Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-21 / 169. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására július 16—20. között látogatást tett hazánkban a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, Alexa Hara- lambie-nak, az RKP botosam- megyei bizottsága első titkárának vezetésével. A küldöttséget fogadta Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A román vendégekkel, akik a párt- és állami határozatok végrehajtása megszervezésének és ellenőrzésének kérdéseit tanulmányozták, megbeszéléseket folytatott Baranyai Tibor, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Magyar-szovjet együttműködés Szovjet tudósok részvételével kerékasztal-beszélgetésen emlékeztek meg pénteken Moszkvában a szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködési-megállapodás aláírásának 30. évfordulójáról. A tanácskozáson, amelyet Gennagyij Alekszenko, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottságának elnökhelyettese vezetett, az egyes tudományágak képviselői adtak számot a két ország közötti tudományos és műszaki kapcsolatok három évtizedes fejlődésének eredményeiről. Jelenleg 58 szovjet minisztérium és főhatóság áll tudományos-műszaki téren kapcsolatban 15 magyar partner intézménnyel. A két ország több mint 370 tudományoskutató és tervezőintézete működik közvetlenül együtt, 470 tudományos-műszaki témában végeznek közös kutatásokat. Szovjet és magyar tudósok és szakemberek közös erőfeszítéseket tesznek a színesfémkohászat, az elektrotechnika, a rádiótechnika, az elektronika, a vegyipar és az energetika, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar problémáinak megoldására. Tanácskoznak a Szocialista Internacionálé vezetői Stockholmban tartanak tanácskozást a Szocialista Inter- nacionálé vezetői. Képünkön: Kreisky osztrák kancellár, aki előreláthatólag egyik fő résztvevője lesz a szervezet palesztin kérdésekkel kapcsolatos vitáinak. Menekültügyi értekezlet Genfben nemzetközi konferencia kezdődött az indokínai menekültek problémájáról. Képünkön: a tanácskozáson 73 ország küldöttsége vesz részt. Genfben Waldheim ENSZ- főtitkár elnökletével, pénteken délelőtt megkezdte munkáját a világszervezet által összehívott kétnapos menekültügyi konferencia. Az indokínai háborúkból eredő gazdasági és társadalmi nehézségek, tetézve Kína erőszakos nagyhatalmi politikájával és déli szomszédai elleni propagandakampányaival, a Peking által támogatott népirtó Pol Pot-rendszer ellen folytatott felszabadító háború, a Vietnam elleni elkövetett kínai agresszió együttesen olyan belső feszültségeket teremtett Indokínában, ami végül is a jelenlegi tömeges kivándorlásokhoz vezetett. Kína a jelentős részben általa előidézett menekültkérdésből politikai tőkét szeretne kovácsolni, ez a szándéka azonban még a nyugati államok érdekeivel is ütközik. Éppen - ezért csütörtökön Genfben a brit és a japán küldöttség vezetője magánlátogatást tett Csang Ven-csin kínai külügyminiszter- helyettesnél és kifejtette előtte, hogy a genfi értekezletnek humanitárius kérdésekre kell összpontosítani a figyelmet, politikai vitának most nincs helye. Hasonló véleményen vannak az ENSZ tisztségviselői is, akik a kérdés gyors rendezését, a csaknem 370 ezer indokínai menekült mielőbbi elhelyezését kívánják elérni. Waldheim ENSZ-főtitkár reméli, hogy az értekezlet kimenetele kedvező lesz, az eléje tűzött célokat elérik. Megoldásra váró a menekültekről való gondoskodás, élelmiszerrel, gyógyszerekkel és ruhákkal való ellátásuk. Ehhez a főtitkár szerint napi ;350 ezer dollárra lesz szükség. Egység - szócsatákkal Péntek esti kommentárunk Szélcsendes légkört jósoltak a megfigyelők az Afrikai Egységszervezet 16. ülésszakára. Nos, úgy