Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
^NÉPÚJSÁG 1979. június 13. A gyerekek alkotókedve, fantáziája kimeríthetetlen és bonyolult. Már a hat-hét éves is mindent el tud mondani rajzban. Le tudja rajzolni az idő múlását, a térbeli viszonylatokat vonalakkal, formákkal, színekkel jellemezni tudja a jó vagy a gonosz „szereplőket”. De rajzolni tud már a másfél, kétéves gyerek is, ha papírt, ceruzát adunk a kezébe. Előbb csak azt érzékeli, a ceruza nyomot hagyott a papíron, aztán már élvezi a játékot, a szabálytalan irkafirkálást, az „alkotást”. A saját firkájában találja meg először a gyermek környezete formáit. A függőleges vonalakkal a fát, a kerítést, a vízszintessel az asztalt, a földet azonosítja. S ahogy a felnőttektől, mesekönyvekből látja, leutánozza az alakokat, az állatokat, a napot, a holdat, a csillagokat. A még iskolába nem járó gyerek „beszéd helyett használja a rajzot — mint ahogy mindenre van szava, mindenre van vizuális jele is, és mindkettő a természetes szükségleteiből fakad. Ezért nem kell nógatni, hogy rajzoljon. És ezért nem mondja válaszul, hogy nem rajzolok, mert nem tudok lovat rajzolni.” Vizuális jeleit a gyerek következetesen használja és hónapok múltán is elmondja, mit rajzolt, hogy a körök, a vonalak mit jelentenek. Ahogy ismeretei bővülnek, ahogy ismerkedik a valósággal, úgy akar rajzban is „igazságokat” elmondani, úgy akar mások számára is egyértelmű jeleket használni, a fához hasonló fákat, a lóhoz hasonló lovakat rajzolni. Rajztanárok, a témával foglalkozó művészi írók egyaránt azt vallják, az iskola gyakran megfékezi, elveszi a gyerekek rajzolási kedvét. Egy adott tárgy, dolog lemásolására, a térben ltáható jelenségek egy adott szituációban való rögzítésére tanítják, így elbizonytalanodik, s már nem lesz kedve rajzolni. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Útépítési hozzájárulás Útépítéshez történő hozzájárulással kapcsolatban Cser- nik Antalnénak szerkesztőségünkhöz írt tanácskérő levelére az alábbiakról tájékoztatjuk: Az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 8'1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú együttes rendelet 2. §-a szerint: „(1) Az állami beruházásban végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségeinek az e rendelet alapján meghatározott részét a közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően az 1970. január 1. napját követően létesített villany-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, közút és járda (a továbbiakban együtt: létesítmény) által közvetlenül érintett telkek tulajdonosai egyszeri út- és közmű- fejlesztési hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) kötelesek fizetni.” (5) A hozzájárulás összegét akkor kell kivetni, ha a létesítmény megvalósult, és abba az érintett építési telek Telefonszámunk: 129-01, 123-61. bekapcsolható, illetőleg közút és járda esetében az használható.” Az eladók és vevők között létrejött adásvételi szerződés tartalmát nem ismerjük, nem tudjuk, hogy abban milyen kikötések szerepelnek. Amennyiben az adásvételi szerződésben ellenkező kikötés nincs, úgy — megítélésünk szerint a közműfejlesztési hozzájárulást annak kell fizetnie, aki az érintett teleknek akkor, abban az időpontban volt tulajdonosa, amikor a. közműfeljesztési hozzájárulást kivetették, azaz amikor az út használhatóvá vált, „a létesítmény megvalósult”. Nem az az időpont tehát az irányadó, amikor a szóban forgó út építését megkezdték, hanem amikor az „megvalósult” és a hozzájárulást kivetették. Megjegyezzük még, hogy a már említett jogszabály lehetővé teszi, hogy: „Ha a tulajdonos a hozzájárulást hat hónapon belül megfizetni nem tudja, kérelmére a tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve — vagyoni és szociális körülményeinek, továbbá a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével — megengedheti a hozzájárulás összegének legfeljebb 2 év, beépített lakótelkek esetén pedig 5 év alatt kamatmentes vagy évi 6 százalékos kamatterhes részletekben történő megfizetését.” Szoborrongálok Balassa Béla dombóvári nyugdíjas olvasónk az után érdeklődik, hogy kik, illetve ki rongálta meg a dombóvári művelődési ház előtt lévő szobrot. Megjegyzi még levelében, hogy a műalkotásról szerinte nem tudja mindenki egyértelműen megállapítani, hogy mit akar ábrázolni. Levelét elküldtük a dombóvári Városi Tanács V. B. művelődési központja és könyvtára igazgatójának, Balipap Ferencnek, aki az alábbiakat válaszolta: „...Örülök Balassa Béla levelének, mert belőle érzem, hogy jószándék és őszinte, elfogulatlan érdeklődés, nyíltság hatja át. S az a felelősség, amit az új művelődési központért és környezetéért érez. Jó tudnunk, hogy rajtunk és más illetékeseken túl ez másoknak is szívügye. Balassa Béla kérdésére a következőket válaszolhatom: Samu Géza szobrának vandál megrongálói után ez idő szerint rendőri nyomozás folyik. A szobron látható sérülések (különösen a két szárny hasadásai), a feldöntés következményei. A Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátustól kármegállapító helyszíni szemlét kértünk, mivel a szobor eredeti állapotára történő helyreállítását az alkotótól csak ezt követően kérhettük. A kármegállapító bizottság 1979. április 24-én megvizsgálta a szobrot és 1979. május 21-én kelt ha tározatában megállapította, hogy annak anyagában — a művészi érték károsodásán, csökkenésén túl — 30 000 forint értékű anyagi kár keletkezett. Ezt követően megkerestük Samu Géza szobrászművészt és felkértük a szobor szárnyrészeinek újbóli elkészítésére, a szobor állagának az eredetivel azonos értékű helyreállítására. Mivel Samu Géza egy, a közeljövőben Budapesten felállításra kerülő szobron dolgozik, így a helyreállítást csak a nyár végére tudta vállalni. A helyreállítás költségeinek fedezéséről a nyomozati és bírósági eljárásnak kell döntenie. A szobor egyébként eredetileg impregnálva van, és ezenkívül rendszeresen kezeljük különböző tartósító anyagokkal. (Legutóbb június 8-án történt egy ilyen tartósító kezelése.) A szobortesten keletkező kisebb felületi repedések természetesek, az azokból keletkező károsodás elenyésző, a művészi értéket nem csorbítja. Ennek mértékét, a megengedett határok alatt tartását az eddig végzett és ezután is végzendő karbantartásokkal biztosítjuk. MI VÁLASZOLUNK Mégis az iskola az a fórum, ahol a gyerekek a rajztechnikai képzés mellett a rajzzal, mint a világ megismerésének és az ismeretek rendszerezésének eszközével is megismerkedhetnek. Egész sor iskolába, művelődési házban, múzeumban működik gyermekrajzszakkör. Az egyikben mesét illusztrálnak, a másikban gyurmát formáznak, a harmadikban játékokat terveznek. Rajztanárok, festőművészek, szobrászok a vezetői azoknak a gyermekszakköröknek, ahol papírkivágásokkal, te^tilragasztás- sal, árnyjátékhoz való figurákkal vagy éppen játszótértervezéssel foglalkoznak a 8—10—12 éves gyerekek. Korlátlan fantáziával állítanak össze játékállatokat, bábukat, szerkesztenek megmászható, kívül-belül bejárható játékokat, befestik a falat, rajzolnak az aszfaltra. (Kádár) Illusztrációnk lengyel gyér mekrajzok, amelyet a budapesti Lengyel Kulturális Központban lévő kiállításról válogattunk. A termésbecslésről szól a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek a Magyar Közlöny idei 30. számában megjelent 7/1979. (V. 22.) MÉM számú rendelete, amely szerint a várható termés időbeni ismerete érdekében a jogszabályban meghatározott növények termésbecslését az ugyancsak ott megjelölteknek — mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pl. az elnöknek, illetve a vezetőségnek — el kell végezniük. A termésbecslés — állapotminősítés, előzetes majd végleges termésbecslés — eredményéről a jogszabály mellékletében megjelölt határidőre és szervekhez jelentést kell tenni. Az áílaitlétszámra, a sza* porulatra, valamint az állati termékekre vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatban kimondja a jogszabály, hogy ha a szolgáltatott adatok a tényleges adatoktól az előírásokban megjelölthöz képest eltérnek, ezt az adatszolgáltatással megbízott ’ dolgozónál prémiumcsökkentö — jelentős eltérés esetén kizáró — tényezőként kell figyelembe venni. A rendelet kihirdetése napján — 1979. május 22-én — hatályba lépett. Az egészségügyi miniszternek az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok , végrehajtása tárgyában kiadott 12/1979. Eü M. számú utasításából itt csupán ennyit idézünk: „Az utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői gondoskodjanak arról, hogy az érdekelt dolgozók megismerjék és megtartsák a titok- védelemre vonatkozó szabályokat.” (Megjelent az Egészségügyi Közlöny f. évi 11. számában.) A szocialista brigádok és ezek tagjainak érdeklődésére tarthat számot a munkaerőközvetítéssel és a szocialista munkaverseny eredményeinek elismerésével összefüggő egyes kérdésekről szóló, a Kereskedelmi Értesítő idei 13. számában megjelent tájékoztató, amely választ ad — többek között — arra a kérdésre, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a szocialista brigád cím elnyerésével járó pénzjutalom felosztása, vagy abban az esetben, ha a szocialista brigád egy, illetőleg több éven keresztül nem nyeri el a szocialista címet, a továbbiakban milyen fokozatok illetik meg, továbbá, ha egy vagy több brigád a szocialista cím valamely fokozatának elnyerésével egyidejűleg „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben is részesül, mindkét kitüntetéssel járó jutalom megilleti-e őket és azokat milyen forrásból kell fedezni, stb. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 9. számában jelent meg a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium III/1979/9. számú irányelve a mező- gazdasági közvetlen termelői áruértékesítés fejlesztéséről. Az irányelv rögzíti a közvetlen termelői áruértékesítés eddigi eredményeit, majd felhívja a mezőgazdasági nagyüzemeket — többek között — arra, hogy elsősorban székhelyük és működési területük’ ellátási feladatainak megoldásában vegyenek részt, működjenek együtt az adott területen lévő kereskedelmi szervekkel, törekedjenek az áruelőkészítés és -csomagolás üzemi feltételeinek megteremtésére; az eddiginél nagyobb mértékben törekedjenek saját termékeiknek saját fuvareszközeikkel való kiszállítására a kereskedelem boltegységeihez, fordítsanak nagyobb figyelmet a meglévő boltjaik műszaki felújítására, karbantartására, stb. Megjelöli az irányelv a tanácsi szakigazgatási szervek részéről e körben teendőket is. Ugyanebben az Értesítőben jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ajánlása a mezőgazdasági nagyüzemekben az állattenyésztés és a takarmány- gazdálkodás egységes irányításának megszervezésére, takarmányozási szakember alkalmazására. Az ajánlás szerint: „A mezőgazdasági nagyüzemekben a szakosított szarvasmarhateleppel rendelkezők esetében, illetve legalább 1000 db számosállatot tartó gazdaságban ajánljuk a takarmánygazdálkodási szakmérnök alkalmázását.” Az ajánlás részletesen, megjelöli a takarmányozási szakember feladatait és érdekeltsége megteremtésének módját. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Árulkodik a hajszál- Az orvosi diagnosztikában az utóbbi években mind kiterjedtebben alkalmazzák a hajszálak elemzését: a hajszálakat ugyanis nemcsak könnyebb levágni a fejről, mint vért venni, hanem könnyebb is tárolni ezeknél. A vizsgálat alapja a hajszálakban lévő úgynevezett nyomelemek koncentrációjának az elemzése. Ezek a szervezetben nagyon kis mennyiségben található, de nagy szerepet játszó és jellegzetes elemek ugyanis a hajszá lakban sokkal nagyobb mennyiségben dúsainak fel, mint a vérben. A Science című angol tudományos folyóirat nemrégiben áttekintve a hajszálak elemzésének alkalmazási lehetőségeit, rámutatott, hogy a nyomelemek rendellenes koncentrációjából nemcsak szöveti daganatok (cystic fibrosis), rosszultápláltság, cinkhiány, fiatalkori cukorbaj jelenlétére lehet következtetni, hanem tanulási nehézségekre és veleszületett szellemi gyengeségekre is. A hajdiagnózisnak e két utóbbi célra való használata körül a szakkörökben még megoszlanak a nézetek, mert jó néhányan vannak azon a véleményen, hogy a módszer ma még nem érett arra, hogy a gyermekek intelligenciájára következtetni lehetne belőle. Ezzel szemben a kanadai McGill Egyetem egyik kutatója nemrégiben gyermekek egy csoportjának a haját 14 nyomelemre vonatkozólag elemezte és 98 százalékos pontossággal sikerült ebből megállapítani, mely gyermekek azok, akiknek a tanulásban nehézségeik vannak. Gyermekkori cukorbetegséget a haj alacsony krómkoncentrációja árulja el, a cinkhiányt, amely a nemi érés késését okozza, ^szintén ki lehet mutatni a hajból. Los Angelesben végzett vizsgálatok szerint a kábítószerek elleni küzdelemben is jól használható ez a módszer, mert hajszálakból könnyebb kimutatni, hogy valaki heroint használ, mint vizeletből, sőt a hajból még azt is meg lehet határozni, mikor vette magához a kábítószert. Gyermekrajzok
