Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-02 / 127. szám

2 Képújság 1979. június 2. Befejeződtek a hivatalos magyar-szovjet tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Továbbá az a vélemé­nyünk, hogy az új, legma­gasabb szintű szovjet—ame­rikai találkozó elősegítheti a két ország közötti általános kapcsolatok, és ezzel együtt az egész nemzetközi légkör javulását is. Erre a javulás­ra szükség van. Természetesen nemzetközi kérdésekről is lesz vélemény- csere. Vagyis úgy utazunk Bécs- be, hogy teljes mértékben készek vagyunk az aktív és konstruktív párbeszédre, s arna számítunk, hogy az amerikai fél álláspontja ugyanez lesz. A béke érdekei vitathatat­lanul megkövetelik, hogy az enyhülés globális jelleget öltsön, hogy az emberek a föld) bármely sarkában él­hessenek a béke gyümöl­cseivel, • s szabadon alakít­hassák életüket. Ennek kap­csán lehetetlen említés nél­kül hagyni annak az or­szágnak a politikáját, amely egyetlen alkalmat sem mu­laszt el, hogy szóval és tet­tel hátráltassa az enyhülést. Kínáról beszélek. Kínának napról napra nö­vekszenek a legkorszerűbb nyugati fegyverekre támasz­tott igényei. Peking hátat fordít minden kezdeménye­zésnek, amely a fegyverke­zési hajsza korlátozására irányul. Ráadásul Peking ál­landóan felhívásokkal fordul a NATO tagországaihoz és Japánhoz, hogy fegyverkez­zenek, fegyverkezzenek. Kí­na, amelynek életbevágóan szüksége van saját belső fel­adatai megoldása érdekében a békére, a háborús veszély komoly forrásává vált. Ez év áprilisában a kínai vezetők bejelentették, hogy nem hajlandók meghosszab­bítani a szovjet—kínai szer­ződés hatályát. Ezzel egy­idejűleg Pekingben szüksé­gesnek tartották kifejezésre juttatni, hogy készek tárgya­lásokat folytatni a Szovjet­unióval a kapcsolatok meg­javításáról. A szerződés el­utasítása és a kapcsolatok megjavításáról tett kijelen­tések nemigen egyeztethe­tők össze. Ennek ellenére készek va­gyunk komolyan és pozití­van vizsgálni a szovjet—kí­nai tárgyalások felvételének kérdését. Mi a kínai félnek nemegyszer javasoltuk, hogy állapodjunk meg kapcsola­taink normalizálásáról, és a jószomszédság medrébe te­reljük azokat. Erre mi most is készek vagyunk, ám ma­gától értetődően nem har­madik országok érdekeinek rovására. Vagyis, ha a kínai fél válóban jószándékot mu­tat, rajtunk nem fog múlni. Kedves elvtársak, abban a szerencsében volit részem, hogy sokszor járhattam a Magyar Népköztársaságban. És minden egyes látogatás arról győz meg, hogy az önök csodálatos országa töretlenül és lendületesen fejlődik. A magyar vezetőkkel és az önökkel' való találkozások legjobb benyomásaival té­rünk vissza hazánkba. An­nak tudatában utazunk el. hogy a Szovjetunió és a né­pi Magyarország javát, az egész szocialistái közösség javát szolgáló közös, nagy feladatok várnak bennünket. Engedjék meg, hogy bé­két, boldogságot és boldogu­lást kívánjak önöknek. Minden jót barátaim! Kádár János beszéde ^Köszöntőm a televízióné­zőket és a rádióhallgatókat. Örülök, hogy alkalmam nyí­lik szólni a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatá­sáról, amely kimelkedő je­lentőségű politikai esemény hazánk életében. Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetőjének és a küldöttség tagjainak a sze­mélyében ismerősöket, bará­tokat, a nagy szovjet nép tisztelt képviselőit vártuk és fogadtuk. Népeinket baráti kapcsolatok fűzik össze, en­nek megfelelően mostani tár­gyalásunk is barátok, küz­dőtársak, testvérek találko­zója. Amikór a szovjet párt- és kormányküldöttséget hazánk­ban üdvözöljük, az első gon­dolat, ami eszünkbe jut: a felszabadulás. Annak a nép­nek a képviselőit iköszöntjük körünkben, amely a II. vi­lágháború vérzivatara, a Hitler-fasiszta megszállás, a Horthy-fasiszta terror kor­szaka után elhozta számunk­ra, a sokat szenvedett ma­gyar nép számára, a felsza­badulást. Ezt soha nem fe­lejtjük el! Azonosak elveink, céljaink, érdekeink A magyar és a szovjet nép, pártjaink immár 34 eszten­deje, mind a mai napig jó időben és rossz időben együtt küzdöttek, együtt dolgoztak, s ez így lesz ezután is. Ezért mondhatjuk, hogv vendégeink személyé­ben küzdőtársainkat, testvé­reinket és barátainkat kö­szöntjük. Nem a véletlen szeszélyé­ből, nem néhány ember el­határozásából, hanem azo­nos szocialista, kommunista elveinkből és céljainkból, né­peink közös érdekeiből kö­vetkezik, hogy együtt hala­dunk. Az elmúlt évtizedek­ben sokoldalú, széles körű és mély kapcsolatok épültek ki pártjaink, országaink, né­peink között. Együttműködé­sünk a társadalom életének minden fő területét átfogja, kiterjed a szocialista, a kommunista társadalom épí­tésének minden területére, a gazdasági munkára, a kul­túrára és nemzetközi tevé­kenységünk minden fontos kérdésére. Számunkra fon- tés és hasznos, hogy ebben a szellemben rendszeresen ta­lálkozunk, megbeszéljük, egyeztetjük harcunk tapasz­talatai, és véleményt cseré­lünk arról is, hogy mikép­pen haladjunk tovább. A népeink közötti barát­ság mélyen él a tömegek­ben; sokoldalú kapcsolata­inkban minden tekintetben kifejezésre jut a kölcsönös­ség. Ez mutatkozik meg ab­ban is, hogy mi Magyaror­szágon a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról minden esztendőben állami ünnepként emlékezünk meg s így ünnepeltük — örvendő szívvel, bizakodással és re­ménységgel eltelve — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját is. A közelmúltban viszont nemcsak mi emlékezünk meg a magyar munkásosz­tály forradalmi pártja meg­alakulásának 60. évforduló­járól, valamint a dicső em­lékű 1919-es Magyar Tanács- köztársaságról, hanem ve­lünk együtt ünnepelt a ha­talmas, 260 milliós szovjet nép, az egész szovjet társa­dalom is. Nagyon örülünk, hogy az öntudatos csepeli dolgozók­nak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére indí­tott munkaverseny-mozgal- ma nemzetközi visszhangot keltett. A csepeli felhíváshoz egész népünk csatlakozott, és ebben szerepet játszott az az elismerés is, amellyel e kezdeményezést a Szovjet­unióban fogadták. Brezsnyev elvtársinak a csepeliekhez, a magyar dolgozókhoz küldött személyes üdvözlete fellelke­sítette népünket, hatalmas Közös tennivalóink Áttérve a mostani látoga­tás keretében végzett érdemi munkánkra: mint mindig, ez­úttal is őszintén, becsületesen és híven tájékoztattuk szov­jet barátainkat helyzetünk­ről, feladatainkról és gond­jainkról. Elmondtuk, hogy népünk minden terüle­ten lelkiismeretesen, ponto­san és céltudatosan dolgozik a fejlett szocialista társa­dalom építésén. Ha visszatekintünk saját, korábbi helyzetünkre, meg­állapíthatjuk, hogy eredmé­nyeink hatalmasak, példátlan eiőrehaladást ért el népünk, amióta a szocializmus építé­sének útján jár. Az előre­haladás. a fejlődés magasabb színvonala azonban új. nehe­zebb és bonyolultabb felada­tokat is elénk állít, különö­sen a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen vál­tozása nehezíti munkánkat. De bizakodóak vagyunk: megoldjuk feladatainkat. Fő erőforrásunk népünk szocia­lista egysége, a nemzeti össze­fogás szocialista céljaink el­érése érdekében. Arról is tájékoztattuk szov­jet barátainkat, hogy a gaz­dasági, a kulturális építés te­rén minden lehetőségünket kihasználva, mozgósítjuk erőinket a további fejlődés érdekében. Bizakodásunkat elért eredményeinkre és né­pünknek arra a szilárd elha­tározására alapozzuk, hogy tovább halad az eddigi úton. Nagy biztonságot és támaszt jelent számunkra bárátsá­arányokat öltött a szocialis­ta munkaverseny. Élve az al­kalommal, ezúttal is köszö­netét mondunk azért a ma­gas kitüntetésért, amelyben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a kez­deményező csepeli dolgozó­ikat részesítette, s amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs a mostani látogatás keretében adott át. Széles körű társadalmi érintkezésünknek — a közös politikai kérdéseken túl­menően — nevezetes találko­zása pontjai, megnyilvánulá­sai vannak kulturális téren is. A magyar alkotó művé­szek — köztük az írók, a zene- és képzőművészek, s más művészeti ágak képvi­selői — számára nagyon so­kat jelent a szovjet közvé­lemény őszinte érdeklődése, és a baráti fogadtatás. Hogy csiak egy példát említsek a kultúra területéről: a mos­tani színházi évadban 128 szovjet színház játszott ma­gyar színdarabot, több ma­gyar színházi társulat is sze­repelt ia Szovjetunióban, ahol nagy rokonszenvvel, barát­ként fogadták őket, s pro­dukciójuk — ezt megelége­déssel állapíthatjuk meg — inagy tetszést váltott ki. Leonyid Iljics Brezsnyev elutazott Budapestről. Képün­kön: a búcsú pillanata. (Képtávírónkon érkezett.) déseket is. Megbeszéléseink első és legfontosabb jellem­zője az volt, hogy a magyar és a szovjet álláspont azonos, egységes, ugyanazokon az el­veken nyugszik. Küldöttsé­geink ezért a teljes egyetér­tés és a barátság légkörében tárgyaltak. Céljaink közösek, együtt küldünk nemzetközi síkon is a békéért és a haladásért. Együtt küzdöttünk a helsinki tanácskozás létrejöttéért, s együtt dolgozunk most is, a jövőben is a Helsinkiben el­fogadott elvek mind teljesebb érvényesüléséért. A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága legutóbbi, budapesti ülésén fontos, új kezdemé­nyezéssel egészítette ki ko­rábbi javaslatainkat. Az a közös javaslatunk, hogy ül­jenek össze az európai orszá­gok, az Egyesült Államok és Kanada képviselői új tanács­kozásra, ahol készek va­gyunk megtárgyalni és elő­mozdítani az enyhülés, a biz­tonság katonai kérdéseinek megoldását is. Az enyhülésért folytatott harc gunk, együttműködésünk a szovjet néppel, s az a sok le­hetőség, amely a magyar— szovjet együttműködés to­vábbfejlesztésében. a széles körű szocialista összefogás­ban rejlik. Tárgyalásaink nem ezek­ben a napokban kezdődtek. A folyamatos és rendszeres magvar—szovjet kapcsolatok keretében a közelmúltban tárgyaltam Moszkvában Brezsnyev elvtárssal, majd miniszterelnökeink, Koszigin és Lázár elvtárs folytatott eszmecserét időszerű kérdé­sekről. Mostani megbeszélé­seinken is sorra vettük közös tennivalóinkat, és bizonyos vagyok abban, hogy tárgya­lásaink minden területen, új ■ lendületet adnak a szovjet együttműködőnek.' Népünk biztonságát, jövőbe vetett bizalmát erősíti az a tény is, hogy a Szovjetunió és Magyarország — más szo­cialista országokkal együtt — tagja a Varsói Szerződésnek, amely a szó szoros értelmé­ben védelmező pajzsa népe­inknek, szocialista vívmá­nyainknak és békénknek. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szintén további új lehetőségeket nyújt számunk­ra gazdasági munkánk fej­lesztéséhez. Ez is fontos fel­tétele annak, hogy bizakodva nézzünk a jövőbe és folyta­tódjék Magyarország töretlen fejlődése. Mostani találkozásunkon természetesen érintettük a legfontosabb nemzetközi kér­A magyar közvélemény naev örömmel értesült arról, hogy a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról, az úgvnevezptt SALT—II-ről sok éve folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások befejezés­hez közelednek, és — úgy tetszik — a közeljövőben Becsben eredményesen le­zárulnak. Az enyhülésért folytatott harcunkban természetesen naponta meg kell ütköznünk, az enyhülés ellenzőivel. a monoooltőkés körökkel és — ahogy ezútal is érintettük — a jelenlegi kínai vezetés ak­cióival, amelyek, bárki bár­mit is mondjon, objektíve a reakció erőit segítik. Né­pünk nagy felháborodással fogadta és határozottan el­ítélte az agresszív kínai tá­madást Vietnam ellen. Teljes szolidaritásunkról bizto­sítottuk és biztosítjuk viet­nami testvéreinket. A nemzetközi helyzetnek meghatározó tényezője a szovjet külpolitika, amely a Szovjetunió születésétől, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől kezdve, mind a mai napig, töretlenül szolgálta és szol­gálja a társadalmi haladás, a Íjéke ügyét. így van ez je­lenleg is. Nemzetközileg is­mert tény, hogy ebben külön­leges érdemei vannak Leo­nyid Iljics Brezsnyev elvtárs­nak, akit népünk jól ismer és nagyra becsül. A nemzetközi helyzet ala­kulásának további tényezője az együtt haladó szocialista országok egyeztetett külpoli­tikája. Mi magyarok, célja­inknak és érdekeinknek meg­felelően teljes szívvel ma­gunkénak vallottuk és vall­juk a jövőben is ezt politi­kát, mert az együttes fellé­pés meghatványozza béke­törekvéseink és a haladást támogató erőfeszítéseink köz­vetlen hatását. Tárgyalásainkról szólva el­mondhatom: baráti érzések­kel, azzal a kívánsággal és reménnyel vártuk a Brezs­nyev elvtárs vezette szbvjet párt- és kormányküldöttsé­get. hogv körünkben, a test­téri Magyarországon, barátok között jól érzik majd magu­kat. és érdemi munkát fogunk végezni. Meghallgattam Brezsnvev elvtárs értékelését találko­zónkról és tárgyalásainkról. A magas értékelést azzal a jóleső érzéssel köszönöm meg, hogv a látogatással, a tár­gyalással. a véleménycserével megvalósult mindaz, ami szándékunkban volt. Barát­ság és egység van közöttünk; minden megtárgyalt kérdés­ben közös az álláspontunk amit az aláírt nyilatkozat is megfelelően tükröz. Mély meggyőződésem, hogv a szovjet párt- és kor­mányküldöttség látogatása nemcsak kétoldalú kapcsola­taink fejlesztésének ad újabb lendületet, hanem a látoga­tásnak — a Szovjetunió és Magvarország kapcsolatainak ' erősítésén túl — pozitív nem­zetközi jelentősége és kihatá­sa is lesz. Külön érdeme ez a nálunk tartózkodó és dol­gozó szovjet küldöttségnek. Végül én is elbúcsúzom kedves vendégeinktől. Még egyszer köszönöm látogatá­sukat és az itt végzett mun­kát. Sikereket, minden jót kívánok Brezsnyev elvtárs­nak, a küldöttség valameny- nyi tagjának. Nemcsak a magam, hanem pártunk Köz­ponti Bizottsága, a magyar kommunisták, a szocializ­must építő magyar nép ne­vében is kérem, hogy vi­gyék magukkal, adják át a nagy szovjet népnek forró üdvözletünket és legjobb kívánságainkat. Az az elha­tározásunk, hogy együtt ha­ladunk a jövőben is. S az a kívánságunk, hogy a szovjet nép érjen el kommunista al­kotó munkájában új nagy sikereket, s békében élvezze annak gyümölcseit * Eredményekben gazdag, a megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot emlékeze­tes napokkal újólag demonst­ráló hivatalos, baráti látoga­tását befejezve délután el­utazott hazánkból a szovjet párt- és kormányküldöttség. A testvéri szovjet nép kép­viselőinek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, Lo- sonczi Pál, Lázár György, Aczél György, Benke Valé­rig, Biszku Béla, Gáspár Sán­dor, Huszár István, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Bor­bély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rai, Púja Frigyes. Méhes La­jos. Szépvölgyi Zoltán. Szű­rös Mátvás. továbbá az MSZMP Központi Bizottsá­gának. a Népköztársaság El­nöki Tanácsának és Minisz­tertanácsának számos más tagja, politikai, gazdasági és kulturális életünk sok vezető személyisége. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, ott voltak a budapesti szovjet nagykövet­ség vezető munkatársai, a budapesti szovjet kolónia tagiai. az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokságának képviselői. Fel­sorakozott a hndanesti din- lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi attaséja is. Felzúgott a taps és az él­jenzés. amikor a vendégek a repülőtérre érkeztek. Föl­csendült a Rákóczi-induló. a díszzászlóalj parancsnoka je­lentést tett Leonyid Iljics Brezsnyevnek,, majd — a magyar és a szovjet himnusz hangjai alatt — 21 tüzérségi díszlövés köszöntötte a kom­munizmust építő testvéri szovjet nép vezetőit. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár János társaságában elléoett a dísz­zászlóalj arcvonala előtt, kö­szöntötte a katonákat, majd üdvözölte a budapestieket, a búcsúztatására összegyűlt fő­városi dolgozókat. A vendégek szívélves bú­csút vettek a megjelent ma­gyar közéleti vezetőktől, a budapesti szoviet nagvköv°t- ség diplomatáitól, a szovjet kolónia tagjaitól, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szoviet déli hadseregcsonort parancsnokságának kénvise­lőitől. a diplomáciai képvise­letek vezetőitől, tagjaitól, ka­tonai és légügvi attaséitól. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai el­indultak az IL—62-es külön- géphez, ahol Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György forró. baráti kézfogással, öleléssel vett búcsút Leonyid Iljics Brezsnvevtől. s a kül­döttség tagjaitól. Az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a repülőgép ajtajából még egyszer búcsút intett, azután fölmorailottak a haj­tóművek, a különgép — ame­lyet a határig a magvar légi­erő vadászgépeinek köteléke kísért — a levegőbe emelke­dett. A szovjet rádió és televízió közvetítése A szovjet televízió pénte­ken délután helyi idő sze­rint öt órakor közvetítette Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának rádió- és televíziós beszédét, amelyet a szovjet párt- és kormány- küldöttség magyarországi lá­togatásának befejezése al­kalmából mondtak el. A be­szédeket a Moszkvai Rádió is közvetítette, majd hír­adásaiban kivonatosan is­mertette. Ugyancsak beszá­moltak a rádió és televízió híradásai a budapesti tár­gyalások befejezéséről a kö­zös dokumentumok aláírásá­ról.

Next

/
Thumbnails
Contents