Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

1979. június 7. Képújság 3 „Élesben” dolgoznak a tanulok ............ ‘ . ............ ... i A próbapadot Markovics János kezeli A tomerőmü-építkezés Energetikusok értekezlete OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC3000000000000000000000000000 Nincs aki a volán mellé ül­jön, de szerelő is kellene Pakson^ a Volánnál, A súlyos munkaerőgondokon enyhít, hogy Bonyhádról és Szek- szárdról átirányítottak szak­embereket. Hétfőn pedig 14 szakmunkástanuló érkezett, akik az utolsó év szakmai gyakorlatát Pakson töltik. Horváth György üzemigaz­gató tájékoztatása szerint 101 tehergépkocsi, 7 rakodógép és 53 autóbusz tartozik az üzemhez. Gépkocsivezetőből, akár holnap, 30-at volán mel­lé tudnának ültetni. Ilyen módon tudnák csak a sofőrök túlterhelését megoldani — jelenleg 260 órát dolgoznak, ami azt jelenti, hogy az évek­kel előbb bevezetett munka­idő-csökkentést itt megszün­tették. — Pillanatnyilag 44 kar­bantartónk van, legalább 25 kellene még ahhoz, hogy a karbantartási munkákat pon­tosan el tudjuk végezni — mondja Horváth György. A szakmai gyakorlatra ér­kezett fiatalok a környéken laknak; Pakson, Dunaszent­Tízéves múltja van an­nak a ki nem mondottan ver­senynek, inkább erő- és tu­dásfelmérőnek, amelynek fontos állomása volt a tegna­pi értekezlet Bátaszéken a Baranya—Tolna megyei Tég­laipari Vállalat Vázkerámia- és Cserépgyárában. Az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi körzeti ener­giafelügyelete szervezte az értekezletet, amelyen har­mincöt jelentős vállalat — Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből — energeti­kusai vettek részt. Zaccomer János a vállalat igazgatója ismertette meg a résztvevőkkel a gyárat, az ér­tekezlet végén az üzemláto­gatást is ő vezette. Kiss Ró­bert, a vállalat főenergetiku- .sa értékelte a múlt évi ener­giatakarékossági munkát, jó eredményekről számolhatott be, hiszen egyre korszerűbb termelési technológiát alkal­maznak a gyárakban, ame­lyek érthető módon, kiiktatva a nehéz fizikai munkát, egy­re több energiát fogyaszta­nak. A bátaszéki üzem'ben évente kilencvepmillió tégla­egységet gyártanak és 9600 tonna tüzelőanyagot használ­nak fel, annyit, mintha a ré­gi módszerrel gyártanának hatvanmillió téglaegységet. Igen szép eredménnyel vesz­nek részt évek óta az ener­giatakarékossági akcióban a Tolna megyei üzemek. Külö­nösen a bátaszéki vázkerá- miagyár, hiszen a harminc­hat jelentős energiafogyasztó között a rangsorban a máso­dikak. Harmadik a Simontor- nyai Bőrgyár, de jó helyezést ért el a Dalmandi Állami Gazdaság is. Egyébként Tol­na megyét ezen az energia­gazdálkodási takarékossági akcióban a Simontornyai Bőr­gyár, a Dalmandi Állami Gazdaság, a Hőgyészi Álla­mi Gazdaság, a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Bonyhá­di Zománcgyár és a Patex tolnai gyára vesz részt. Jó lenne — mondták az energia- felügyelet munkatársai — ha több Tolna megyei üzem kül­dené el energetikusát Pécsre, ahol jelentős új kutatási ered­ményeket, az energiafelhasz­nálás takarékos módszereit ismerhetnék meg, miáltal az üzemben alkalmazhatóvá ten­nék, közkinccsé vállhatna még inkább mások jelentős villamos- és hajtóanyag, va­lamint fűtőanyag gazdálkodá­si, takarékossági módszere. györgyön, Tolnán. Számukra a bejárás szinte ugyanannyit jelent, mintha Szekszárdra utaznának reggelenként, illet­ve a hat paksi fiatal ezután utazás nélkül érkezhet a munkahelyére. Márkus György szakoktató a tanműhelyből együtt jött a tanulókkal. — Felkészítették a fiúkat a paksi munkára? — Természetesen. Ismer­tettük velük a telep helyze­tét, az itteni