Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-02 / 127. szám

1979. június 2. ' TOLNA ' _ NÉPÚJSÁG 3 Üdültetési hozzájárulás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyár az évi szabadságok kiadása és a karbantartási munkák elvég­zése miatt a nyári időszak­ban két hétre leáll. A dolgo­zók egy része szabadságát üdülőhelyeken tölti. Az üze­mi szakszervezet gondja vi­szont az, hogy erre az idő­szakra viszonylag kevés be­utalóval rendelkezik. A szak- szervezeti tanács javaslata alapján a vállalat megoldást keresett és talált arra, hogy minél több vállalati dolgozó vehessen részt szervezett üdülési formában. Igaz, hogy ez a megoldás jelentős anya­gi terhet is jelent a vállalat­nak. de „mindent a dolgozó­kért” jdlszó alatt megtalálták a lehetőséget, hogy több, .i mint 200 ezer forint rendel­kezésre álljon. Ilyen körülmények mellett mintegy 200 dolgozót támo­gatnak abban, hogy bérelt üdülőben Balatonföldváron, Fonyód-Bélatelepen, Mátra­házán, Farkasgyepűn, Har­kányiban és a jugoszláviai tengerparton tölthessék el kellemesen szabadságukat. Harminchárom fiatal az NDK-ban üdül vállalati hoz­zájárulással. A Bonyhádi Cipőgyár te­hát június 20-tól július 2-ig leáll, míg a többség üdül, addig a tmk-részleg igen nagy feladatok előtt áll, hisz úgyszólván erre a rövid idő­re kell mozgósítani embere­ket és az üzem dolgozóinak egy részét is, hogy az újbóli indulásnál, egy esztendőre minden feltétel biztosított legyen. HORVÁTH JÓZSEF Jön a Supermix kocsicsalád Üj takarmányozási gepek a láthatáron evedés ne essék, nem valami új gépkocsicso­dáról, hanem a nagy­üzemi állattartó tele­peken használható takar- mánykeverő-kiosztó kocsik újdonságairól is szó volt a szedresi Hunyadi Tsz-ben a szarvasmarhatartás techno­lógiájának, gépesítésének és a tejkezelés korszerűsítésé­nek lehetőségeiről a MAE Agrártudományi Egyesület gépészeti szakosztálya, a Tolna megyei AGROKER Vállalat és a MÉM Műszaki Továbbképző Intézet által rendezett tanácskozáson és bemutatón. Ezt az MTESZ műszaki hetek alkalmából rendezték az előző körülmé­nyes, hosszú nevét példásan megváltoztató szedresi tsz- ben, ahol az előző héten szintén az állattenyésztéssel kapcsolatos, gyepgazdálkodá­si bemutatót is tartottak. Hogy nem véletlenül esett a bemutató színhelyéinek megválasztása a szedresi Hunyadi Tsz-re, indokolta az is, hogy Tolna megye leg­jobb eredményű szarvas­marhatartó tsz-ei közt tart­ják számon. Három évvel ez­előtt készült el a 320 férő­helyes, tömbösített rendsze­rű, szakosított tehenészeti telepe, ahol Jcötetlenül tart­ják a kanadai származású Holstein-fríz bő tejhozamú tehenket. Ezenkívül magyar- tarka fajtájú teheneket is tart a gazdaság. Amint So- morjai Sándor, a Hunyadi Tsz elnöke bevezetőjében is­mertette, a telep üzembe he­lyezése óta évenként kb. öt­száz literrel emelkedett az egy tehénre jutó tejtermelés, ami 5601 liter volt legutóbb a Holsteiin-frízeknél. A szö­vetkezet a dombóvári Alkot­mány Tsz után jelenleg a második helyet foglalja el a megyében az árutejtermelés növelésében is. Somarjai Sándor elnök rámutatott ar­ra is, hogy a technológiai korszerűsítés közben gon­dolni kell az ott dolgozó em­berekre is, a mai követelmé­nyeknek megfelelő munka- körülmények kialakításával, s a szociális ellátottságot is évről évre fejleszteni kell, amint az tapasztalható a te­lepen. Gacsályi László, a Tolna megyei AGROKER Vállalat igazgatóhelyettese, a MAE gépesítési szakosztálya nevében örömmel szólt arról az eredményről, amit a szed­resi telepen bevezetett tech­nológiával néhány év alatt elértek. Véleménye szerint, a megfelelő állatfajták kivá­lasztásával, s elsősorban gaz­daságosan üzemelő gépesí­téssel érhető el a termelési költségek csökkentése a nagyüzemi állattartásban. Ami jót ezen a bemutatón látnak, azt másutt is hasz­nálják fel, s beszéljék meg azt is, hogy mit fejleszthet­nek tovább — hangoztatta. Ehhez kapcsolódott Ádám Tibor főállattenyésztőnek, a Hunyadi Tsz szarvasmarha­tartása üzemi tapasztalatait közreadó tájékoztatója, ami­ben elismeréssel szólt a gya­korlatban jól hasznosítható gépekről, technológiai mód­szerekről, de őszintén el­mondta a kedvezőtlen ta­pasztalatokat is kollégái előtt. Azt hangsúlyozta, hogy a takarmányozás tulajdon­képpen a betakarítással kez­dődik. A gyakorlatukban jól bevált Hesston silózóval már rendelkeznek, kedvező tapasztalatuk van a két hó­napja használt SM—15-ös magyar silómaró gépről, mellyel csak kevés veszte­séggel lehet merőleges siló- falat bontani: a TAK—7-es takarmánykeverő kiosztó­kocsi keverőrésze tökéletes, de nem mondható el ez a ki­osztó részéről, melyben sok a konstrukciós és anyaghiba, a törés. A fejés, a tejkezelés a szarvasmarhatartás legké­nyesebb része, fejöházukban kilenc fejőállást vezérlő, kör- forgós fejőberendezés talál­ható. Ennek a valóságos tech­nikai csodának azonban el­gondolkoztató hátránya is van: gyakran kell javítani, rengeteg az alkatrésze, mé­regdrága, a szervize, tavaly például 350 ezer forintot köl­töttek javítására, karbantar­tására. A bemutató résztvevőinek nagyon hasznos tájékoztatást nyújtott a MÉM Műszaki To­vábbképző Intézet két fiatal, tudományos szakemberének színes diavetítéssel is kísért, tartalmas előadása. Dr. Kar­dos János, a szarvasmarha­tartás takarmány kezelése, ki­osztásának gépesítéséről, Bak ’ János tudományos munka­társ a tejkezelés gépesítési lehetőségeiről, újdonságairól informálta a tsz-szakembere- ket. Dr. Kardos János arra hívta fel a figyelmet, hogy a komplex takarmánygazdál­kodás kerül előtérbe hazánk­ban, jelentős az erjesztéses takarmánytartósíitás. A siló- maró gépek jelenleg hiány­cikkek ugyan, de a jövőben megoldódik ez a probléma. A silómarókhoz kapcsolódó gépekről szólva, elmondotta, hogy a kiosztás technológiá­ja egyre inkább a takar- mánykeverő-kiosztó kocsikra alapozódik hazánkban, ezek egy menetben bekeverik és kiosztják a vályúkba a ta­karmányt. Bejelentette, hogy a hazai gyártmányú Super- mix takarmánykeverő-kiosz- tó kocsicsalád több változa­ta jelenik meg jövőre. Ennek 7. számú típusa kitűnően, 98 százalékos üzembiztonsággal vizsgázott a gyakorlati pró­bákon, s várható 5-ös jelzé­sű, traktorvontatású változa­tának sorozatgyártása is. A nagyüzemi takarmányozást elősegítő PFM—5-ös szovjet silómaró berendezés is kap­ható lesz már jövőre hazánk­ban, aránylag olcsó áron. Ez­zel a traktorra függeszthető berendezéssel öt méter ma­gas kukoricaszilázs-falat bonthatnak meg és óránként tíz-tizenkét tonnányit rak­hatnak rtakarmánykeverő-ki- osztó kocsira. alogh Géza gépesítési főágazatvezető főmér­nök tájékoztatásával, működés közben mu­tatták be a nyíregyházi ME­ZŐGÉP Vállalat által gyár­tott SM—15 típusú elektro­mos hajtású, önjáró silómaró­berendezést is, melynek nagy előnye, hogy önjáró, a telje­sítménye eddigi tapasztala­tuk szerint 10—15 tonna óránként, s üzemanyagot ta­karítanak meg vele. Biztató az is, hogy a legnehezebb kézi munkák közé tartozó, fe- jést könnyítő ^énekből mind többet hoztak be a szocialis­ta országokból, s a keresett tankos fejőberendezés gyár­tását is megkezdte a cserkúti MEZŐGÉP. A tej házzal ellá­tott tehenészeti telep tech­nológiájának bemutatása so­rán elismerést keltettek a tsz műszaki szakembereinek újításai is, közitük a trágya- kihordásra használt, traktor­ra szerelt, saját kivitelezésű tolólap. BALLABÁS LÁSZLÓ Eső után köpönyeg? X öjékoztatös, időzavarral Néhány nappal ezelőtt, egészen pontosan május 25- én kaptuk meg a Tolna megyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézetnek azt a tájékoztatóját, mely az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézményekben végző fiatalok 1979. évi elhelyezkedési és továbbtanulá­si