Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-18 / 166. szám

1979. július 18. NÉPÚJSÁG 5 Gumigazdálkodás a Volánnál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szekszárdi Volán 11. sz. Vállalat központi forgalmi és javító telepére teherautók, autóbuszok érkeznek és in­dulnak, vagy javításra vár­nak. Pápai Józseffel a felújító és gumijavító műhely veze­tőjével, Szászi János gumi­gazdálkodási előadóval itt be­szélgettünk a gumigazdálko­dásról. — A légpárnás autók vi­lága, amit a tudományos hí­rekből már ismerünk, még messze van. Országútjainkon a járművek sokasága gumi­keréken halad. — A Volán vállalatok pro­filjához is elsősorban a köz­úti közlekedés tartozik — veszi át a szót Szászi János. — A kerekek elengedhetetlen tartozéka a gumiköpeny, amelyekről takarékossági szempontból is érdemes szót váltani. — Akkor maradjunk a tárgynál, és mindenekelőtt a legfontosabbat, a gumiab­roncs anyagi kihatásait vizs­gáljuk. Mint költségtényező jelentős lehet, nemcsak nép- gazdasági, de tröszti és vál­lalati szinten is. — Maradjunk csupán vál­lalatunknál. A Volán 11. sz. Vállalat éves szinten 4—5 ezer gumiabroncsot használ fel, ez pénzeben 14 millió fo­A gumiabroncs javításának előkészítő fázisa rintot meghaladó összeget jelent. A nem kis összeggel érzékeltetni szeretném, hogy érdemes a gumiabroncsok minél hosszabb élettartam­kitolásával foglalkozni, ami­nek különböző formáját is­meri a szakirodalom és al­kalmazza a vállalat is. Ezál­tal csökkenthető a gumiki­adások összege. — Néhány példát is hall­hatnánk arra, hogy a válla­latnál milyen módszereket alkalmaznak a gumi „életé­A radiál gumiabroncs to- vábbfuttatásának egyik le­hetősége a mintautánvágás. — Lényegesnek tartom a lekopott futófelületű gumik futózását, valamint a külső gumiköpeny hibáinak (kőki­vágás stb.) időben történő kijavítását. Ezeket a javítá­sokat egyrészt saját vállalati műhelyünkben végezzük, másrészt idegen cégekkel végeztetjük. Egy olasz cég 1977—78-ban 850 ezer forint értékben végzett részünkre gumifelújítást. — Mitől függ,, hogy a gu­mit hányszor lehet felújíta­ni, és mennyi kilométert me­het ismét? — Ha szaknyelven fejezem ki magam: jó legyen a kar- kasz része. Ez a szakkifejezés a gumi vázát, peremét, oldal­falát jelenti. Ha ezekben nincs sérülés, egy-egy gumit 2—3-szor is fel lehet újítani. Egy felújított gumi élettar­tama megközelíti az eredeti­ét, forintban viszont csak egyharmad költséget jelent. — A gumi élettartamának megnyújtását a gépkocsiveze­tők, hogyan befolyásolhat­ják? — Mondhatnám, hogy eb­ben a kérdésben nem kis ré­szük lehet. A legfontosabb, hogy a szakműhellyel együtt dolgozva a futómű beállítása a kocsitípusra előírt para­métereknek megfelelően tör­ténjen. Ennek a beállításnak a gumik egyenletes kopásá­nál van jelentősége. Egy má­sik fontos tényező, hogy a gépkocsivezető a kerekek légnyomását nagyon szigorú­an és következetesen ellen­őrizze. Ha az előírt légnyo­másnál 20 százaléknál pu­hább a gumi, akkor az élet­tartam 80 százalékos. Ha 40 százalékkal puhább, az élet­tartama csaknem a felére csökken. Itt említeném meg azt is, hogy a puhább gumi gördülési ellenállása na­gyobb. Ez a jelenség jelen­tős mértékben befolyásolja az üzemanyag fogyasztását. Példaként említeném meg a túlterhelést is, ami ha 150 százalékos, 50 százalékkal teszi egyenlővé a gumi telje­sítményét. — Mit ígér a holnap gumi­ellátása? — A magasabb kilométer­teljesítmény és egyéb fajla­gos költségek csökkentése miatt az új konstrukciójú radiálgumik bevezetése adja a holnap gumiját. Ez a gu­mitípus acéldrót vázra épül: az eddig használt kordcémál acélszálak váltják fel, kisebb peremátmérővel, (ami által a rakfelület emelkedhet) nagy teherbírással, tömlő