Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

"népújság 1979. június 7. Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Elhangzottak az első hiva­talos politikai értékelések, állásfoglalások a vasárnapi és hétfői parlamenti válasz­tások után. Keresztényde­mokrata részről felvetették, hogy a következő kormány a kereszténydemokraták, szo­cialisták, szociáldemokraták és a republikánusok koalí­ciójából alakuljon meg, kí­vülről pedig támogassák a kommunisták is. Rómában feltételezik, hogy egy ilyen megoldással Craxi szocialistái is egyetértenének, hiszen legfőbb gondjuk ép­pen az, hogy elejét vegyék az OKP ellenzékbe vonulá­sának, és semlegesítsék vala­milyen módon az olasz mun­kásmozgalom döntő fontos­ságú erejét. Craxi egyúttal sürgette az Andreotti-kabi­net mielőbbi távozását. Ál­lásfoglalásával lényegében egyetértett Pietro Longo szo­ciáldemokrata vezér is, aki szintén sürgette a középbal összefogás felújítását. A kommunisták vélemé­nyét a párt vezetőségének keddi ülésén jóváhagyott nyilatkozat tartalmazza. Az OKP ezzel ismét síkraszáli a demokratikus nemzeti egy­ségkormány mellett, mindkét olasz munkáspártnak a be­vonásával. (OKP—OSZP). Az OKP vezetősége leszögezte: ellenzékbe vonulnának, ha nem ilyen kormány alakulna Itáliában. Az OKP vezetősége nem­zetközi szempontból is lénye­gesnek ítéli, hpgy Itáliában a jobboldali ellentámadással nem sikerült keresztülvinni azt, ami Angliában a konzer­vatívok győzelméhez, az NSZK-ban pedig Carstens, a jobboldali nézeteiről hírhedt köztársasági elnök megvá­lasztásához vezetett. Hangunk a világban Szerda esti kommentárunk. Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára felkérte az államokat, foglalják össze véleményüket egy hosszabb távú. átfogó leszerelési programmal kapcsolat­ban. A Magyar Népköztársaság kormánya készséggel eleget tett a felkérésnek és eljuttatta állásfoglalását a világszerve­zet New York-i központjába. Hazánk külpolitikájának meghatározó eleme, hogy erőnk­höz mérten, minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a nemzetközi feszültség enyhítését. Ennek a folyamatos tö­rekvésnek a jegyében fogalmazódott meg a főtitkár kérésére kifejtett magyar állásfoglalás. Lényege: 1. a végcél az általános és teljes leszerelés. 2. Az ehhez vezető, nvilvánvalóan hosszú és nehéz úton mindig a megoldásra legérettebb, konkrét kérdéseket kell megközelí­teni. 3. Különös figyelmet kell fordítani a legveszélyesebb, a tömegpusztító fegyverfajtákra. 4. Mivei azonban az államok katonai költségvetésének jó részét még mindig a hagyományos fegyverfajtákra fordítják, ezek gyártásának fokozatos csök­kentése is fontos cél. 5. A leszerelés és az államok közötti bizalom között szoros kölcsönhatás van. 6. Tovább kell fára­dozni mind a leszerelési tárgyalásokon szóba kerülő fegyver- faiták. mind az e tárgyalásokon részt vevő államok körének bővítésén. 7. Az államoknak le kellene mondaniok az erőszak alkalmazásáról, illetve az azzal való fenyegetésről. 8. A hel­sinki záróokmányt aláíró országoknak meg kellene állapod- niok: elsőként nem használnak sem nukleáris, sem hagyomá­nyos fegyvert egymás ellen. 9. Az államok, mindenekelőtt a jelentős katonai erőt képviselő országok, csökkentsék katonai költségvetésüket és a felszabaduló összegeket fordítsák békés fejlesztési célokra. Most volt tíz esztendeje az emlékezetes budapesti fel­hívásnak, amely segítette Európát és a világot ahhoz, hogv eljusson Helsinkiig. Éppen az évfordulón ismét hazánkból tett közzé békefelhívást a Varsói Szerződés országainak kül­ügyminiszteri bizottsága. A napokban láttuk vendégül Leo- nyid Brezsnyevet és a látogatás alkalmából aláírt közös nyi­latkozat is — egyértelmű békeokmány. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó, a SALT—II. egyez­mény aláírásának küszöbén jóleső érzéssel mondhatjuk el: hazánk, a szocialista közösség aktív tagjaként hallatja hang­ját a változó világban — és hangját meghallják; HARMAT ENDRE Ghana Megalakult a fegyveres erők forradalmi tanácsa Az új osztrák kormány Bemutatkozott az új osztrák kormány. Dr. Bruno Kreisky, aki a szocialista párt választási győzelme után ismét kormányfő lett, ezúttal negyedik alkalommal tölti be a szövetségi kancellár tisztét. Magyar-kubai parlamenti tárgyalások A Kubai Köztársaság (nemzetgyűlésének küldött­sége, amely Bias Rocanak, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a nemzetgyűlés elnöké­nek vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dik hazáinkban', szerdán megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzáson részt vett Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke, Bielek Jó­zsef, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának titkára, Farkas Mihály ve­zérőrnagy, a (budapesti hely­őrség parancsnoka, vala­mint Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztár­saság magyarországi nagy­követe. ködösét. A parlamenti dele­gációk találkozásai — mi­ként a tárgyaláson is meg­állapították —, tovább erő­sítik a dinamikusan fejlődő kapcsolatokat. A tárgyaló partnerek a teljes egyetér­tés légkörében cserélték ki véleményüket a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. A tárgyalást követően Pé­ter János ebédet adott a küldöttség tiszteletére a margitszigeti Thermál­szálióban. Az ebéden Péter János és Bias Roca pohár­köszöntőt mondott. Részt vett az ebéden Raf­fai Sarolta, valamint Házi Vencel külügyminiszter­Colombó Elnapolták a döntést A kambodzsai képviselet kérdésének eldöntése nélkül ért véget kedden Colombó- ban az el nem kötelezett or­szágok koordinációs irodájá­nak a szerda délután kezdő­dött külügyminiszteri érte­kezletet előkészítő tanácsko­zása. A Kambodzsai , Népköztár- saság külügyminisztériuma a colombói értekezlet résztve­vői között szerdán nyilatko­zatot körözött az ország kép­viseletének kérdésével kap­csolatban. Mint a dokumen­tum leszögezi, rendkívül ve­szélyes lenne, ha a megdön­tött Pol Pót—leng Sary klikk az el nem kötelezettek moz­galmában maradhatna. A mozgalomnak el kell ismer­nie a népi forradalmi taná­csot, a kambodzsai nép érde­keinek egyetlen és törvényes képviselőjét, amely a délke­let-ázsiai és az általános béke. a függetlenség, a sta*- bilitás, a barátság és az együttműködés pártján áll, s támogatja az el nem kötele­zettek mozgalmát — hangzik a nyilatkozatban. Nem született végső döntés annak a több arab küldött­ség által beterjesztett javas­latnak az ügyében sepi, hogy zárják ki a mozgalomból Egyiptomot. A külügyminisz­teri szintű tanácskozásra bíz­zák. hogy határozatot hozzon a kérdésben. Az országgyűlés ipari bizottságának ülése Az ipari termelés növeke­désének üteme — az élelmi­szeripar nélkül számolva — kis mértékben meghaladta az előirányzatot, 6,1 százalék volt i— állapították meg az 1978-as költségvetés végre­hajtásának értékelésekor az országgyűlés ipari bizottságá­nak szerdai ülésén. A Parla­mentben délelőtt megkezdő­dött eszmecserén elmondták: a tervezettnél jobban fejlő­dött az ágazatok többsége. Ugyanakkor a termelés gaz­daságosságáról már nem al­kothattak hasonlóan kedvező képet a képviselők. Az ipar nyeresége ugyanis alig halad­ta meg az 1977. évit és messze elmaradt a tervezettől. Az ok elsősorban gazdálkodás hiá­nyosságaiban keresendő. Az idén elkészült részletesebb elemzésekből kiderült, hogy a nyereségcsökkenésben vagy a veszteség kialakulásában nem az 1978-as szabályozó módo­sítás volt a meghatározó. A nehezebb feltételek csak ki­fejezésre juttatták a gazdál­kodás gyengébb színvonalát. A képviselők a beszámolót követően vitával folytatták munkájukat. A koszorúzást követően