munkaviszonyo­kat, megbeszéltük a munka­rendet. — Mit szóltak az áthelye­zéshez, ahhoz, hogy az utolsó évet Pakson töltik? — Kezdő szakember szá­mára a tanulóidő környezete egész életre szól. Itt dolgoz­hatnak, naponta komoly fel­adat elé áll minden gyerek. A környéken a legjobban fel­szerelt, szerszámozott mun­kahely a paksi üzemegység. Lehet tanulni. A fiúkkal mi­kor beszélgettünk a dologról, szinte ugyanezt mondták. A műhelyekben a második nap már „elszortírozták” az autószerelőket, a villamossá­gi és a karosszérialakatos — előlegezzük meg — szakem­bereket. A munkarendet úgy határozták meg, hogy min­denki minden szerelési műve­letet megismerjen. Az első nap Markovics Já­nos autószerelő a diagnoszti­kai részleghez került, egy hó­napig gyakorolja ezt a mun­kát. — Dolgozott már ilyen mű­szerekkel? — Eddig csak láttam ilyet. — Ma már pedig kezeli is? — Ezért volt érdemes ide kijönni. „Élesben” dolgozunk, lehet tanulni. Tizennégy szakemberrel több lett a paksi Volán-tele­pen. Kihelyezésük kettős ren­deltetésű: segítenek a mun­kaerőgondokon, korszerű esz­közökkel készülhetnek a szak­munkásévekre. hj.—gk. Bucher Attila és Horváth János a futóművel foglalatos­kodik zések korlátozzák a büntetés enyhítésének, vagyis a tör­vényben meghatározott bün­tetési tételnél enyhébb bün­tetés alkalmazásának lehető­ségét. Továbbmenően, néhány olyan bűncselekménynél, melyek jellegéből, illetve gyakoriságából eredően a mai viszonyaink mellett fo­kozottabb társadalmi és jogi elítélést igényelnek, a bünte­tőjogi következmények súlya nőtt. Példaként csak kettőt említek meg. Szigorúbban rendeli büntetni (magasabb büntetési tétellel) az új tör­vény a gazdasági bűncselek­mények között a beruházás és pénzügyi fegyelem meg-- sértését. Ugyanígy az ittas járművezetéssel okozott bal­esetnél is súlyosabbak a jog­következmények. Ez utóbbi­nál a szigorúbb törvényi megítélés nemcsak abban fe­jeződik ki, hogy súlyos ered­mény bekövetkezésénél több vonatkozásban magasabb a büntetési tétel, de hátrányo­sabbak az egyéb jogkövetkez­mények is. így az ittasan bal­esetet okozó elkövetőnél ál­talában a mainál súlyosabb fokozatban kell a szabadság- vesztést végrehajtani, a bün­tetéséből csak nagyobb rész letöltése után bocsátható fel­tételes szabadságra, egyben a gépjárművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama a mai 6 hónappal szemben, az új tör­vényben 1 év és mint arról már korábban említést tet­tünk, lehetőség lesz a végle­ges eltiltásra is. Ugyancsak alapvető válto­zást mutatnak a törvényben az ismételten bűncselek­ményt elkövetőkre vonatkozó új elvek is. A hatékonyabb fellépést, a társadalom foko­zottabb védelmének meg­teremtését szolgálják az új szabályok. Természetesen a törvény különböztet az ismé­telten bűncselekményt elkö­vetők között is a bűncselek­mények jellege, súlya, vala­mint a bűnismétlés gyakori­sága szerint is. így akit a bíróság megbün­tetett — a meghatározott fel­tételek mellett — csak az egyéb: államjogi, államigaz­gatási jogi, munkajogi vagy szövetkezeti jogi jogszabályok által az elítéléshez fűzött kö­vetkezmények alól mentesül­hetnek, de a büntetőjogi hát­rányos következmények alól nem. Újabb bűncselekmény elkövetésénél a büntetőügy­ben a bíróság olyan elítélést is figyelembe vehet az «elkö­vető terhére, melynek követ­kezményei alól egyébként mentesült. A mentesítés cél­ja ugyanis, hogy bizonyos fel­tételek (várakozási idő, vagy esetleg bírósági határozat) bekövetkezése után az elítélt teljes jogú állampolgárként vehessen részt a társadalom életében. Viszont, ha ismé­telten bűncselekményt követ el. a társadalom védelme azt kívánja, hogy a korábbi el- ítéltetését a