Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
1979. június 13. ^ÜÉPÜJSÁG 3 Színházi esték - nyitó előadás nélkül Elmaradt randevúk Anyavállalatok és gyáregységek A pártmunka koordinálása A szerény küllemű füzetke első oldalán a következő sorok szólnak a paksi színház- barátokhoz: „Nyári színházi estékre hívjuk kedves közönségünket. Uj művelődési központunkban június hónapban olyan neves társulatok vendégszerepeinek, mint a Pécsi Nemzeti Színház, a Budapesti József Attila Színház, a Veszprémi Petőfi Színház. Már régi ismerősként köszönthetjük a Népszínház művészeit, s kellemes programnak ígérkezik az Állami Népi Együttes paksi bemutatkozása is. Rendezvénysorozatunk kicsit kárpótlás színházkedvelő közönségünknek az évadban hiányolt prózai darabokból, ugyanakkor nem titkolt szándékunk; rangos rendezvényeinkkel újabb látogatók toborzása a következő évad előadásaira. Közönségünk számára széles skálájú a választás lehetősége: klaszikus darab, mai társadalmi mondanivalót hordozó mű — tragédia, vígjáték, szatíra, bohózat, népi játék, népművészet —, ki-ki érdeklődésének . megfelelően választhat. Ezt segíti elő a bérletek mellett az egyes előadásokra külön is megváltható jegy. Tisztelettel köszöntjük városunkban a vendégszereplő színházak művészeit, közönségünknek pedig nagyon kellemes nyári színházi estéket kívánunk." A NÉPSZÍNHÁZ TÁVIRATA A paksi munkásművelődési központ tehát nekirugaszkodott, és amint a fenti beköszöntőből kiderül, nem is akármilyen színházi programmal kívánta elindítani az új városban a színházi esték sorát. Hadd soroljuk fel a darabok címeit — az idézet csak műfajokra utalt. Shakespeare Rómeó és Júliája, Hel- tai A néma levente, Sükösd Mihály A kívülálló, Csurka: Nagytakarítás, Nóti Károly Nyitott ablak, Tamási Áron Énekes madár. A négyszáznegyven férőhelyes szép színháztermet bizonyára az előadások jó részén megtölti majd a közönség, habár a paksi művelődési központ vezetősége — nagyon rokonszenvesen — úgy döntött, hogy nem bér- letezi be az egész nézőteret. Bérletet így is válthat, aki akar: kettőt szerveznek, „ifjúsági” illetve „építők” címmel. Egyébként szabad válogatni, és arra az előadásra váltani jegyet, amely leginkább érdekli a nézőt. A be- bérletezés természetesen egyszerűbb lenne, a szervezők munkáját is megkönnyítené — de mennyi gond és viszály származik belőle. (Az alkalmanként foghíjas nézőterekről nem is beszélve, hiszen akire bérletet erőltettek, nem nézi meg azt, ami egyébként nem érdekli.) A szép programmal azonban máris baj van. A június 6-ra hirdetett nyitó előadás elmaradt: a Népszínház egy héttel az előadás előtt táviratban lemondta a Rómeó és Júlia bemutatóját. Pakson megrendült a bizalom a nyári színházi estékben: ami így kezdődik ... BÍZNIA FOLYTATÁSBAN A táviratra válaszolva expressz-ajánlott levélben vázolták a paksiak a színháznak helyzetüket: ebben a levélben leírták, hogy miért is olyan fontos ez az előadás most Paksn«V... Arra nem hivatkoztak, hogy körülbelül egy hónappal azelőtt, április 28-án már két előadást hasonlóképpen lemondott a Népszínház, betegség miatt. Rövid időn belül a harmadik előadása ez a színháznak, amelyet meghirdettek Pakson, aztán nem tartották mégsem. Nos, az expressz-ajánlott levélre semmilyen válasz nem érkezett, így végül a paksiak telefonon próbálkoztak. Beérték volna valami más előadással is, csak ne kelljen elhalasztani a színházi esték megnyitóját. A Népszínház elzárkózott kérésük elől, a Rómó és Júlia bemutatásának lemondását azzal indokolták, hogy Papdimitru Athina, Júlia alakítója külföldön filmezik... Nem csoda, hogy Pakson nem fogadják ezt az érvet túlságosan megértőén. (Tudomásunk szerint a színházi fellépési kötelezettség a színháznál szerződtetett művészekre elsőrendű, a filmezés — mégha külföldi is — csak utána következik. Vagy a vidéki fellépések esetében nem így van...? Másodsorban: a színházak gyakorlatában létezik második szerep- osztás és beugrás is.) Az ügyhöz — adalékként — még annyit, hogy a Népszínház képviselőit június 5-én várták megbeszélésre a megyei tanács művelődésügyi osztályán. Először délelőtt tízre, majd délután egyre ígérték érkezésüket. Fél ötig sem jelentek meg. Ez a randevú is elmaradt. A megyei tanácson ketten, Pakson pedig négyszáznegyvenen bosszankodnak miatta. VIRÁG F. ÉVA A megye ipari üzemeinek jelentős része nem önálló gazdasági egység, hanem szervezetileg valamelyik fővárosi, vagy más városban lévő anyavállalathoz, szövetkezethez tartozik. A szekszárdi járásban még inkább ez a helyzet, hiszen a néhány ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezeten és a Szekszárdi Állami Gazdaságon kívül nincs önálló gazdasági egység a járásban. Ugyanakkor a párt szervezeti szabályzatából és szervezeti felépítéséből az következik, hogy a pártmunkát, a pártszervezeteket a járási, illetve a községi pártszervek irányítják. Ez a kettősség hosszú ideig okozott gondokat. Ahhoz, hogy az üzemi pártszervezet jól politizálhasson, egyrészt, ismernie kell nemcsak az üzem helyzetét, terveit, lehetőségeit, a dolgozókat foglalkoztató problémákat, hanem az egész vállalatét is, másrészt, a káderkérdésektől a tervekkel kapcsolatos állásfoglalásig, hatáskörével élnie kell. Meg kell valósítani az üzemben működő tömegszervezetek pártirányítását. Előfordult gyakran, hogy a vállalati szakszervezeti tanácsnak az üzemben működő tagjait ülésre hívták az anyavállalathoz, ahol a testületnek döntenie kellett, vagy egyetértését — esetleg egyet nem értését — nyilvánítania össz- vállalati és egyben a vidéki gyáregységeket, telephelyeket is érintő kérdésekben. A vidéki VSZT-tagok nem rendelkeztek előzetes információval, még kevésbé alakulhatott ki a vidéki kollektíva állásfoglalása. A kettősségből fakadó ellentmondások feloldására született hét évvel ezelőtt egy párthatározat az ilyen vállalati szervezetek pártszervei tevékenységének koordinálásáról. Milyen előrehaladás történt e hét év alatt, ezt tekintette át a szekszárdi járási párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén. Koordináló — tehát „anya- vállalati” pártszerv nincs a járás területén. Az üzemi pártszervezetek többsége koordinált, mint például a Tolnai Selyemgyár, a PA- TEX és a bátaszéki MÁV pártvezetősége és kilenc alapszervezet. Az elmúlt hét év alatt javult a pártszervek és -szervezetek koordináló munkája, nőtt a testületek szerepe, tovább erősödött a központi vállalatok, és a gyáregységek párt- és gazdasági vezetői közti kapcsolat. Kialakultak a koordinációs munka módszerei, a szemlélet és a gyakorlat egységesebben érvényesül. Évente egy-két alkalommal koordinációs értekezleteket tartanak az anya- vállalatoknál, amelyen a vállalat egészét érintő legfontosabb kérdésekben történik állásfoglalás. Az utóbbi időben — éppen annak következtében, hogy a pártmunka koordinálásában előrehaladás történt, egyre kevesebb a feszültség a gyáregységek és az anyavállalatok között erősödött az „együttgondolkodás”. A Pamuttextilművek vállalati szintű bérfejlesztését fél százalékkal haladja meg a tolnai gyár bérfejlesztése az idén. A Fonalkikészítő Gyár bátaszéki üzemében sokkal jobb a szociális ellátottság, mint a központi gyárban. A koordináció elősegíti, hogy a gyáregységekben a korábbinál alaposabban megismerik az egész vállalat helyzetét, ugyanez fordítva is érvényes. A cselekvési programok „egymásra épülnek” — a központ pártbizottsága megküldi azt a gyáregység pártszervezetének, a pártszervezet a sajátját a központnak. Ugyanez történik a munkatervekkel. Kölcsönösen részt vesznek egymás — a hosszabb időszak munkáját értékelő — vezetőségi ülésein, taggyűlésein. A járásban az utóbbi időben már tovább is léptek. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy nemcsak a területi pártszervnek — ez esetben a járási pártbizottságnak — kell ismernie az anyavállalat helyzetét, hanem az anyavállalat pártszerveit irányító területi pártbizottságnak is a gyáregységét, az ottani munkát, a dolgozók munka- és élet- körülményeit, hangulatát — a gyáregységben tartott koordinációs értekezletre meghívták a területi pártbizottság vezetőit is. Az idén a selyemgyárnál, a pamutszövő gyárnál és a fonalkiké- szítőnél tartottak ilyen megbeszélést, mindhármon részt vett a fővárosi kerületi párt- bizottság első titkára is. A selyemgyári tanácskozáson vetődött fel, hogy a vállalati központnak nagyobb támogatást kéne adnia a községpolitikai feladatok megoldásához. A koordinálás könnyen „átcsúszhat” irányításba, ahol nem tartják tiszteletben a területi elvet. Már pedig itt a pártmunka összehangolásáról, az ehhez szükséges előzetes információcseréről van szó. Semmi szükség arra, hogy a nagyvállalat — mint az rendszeressé vált a bajai erdészetnél — havi titkári értekezletre hívja össze a közigazgatási területén kívüli üzemegységek párttitkárait is. A járási párt-vb eredményesnek ítélte a koordinációs tevékenységet, annak hangsúlyozásával, hogy egyes vállalatok központi pártszerveitől több segítséget vár az üzemi pártszervezet, ugyanakkor a koordinált pártszervezetek egy részéről is nagyobb kezdeményezőkészségre van szükség. (J) Csörgető = múlt és jelen lett lit II,öli 1'ÓiG agy. ;era— A csörgőtől fürdő ma re ünnepélyesen;» iülönbözó/h; (óságok, vendégek-féle stb. részvételével. A íörn'-iiáz »•? IIFÍV teljesen kész — kellemes benyomó lieglélőre. Leszállván a kocsiról, elöt lünk' ált eiiua Kik-. itás, révéi a tó, melynek közepén áll a sok elírnál km t és nyelemmel és nagy költséggel óllá tote fördöliáz; vm ülés benne cg? igen tágas uszoda, 6 ” rfcr/éS: Mám OS Ytíífr: hcckozó cabin. Az úszók részére nőd g a nyílt u). Vei*. t. A itt gondoskodva csónak-, sanded in et-, fenyő-, «fotódvolt ról ,stb„ melyek mind az úszó k& Hisség ’ kényelmére ■ el a és szórakoztatására vannak odaáür va. A fürdőből kit feérve. előttünk áll: a tágas íáuc-z ítxbm s az étkezőtarheiyisés: ettől balra parkírozott kér L kéHoineá; $éíá nyw desnval. melynek végében van a telő .okelv. A kert'á tai íiifitt a legfinomabb fehér homes;.»! v annak -^behintve, a inint rajta lópdelök úgy érzik u. mintha finom; neapóhéz szőnyegen járnának. Szóval e gy vidéki város és bírkornyékének kellemes .szórakozó. hdyó: ; egészségi snak szem pont búi pedig: gyógy helye. tardiák közül fürdőbe akartak utaz 1i S OÍt Tijüülést, és meszórakozást keresni, — do most már nem ménnél:. duómert megtalálják azt itt helyben sokkal olcsóbban s .kost talán olyan .haszonnal is. ’A. fürdőszemélyzcirfil kiobjm valóan van .gondoskodva, rogy »t-f jjtPlif EÖjiíMl'Og; IlimÍá.í,T it- ■ A.\nirct5dl: \ . nem felügyelő, 2) orvos (Schubert Jáa agas i—6 óráig, 3) pénztárunk,. 4} no; . téve szolga, öl kertész égyuttiil.íriHti::. 0, 7} re&iáurateur,. űdés S) őr. Az úszóm esten állás esőké! f. jelentkezés bolyiss»! tán betöltetlen, do ha tömegesen jel fiúikéinak asnezui özetanulók, úgy. ez állás is rögtön oétöiteíik- Az,árak Inni, ugyanazok maradnak, kivéve a bér tetőt. Julius l-tól , — egész az évad végéig 5 frí, mfuü j.gy U írt, (ichilisem tét nélkül a családtagok számára.t fii m&fi d i ti t fi ,::t. if h av i gőzbérletek is. Egy személyre 2 irt In o Vfl-élX «»1^« /■: liArtn* .*}efcvón araméról ez ül az n és ivón, maiu a. elyetárivá alakítandó postahivatal élére £ áru ha; Ferencije- j lenlcgi postamestert nevezné ki posUfónökké, ki Szeg- 1 zárdon kedvelt egyéniség s mint postahivatalnok már 27 éve működik. — Majális a Csörgetőnél. Több polgári család folyó hó 7-ón a esörgetöi filrdóháznál kedélyes kis majálist tartott. A vendéglősnél jó paprikás halat s magyaros túrós csuszát rendeltek, a többit pedig maguk hozták ki. Volt csónakázó», társas játék s egyéb mulatság. A kedélyes kis társaság éjfél felé tért haza a rá rosba. Ez volt az első majális a fürdóbáznál. — Névmagyarosítás. Strassz Dávid kiskora dana- földvári illetőségű, ugyanottani lakos vezetéknevének mej azt el gas tett ért évi JCi föl Sál A szekszárdiak egykor kedvelt kiránduló- és fürdőhelyéről már többször írtunk. Azért tesszük ismét, mert most végre fölcsillant a remény, talán történik valami, hogy a Csörgető ismét az legyen, ami régebben volt és amire hivatott: kiránduló- és fürdőhely. És a jövő? Annyi már történt, hogy a vízitársulat kikotorta a medret, az erdőgazdaság fásítást végzett és rendbe hozta a tó környékét. Vizet majd akkor lehet a Sióból szivattyúzni, ha eresztik a Balatont, a szennyezettet kár lenne a tóba engedni. A városi tanácsnak ebben az évben nincs pénze A jelen. Felvételünk 1979. május 30-án készült a Csörgető további rendezésére. Az utca emberének szavaival: Ez van. LETENYEI GYÖRGY Fotó: BAKÖ JENŐ A régmúlt. Megjelent a Tolnamegyei Közlöny 1882. július 2-i számában. (Kedves olvasónk, dr. Erményi Zoltán volt szíves rendelkezésünkre bocsátani.) Egy évvel később. Megjelent ugyancsak a Tolna megyei Közlönybeii A közelmúlt. Néhány éve még vígan fürdőztek a tóban, mert volt homok és főként volt víz. Még vendéglő is.