Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-18 / 166. szám

6 Képújság 1979. július 18. Hírek A megyei sporthivatal au­gusztus 7-én 9 órai kezdette] Szekszárdon a TIT termében apparátusértekezletet tart. Napirenden szerepel az első félévi munkaterv telepítésé­ről szóló beszámoló. Először a városi-járási sportfelügye­lők adnak tájékoztatót a ma­guk területéről, majd Hajdics Klára osztályvezető-helyettes a munkaterv megyei teljesí­tését ismerteti. * A paksi járási felnőtt lab­darúgó termelőszövetkezeti kupa sorsolása: Július 22: Pálfa—Dunaszentgyörgv, Né­metkér—Madocsa. Július 29: Madocsa—Dunaszentgyörgy, Kajdacs—Pálfa. Augusztus 5: Kajdacs—Németkér, Pálfa— Madocsa. Augusztus 12: Ma­docsa—Kajdacs, Dunaszent­györgy—Németkér. Vasárnap Szekszárdon jól sikerült a falusi dolgozók spartakiádjának, valamint a munkahelyi spartakiád járási döntője. A járás községeiből, valamint Szekszárdról közel kétszáz sportoló jelent meg. Teke Sikeres félév a dombóváriak mögött Fennállása óta a legnagyobb bravúrt könyvelhette el ma­gának a Dombóvári Sparta­cus Szövetkezeti SK teke­szakosztálya: az elmúlt év végén az NB II nyugati cso­portjában azonos pontszám­mal végzett a bajnok Győri Richárds mögött és kis híján felkerült az NB I-be. A si­keres szereplésen felbuzdulva az azt követő évadzáró ban­ketten a város vezetése ígé­retet tett a szakosztálynak, az 1979. évi bajnokság fél­idejében olyan helyen áll az együttes, hogy minden re­mény meglesz a magasabb osztályba lépésre, megtesznek mindent annak érdekében, hogy Dombóvár városban társadalmi és egyéb összefo­gással megépítsenek egy né­gyes automata pályát, mely követelmény az NB I-ben. Egyedülálló volna Dombó­vár város sporttörténetében, ha a városnak NB I-es csa­pata lenne. Ennek szellemé­ben végott neki a szakosz­tály az 1979-es bajnokság­nak, s a nagy odaadással küzdő együttes a tavaszi idény végén három pont előnnyel vezeti a mezőnyt az NB II. nyugati csoportjá­ban. Nem volt végig sima az útjuk. Két versenyzőjük: Il­lés és Stefán katonai szolgá­latra vonult be, egészségi ál­lapota miatt Kiss tavasszal már nem állt a szakosztály rendelkezésére. A tavaszi szezon közepén ugyanakkor Hegyháti leállt. A szakveze­tésnek nem kis gondot oko­zott pótlásuk, ugyanakkor néhány fiatal tehetséges já­tékost épített be a szakosz­tályba Horváth László edző. A Mándli János ifjúsági vá­logatottságbeli kötelezettsége miatti négyhetes „kényszer- szünet sem használt a csa­patnak, ez a tavaszi szezon hajrájában éreztette is hatá­sát. összességében az együt­tes 13 mérkőzéséből hétszer szerepelt hazai környezetben, ahol valamennyi találkozó­ját megnyerte, idegenben nyerni tudott Kaposvárott az újonc Közlekedési SE ellen és kétszer Budapesten az ESMTK és a Beloiannisz el­len. A tavaszi szezon sikereit az alábbiak érték el: Mándli János 11 pontot szerzett, összátlaga 439,3. Tarsoly Pé­ter 13 mérkőzésen 12 pont, átlaga 437,1. Bán Sándor 12 mérkőzésen 8 pont, átlaga 428,1. Horváth László 12 mér­kőzésen 6 pont, átlaga 419,5. Hegyháti István 7 mérkőzé­sen 3 pont, átlaga 405,1. Ár­vái János 13 mérkőzésen 6 pont, átlaga 396,7. A felso­roltakon kívül szerepelt még: Stark Antal, Adonics Zoltán, Illés László és Lukács Pál. A bajnoki mérkőzéseken kívül egyéni és kupaverse­nyeken vettek részt a szak­osztály versenyzői. Közülük Mándli János az egyéni ver­senyeken szerepelt jól ((az országos ifjúságin 5. lett) míg Tarsoly Péter a kupa­versenyek során volt ered­ményes (megnyerte például a Kapos menti kupát az egyéni versenyben.) Mándli egyébként a nemzetközi mér­kőzéseken általában jól helyt­állt, de erőnléti fogyatékos­ságai miatt teljesítménye eléggé hullámzó volt. Hogyan tovább? Elsősor­ban a játékosokon múlik, hogy sikerül-e a bajnokságot megnyerni. Két játékos pót­lása fontos feladata a szak­vezetésnek. Olyanokra gon­dolnak, akik régebben ered­ményes versenyzői múltra tekintenek vissza, mint Kol­lár Mihály és Kovács József. A szakosztály július 20-án kezdi meg a felkészülést a szezonra. A rajtig (augusz­tus 26-ig) a közbeeső egy hónapban intenzív edzések­kel és edzőmérkőzésekkel ké­szülnek. Július 24-én az NB II-es HÓDIKÖT (Hód­mezővásárhely) látogat Dombóvárra, július 28-án Kaposvárott a Balaton-kupa felnőttversenyén szerepel­nek. Augusztus 19—20. között terveznek egy négyes tornát, ami a kiegészítője lenne a felkészülési időszaknak és egyben az NB II listavezető­jének a főpróbáját jelentené. A szakvezetésnek meg kell keresni a kapcsolatot az ál­talános iskolákkal és a szakmunkásképző intézettel. Olyan fiatalokat kell toboroz­ni versenyzőnek az ifjúsági és serüdőlcsapat létrehazásá- ra, illetve továbbfejlesztésé­re, mely biztosíték a terv­szerű utánpótlás nevelése te­rén. Csak így tudnak előbb­re lépni. (Ha valóra válik a dombóváriak „álma” és felkerül a csapat az NB I- be, ifjúsági csapat indulása is kötelező lesz!) — G — Melyik sportág régibb a uniósnál? Erre a kérdésre nehéz vála­szolni. A vívásnál talán csak a futás régibb. Vívást ábrázoló ókori freskók kerültek napvi­lágra Egyiptomban az időszá­mításunk előtti II. évezredből. Az ókori Rómában i. e. 264-től fogva jöttek divatba a gladiá­torviadalok. 1567-ben Párizsban vívóakadé­miát létesítettek. 1896-ban Athénben, az első újkori olim­pia műsorán is szerepelt a ví­vás. 1913-ban megalakult a Nemzetközi Vívószövetség. 1906 óta rendeznek Európa-bajnoksá- gokat, 1937 óta világbajnokságo­kat. A női vívók 1924-ben ver­senyeztek első ízben az olim­pián. Az 1952-ben indult első szovjet olimpiai csapatban már ott vol­tak a vívók, ekkor azonban még nem szerepeltek sikeresen. Négy év múlva Melbourne-ben azonban már aranyérmeket is szereztek, az 1960-as római olimpia óta pedig az éllovasok között vannak. Számos szovjet vívó nyert olimpiai és világ- bajnokságot. A legismertebbek: Alekszandra Zabelina, Galina Gorohova, Jelena Belova, Vik­tor Zsdanovics, German Szves- nyikov, Jakov Rilszkij, Mark Rakita, Vlagyimir Nazlimov. Hét bátor fiatal vállalkozása Kerékpár Holnap: olimpiai kupa Mint arról már lapunk tegnapi számában hírt adtunk, holnap, csütörtökön lesz az olimpiai kupa nemzetközi országúti kerékpárosverseny. A 100 kilométeres csapatverseny rajtja 10 óra­kor lesz a 6-os út székesfehérvári, illetve tolnai leágazásánál lévő autóparkolóból. A versenybíró­ság a csapatokat hárompercenként indítja a Duna­szentgyörgy, Fadd, Tolna, Vöröskereszt útvonalon. Magyarországot három csapat képviseli. Az első csapatban rajtol a két szekszárdi versenyző, Halász László és Halász Zoltán. A három magyar csapat mellett Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, va­lamint NDK-beli versenyzők indulnak. Háromszor teszik meg az említett útvonalat a versenyzők, melynek összhossza 100 kilométer. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a starthelynél, az autóspihenőben kerül sor, 13 órakor. A szervező bizottság ezúton is kéri a gépkocsi- vezetőket, hogy holnap nagy figyelemmel, körül­tekintéssel haladjanak a 6-os főúton, valamint a Dunaszentgyörgy, Tolna, Vöröskereszt útszaka­szon. Az autóval, motorral és egyéb járművel köz­lekedők mellett az említett három községben a la­kosság is kísérje figyelemmel a versenyt és lehe­tőleg ne okozzanak torlódást, fennakadást — ez­zel kellemetlen helyzetet a versenyzőknek. Kajak-kenu A hét végén Szolnokon ren­dezték az I. osztályú válogató- versenyt az idei duisburgi világbajnokságra. A Szek­szárdi Spartacus szakosztá­lyát két versenyző képvisel­te, az ifjúsági válogatott Tóth Csaba, valamint a junior­válogatott keret tagja, Béres Rita. Tóth a K—1 10 000 mé­teres versenyszámban a várt­nál jobban szerepelt, miután a 24 felnőtt induló közül, több világbajnoki érmes ver­senyzőt megelőzve a 4. he­lyen végzett. K—1 10 000 m: 1. Csapó (SZEOL), 2. Fábián (U. Dózsa), 3. Karácsonyi (U. Dózsa), 4. Tóth (Szek­szárdi A szekszárdi kajakost mintegy 150 méter választotta el a célban a többszörös vi­lágbajnok Csapó Gézától. A K—1 1000 m-es férfi ifjúsági versenyszámban második, míg Béres Rita a K—4 női felnőtt 500 méteren a Géczi, Rakonzky, Kecskés (BSE) duóval a 3. helyen végzett. Úszás Budapesten a Hajós Alfréd uszodában három napon ke­resztül rendezték az országos serdülőbajnokságot. A dom­bóváriakat Cserép Gábor, Farkas Zsolt, Fehérvári Ró­bert, valamint Piringer Zsu­zsanna és Vincze Ildikó kép­viselte. Egyedül Fehérvári Róbert szerepelt sikerrel. Sítalpakkal az Északi-sarkon Sikerrel végződött az a sarkköri tudományos sport­expedíció, amelyet a Kom- szomolszkaja Pravda szer­kesztősége szervezett a kö­zelmúltban. Mint az expedí­ció tagjai utólag elmondták, az Északi-sarkon az utolsó előtti lépések voltak a leg­nehezebbek. Az expedíció március 16-án kezdte meg útját a Henriette szigetnél. Útjuk az Északi Jeges-ten­geren, úszó óceáni jégme­zőkön vezetett keresztül. A hatalmas, másfél ezer kilo­méteres símaratoninak nem­csak a sport, hanem a tudo­mány szempontjából is nagy jelentősége van. A sarki kö­rülmények között mutatkoz­nak meg igazán az ember fizikai és lelki képességei, jól tanulmányozható a stressz és az adaptáció, az alkalmazkodási képesség a rendkívüli körülmények kö­zött. Az expedíció tagjai egyébként útjuk során ki­próbáltak egy sor felszere­lési tárgyat, speciális öltö­zéket és élelmiszert. Ezeket, amennyiben megfeleltek, használatra javasolják majd a sarkvidéken dolgozók szá­mára. A szenzációs expedí­cióban hét tapasztalt, edzett, egymással több éve barátsá­got tartó férfi vett részt. Dmitrij Sparo docens, moszkvai egyetemi tanár volt a csoport vezetője. A tudományos munkát Jurij Hmelevszkij, a matematikai tudományok doktora irányí­totta. Vlagyimir Legyenyev volt az expedíció gazdasági ügyeinek intézője. Anatolij Melnyikov pedig a rádiós. A csoport egyetlen „hivatá­sos” sarkköri tagja Vagyim Davidov, az expedíció orvo­sa, aki az egyetem elvégzé­se után sokáig dolgozott sarkköri vidékeken. A Kom- szomolszkaja Pravda expe­díciója több száz átkelést hajtott végre, a jég- és hó­torlaszok végtelen sorát mászta meg, kegyetlen fa­gyokat és hóviharokat vé­szelt át. S az eredmény bi­zonyítja: állták a próbát. APN—KS Hát ezek kicsodák? Sítalpakból készült a sátor váza Lék keresztezi az expedíció útját

Next

/
Thumbnails
Contents