büntetés kisza­bása körében a bíróság érté­kelje. Akit viszont ismételten, meghatározott időn belül, szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélnek, annál a törvény ér­telmében mind a büntetés kiszabásánál, mind a bünte­tés végrehajtásánál súlyosabb következményeket kell alkal­mazni. így a különös és többszörös visszaesőnél a törvényben meghatározott büntetési tétel alsó és felső határa megemelkedik. így például: ha egy bűncselek­ményt a törvény Különös ré­sze 1—5 évig terjedő szabad­ságvesztéssel rendel büntet­ni, a különös vagy többszö­rös visszaeső elkövetőnél a büntetést 1 év 6 hó, illetve 7 év 6 hó közötti tartam fi­gyelembevételével kell ki­szabni. Ugyanakkor vissza­esővel .szemben szándékos vétség miatt sem lehet a sza­badságvesztést fogházban végrehajtani, hanem csak börtönben. A többszörös visz- szaeső a büntetéséből nem bocsátható feltételes szabad­ságra, sőt a 2 évet elérő, vagy meghaladó büntetését min­den esetben fegyházban kell végrehajtani. Mindezekből kitűnik, hogy az új Btk., a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfe­lelően, amikor az első ízben kisebb súlyú bűncselekmé­nyeket elkövetőknél az intéz­kedések, vagy a nem sza­badságvesztéssel járó jelleg­zetesen nevelő jellegű bünte­tések alkalmazásának lehető­ségét szélesíti, ugyanakkor a súlyos bűncselekmények el­követőivel szemben változat­lanul megfelelően szolgálja a társadalom védelmét, míg' a visszaeső bűnözőkkel szem­ben a büntetőjogi felelősség- ' re vonást hatékonyabbá teszi. Az új Btk. rendelkezései­nek részletes megismertetése néhány cikk keretében nem volt lehetséges. Most a tör­vény hatályba léptetése előtt átfogó képet kívántunk adni az ,új törvény legalapvetőbb elveiről és rendelkezéseiről. A törvény céljainak, leg­fontosabb rendelkezéseinek megismerése nemcsak az egyénnek, mint állampolgár­nak hasznos és szükséges, ha­nem azért is, mert az alap­vető jogpolitikai célt, a bű­nözés visszaszorítását, a meg­előzést, a büntetőjog önma­gában megvalósítani nem tudja. Ahhoz ugyanis, hogy a bűnözés alakulásában jelen­tős, kedvező fordulatot ér­jünk el, fokozni keli a bűn- megelőzés és a bűnüldözés hatékonyságát, a társadalom összefogását és tevékeny közreműködését ebben a küz­delemben. Ezt azért indokolt kiemelni, mert az új büntető jogszabályok a bűnözés elle­ni fellépésnek csak egyik — igaz igen hatékony — felté­telét teremtik meg. A társadalmi szintű ered­mény eléréséhez nem nélkü­lözhető a társadalom legszé­lesebb körű . összefogása. Olyan közgondolkodás kiala­kítása szükséges, mely elíté­li a bűncselekmények elkö­vetését. segíti a bűncselekmé­nyek megelőzését, valamint feltárását. A társadalmi tu­dat ilyen alakításának csak segítője lehet a jogszabály, alapvetően ez a közösségek, az egész társadalom, tehát egyénileg is mindannyiunk feladata. BR. RENDEKI SÁNDOR, a megyei bíróság elnöke NDK delegáció megyénkben Tegnap megyénkbe látoga­tott a Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság vendégeként hazánkban tartózkodó Wolfgang Kranze, a Német Demokratikus Köz­társaság szolidaritási bizott­ságának főtitkárhelyettese és Edda Eisenhardt, a bizottság tudományos munkatársa. Délelőtt a megyei népfront­bizottságnál fogadta a vendé­geket dr. Kolombusz László- né, a bizottság elnöke, majd Csajbók Kálmán, megyei tit­kár a megye politikai, gaz­dasági és kulturális életéről, Czank József a megyei béke-, barátság- és szolidaritási bi­zottság elnöke a bizottság te­vékenységéről tájékoztatta őket. Ezután a Nagyvilág filmszínházban megtekintet­ték a Tolnai tájak és a Tolnai változások című filmet. Délután Decsen, a Sárközi Népi Iparművészeti Szövet­kezetét