nélküli kivitelben készül. Ma még kísérleti stádiumban van. — Mi történik a lefutott, már nem javítható gumik­kal? — A kérdés nagyon idő­szerű. Korábban elégetéssel próbálkoztunk, de az égő gu­mi erősen szennyezi környe­zetünket. Más esetben köz­ponti helyre szállítottuk, ahol potom pénzért nyugati cé­gek vitték el, feldarabolva útépítésnél hasznosították. Vállalatunk a járműbontó üzemegységben (ahol már heggyé emelkedik a használ­hatatlan gumiköpenyek szá­ma) hulladékégetőt kíván üzembe helyezni. Természe­tesen a felszabaduló energiát valamilyen formában hasz­nosítanánk is. A megvalósít tás még csak tervezőaszta­lon van, de reméljük, a már itt lévő égető kisegítő beren­dezései is megérkeznek, és az energiaínséges időben a ma még szemétként kezelt gumi hasznos energiaforrássá vá­lik. BOGNÁR CECIL nek” megnövelésére? Simon Antal tömlőjavítást végez a vállalat gumijavító­jában A kiskerttulajdonosok kö­rében gyakori panasz, hogy az új és keresett fajtájú szőlő- oltványokDól nem tudnak vá­sárolni. Gondot okoz az is, hogy mit csináljanak a vad és a nem megfelelő fajtájú (madárkás, rugós) tőkékkel. Az előbbi problémákat segí­ti megoldani két helyben ol­tási módszer: a zöldoltás és a szemzés. Az oltásra és a szemzésre kerülő tőkéken metszéskor egy-három rövidcsapot hagy­hatnak. A tőkéken erőssé­güktől függően 2—5 hajtást neveljünk és a többit hajtás­válogatáskor távolítsuk el. A meghagyott hajtásokat a le­törés megelőzése céljából kössük karóhoz és 100—120 cm-es alanyhajtást neveljünk. Az alanytőke hajtásai oltás­ra akkor alkalmasak, amikor az oltáshely magasságában már nem túl zsengék, a fá- sodás kezdete fehér gyűrű alakjában már kivehető. Az oltóhajtásnak jól fejlett, egészséges hajtás alkalmas, amelyben a nyári rügy ép­pen kifakadt, vagy azon 1—2 leveles zsenge hónaljhajtás van. Legelterjedtebb zöldoltá­si módszer a Czeiner-féle hasítékos (lásd az ábrán). Az alany oltásra való előkészí­tésekor először vágjuk le ar­ról a leveleket, a rügyeket és kacsokat (1.), majd 100—120 cm-es magasságban, a szár­csomó felett 4—5 centiméter­re visszavágjuk az alanyt, s a rügy és kacs síkjában a szárcsomóig középen behasít­juk (2.). Ezután a hajtás vas­tagsága szerint 6—8 vagy 10 mm-es, 4—5 cm hosszú — előre levágott — pvc-cső da­rabot húzunk rá úgy, hogy ez a szárcsomót éppen elta­karja, a többi része pedig a hasítékot vegye körül (3.). A jó eredés érdekében fon­tos, hogy olyan méretű csö­vet válasszanak, amely a ha­sított részre könnyen ráhúz­ható, de a csomóra már szo­rosan simul. Ezután előké­szítjük a nemes vesszőt. Egy- rügyes, 1—2 leveles hónalj­hajtású, egészséges hajtás­részből oltócsapot készítünk (3). A nemeshajtásról — 1 cm-es levélnyél meghagyásá­val — eltávolítjuk a levelet, majd az ízköz alatt a hajtás átmérőjének másfél-kétszere­sét kitevő hosszúságú, két olyan éket vágunk, amelyek­nek éle a háti és hasi oldal irányában áll, vagyis a rügy és a kacs síkjára merőleges. Az oltóhajtást addig toljuk a Vágásba, amíg az ék el nem éri a hasíték alját. Ezt köve­tően a pvc-csövet óvatosan felfelé tolva rászorítjuk az oltás helyére, majd az elké­szített oltvány csúcsát para- finemulzióba mártjuk (4.). Ha pvc-csövet nem kapunk, ak­kor 0,1 mm vastag, 1 cm szé­les fóliacsíkkal kötözhetünk. Fontos, hogy a fólia teljesen fedje az oltási helyet, sőt a nemescsap felső végét is, csak a rügyet hágjuk szabadon. Egy tőkén 2^*3 oltást készít­hetünk. A zöldoltás eredését az mutatja, hogy az oltócsap­ról a levélnyél csonkja le­válik, egy-másfél hét múlva a nemes rész hónaljhajtása fa­kadni kezd. Az utóbbi időben egyre jobban terjed a szőlőben a zöld állapotban végzett szem­zés is. Előnye, hogy július közepéig végezhető, kevésbé érzékeny az