tűnik, tévedtek: a 49 tagállam szokásos évi csúcsértekezletét a szervezet történetében egyedülálló politikai viharok rázták meg Monroviában. Ezeket mintegy előrejelezte az a tény, hogy a tanácskozáson 32 ország állam-, illetve kormányfője jelent meg, a többiek külügyminiszterüket küldték el a libériái fővárosba. A tanácskozás második napján megkezdődtek a bonyodalmak: nyolc afrikai ország vezetője vonult ki az ülésterei bői, amiért az egyiptomi—izraeli különmegállapodás egyik létrehozója, Szadat elnök a szónoki emelvényre léphetett. Ugyancsak kivonulás szakította félbe a Tanzánia ugandai akciójáról kezdett vitát. Előzőleg Binaisa, Uganda új elnöke megdöbbentő bizonyítékokat tárt a tanácskozás résztvevői elé Idi Amin megbuktatott kormányának kegyetlenkedéseiről, majd Tanzánia nevében is visszautasította azt a nigériai vádat, hogy Nyerere elnök a felkelők támogatásával veszélyes precedenst teremtett az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének megsértésére a kontinensen. Marokkó küldöttsége is távozott a Nyugat-Szahara ügyében előterjesztett hat rozattervezet miatt. Ebben lígyanis sürgették a tagországok, hogy a szembenálló felek haladékalanul hirdessenek tűzszünetet, kezdjenek tárgyalásokat, s hogy a Marokkó és Mauri tániá'között felosztott volt spanyol gyarmat sorsáról maga a terület lakossága népszavazásban döntsön. Mindezek alapján könnyen adódhat a megállapítás, hogy a szervezet már nem a régi: megállapítása, 1963 óta nem hogy közeledett fő célkitűzése megvalósításához — az egység és a szolidaritás erősítéséhez a földrész államai között — hanem csak távolodott attól. Valójában azonban arról va szó, hogy az eltelt 16 esztendő során komoly változások történtek Afrikában. A függetlenség elnyerése után különböző politikai színezetű és fejlettségű államok alakultak ki, nőttek fel. s a kontinens nagy részét is mási gondok jellemzik ma. mint egykor. A heves szócsaták, amelyekkel a monroviai ülésszak részint jellemezhető, ennek a polarizálódási folyamatnak a következményei. Feltétlen pozitív jellemzője viszont a tanácskozásnak, hogy a felszólalók minden korábbinál határozottabban ítélték el a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldözőket, s valóban hatékony támogatást sürgettek az Afrika déli részén küzdő felszabadító mozgalmak számára. Az Afrikai Egységszervezet ülésszakára meghívták Joshua Nkomót és Robert Mugabét, a Zimbabwe Hazafias Front két vezetőjét, ezzel is jelezve azt, hogy a kontinens országai egységesek a Muzo- rewa püspök vezette rhodesiai bábkormány és az a körül kibontakozó brit—amerikai manőverek visszautasításában. A földrész lakói jól tudják: a fajüldözés és a gyarmatosítás veszélyei még ma is mindannyiukat fenyegetik. Márpedig a szervezet létrehozói egy szabad, virágzó Afrikáért szövetkeztek 16 esztendővel ezelőtt. KOCSI MARGIT Egyiptomi alkotmánymódosítás Az egyiptomi parlament, amelyben a legtöbb mandátuma Szadat elnök Nemzeti Demokrata Pártjának van, pénteken elvben jóváhagyott egy sor alkotmánymódosítást. Az egyik alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy Szadat „élete végéig” elnök maradjon, mert a jövőben nem korlátozzák, egymás után hányszor töltheti be valaki a hat évre szóló köztársasági elnöki tisztséget. Egy másik módosítás előirányozza a még Nasszer elnök idejében létrehozott és gyakorlatilag már megszűnt Arab Szocialista Unió (ASZÚ) felszámolását. Hazakerül a Guernica Picasso világhírű festményét, a Guernicát hamarosan Spanyolországba viszik — jelentette be csütörtökön Madridban Roland Dumas, Picasso családjának ügyvédje. t Emlékezetes, hogy a Guernica jelképe a fasiszta embertelenség elleni tiltakozásnak, a második világháború óta New York-ban, a Modern Művészetek Múzeumában van. Picasso végakarata az volt, hogy festményét csak akkor állíthatják ki Spanyolországban, ha hazájában ismét demokratikus rend lesz. Gazdasági életünk néhány időszerű kérdése Interjú Hoós Jánossal, a Központi Bizottság osztályvezetőjével BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte I. Baudouin királyt, Belgium nemzeti ünnepe alkalmából. BEJRUT Pénteken izraeli erők a dél-libanoni Tyr város közelében partraszállást hajtottak végre. Az AFP jelentése szerint az izraeli haditengerészet egy különítménye gumicsónakon két különböző helyen szállt partra. A haladó libanoni erők és a palesztinéi felszabadítási mozgalom fegyvereseinek sikerült ártalmatlanná tenni a támadókat. A harcban a védő erők is veszteségeket szenvedtek. SALISBURY A rhodesiai hadsereg egységei a légierő támogatásával pénteken behatoltak a szomszédos Zambiába, és megtámadták a hazafias erők ottani táborait —, jelentették salisburyi katonai forrásokra hivatkozva. Az akció a Joshua Nkomo vezette Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) Livingstone térségében elhelyezkedő táborai ellen irányult. A támadás áldozatainak számáról nem érkezett jelentés Idén ez már a 12. rhodesiai agresszió Zambia ellen. — Gazdasági életünk a széles közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. Helyzetünk megítélésével kapcsolatban a legkülönbözőbb — olykor igen végletes — véleményekkel lehet találkozni. Miképpen jellemezhetjük népgazdaságunk helyzetét? ' — Népgazdaságunk mai helyzetét a fejlődés megváltozott feltételei alapján, a fokozódó követelményekkel összevetve lehet tárgyilagosan megítélni. 1973 őszén a világpiaci árak emelkedése olyan hirtelen következett be és az árveszteség olyan nagymértékű volt, hogy azt sem gazdasági, sem politikai okok miatt nem lehetett rövid idő alatt a termelőkre és a fogyasztókra áthárítani, tudatosan vállalni kellett az eladósodást. Ezzel csaknem egyidejűleg az elmúlt három évtized fejlődésének eredmé-. nyeként a magyar gazdaság is elérkezett egy olyan új szakaszhoz, ahol az intenzív fejlődésre, a fejlett gazdaságokra jellem'ző vonások, követelmények dominálnak. A XI. kongresszus határozata, a Központi Bizottság 1977. október 20-i, valamint 1978 áprilisi határozata egyértelműen és világosan tárta fel a gazdasági helyzetet és eligazítást adott a tennivalókra. Ennek ellenére — több éves folyamat következtében — az éves tervekhez közel álló termelésnövekedés nem járt együtt a gazdasági fejlődés minőségi követelményeinek a megvalósulásával: a hatékonyság előirányzott emelkedésével, a termelési és exportszerkezet szükséges ütemű és irányú változtatásával, a nemzetközi piacokon a versenyképesség kielégítő növekedésével, a külgazdasági egyensúly javulásával. A népgazdaság egyensúlyi helyzete'. romlott, a külföldi adósság nőtt. A belföldi felhasználás — elsősorban a beruházások és a készletfelhalmozás — a nemzeti jövedelem nyújtotta lehetőségeket meghaladó ütemben bővült. Mivel ezeknek a kedvezőtlen jelenségeknek, tendenciáknak a folytatódása komolyan veszélyeztetné gazdasagunk zavartalan fejlődését, megszüntetésük elodázhatatlan feladattá vált. A Központi Bizottság ezért kidolgozta a gazdasági növekedés pálya- korrekcióját : alapvető követelményként szabta meg a külgazdasági egyensúly fokozódó romlásának megállítását, illetőleg a javulást szolgáló folyamatok kibontakoztatását. A termelés, az-értékesítés, a fejlesztés és az elosztás főbb előirányzatait, arányait az egyensúlyi követelménynek rendelte alá. Ennek megfelelően szerény növekedési ütemet irányzott elő és szükségesnek tartotta a gazdaságirányítási gyakorlat érdemi továbbfejlesztését. Az év közepén az első öt