás elkészítése után kiszámították, hogy a várható termésből mennyit tudnak elhelyezni a vállalat raktáraiban, mennyit szállítanak el a megyéből, s mennyi marad kinn az üzemeknél bértárolóban. Arról, hogy a learatott gabona hova kerül, s milyen tulajdonságokkal kell bírnia a jó búzának, Buzogány Istvánnal, a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesével beszélgettünk. — A tervezett gabona- mennyiség hány százalékára kötöttek szerződést? — Búzafélékből a vállalati éves irányszám 80 százalékára, takarmánybúzából, árpából és rozsból a 40 százalékára, kukoricából pedig a 92 százalékára. A szerződés- kötés akkor történik, amikor a mezőgazdasági üzemek elkészítik az üzemi terveiket. A 70-es évek elejétől törekszünk arra, hogy több éves termékértékesítési szerződéseket kössünk az üzemekkel. Ez a törekvés helyesnek bizonyult. Noha Tolna megye termőterülete a megyék között a középmezőnyben áll, jó termésű években a vállalat az országban a második legnagyobb mennyiséget vásárolta fel. -A mi termelési viszonyaink között a hosszú távú szerződések jelentősége kétoldalú: értékesítési biztonság a mezőgazdaságnak, s szervezett árubeszerzés a gabonaiparnak. — Miből van túlkínálat, s mi kevesebb, mint tavaly volt? — A túlkínálat fogalmát mi nem ismerjük: a profilunkba tartozó cikkekből minden mennyiséget megveszünk. Fájó szívvel mondom, a kedvezőtlen ősz, a téli fagy miatt idén a megyében any- nyi gabonaterületet kellett kiszántani, mint amennyire húsz év alatt öszesen nem került sor. A téli fagy miatt a növényállomány megritkult, kárt tett a májusi szárazság, s így a remélt termésmennyiséget idén nem tudjuk felvásárolni. — Ha valamelyik üzem a szűkös termés miatt nem tudja — szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíteni, kell-e kötbért fizetnie? — A szerződések teljesítésének határideje szeptember 30. Addig a vállalt kötelezettségeiket az üzemek teljesíthetik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénkben jó a szerződéses fegyelem. Ez ideig nem fordult még elő, hogy utána kellett volna nézni, hová lett valamelyik üzemben a megtermelt gabona. — Mennyi a tárolókapacitás és hány helyen van bértárolás? — Az V. ötéves tervben tárolókapacitásunk gyarapodott: 222 ezer tonna terményt tudunk tárolni, ebből 60 ezer tonnát ideiglenes raktárakban. Ez kétszerese a megelőző ötéves terv tárolóhelyének, többé-kevésbé párhuzamosan nőtt a termés emelkedésével. A leszerződött áru 45—50 százaléka kinn marad a mezőgazdasági üzemekben; minthogy idén kevesebb a gabona mint máskor volt, kevesebb áru marad a bértárolókban is. Komoly gondunk eddig a gabonaszállítással, -átvétellel nem volt. Persze a szállítással vannak problémáink: a mezőgazdasági üzemekben lévő kukoricát kényszerű okokból június 30-ig nem tudtuk a vasúton elvinni. — Hány állomáson veszik át a búzát? — Húsz földrajzi helységben, 31 helyen. Minthogy egy helyen több átvevővonal van, 51 átvevő vonalon történik a gabona átvétele. Tizenkét óra alatt összesen 18—19 ezer tonna árut tudunk fogadni. Eddig fennakadás sehol sem volt, az átvétel ütemét az időjárás és a búza víztartalma határozta meg. — Milyen tulajdonságait vizsgálják a gabonának? Melyik a legfontosabb, s miért? — A mezőgazdasági üzem megbízottja és az átvevő közösen vesz mintát mondjuk a búzából. Műszerekkel nézik meg a hektoliter súlyát, a tisztaságát, a víztartalmát, az acélos szem arányát. A termés szagából következtetni lehet a gabona egészségi állapotára. Ezután történnek az olyan vizsgálatok, amelyeket az átvétellel egyidőben nem lehet elvégezni, s a liszt felTapasztó Éva a búza fizi kai vizsgálatát végzi használhatóságára adnak támpontot. Vizsgáljuk a sikértartalmat, hisz a jó tésztához bizonyos mennyiségű és minőségű sikérre van szükség. A valirográfos vizsgálat a sütőipari értéket méri, mégpedig azt, hogy milyen tartása van a tésztának. A liszt minősége Al, A2, valamint B1 és B2 lehet, — az Al-es lisztből készült tészta a legjobb. Vizsgáljuk a liszt vízfelvételét, a hamutartalmát. Ez utóbbiból minél több van, annál sötétebb a liszt. Magas .a hamutartalom akkor is, ha a koptatásnál, mosásnál nem figyeltek kellőképpen a dolgozók. Nézzük a si- kér terülékenységét: ha a tészta gyorsan nyúlik, nem lesz belőle jó kenyér. A megyében két helyen, Tamásiban és Szekszárdon van objektív minősítési vizsgálat. A megállapított tulajdonságok alapján úgynevezett felhasználási térképet készítünk: ez ad támpontot arra, hogy az egyes búzaféleségekből milyen termék készíthető. — Hogyan teszik érdekeltté az üzemeket a jobb minőségű búza termesztésében? — Természetesen a jó minőségű búza többet ér, mint a gyenge. Ahol a kívánt mértéknél rosszabbak a paraméterek, a vállalat az árból levon, ahol jobbak, ott térít. Idén az irányító szervek úgy döntöttek, hogy a 73 és 78 hektolitersúly között lévő búza úgynevezett „hektolitersúly értéklevonását” felfüggesztik. Az ez ideig ilyen címen levont összegeket a vállalat folyamatosan visszafizeti. — A malmokban mikor őrölnek lisztet az új búzából? — Az aratás után óbúzával keverjük az újat. Egy, másfél hónap múlva viszont már tiszta új búzából készült kenyér kerül az asztalunkra. DVM A teherautókról transzportőrök viszik a búzát a szekszárdi gabonasilóba 7 Az árintézkedések nyomában 1. Mi indokolja a fogyasztói árak emelését ? Az értékarányos fogyasztói árak kialakítása évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hasonló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valamikor csak nagyarányú jövedelemkiegészités- sel tudtuk elképzelni, honv az árváltozások miatt egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen. Ehhez a reáljövedelmek korábbi, viszonylag magas növekedési ütemét is meghaladó, mondhatni lökésszerű emelésre lett volna szükség. Időközben a kedvező lehetőség reménye szertefoszlott, s az életszínvonal elért eredményei megszilárdításának szükséaessége kikényszerítette a mostani lépést. BEFOLYÁSOLNI A FOGYASZTÁST A cserearányromlás, a gyarapodó külgazdasági veszteségek miatt évről évre nőttek a fogyasztói árkiegészítésekre fordított összegek. A terhek mind nvomasztóbbá váltak, s napirendre került az ésszerűbb, a reálisabb árarányok kialakítása, az árrendszer továbbfejlesztése. Az intézkedések célja az áruellátás eddigi színvonalának fenntartása, a költségvetési terhek csökkentése, a kereslet és a fogyasztás befolyásolása, aho] szükséges a kínálat bővítése, a termelés ösztönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő elvonása, hanem az évek óta napirenden lévő feladatok megoldásának elősegítése, a termelők, a fogyasztók befolyásolása. A fogyasztás elért szintjének csökkentésével seho] nem számolunk, csupán — ahol indokolt — a növekedés ütemének mérséklésével. JÓLLAKNI ÉS LAKNI Az élelmiszerek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Gazdasági, társadalmi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelentősebb lépés a mostani árintézkedések között. A kenyér árát például 3.60-ról 5.40-re emelték. A mindennapi kenyér ára 28 év óta nem változott. Azóta e nehezen megszerzett lét- fenntartási cikk átvitt értelmű fogalommá vált. (Ezer kilogramm kenyér eddig any- nyiba került, mint egy tonna búza.) Mert a '„mindennapit” időközben megdrágította a korszerű technika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedelme. De az ár- és értékviszonyokkal együtt megváltoztak az élet- körülmények is. Jelzi ezt, hogy valamikor az alacsony személyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függetlenül — az élelmiszerárak és a lakbér. A kialakuló szocialista árpolitika célul tűzte, hogy mindenki jóllakhasson és valahol lakhasson. A ruházati cikkek árát viszont jelentős forgalmi adóval terhelték. A sertés- és a marha- tőkehús ára 30 százalékkal, a zsiradékoké 17 százalékkal emelkedik. Az áremelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfihús-árak 8 százalékkal növekednek, amíg a vaj ára változatlan marad. Az árváltozások mértéke nemcsak az ártámogatástól függ, hanem az exportlehetőségektől, a kereslet-kínálat alakulásától is. A vaj állami dotációja — mint a tejterméké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasztását célszerű a viszonylag alacsony árral ösztönözni, mintsem ráfizetéssel exportálni. Vagy a csekély áremelés hasonlóképpen a baromfihús itthoni fogyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszonylag olcsó baromfi aránya a hazai fogyasztásban, akkor növekedhet a sertés- és marhahús kivitele, javulhat, gazdaságosabbá válhat a húsexport áruösszetétele. Miközben fennmaradhat, sőt mérsékelten tovább növekedhet az egy főre jutó évi 75 kilogrammos húsfogyasztás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészítmények ára átlagosan 21 százalékkal emelkedik, de ezen belül a száraz és füstölt áruké 25 százalékkal. Mivei e termékek iránt a hazai és a külföldi kereslet egyaránt nagy. az igényeket eddig nem tudtuk megfelelően kielégíteni. INDOKOLT TAKARÉKOSSÁG A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelését elsősorban az energiahordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrendezés óta végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja. A tüzelőanyagok és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villamos energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál nagyobb mértékű a távhőszolgáltatás díjának emelése. De a fogyasztó ezután is a