az Országház Munkácsy-ter- rhében megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások, A két tárgyaló delegáció vezetője Péter János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés aíl- elnöke, illetve Bias Roca. A megbeszélésen a tár­gyaló felek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást orszá­gaik gazdasági, politikai helyzetéről, a törvényhozó testületek tevékenységéről. Mindkét fél rendkívül ked­vezőnek értékelte Magyar- ország és Kuba együttmű­helyettes és Jósé Antonio Tabares dél Real is. A kubai vendégek délután megtekintették a Thermál­szállót, majd a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumba látogattak. Meghallgatták Szikossy Ferenc főigazgató­helyettes tájékoztatóját az in­tézmény tevékenységéről, s megtekintették a magyar munkásmozgalom történetét bemutató kiállításokat. A mú­zeumlátogatáson részt vett Raffai Sarolta is. Magyar—kubai parlamenti tárgyalások kezdődtek Buda­pesten. A képen jobbra a kubai küldöttség Bias Rocanak, a nemzetgyűlés elnökének (második) vezetésével. A ma­gyar küldöttséget Péter János, az országgyűlés alelnöke vezeti. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOOOOOC'OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Az új Büntető Törvénykönyvről (III.) ü Btk. legfontosabb jogpolitikai célkitűzéséi Az accrai rádió közlemé­nyében ismertette a fegyve­res erők forradalmi tanácsá­nak, a Ghánában hétfőn ha­talomra jutott fiatal katona­tisztek vezető testületének összetételét. A tíztagú tanács vezetője a 32 éves Jerry Raw­lings százados. A testületben három őrnagyon, és egy má­sik századoson kívül helyet kapott egy őrmester, két ti­zedes, egy közkatona és egy polgári személy is. A fegyveres erők forradal­mi tanácsa bejelentette, hogy nagyarányú tisztogatást haj­tanak végre a hadseregben, amelynek vezetőit, a legfel­Honecker—Husák munka- találkozó kezdődött szerdán a Német Demokratikus Köz­társaságban. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnö­kének a meghívására szerdán kora délután érkezett meg Drezda környékére. sőbb katonai tanács tagjait „harácsolóknak” és „a nem- zetvesztőknek” nevezte. Üj parancsnokot neveztek ki a szárazföldi, a haditen­gerészeti és a légierők élére. Az accrai rádió közölte, hogy fosztogatás, illetve a hétfő óta érvényben lévő éjszakai kijárási tilalom megszegése miatt letartóztattak 32 kato­natisztet és rendőrt, több ma­gas rangú tisztet pedig őrizet­be vettek. Sok tiszt szökni próbál, bár a határok lezárá­sát kedden elrendelték. To­vábbra sincs hír Akuffo tá­bornok, volt államfő sorsá­ról. A csehszlovák államfő kí­séretéhez tartozik többek kö­zött Lubomir Strougal mi­niszterelnök és Josef Kempny, a Központi Bizottság titkára. A megbeszéléseken Willi Stoph NDK miniszterelnök és Günter Mittag, a NSZEP Központi Bizottságának titká­ra, a párt politikai bizottsá­gának tagjai is részt vesznek. Az NDK—csehszlovák ta­nácskozások felölelik a két párt és állam vezetőit közö­sen foglalkoztató fontos kér­déseket. Ismertetésünk előző részei, már említést tettek egyrészt arról, hogy az új törvény megalkotását és a korábbitól sok vonatkozásban eltérő sza­bályozás kialakítását a társa­dalmi, gazdasági viszonyok fejlődése tette indokolttá és szükségessé, másrészt utaltak a több éves előkészítő mun­kára, a szakmai és társadal­mi vitákra. Ezek mellett megemlíten­dő az is, hogy az új Btk. megalkotása része a szocia­lista jogrendszer fejlesztésé­nek, egyben legfontosabb ele­me annak a folyamatnak, melynek célja, hogy a bün­tető jogszabályok a mai élet­viszonyainknak megfelelje­nek. Ugyanis 1979. július 1- én nemcsak az új Btk. lép hatálvba. hanem egyéb jog­szabályok, illetve jogszabály- módosítások is. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­lettel újra szabályozta a büntetésvégrehajtást, módosí­totta a büntetőeljárásról és a szabálysértésekről rendelke­ző jogszabályokat is. Mind­ezeknek — és az ezeket ki­egészítő egyéb jogszabályok­nak — együttesen feladatuk, hogy a bűnözés elleni küzde­lemhez a megfelelő jogi esz­közöket biztosítsák. Amikor az új jogszabá­lyokról beszélünk, indokolt arra is utalni, hogy a ma ha­tályos Btk., a többi büntető jogszabállyal együtt, több mint másfél évtizeden át eredményesen védelmezte szocialista társadalmi ren­dünket, az állampolgárok személyét és jogait, hozzá­járult a közrend és közbiz­tonság megszilárdításához. Ugyanakkor az életviszo­nyok változása miatt a Btk. rendelkezéseit már időköz­ben is ismételten módosítani kellett, egyben külön jogsza­bályok tartalmaztak olyan rendelkezéseket, illetve létre­hoztak olyan jogintézménye­ket, melyeket a büntetőtör­vény rendelkezései közé be kellett építeni. Elég, ha itt utalok a többszörös vissza­eső szigorított őrizetére, a szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozási rend­szerének kialakítására, vagy az alkoholisták munka- terápiás intézeti gyógykeze­lésének jogi szabályozására és a végrehajtás feltételeinek megteremtésére. Az előbbieket azért emel­tem ki, mert jelentősek an­nak a jogpolitikai célnak megvalósításánál, hogy nyo­matékos társadalmi igény a bűncselekmények vissza­szorítása, a bűnüldözés és a bűnelkövetés megelőzésének hatékonyabbá tétele. A bűnözés elleni küzdelem­ben, ha időszakonként egyes bűncselekményeknél kedve­zőtlen jelenségek is mutat­koztak, összességében értünk el eredményeket, azonban ezek a társadalmi célkitűzé­seinkhez mérten még nem kielégítőek. Az új büntetőtörvény álta­lános célkitűzése volt, hogy a bűnözés elleni küzdelem szol­gálata mellett az egyes bűn- cselekmények büntetési té­teleit a társadalomveszélyes­ségükkel arányban álló reális mértékben állapítsa meg. A büntetési tételek meghatáro­zásánál elsősorban a büntető­jog által védett érdek társa­dalmi jelentőségét veszi fi­gyelembe. Ezt kifejezi azzal is, hogy az egyes bűncselek­ményeket meghatározó és a büntetési tételeket megálla­pító Különös rész elsőként a szocialista államrendet védő állam elleni bűncselekmé­nyeket; ezt követően a békét, emberiséget, illetve az embe­rek életét, testi épségét védő bűncselekményeket szabá­lyozza. Egyebekben ezeknél a bűncselekményeknél írja elő a legsúlyosabb büntetések — esetenként az egyébként ki­vételes halálbüntetés — al­kalmazását is. Majd a követ­kező fejezetek a közlekedési, a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncse­lekményekről rendelkeznek. Mindezek sorrendbeni ki­emelésével is hangsúlyozza a törvény, hogy a védett tár­sadalmi viszonyok között ki­emelkedő szerepet biztosít az állam, a béke és emberiség, az állampolgárok élete, testi épsége, szabadsága és méltó­sága védelmének. Az előbb említettek mel­lett ugyanakkor egyes bűn- cselekményeknél tömegesen a kisebb súlyúak fordulnak elő. Ilyen esetekben a törvény lehetővé teszi — a jelenlegi­nél szélesebb körben — a szabadságvesztés helyett az enyhébb büntetési nemek (ja­vító-nevelő munka, pénzbün­tetés) alkalmazását. Egyben az arányosítás körében, több bűncselekménynél a bünteté­si tételeket leszállította és szélesítette az intézkedések alkalmazásának lehetőségét is. Felvetődhet, de a törvény eddigi ismertetése során már fel is vetődött az a kérdés, hogy a Btk. ilyen rendelke­zései nem csökkentik-e a büntetőjogi felelősségre vo­nás hatékonyságát. Erre a kérdésre egyértelmű a válasz, hogy nem. Ugyanis a társadalomra fo­kozottabban veszélyes, vagy éppen a súlyos bűncselekmé­nyeknél a törvény által al­kalmazni rendelt büntetés keretei nem változtak. Ugyanakkor az új rendelke­NDK-csehszlovák csúcstalálkozó Kiútkeresés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents