Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
2^ÉPÜJSÁG 1979. július 18. Andrej Gromiko magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a szovjet nép barátságának erősítése, a béke és a szocializmus ügyének előmozdítása terén szerzett érdemeiért 70. születésnapja alkalmából a „Béke és Barátság Érdemrenddel” tüntette ki Andrej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Andrej Gromikót 70. születésnapja és magyar kitüntetése alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter levélben fejezte ki jókívánságait Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek 70. születésnapján. (MTI) A diktátor megfutamodott Kedd esti kommentárunk. Nicaragua zaklatott történelmében fontos dátumként tartják majd nyilván 1979. július 17-ét: a keddre virradó éjjel ugyanis valamennyi tisztségéről lemondott Anastasio Somoza diktátor. Az ország haladó erőinek harca hosszú és véres csaták után diadalmaskodott, a gyűlölt kényuralom végül is kutyaszorítóba került. Elhamarkodott dolog lenne azonban a rövid hírügynökségi jelentés birtokában a sandinisták teljes győzelmét méltatni. Managuában ugyanis — amelyet a hazafiak már teljesen körülzártak — a törvényhozás egyhangúlag új elnököt választott, Francisco Urcuyo személyében, aki eddig a képviselőház élén állt. Vagyis a több mint négy évtizedes Somoza- uralom egyik fontos közjogi méltóságát töltötte be. Ráadták voksukat a konzervatív ellenzék tagjai éppúgy, mint Somoza hívei. S ez a körülmény önmagában is elegendő ahhoz, hogy föltételezzük: a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front és a vele együttműködő diktatúraellenes erők aligha ilyen változásért folytatták az eddig már több mint 20 ezer áldozatot követelt harcot. Az időközben — alig néhány napja — megalakult ideiglenes kormány nem valószínű, hogy együttműködik majd a népelnyomó rezsim képviselőházának volt elnökével, akinek a megbízatását ennek következtében enyhén szólva ingatagnak nevezhetjük. Sok egyéb kérdőjel is adódik Somoza lemondásának szűkszavú bejelentése nyomán. Mindenekelőtt az, hogy vajon az Egyesült Államok — amely az utóbbi hetekben mindent elkövetett a számára kedvező változás előkészítésére, s eközben a sandinistákkal is kapcsolatot teremtett — miként fogadja a managuai bejelentést. Valószínű, hogy a hírhedt nemzeti gárda ellenállása most már hamarosan teljesen összeomlik, miután száznál több magas rangú tisztje ismeretlen helyre távozott. Az azonban elképzelhető, hogy az ország élére került új politikus nem egy könnyen engedi át a hatalmát. Annál is inkább, mert elődje példája roppant csábító: köztudott, hogy a Somoza-család félmilliárd dollár értékű, vagy még ennél is nagyobb vagyont harácsolt össze. Teljesen közömbös, hogy a dicstelen véget ért diktátor most merre keres menedéket: az Egyesült Államokban telepedik le, ahová néhány napja már kedvenc gépkocsijait is elmenekítette, vagy Romeo Lucas Garcia tábornok, Guatemala diktátora vendégszeretetét élvezi majd. Nicaragua jövője a tét. GYAPAY DÉNES A közös piaci parlament üiése Willy Brandt, a Szocialista Internacionáié elnöke Stras- bourgba érkezett, az Európa-parlament első ülésére. Képünkön az olasz Mario Zag ári (balra) üdvözli, aki a parlament elnöki tisztére pályázik. (Képtávírónkon érkezett.) A strasbourgi Európa palotában kedden megnyílt a júniusban megválasztott, úgynevezett Európa-parla- ment első ülésszaka. Az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országok parlamentjének egy hétig tartó ülésszakán megvitatják a Közös Piac 1980. évi költségvetésének tervezetét és megválasztják a parlament elnökét. Az ülés megnyitásával egy időben az Európa palota előtt nyugat-európai országokból érkezett fiatalok tüntettek a munkanélküliség, a magas árak és a fossz szociális körülmények miatt. Tüntetés Chilében Chile