költségeknek átlagosan mintegy 40 százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklődik a központi — illetve a távfűtéses lakások fűtési költségeinek meglévő nagy különbsége. A háztartási tüzelőanyagok áránál jobban, átlagosan 51 százalékkal emelkedik a villamos energia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a villamosener- gia-termelés és -fejlesztés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett volna szükség. A háztartások villamosenergia-fogyasztása tavaly átlagosan 14,5 százalékkal növekedett. A takarékosság tehát indokolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készülékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyártása és alkalmazása. De az elektri- fikált háztartásokban ezen túl még számtalan lehetőség nyílik a _ villamosenergiatakarékosságra, amely végeredményben erőművi beruházásokat tehet feleslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem is lehetne flfégállítani. A növekedés ütemét azonban lehet és kell is mérsékelni, hogy a "jelenlegi szint, az évi 90—100 ezer új személygépkocsi értékesítése mellett csökkenjen a sorban állás, megszűnjék a nagyarányú spekuláció, hogy a gépkocsiforgalom növekedésével lépést tarthasson az út- és szervizhálózat fejlesztése. JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉS A különböző iparcikkek: a bútorok, a cipő, az egyes építőanyagok, a mosószerek, a szappan, csakúgy mint a tisztítás, cipőjavítás áremeléseit a nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci drágulása indokolja. Az áremeléssel járó többlet- kiadások részbeni ellensúlyozására jövedelemkiegészítésben részesül 10 millió 200 ezer magyar állampolgár. A lakosság csaknem valameny- nyi rétegére kiterjedő differenciált részbeni .kártalanítást” szükségessé teszi a széles körű és olykor nagymértékű áremelés. AZ ELŐREHALADÁS FELTÉTELE A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intézkedések ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terheit. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. Ebből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a jövedelemkiegészítés. így végeredményben 1979-ben az eredetileg a tervben számított 4,7— 4,9 százalékkal együtt 9 százalékos fogyasztói árszintnövekedés várható. Az életszínvonal-politikában, a jövő megalapozásában úgy haladhatunk előre, ahogyan megvalósulnak gazdasági célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősége, hatékonysága. Az egyes ember sorsa, és a társadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményektől, a közös munkánktól függ. (Folyt, köv.) KOVÄCSJÓZSEF Gyapjúfeivásáriás Befejeződött az idei birkanyírás, a gyapjú többsége raktárba került, vagyis eladták a gazdaságok és a magántermelők a Gyapjú és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat szekszárdi kirendeltségének. Kirschner Ádám, a kirendeltség vezetője azt mondja, jó az idei gyapjú kondíciója tisztább és szárazabb a szokásosnál, a májusi, június- eleji időjárás miatt. Igaz, általában rövidebb a gyapjú, éppen az aszály következtében, de a mennyiség alig marad el a tavalyitól. Eddig 28 vagonnal vásároltak fel és még nem hozta be áruját négy termelőszövetkezet meg a nagydorogi kostelep. Kirschner Ádám úgy számítja, bejön 33—34 vagon gyapjú, tavaly pedig 34,7 vagonnal tudtak felvásárolni. Átlagosan öt forint 50 fillérrel fizettek most többet egy kilóért, mint az elmúlt évben, vagyis 97,66 forintot. Természetesen azok a gazdaságok és magántermelők jártak jobban, akik több gondot fordítanak a juhok tartására, tenyésztésére, takarmányozására, szebb gyapjút tudtak eladni. „Szakosodás” figyelhető meg a háztáji gazdaságokban: aki birkát tart, nem két-három jószággal foglalkozik, mint régebben, hanem 20—30 anyajuha van, így kifizetődő az állattartás. Több helyen úgy oldják meg a háztáji birkák nyári ellátását, hogy közösen fogadnak juhászt. Az eredményeken meg is látszik, hogy fejlesztés következett be a háztáji gazdaságokban: az idei felvásárolt gyapjúból 7,8 vagonnal a magántermelőktől érkezett a vállalathoz. Az állami gazdaságok többsége felhagyott a juhá- szattal, idei gyapjúértékesítésük a megyében mindössze 3,2 vagon. Javul viszont a tenyésztés a termelőszövetkezeteknél, amelyek birkával is foglalkoznak. Már rendszerint nem mellékesen teszik ezt, mint a hatvanas évek végén, amikor nagyarányú csökkenés történt a tsz-ek juhállományában. Elsősorban a pecsenyebárány a jó áru, de a gyapjú is értékes cikk. A Tolna megyében felvásárolt gyapjút Bajára viszik válogatni, onnan Kiskunfélegyházára kerül, megmossák. Azután már nem lehet nyomon követni az útját, mert keveredik a többivel, a fel- használás követelményei szerint. G. J.