időjárásra, s így jobb az eredése. Az alany előkészítése megegyezik a zöldoltásnál leírtakkal. Az ol­tásra kiválasztott ízköz felső részénél, a szárcsomó alatt vágjuk le az alanyt. A rügy helye felett, azzal azonos ol­dalon, attól felfelé -3—5 cm- re T alakú bevágást készí­tünk. (b). A bevágás a fa­részig hatoljon, hogy a héj- részt ei lehessen választani. A nemes hajtásból a gyü­mölcsfáknál szokásostól elté­rő szempajzsot vágunk. Há­rom-négy mm vastag, kissé fásodott hajtást választunk ki. A metszlap szükséges hosszának alsó részén levág­juk a hajtást. A rügy mögöt­ti oldalon a szárcsomón át olyan másfél-két cm hosszú metszlapot vágunk, amely­nek egyharmada a szárcsomó fölé, kétharmada pedig az alá essen (a). A szorosabb és jobb kötözés céljából a szár­csomó felett félcentis, kissé ferde, a rügy felé lejtő cson­kot hagyunk. Ezután az alanyhajtáson a T alakú be­vágásba toljuk a szempaj­zsot (c). Kötözésre fóliacsík a legalkalmasabb. Az oltó­szalagot a rügy alatt és fe­lett váltakozva néhányszor körültekerjük, a vágást, a rügy kivételével, gondosan, hézagmentesen bekötjük (d). Zöldoltás és szemzés után fontos azok gondozása. A be­oltott hajtást karóhz kötjük. Az alanyon és a tőke egyéb részén eltörött hajtásokat he­tenként távolítsuk el, mert ezek veszélyeztetik a nemes fejlődését. Az oltványok ere­dését 8—10 nap múlva felül­bíráljuk, a meg nem eredt oltások helyett újat készíthe­tünk az oltási hely alatti szár­csomón. Mind az alany, mind a nemeshajtást gondosan kell kötözni. Ha az oltvány haj­tásnövekedése igen erős, ak­kor azt csonkázzuk. Igen fon­tos a rendszeres növényvéde­lem. Mivel a zöldoltvány haj­tásfejlődése később fejeződik be, még szeptemberben is védekezni kell a peronoszpó- ra és liszuharmat ellen. Az oltási helyet védő pvc-csövet 6—8 hét múlva, a fóliacsíkot pedig csak a következő év tavaszán távolítjuk el. A magasan készített,'érett oltványokat lombhullás után ledöntjük. Döntés esetén ne feledkezzünk meg az oltvány téli takarásáról. Hármon a falról A tények: június 6-án Kölesd térségében rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék esett. A zivatar után az árkok, átereszek nehezen tudták elvezetni a vizet, a falut keresztül­szelő patak színültig telt a zavaros lével és a közeli kertekre is ráfolyt. Kiss Józsefné Rákóczi utcai házát részint a patakból ki­áradó, részben a ház fölötti dombról lezúduló víz megrongál­ta. Pontosabban az egyik falat kidöntötte, a berendezés nagy részét elvitte. Ez szombati napon történt, mikor is Kissné lányával, Kiss Ilonával szekszárdi munkahelyén dolgozott. Mire haza­értek, az események megtörténtek és a tanács a berendezés menthető részét — szükségmegoldásként — az iskolába vi­tette. Ök ketten is itt kaptak szállást. Kissné idegeit megvi­selték az események, egy hétre kiírta az orvos. Ezután dolgo­zott három napot és trombózist kapott a lába. Két héttel az esemény után a régi iskola egyik tantermé­ben fekszik Kissné. Délelőtt van, az unoka — Boros Csaba — nyit ajtót. Bevezet a tanterembe. A padokon a volt ház be­rendezésének néhány darabja; heverők, székek, tévé — a falnak fordítva, mert úgy eliszapolódott, hogy teljesen mind­egy melyik oldalát nézik. A tábla melletti heverőn fekszik Kissné, mellette lavór, a háta mögötti nyitott szekrényben tanszerek, játékok. Egy öklömnyi rádió és légyirtó spray a tábla krétatartójában. A tanári asztalon pár üveg bontatlan befőtt. Az ágy melletti széken halomban orvosság. Az asz- szony halk hangon meséli a történteket: — Szombaton dolgoztunk és mire hazaértünk, képzelheti mi fogadott. A ház falát kivitte a víz. Elvitte a szekrényt, ben­ne a ruhával. Semmi nem maradt meg, csak amiben dolgozni jártunk. Látták, hogy viszi a dunyhát, a