fővárosában, San- tiagóban, Pablo Neruda világhírű költő születésének 75. évfordulója alkalmából diktatúraellenes tiltakozó tömeggyűlésre került sor, amikor chileiek ezrei rótták le kegyeletüket a hazája szabadságáért és függetlenségéért szavát felemelő költő síremlékénél. Neruda csupán néhány nappal élte túl a fasiszta junta 1973-as véres hatalomátvételét. A tömeggyűlés szónokai hangot adtak elszántságuknak, hogy folytatják a harcot az ország szabadságáért és a demokráciáért, majd néhány előadóművész Neruda verseiből szavalt. Végezetül a tömeg elénekelte az Internacionálét. Ezután a gyűlés résztvevői végigvonultak a főváros utcáin és „Neruda velünk van a chilei szabadságért folytatott harcunkban” és más, a költővel kapcsolatos jelszavakat kiáltoztak. A tüntetést a rohamrendőrség megerősített osztagai tartották szemmel, de nem avatkoztak be. Spa nyolország Szembesítés a baszkokkal Még ót sem gördült a spanyol határon o Párizs—Madrid expressz, amikor —'francia területen — géppisztoly- sorozat zúdult a vonatra. A baszk szeparatista mozgalom szélsőséges szárnya, az úgynevezett „fegyveres ETA" terroristái főttek. 1 II mmltm WM HHii is i Néhánv nappal utóbb Madridban és Észak-Spanyolor- szág néhány városában francia turisták autóit gyújtották fel a terroristák. A magyarázat: Baszkföld francia részén Párizs erőteljesebb intézkedéseket vezetett be és megakadályozza a terroristák határforgalmát. Több száz kilométernyire délre a baszk terrorizmus már nem a franciák ellen visel háborút — hanem a turizmus ellen. A legnagyobb madridi képeslap első oldalán a talán leghíresebb délspanyol tengerparti üdülőhely, Marbella strandjának képét közölte. Üres napozópadok ezrei sorakoztak a hófehér homokon, a tűző napsütésben. Az ok: Marbellában bombát robbantottak a Las Palmas szállodában és több bomba robbant az ugyancsak hírneves üdülőhelynek számító szomszédos Torremolinos városkában is. Ez utóbbi merényletsorozat közvetlen oka: az ETA arra akarja rávenni a spanyol kormányt, hogy egy Madrid környéki börtönben fogva tartott száz terroristát szállítson baszkföldi börtönökbe. A kormányt ezt nem akarja megtenni, mert szökéstől, vagy börtönlázadástól retteg. Az ETA pedig azzal fenyegetőzik, hogy „szétbombázza” az idei spanyol idegenforgalmat. (Ez Spanyolország egyik legnagyobb „iparága”, tavaly több mint ötmilliárd dollár devizajövedelmet hozott.) A Párizs—Madrid expressz, a Marbella strandján árválkodó napozópadok természetesen csak a felszínt jelentik. A baszk problémának mély gyökerei vannak. S a fasizmusból alighogy kiemelkedett Spanyolország számára létkérdés lenne a békés és józan megoldás. Az előzmények lényege az, hogy már a spanyol monarchia centralizációs törekvései erőteljesen megnyirbálták az ország északnyugati részén élő baszk nemzeti kisebbség jogait. A köztársaság időszaka túlságosan rövid volt ahhoz, hogy lényeges változást hozzon, de a baszk tartományok így is erős köz- társasági támaszpontoknak számítottak a polgárháborús Spanyolországban. Ezért is „fizetett” a Franco-fasizmus több évtizedig tartó brutális elnyomással. Elmondható, hogy a rendszer fegyveres terrorja éppen Baszkföldön volt a legkeményebb. Itt párosult a parancsuralmi önkény leghatásosabban a nemzetiségi elnyomással. E kettős nyomás alatt a Franco-korszakban illegális baszk nemzeti mozgalom többszörösen is kettészakadt és súlypontja szükségszerűen a terrorizmus irányába tolódott el. A hangadó Baszk Nemzeti Pártból 1959-ben szakadt ki radikális-nacionalista programmal az ETA. (Ez a „Baszkföld és szabadság” jelszó rövidítése). 1967- ben, majd 1970-ben, az ETA újra kettészakadt egy nacionalista és egy terrorista szárnyra. Ez utóbbinak a fegyveres osztagai a Franco- fasizmus utolsó éveiben már számos merényletet követtek el. A terrortaktikával akkor sem lehetett egyetérteni, hiszen a rendőrrezsim minden merényletre az egész baloldalt és az egész ellenzéket érintő elnyomás fokozásával válaszolt. Annyi azonban mégiscsak tény, hogy a merényletek akkor egy fasiszta rendszer ellen irányultak és a Franco elleni küzdelem részét alkották. Az ETA-terroristák akcióinak politikai jellegét ma már egész más módon kell megítélni. Spanyolországban létrejött a polgári demokratikus rendszer, amelyben a baloldali pártok szabadon tevékenykedhetnek. Ugyanakkor a hadseregben és az erőszakszervezetekben még igen számottevő a régi, fasizmustól örökölt apparátus befolyása. Ilyen körülmények között a baszk terroristák merényletei súlyos veszélyt jelentenek a polgári demokratikus rendszer stabilitására, és egyenesen kihívják egy szélsőjobboldali-militarista puccs lehetőségét. Ebből következik, hogy a spanyol baloldal és annak nagy pártjai, a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Spanyol KP élesen elítéli az ETA terroristáinak akcióit. Ugyanakkor a baloldal és különösen a kommunisták erőteljesen felhívják a figyelmet a centrista-jobboldali Suarez-kormány felelősségére. A kormány ugyanis nem mutatott elég hajlékonyságot és főleg gyorsaságot a jogos baszk önkormányzati követelésekkel kapcsolatban. Baszkföld legfontosabb pártjai már tavaly elkészítettek egy önkormányzattervezetet. Erről azonban a kormány (amely több egymás után következő választásra készült) nem volt hajlandó tárgyalni. Az önkormányzattervezetnek számos olyan pontja van, amellyel kapcsolatban már régóta ki lehetett volna dolgozni kompromisz- szumos megoldást. Ilyen például, hogy az önkormányzattal rendelkező Baszkföld vezetésének joga van-e adókat kivetni és eldönteni, hogy azok milyen hányada kerüljön felhasználásra Baszkföldön kívül. Vagy: az önkormányzati jogok közé tartozik-e a külön fellebviteli bíróságok létrehozásának lehetősége? Arról is régóta komoly tárgyalásokat kellett volna folytatni, hogy a rend(Folytatás a 1. oldalról) meghatározták a két ország együttműködésének, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének soron következő feladatait. A hivatalos magyar— román kormányfői tárgyalásokról közleményt adnak ki. Ilié Verdet hivatalos, baráti látogatását befejezve feleségével együtt néhány napos pihenésre a Balatonra utazott. Közlemény Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására Ilié Verdet, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke július 16—17- én hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a román kormányfőt. Szívélyes, őszinte légkörű megbeszélést folytattak a magyar és a román nép baráti kapcsolatai fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Lázár György és Ilié Verdet a tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban folyó szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről és áttekintették a magyar—román együttműködés helyzetét. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977. évi debreceni—nagyváradi találkozója kiemelkedő jelentőségű, és az ott elfogadott dokumentumokba foglalt elvek és célok változatlanul érvényesek, meghatározó szerepet játszanak a magyar— román kapcsolatok fejlődésében. A kormányfők elismeréssel szóltak az elért eredményekről és kifejezték kormányaik szándékát, hogy tovább tevékenykednek a megállapodásokból adódó feladatok folyamatban lévő teljesítésén, a szocializmust építő két nép barátsága elmélyítésének és erősítésének javára. Lázár György és Ilié Verdet megbeszélést folytatott az 1977. évi legfelső szintű találkozón meghatározott gazdasági feladatok teljesítésének helyzetéről és véleményt cserélt a kidolgozás alatt álló hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezményről. A kormányfők elismeréssel szóltak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről. Az 1980 utáni gazdasági együttműködés fontos feladatának tekintették az áruforgalom jelentős mértékű növelését, az érvényben lévő gyártásszakosítási és termelési kooperációs megállapodások meghosszabbítását és bővítését, illetve új egyezmények kötését. Állást foglaltak a gazdasági együttműködés, a termelési szakosítás és a kooperáció bővítése mellett. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy országaik változatlanul érdekeltek a KGST komplex programjának végrehajtásában, a KGST tagállamai gazdasági együttműködésének továbbfejlesztésében. A két miniszterelnök megállapodott abban, hogy felhatalmazzák az illetékes hatóságokat: gyorsítsák meg az új, mindkét fél érdekeit egyaránt figyelembe vevő vízügyi egyezmény kidolgozását. A kormányfők megállapították, hogy a közeljövőben megnyílik a Magyar Népköz- társaság kolozsvár-napocai főkonzulátusa és a Román Szocialista Köztársaság debreceni főkonzulátusa, összhangban az 1977. évi legfelső szintű elhatározásokkal. A két kormányfő megállapodott abban, hogy szorgalmazni fogják a Csengersima —Petea magyar—román határátkelőhelynek a megnyitását a nemzetközi forgalom számára, szükségesnek tartva ehhez a feltételek megteremtését. Ugyanakkor megállapodtak abban, hogy a két ország illetékes szervei megvizsgálják a kishatárforgalmi átkelőhelyek száma növelésének lehetőségét. A tárgyalásokat nyílt, baráti munkalégkör jellemezte. Az elért megállapodásokat jegyzőkönyvbe foglalták, amelyet a két miniszterelnök aláírt. Ilié Verdet hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a magyar miniszterelnököt. Lázár György a meghívást köszönettel fogadta. fenntartó erők a Baszkföldön milyen formában működjenek és mennyiben tartozzanak a helyi önkormányzat fennhatósága alá. Tekintettel arra, hogy a kormány magának az önkormányzatnak a jogosságát eleve elismerte, ennek alapján mindezekről a problémákról az elmúlt esztendőben érdemi tárgyalásokat kellet' volna folytatni. Erre azonban nem került sor. A kormány mulasztása igen komoly következményekkel járt. Politikailag megerősödtek azok a szélsőséges csoportok, amelyek -a Baszkföld szeparatista áramlatait képviselik és felvetik az elszakadást Spanyolországtól. A módszereket tekintve pedig újra lábra kapott az ETA legszélsőségesebb terrorista szárnyának taktikája. Ez a mostani terrorhullám háttere. A veszélyek rendkívül nagyok. A Baszkföld Spanyolországtól elszakadva életképtelen alakulat lenne és a szeparatisták a baszk lakosság számszerűen elhanyagolható kisebbségét képviselik. Az ésszerű tárgyalások további halogatása mégis a szeparatista-terrorista áramlatot erősíti és a józan önkormányzatot követelő baszkföldi erők táborát gyengíti. Ezen túlmenően pedig a baszk terrorizmus elharapód- zása — különös tekintettel a Spanyolországban is súlyosbodó általános gazdasági nehézségekre — ürügyet adhat a hadsereg és a rendőrség fraricóista csoportjainak egy hatalomátvételi kísérletre és az alig kibontakozott spanyol demokrácia megfojtására. (-i-e) BUDAPEST Dr. Rosta Endrét, a párt régi harcosát, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének nyugalmazott elnökét, 75. születésnapja alkalmából, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte. A Központi Bizottság üdvözletét Aczél György és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai adták át. NEW YORK Az Egyesült Államokban befejeződött az utóbbi húsz év egyik legnagyobb, Gloabl Shield—79 fedőnevű légihadgyakorlata. Az Egyesült Államok légiereje stratégiai légiparancsnokságának irányításával tartott hadgyakorlaton egy feltételezett atomtámadás körülményei között adódó harci feladatokat végeztek. A gyakorlaton mintegy 650 bombázó, felderítő repülőgép, valamint az Egyesült Államok 31 stratégiai légitámaszpontjának gépei vettek részt. A hadgyakorlatra nem hívtak meg külföldi katonai megfigyelőket. Befejeződtek a magyar-román kormányfői tárgyalások