hónap tényei alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a párt-, az állami és társadalmi szervek, a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók általában megértették a tervcélokat és támogatták a magasabb követelményekből adódó feladatok megvalósítását. Mindezek eredményeként a termelés növekedése a nép- gazdasági tervvel összhangban mérséklődött, és általában az értékesítési lehetőségek függvényében differenciált. A fogyasztás és a beruházási tevékenység a termelésnél lassabban bővült, a készletek év eleji csökkenése a szokásosnál nagyobb mértékű. A kivitel dinamikus növekedése jelentősen meghaladta a behozatalét. Számos gazdálkodó szervezetnél érdemi kezdeményezéseket tettek a munkaerő-gazdálkodás javítására. Továbbra is jelen vannak azonban egyes korábbi, negatív tendenciák. Ezért az eddigi előrehaladásunk még nem elégséges a tervcélok, mindenekelőtt a külső egyensúlyi követelmények megvalósításához. — Országunk felelős vezetői rendszeresen foglalkoznak a kialakult gazdasági helyzettel és olyan feltételek kialakítására törekszenek, amelyek kedvező irányba befolyásolják a fejlődést. Ezek közül mii tart a legfontosabbnak? — A Központi Bizottságnak 1978. december 6-i, az 1979. évi népgazdasági tervről hozott határozata a gazdaságirányítás feladatává tette a terv biztonságos teljesítésének megalapozását, a végrehajtás feltételeinek megteremtését a szükséges irányítási, szabályozási, szervezési és egyéb intézkedések megtételével, illetőleg megvalósításuk ellenőrzésével is. A hozott politikai és gazda-' sági döntések, intézkedések végrehajtása elkezdődött, amely jelentős segítséget nyújt a vállalati tevékenység javításához is. Az intézkedések és a teendők közül kiemelek három kérdéscsoportot, amelvek hatásai rövid távúak ugyan, de a feladatok megoldása mégis stratégiai jelentőségű. A gazdasági struktúra átalakításának elősegítése a gazdaságpolitika e döntő fontosságú kérdésének a megoldása érdekében elkezdődött, a jól és eredményesen gazdálkodó szervezetek fejlődésének erőteljesebb támogatása, a gazdaságtalan tevékenységet folytató, a korábbi gazdálkodási hiányosságok, erejüket meghaladó túlzott fejlesztések miatt veszteséges és alaphiányos szervezetek átfogó, kritikus értékelése, az ebből adódó feladatok meghatározása. Ennek a tevékenységnek a kibontakozása nagyobb szelektivitást biztosít a termelés és az export- struktúra területén, a vállalatokat és szövetkezeteket olyan gazdálkodási és fejlesztési politikára kényszeríti, amely összhangban van a népgazdaság lehetőségeivel és egyben saját hatékonysági és fejlesztési lehetőségeivel is. A másik: a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mértékei, arányai job21 ban igazodnak az adott egyensúlyi körülményekhez, erőteljesebben segítik az egyensúly javítását szolgáló folyamatok kibontakozását. A harmadik: előrehaladásunk nagymértékben függ a gazdaságirányítási gyakorlat, a gazdaságszervező munka érdemi javulásától. Az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának megalapozása keretében következetesebbé vált a gazdaságirányítás felzárkózása az intenzív fejlődés követelményeihez. A felhalmozódott feszültségek feloldásához még sok a tennivaló. A magasabb követelményekhez igazodva kell tovább formálni a gazdasági szabályozást, a termelői és fogyasztói árrendszert olyan irányba, hogy az árak jobban tükrözzék a világpiaci ráfordításokat, a „reális” költségeket. — A szelektív iparfejlesztési politika, a korszerűség és hatékonyság követelménye, a kedvezőbb termékszerkezet kialakítása, a vállalati tevékenység megítélésének viszonylag új rendje hogyan érinti az emberi A román pártmunkáskiildöttség látogatása Waldheim beszéde Genfben