vánkost, székeket, de ki mer olyankor odamenni? Még az a szerencse, hogy nem voltunk otthon. Odalettünk volna mi is. Négy éve halt meg az uram, hosszas betegség után. A szoba földes volt, alig volt valamink. Azóta, hogy dolgoztunk a lányommal, kicsit helyre­hozattuk a házat, bútorokat vettünk, ruhákat, miegymást. Most meg tessék, ilyen szerencsétlenek lettünk. — Hát mondja a lányom, hogy a Biztosító fizet, mert volt biztosításunk. De azzal a házzal nem is tudom mi lesz. A ta­nácson azt mondják, iskolakezdésre rendezik a dolgunkat. Felkínáltak egy lakást, arra kifelé a szekszárdi úton, de én oda nem megyek. Oda nem. Ismeri azt a helyet? Olyan nap nincs, hogy ne lenne verekedés. A rendőrök többet járnak oda mint haza — így Kissné. Főtt ételt akkor eszik, mikor a lánya hazaér a munkából, egyébként a kisunoka az ápolónő, hoz a boltból némi harapni- valót. Az asszonynak még két családja van a faluban, a fia és a nagyobbik lánya, de egyikhez sem mehet, mert ők is kis helyen laknak, többen. Kissné pedig itt a padok között. Szabados Ferenc tanácselnök: — Az iskola volt az egyedüli hely, ahova vihettük őket — miután a ház lakhatatlanná vált és most is az. Ez természe­tesen ideiglenes megoldás. A Vörös Hadsereg utcában meg­ürült egy kétszobás, két éve épített új lakás. Azt hozatjuk most rendbe; kisebb javítások, ablaküvegezés, festés, ajtó­javítás — az előző lakó nem sokat törődött az állag megóvá­sával. Ezt a tanács bérlakásként tudja Kissné rendelkezésére bocsátani, akár véglegesen. — A volt ház egyébként előzőleg valamikor már ki volt sajátítva, hogy Kissék, hogy kerültek oda, vagy maradtak ott azt az elődöm tudná megmondani. Veszélyes helyen van Igaz, hogy ilyen víz nem volt harminc éve, de nincs kizárva, hogy netán jövőre nem ismétlődik meg, tehát a házat nem érdemes helyre hozni, különben is egy csekély értékű, vert falú házról van szó. Q Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága. Erdélyi Benő vagyonbiztosítási csoportvezető 'hellyel kínál a parányi szobában. Szívélyes és egy számítógép gyorsaságával sorolja az ügyre vonatkozó adatokat.- — Kisséknek a legújabb, korszerű vagyonbiztosításuk volt. Maga az épület egyébként már ki volt sajátítva valami­kor, mert az épülő út vonalába esett. A tanács tudná meg­mondani, hogyan maradtak, illetve laktak ott, hiszen az épület felét az útépítéskor lebontották. A Biztosító a keletkezett kárt — a káridőponti értéknek megfelelően — fizeti. Az épület hátsó fala kidőlt, a ház ennek a falnak a helyrehozatalával lakhatóvá válik. Tehát a Biztosító erre vállalt fedezetet ez esetben, vagyis a fal helyreállítását vette alapul. Vert falú házról lévén szó, ez csekély értéket jelent. A lakóépületben keletkezett kár értéke 4200 forint. A használati tárgyak ér­tékéből levonjuk az eltelt időnek, illetve használatnak meg­felelő értékcsökkenést, de bútorok esetében teljes értéknek megfelelő kártérítést fizettünk. A teljes listát a károsult el­mondása alapján, illetve a helyszínen talált maradványokból következtetve állapítottuk meg. — Negyvenöt tételből áll az ingóságok jegyzéke. Az álta­lunk becsült kár 21 700 forint. Takarítási költség — többek között iszapkimerés — 860 forint. Festés, mázolás hatszáz, és így tovább, összesen 28 047 forint kártérítést fizetünk — mondja Erdélyi Benő, majd hozzáteszi: — Amennyiben ilyen adódik, a Biztosító fizeti a kilakol­tatás költségeit — szállítást — és az ideiglenes lakás lak­bérét is. o Hát ennyi. Lehet, hogy azóta már rendeződött Kissné sorsa. Már amennyiben rendeződhet. Lehet, hogy azóta is ott van az iskolában, a tábla mellett. Fekszik a heverőn a trombózisos lábával. És vár. — steiner — A ház, miután a víz elvonult

Next

/
Thumbnails
Contents