lehetőségeiről szól. Nagyon szeretném remélni, hogy a fontos kiadvány még időben jutott azoknak a kezé­be, akiknek akár a továbbtanulás, akár az elhelyezke­dés dolgában iránytűre van szükségük. De nem minden alap nélkül azt gyanítom, hogy a 60 oldalas füzet „eső után köpönyeg” lesz a többség számára, hiszen mahol­nap itt a tanév vége és a tanácsadásból kiesik az a leg­elevenebb fázis, amit az iskolák jelentenek. Félreértés ne essék, nem a kiadvány gazdáját, a Pá­lyaválasztási Tanácsadó Intézetet akarom megbántani azzal, hogy lépéshátrányba került tájékoztató füzetével. Évek óta ismeretes az a probléma, hogy az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények rendszerint ké­sedelmesen adják le a legszívhezszólóbb kérés ellené­re is munkaerő-igényeiket. Mire az utóbbiak tisztesség­gel összegyűlnek, elrepül az idő és körmükre ég a pá­lyairányítás feladata, így a tulajdonképpen fontos és nélkülözhetetlen tájékoztatás a pusztába kiáltott szó sorsára juthat. Azaz; pont azok nem kapják meg idő­ben, akik nagy haszonnal forgathatnák és komoly se­gítséget kaphatnának benne. A kiadvány egyébként eligazítja a munkavállalókat a munkavállalással kapcsolatos gyakorlati teendőkről, továbbá arról is, hogy az általános iskolában, a szak­munkásképzőkben és szakiskolákban, szakközépisko­lákban és gimnáziumban végzőket hol és milyen mun­kahelyek várják, milyen szakmaszerzési lehetőségekkel. No, de kérdés, hogy van-e elég olyan végzős fiú vagy lány, akinek a szülei már eddig nem igyekeztek saját munkahelyi és lakókörnyezetükben körülnézve dönteni abban, hogy csemetéik hol kezdjék munkás életüket. Érzésem szerint kevés a még el nem döntött „hová”, de ismételten leszögezem, hogy a kiadvány elkésettsé­géért nem kizárólag a tanácsadó a felelős. A „társszer­zők” ráérőségével és a nyomda kapacitásával is szá­molni kell. r Mindenesetre célszerű lenne kissé előrehozva a „ha­táridőt” és nagyobb fürgeségre serkentve a dologban érdekelteket, már most nekifogni a jövő évi tájékoz­tató szerkesztésének. Lehetőleg úgy, hogy az a pálya- választási, irányítási munka startjára 1980 januárjára már kézbe adható legyen. S ami még ennél is lényege­sebb: annyi kézbe, ahányan a fent már felsorolt isko­lákban végeznek és továbbtanulókként, vagy munka- vállalókként kerülnek választás elé. — li — Attalán hallottuk - láttuk! KOVESÚT Elkezdték a kövesút építé­sét Attala és Szentiván kö­zött. Az ott lakók — hatvanöt ház lakója — régen várja már ezt. Meglehetősen rossz és körülményes most az ellátás. Ha rossz az idő, ha esik, a módszer a következő: kihoz­zák az árut Dombóvárról, az­tán a tsz lovas kocsijára át­rakják az egészet és az viszi ki a boltba és az italboltba. Most épül az út, augusztus végén szeretnék átadni. Ek­kor megindul a buszjárat is. BÚCSÚZIK A KISVASÚT Méghozzá ennek az évnek a végén. Népszerű, ma is sokan veszik igénybe, hiszen rengeteg kisközséget köt ösz- sze a girbe-gurba sínpár. Használják az iskolások, a felnőttek, egyszóval minden­ki, akinek szüksége van rá. Sok előnye van a busszal szemben. Ha szükséges, szál­lít például építőanyagot, a személykocsikban az utasok szállíthatnak gázt, meg tü­zelőolajat, amit az autóbu­szon nem lehet. Az év végére Az alsóhetényi szélkerék mégis búcsút mond. Gazda­ságtalan az üzemben tartás... ALSÓHETÉNYBEN CSODÁLKOZTAK, de csodálkoztak a tanácsnál, Attalán is. Tavasszal új táb­lákat helyeztek el a település két végén. Ez a tábla tudatja mindenkivel, hogy Alsóhetény puszta. Sose hívták így a te­lepülést, senki sem érti, mi­ről van szó. Meg is reklamál­ták. de válasz még nem érke­zett sehonnan. Ami érdekes még ezzel kapcsolatban, van a településnek több kijárata is. itt megmaradt az Alsó­hetény elnevezés. Ki érti ezt? A SZÉLKERÉK Alsóhetényben található egyedül a megyében, ott is csak egv. Valamikor régen, ez működtette a szivattyút. Ha fúit a szél., feltöltötte a tar­tályt vízzel. Ma már nem is tölt. nem is forog, csak van. Érdekes látványosság. Meg kéne egy kicsit reparálni. meg lefesteni, ne egye meg a rozsda. A vízszivattyú egyéb­ként működik, de már vil­lanymotor hajtja. ÜRES A HÁZASSÁGKÖTŐ Méghozzá Attalán. Amikor a megyéhez csatolták a köz­séget, kaptak pénzt, építettek egy házasságkötő termet, de a fiataloknak bizony nem kell, illetve keveseknek kell. Ebben az év^en, pár napja itt volt a harmadik esküvő, mi­közben a többi házasulandó, tízen, tizenöten, Dombóvárra járnak esküdni. Ml ÉPÜL? Attalán az idén elkészül a második mély furatú kút, bő­vítik az óvodát. Kanosoulán járda épül, ugyancsak járdát építenek Szentivánban is. Egy utcája van Attalának, melyben nincs még portala- nított út, ezt is szeretnék az idén megcsináltatni. Alsó­hetény törpevízműhöz jut eb­ben az évben. Kilencvenöt házat érint ez. Nagvon örül­nek az itt lakók. Családon­ként tizenötezer forinttal hoz­zá is járultak ehhez. És még valami. Víz még természete­sen sehol, majd csak lesz. Huszonöt-harminc házban már kész a fürdőszoba. Kép, szöveg: Bakó Jenő A népi ellenőrzés életéből Fontos, hogy a népi el­lenőri munkát, bizottsá­gaink tevékenységét minél szélesebb körben ismerjék meg. Az egyes vizsgálatok vég­eredményére az abban részt vevő népi ellenőrök épp­úgy kíváncsiak, mint azok­nak a munkahelyeknek a dolgozói, ahol az ellenőr­zést végezték. A vizsgála­tok általában megyei össze­függéseket tárnak fel, nem­ritkán országos elemzés ré­szeként, éppen ezért — gya­korta — széles körű érdek­lődésre tarthatnak számot. A megyei bizottságoknak visszatérően értékelni kell a tájékoztatási munka ta­pasztalatait. A Tolna me­gyei NEB legutóbb két év­vel ezelőtt foglalkozott a témával, a következő évben már tájékoztatási terv alap­ján folyt a rrftinka. A vizsgált egységek dol­gozói és a közvélemény, kedvezően fogadta a tájé­koztatást, ezzel sok esetben meg lehetett előzni a ha­sonló szabálytalanságokat és találgatásokat. A korábbi években a tá­jékoztatási munka elsősor­ban a sajtótevékenységre összpontosult, kevésbé él­tünk az egy-egy munka­hely, kollektíva előtt törté­nő szóbeli ismertetés lehe­tőségével. Ezen a helytelen gyakorlaton változtattunk és munkánk szerves része­ként megterveztük azokat a tájékoztatási módozato­kat, amelyeket az adott té­ma jellege, köre és lehető­sége meghatároz. Két év­vel ezelőtt egy ügy átlago­san két alkalommal került valamilyen fórum elé, egy évvel később már megkö­zelítőleg három esetben is­mertettük. A nyilvános is­mertetéseken több mint há­romezer-ötszázán vettek részt. A közérdekű bejelenté­sek és magánpanaszok vizs­gálata során is több alka­lommal éltünk a nyilvános ismertetés lehetőségével, amennyiben ezt az ügy ter­mészete lehetővé tette, vagy megkívánta. A megyei NEB üléseiről, az ott tárgyalt anyagokról és a NEB munkájával ösz- szefüggő egyéb kérdésekről rendszeresen ad tájékozta­tást a Népújság. Jól tükrö­zik ezt a számadatok is, 1977-ben 10 vizsgálat 25 cikkben. 1978-ban 19 vizs­gálat 34 cikkben kapott sajtónyilvánosságot. Hiányosság még a járási­városi NEB-ek esetében merül fel, ez idáig nem tud­tuk teljes egészében meg­oldani, hogy ott nyilvános­ság elé kerüljön minden, a helyi érdeklődésre, okkal, számottartó vizsgálati anyag, esemény. Az eddig megtett intéz­kedéseken kívül, a munka további javítása érdekében további tennivalóink van­nak. Már a vizsgálat előtt rögzíteni kell, hogy a ta­pasztaltakat mikor és mi­lyen formában ismertessük. Javítani kell a területi bi­zottságok tájékoztatási munkáját oly módon is, hogy a saját területükön mérjék fel a tájékoztatási munka helyzetét és hatá­rozzák meg feladataikat. MERKL FERENC, megyei NEB-elnökhelyettes / A régi ilyen volt Az új tábla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents