Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
1979. július 18. NÉPÚJSÁG 5 Gumigazdálkodás a Volánnál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szekszárdi Volán 11. sz. Vállalat központi forgalmi és javító telepére teherautók, autóbuszok érkeznek és indulnak, vagy javításra várnak. Pápai Józseffel a felújító és gumijavító műhely vezetőjével, Szászi János gumigazdálkodási előadóval itt beszélgettünk a gumigazdálkodásról. — A légpárnás autók világa, amit a tudományos hírekből már ismerünk, még messze van. Országútjainkon a járművek sokasága gumikeréken halad. — A Volán vállalatok profiljához is elsősorban a közúti közlekedés tartozik — veszi át a szót Szászi János. — A kerekek elengedhetetlen tartozéka a gumiköpeny, amelyekről takarékossági szempontból is érdemes szót váltani. — Akkor maradjunk a tárgynál, és mindenekelőtt a legfontosabbat, a gumiabroncs anyagi kihatásait vizsgáljuk. Mint költségtényező jelentős lehet, nemcsak nép- gazdasági, de tröszti és vállalati szinten is. — Maradjunk csupán vállalatunknál. A Volán 11. sz. Vállalat éves szinten 4—5 ezer gumiabroncsot használ fel, ez pénzeben 14 millió foA gumiabroncs javításának előkészítő fázisa rintot meghaladó összeget jelent. A nem kis összeggel érzékeltetni szeretném, hogy érdemes a gumiabroncsok minél hosszabb élettartamkitolásával foglalkozni, aminek különböző formáját ismeri a szakirodalom és alkalmazza a vállalat is. Ezáltal csökkenthető a gumikiadások összege. — Néhány példát is hallhatnánk arra, hogy a vállalatnál milyen módszereket alkalmaznak a gumi „életéA radiál gumiabroncs to- vábbfuttatásának egyik lehetősége a mintautánvágás. — Lényegesnek tartom a lekopott futófelületű gumik futózását, valamint a külső gumiköpeny hibáinak (kőkivágás stb.) időben történő kijavítását. Ezeket a javításokat egyrészt saját vállalati műhelyünkben végezzük, másrészt idegen cégekkel végeztetjük. Egy olasz cég 1977—78-ban 850 ezer forint értékben végzett részünkre gumifelújítást. — Mitől függ,, hogy a gumit hányszor lehet felújítani, és mennyi kilométert mehet ismét? — Ha szaknyelven fejezem ki magam: jó legyen a kar- kasz része. Ez a szakkifejezés a gumi vázát, peremét, oldalfalát jelenti. Ha ezekben nincs sérülés, egy-egy gumit 2—3-szor is fel lehet újítani. Egy felújított gumi élettartama megközelíti az eredetiét, forintban viszont csak egyharmad költséget jelent. — A gumi élettartamának megnyújtását a gépkocsivezetők, hogyan befolyásolhatják? — Mondhatnám, hogy ebben a kérdésben nem kis részük lehet. A legfontosabb, hogy a szakműhellyel együtt dolgozva a futómű beállítása a kocsitípusra előírt paramétereknek megfelelően történjen. Ennek a beállításnak a gumik egyenletes kopásánál van jelentősége. Egy másik fontos tényező, hogy a gépkocsivezető a kerekek légnyomását nagyon szigorúan és következetesen ellenőrizze. Ha az előírt légnyomásnál 20 százaléknál puhább a gumi, akkor az élettartam 80 százalékos. Ha 40 százalékkal puhább, az élettartama csaknem a felére csökken. Itt említeném meg azt is, hogy a puhább gumi gördülési ellenállása nagyobb. Ez a jelenség jelentős mértékben befolyásolja az üzemanyag fogyasztását. Példaként említeném meg a túlterhelést is, ami ha 150 százalékos, 50 százalékkal teszi egyenlővé a gumi teljesítményét. — Mit ígér a holnap gumiellátása? — A magasabb kilométerteljesítmény és egyéb fajlagos költségek csökkentése miatt az új konstrukciójú radiálgumik bevezetése adja a holnap gumiját. Ez a gumitípus acéldrót vázra épül: az eddig használt kordcémál acélszálak váltják fel, kisebb peremátmérővel, (ami által a rakfelület emelkedhet) nagy teherbírással, tömlő nélküli kivitelben készül. Ma még kísérleti stádiumban van. — Mi történik a lefutott, már nem javítható gumikkal? — A kérdés nagyon időszerű. Korábban elégetéssel próbálkoztunk, de az égő gumi erősen szennyezi környezetünket. Más esetben központi helyre szállítottuk, ahol potom pénzért nyugati cégek vitték el, feldarabolva útépítésnél hasznosították. Vállalatunk a járműbontó üzemegységben (ahol már heggyé emelkedik a használhatatlan gumiköpenyek száma) hulladékégetőt kíván üzembe helyezni. Természetesen a felszabaduló energiát valamilyen formában hasznosítanánk is. A megvalósít tás még csak tervezőasztalon van, de reméljük, a már itt lévő égető kisegítő berendezései is megérkeznek, és az energiaínséges időben a ma még szemétként kezelt gumi hasznos energiaforrássá válik. BOGNÁR CECIL nek” megnövelésére? Simon Antal tömlőjavítást végez a vállalat gumijavítójában A kiskerttulajdonosok körében gyakori panasz, hogy az új és keresett fajtájú szőlő- oltványokDól nem tudnak vásárolni. Gondot okoz az is, hogy mit csináljanak a vad és a nem megfelelő fajtájú (madárkás, rugós) tőkékkel. Az előbbi problémákat segíti megoldani két helyben oltási módszer: a zöldoltás és a szemzés. Az oltásra és a szemzésre kerülő tőkéken metszéskor egy-három rövidcsapot hagyhatnak. A tőkéken erősségüktől függően 2—5 hajtást neveljünk és a többit hajtásválogatáskor távolítsuk el. A meghagyott hajtásokat a letörés megelőzése céljából kössük karóhoz és 100—120 cm-es alanyhajtást neveljünk. Az alanytőke hajtásai oltásra akkor alkalmasak, amikor az oltáshely magasságában már nem túl zsengék, a fá- sodás kezdete fehér gyűrű alakjában már kivehető. Az oltóhajtásnak jól fejlett, egészséges hajtás alkalmas, amelyben a nyári rügy éppen kifakadt, vagy azon 1—2 leveles zsenge hónaljhajtás van. Legelterjedtebb zöldoltási módszer a Czeiner-féle hasítékos (lásd az ábrán). Az alany oltásra való előkészítésekor először vágjuk le arról a leveleket, a rügyeket és kacsokat (1.), majd 100—120 cm-es magasságban, a szárcsomó felett 4—5 centiméterre visszavágjuk az alanyt, s a rügy és kacs síkjában a szárcsomóig középen behasítjuk (2.). Ezután a hajtás vastagsága szerint 6—8 vagy 10 mm-es, 4—5 cm hosszú — előre levágott — pvc-cső darabot húzunk rá úgy, hogy ez a szárcsomót éppen eltakarja, a többi része pedig a hasítékot vegye körül (3.). A jó eredés érdekében fontos, hogy olyan méretű csövet válasszanak, amely a hasított részre könnyen ráhúzható, de a csomóra már szorosan simul. Ezután előkészítjük a nemes vesszőt. Egy- rügyes, 1—2 leveles hónaljhajtású, egészséges hajtásrészből oltócsapot készítünk (3). A nemeshajtásról — 1 cm-es levélnyél meghagyásával — eltávolítjuk a levelet, majd az ízköz alatt a hajtás átmérőjének másfél-kétszeresét kitevő hosszúságú, két olyan éket vágunk, amelyeknek éle a háti és hasi oldal irányában áll, vagyis a rügy és a kacs síkjára merőleges. Az oltóhajtást addig toljuk a Vágásba, amíg az ék el nem éri a hasíték alját. Ezt követően a pvc-csövet óvatosan felfelé tolva rászorítjuk az oltás helyére, majd az elkészített oltvány csúcsát para- finemulzióba mártjuk (4.). Ha pvc-csövet nem kapunk, akkor 0,1 mm vastag, 1 cm széles fóliacsíkkal kötözhetünk. Fontos, hogy a fólia teljesen fedje az oltási helyet, sőt a nemescsap felső végét is, csak a rügyet hágjuk szabadon. Egy tőkén 2^*3 oltást készíthetünk. A zöldoltás eredését az mutatja, hogy az oltócsapról a levélnyél csonkja leválik, egy-másfél hét múlva a nemes rész hónaljhajtása fakadni kezd. Az utóbbi időben egyre jobban terjed a szőlőben a zöld állapotban végzett szemzés is. Előnye, hogy július közepéig végezhető, kevésbé érzékeny az időjárásra, s így jobb az eredése. Az alany előkészítése megegyezik a zöldoltásnál leírtakkal. Az oltásra kiválasztott ízköz felső részénél, a szárcsomó alatt vágjuk le az alanyt. A rügy helye felett, azzal azonos oldalon, attól felfelé -3—5 cm- re T alakú bevágást készítünk. (b). A bevágás a farészig hatoljon, hogy a héj- részt ei lehessen választani. A nemes hajtásból a gyümölcsfáknál szokásostól eltérő szempajzsot vágunk. Három-négy mm vastag, kissé fásodott hajtást választunk ki. A metszlap szükséges hosszának alsó részén levágjuk a hajtást. A rügy mögötti oldalon a szárcsomón át olyan másfél-két cm hosszú metszlapot vágunk, amelynek egyharmada a szárcsomó fölé, kétharmada pedig az alá essen (a). A szorosabb és jobb kötözés céljából a szárcsomó felett félcentis, kissé ferde, a rügy felé lejtő csonkot hagyunk. Ezután az alanyhajtáson a T alakú bevágásba toljuk a szempajzsot (c). Kötözésre fóliacsík a legalkalmasabb. Az oltószalagot a rügy alatt és felett váltakozva néhányszor körültekerjük, a vágást, a rügy kivételével, gondosan, hézagmentesen bekötjük (d). Zöldoltás és szemzés után fontos azok gondozása. A beoltott hajtást karóhz kötjük. Az alanyon és a tőke egyéb részén eltörött hajtásokat hetenként távolítsuk el, mert ezek veszélyeztetik a nemes fejlődését. Az oltványok eredését 8—10 nap múlva felülbíráljuk, a meg nem eredt oltások helyett újat készíthetünk az oltási hely alatti szárcsomón. Mind az alany, mind a nemeshajtást gondosan kell kötözni. Ha az oltvány hajtásnövekedése igen erős, akkor azt csonkázzuk. Igen fontos a rendszeres növényvédelem. Mivel a zöldoltvány hajtásfejlődése később fejeződik be, még szeptemberben is védekezni kell a peronoszpó- ra és liszuharmat ellen. Az oltási helyet védő pvc-csövet 6—8 hét múlva, a fóliacsíkot pedig csak a következő év tavaszán távolítjuk el. A magasan készített,'érett oltványokat lombhullás után ledöntjük. Döntés esetén ne feledkezzünk meg az oltvány téli takarásáról. Hármon a falról A tények: június 6-án Kölesd térségében rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék esett. A zivatar után az árkok, átereszek nehezen tudták elvezetni a vizet, a falut keresztülszelő patak színültig telt a zavaros lével és a közeli kertekre is ráfolyt. Kiss Józsefné Rákóczi utcai házát részint a patakból kiáradó, részben a ház fölötti dombról lezúduló víz megrongálta. Pontosabban az egyik falat kidöntötte, a berendezés nagy részét elvitte. Ez szombati napon történt, mikor is Kissné lányával, Kiss Ilonával szekszárdi munkahelyén dolgozott. Mire hazaértek, az események megtörténtek és a tanács a berendezés menthető részét — szükségmegoldásként — az iskolába vitette. Ök ketten is itt kaptak szállást. Kissné idegeit megviselték az események, egy hétre kiírta az orvos. Ezután dolgozott három napot és trombózist kapott a lába. Két héttel az esemény után a régi iskola egyik tantermében fekszik Kissné. Délelőtt van, az unoka — Boros Csaba — nyit ajtót. Bevezet a tanterembe. A padokon a volt ház berendezésének néhány darabja; heverők, székek, tévé — a falnak fordítva, mert úgy eliszapolódott, hogy teljesen mindegy melyik oldalát nézik. A tábla melletti heverőn fekszik Kissné, mellette lavór, a háta mögötti nyitott szekrényben tanszerek, játékok. Egy öklömnyi rádió és légyirtó spray a tábla krétatartójában. A tanári asztalon pár üveg bontatlan befőtt. Az ágy melletti széken halomban orvosság. Az asz- szony halk hangon meséli a történteket: — Szombaton dolgoztunk és mire hazaértünk, képzelheti mi fogadott. A ház falát kivitte a víz. Elvitte a szekrényt, benne a ruhával. Semmi nem maradt meg, csak amiben dolgozni jártunk. Látták, hogy viszi a dunyhát, a vánkost, székeket, de ki mer olyankor odamenni? Még az a szerencse, hogy nem voltunk otthon. Odalettünk volna mi is. Négy éve halt meg az uram, hosszas betegség után. A szoba földes volt, alig volt valamink. Azóta, hogy dolgoztunk a lányommal, kicsit helyrehozattuk a házat, bútorokat vettünk, ruhákat, miegymást. Most meg tessék, ilyen szerencsétlenek lettünk. — Hát mondja a lányom, hogy a Biztosító fizet, mert volt biztosításunk. De azzal a házzal nem is tudom mi lesz. A tanácson azt mondják, iskolakezdésre rendezik a dolgunkat. Felkínáltak egy lakást, arra kifelé a szekszárdi úton, de én oda nem megyek. Oda nem. Ismeri azt a helyet? Olyan nap nincs, hogy ne lenne verekedés. A rendőrök többet járnak oda mint haza — így Kissné. Főtt ételt akkor eszik, mikor a lánya hazaér a munkából, egyébként a kisunoka az ápolónő, hoz a boltból némi harapni- valót. Az asszonynak még két családja van a faluban, a fia és a nagyobbik lánya, de egyikhez sem mehet, mert ők is kis helyen laknak, többen. Kissné pedig itt a padok között. Szabados Ferenc tanácselnök: — Az iskola volt az egyedüli hely, ahova vihettük őket — miután a ház lakhatatlanná vált és most is az. Ez természetesen ideiglenes megoldás. A Vörös Hadsereg utcában megürült egy kétszobás, két éve épített új lakás. Azt hozatjuk most rendbe; kisebb javítások, ablaküvegezés, festés, ajtójavítás — az előző lakó nem sokat törődött az állag megóvásával. Ezt a tanács bérlakásként tudja Kissné rendelkezésére bocsátani, akár véglegesen. — A volt ház egyébként előzőleg valamikor már ki volt sajátítva, hogy Kissék, hogy kerültek oda, vagy maradtak ott azt az elődöm tudná megmondani. Veszélyes helyen van Igaz, hogy ilyen víz nem volt harminc éve, de nincs kizárva, hogy netán jövőre nem ismétlődik meg, tehát a házat nem érdemes helyre hozni, különben is egy csekély értékű, vert falú házról van szó. Q Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága. Erdélyi Benő vagyonbiztosítási csoportvezető 'hellyel kínál a parányi szobában. Szívélyes és egy számítógép gyorsaságával sorolja az ügyre vonatkozó adatokat.- — Kisséknek a legújabb, korszerű vagyonbiztosításuk volt. Maga az épület egyébként már ki volt sajátítva valamikor, mert az épülő út vonalába esett. A tanács tudná megmondani, hogyan maradtak, illetve laktak ott, hiszen az épület felét az útépítéskor lebontották. A Biztosító a keletkezett kárt — a káridőponti értéknek megfelelően — fizeti. Az épület hátsó fala kidőlt, a ház ennek a falnak a helyrehozatalával lakhatóvá válik. Tehát a Biztosító erre vállalt fedezetet ez esetben, vagyis a fal helyreállítását vette alapul. Vert falú házról lévén szó, ez csekély értéket jelent. A lakóépületben keletkezett kár értéke 4200 forint. A használati tárgyak értékéből levonjuk az eltelt időnek, illetve használatnak megfelelő értékcsökkenést, de bútorok esetében teljes értéknek megfelelő kártérítést fizettünk. A teljes listát a károsult elmondása alapján, illetve a helyszínen talált maradványokból következtetve állapítottuk meg. — Negyvenöt tételből áll az ingóságok jegyzéke. Az általunk becsült kár 21 700 forint. Takarítási költség — többek között iszapkimerés — 860 forint. Festés, mázolás hatszáz, és így tovább, összesen 28 047 forint kártérítést fizetünk — mondja Erdélyi Benő, majd hozzáteszi: — Amennyiben ilyen adódik, a Biztosító fizeti a kilakoltatás költségeit — szállítást — és az ideiglenes lakás lakbérét is. o Hát ennyi. Lehet, hogy azóta már rendeződött Kissné sorsa. Már amennyiben rendeződhet. Lehet, hogy azóta is ott van az iskolában, a tábla mellett. Fekszik a heverőn a trombózisos lábával. És vár. — steiner — A ház, miután a víz elvonult