látogatták meg az NDK-beli vendégek. Minden szemre szükség van Kedvezményes áron: az SZK—5-ös kombájn Aratás előtt az AGROKER-nél (Folytatás az 1. oldalról) NDK gabonakombájnt kap, de a gépek nem érkeztek meg időben —, hiába szá­mított rá a kereskedelmi vállalat. A visszaigazolás értelmé­ben az év második negye­dében 19 gépnek kellett vol­na Szekszárdra érkeznie —, sajnos csak késve szállítják ide. Pedig az üzemek az el­ső félévre 30 gépre számí­tottak, s ha az ígért 19 gép egyáltalán megérkezik, nem biztos, hogy a betakarítás­ban részt tud venni, mivel az üzembe állítása is igény­be vesz néhány napot. Az NDK gépekhez csatlakoztat­ható kukorica-adapterek egyébként már az AGRO­KER raktárában vannak. A .betakarítókapacitás pót­lására egyelőre egyetlen le­hetőség kínálkozik: azok az üzemek, amelyek feltétlenül számítottak az NDK gépre, s a kombájnt nélkülözni nem tudják, SZK—5-ös ga­bonakombájnt vásárolhat­nak. A vállalat ebből a tí­pusból megfelelő készlettel rendelkezik. A múlt évi ta­pasztalatok ezzel a géppel kapcsolatban igen kedve­zőek : a paraméterekben meghatározott teljesítményt hazai körülmények között hozta. A megyében több mint 700 kombájn üzemel, ebből 180 SZK—5-ös. Az utóbbi időkben a gép szer­kezetén jelentős műszaki finomításokat. végeztek, s javult a gép üzembiztonsága is. A szovjet kombájnok jú­nius 1-e és július 31-e kö­zött kedvezményesen sze­rezhetők be, mindössze 10 ezer forint előleget kell be­fizetni. A nagykónyi szövet­kezet az elmúlt napokban vásárolt öt SZK—5-ös kom­bájnt. Bálázógépekből is van elegendő, mégpedig az NDK gyártmányú K—442-es és K—453-as, valamint a szovjet PSZB—1,6 típusú. Míg az NDK gépek zsineg­gel, addig a szovjet gépek huzallal kötik össze a bálát. Egyedül a K—453-as típus­ból nem tudják az igénye­ket maradéktalanul kielégí­teni; a második negyedév­ben 10-et, a negyedik ne­gyedévben pedig 35-öt kap­nak. A Burján-féle szalmalehú­zó szerkezetből is van ele­gendő, viszont ennek a ki­egészítő gépéből, a — PF— 05-ös homlokrakodóból — nem tudják az igényeket ki­elégíteni. A szállítóeszközök­nél különösebb gond nincs. A tarlóhántásnál használa­tos erő- és munkagépek — ekék, tárcsák —,' rendelke­zésre állnak, erőgépből többféle típust kínálnak. A T—150—K. típusú nagy tel­jesítményű erőgépből csu­pán a második félévben lesz elegendő. A szálastakarmá­nyok betakarításához szük­séges önjáró gépeket, a hoz­zájuk tartozó rendfelszedő pótkocsikat, valamint a rendsodrókat a megrendelés ütemében vehetik át az üze­mek. Kiegészítő eszközök­ben és anyagokban hiány nincs: bálázózsineg és drót, takaróponyva, fólia és ga­bonászsák bőven van raktá­ron. Az AGROKER-nél több mint tízezer alkatrészt tar­tanak raktáron —, a nyári betakarítógépekhez és be­rendezésekhez körülbelül ezerötszáz féle alkatrész szükséges. Az elmúlt évhez képest javult az alkatrész- ellátás. Az igényelt alkat­részek elszállításának üte­méből arra lehet következ­tetni, hogy a gépek kijaví­tása a végéhez közeledik. Persze azért jó néhány al­katrészt még ma is hiába keresnek az üzemek. Or­szágos hiánycikk az SZK—• 5-ös kombájnkasza, de ugyanehhez a géphez nincs dobkosár, behordócsiga, és nem lehet hozzájutni a kü­lönféle fékberendezési fel­szerelésekhez. Az AGROKER Vállalat tíz nappal ezelőtt hívta fel a MEGÉV figyelmét arra, hogy a lehetőségek szerint gyorsítsa a hiánycikkek be­szerzését és szállítását. Az E—512-es kombájn alkat­rész-utánpótlása sem zök­kenőmentes; ehhez variátor- tárcsát, dobverőlécet, fék- berendezést nem llehet kap­ni. Minden évben visszatérő probléma: a bálázóhoz ne­héz kötözőfejet és kötözőtűt beszerezni. Az AGROKER kapcsolata a MEGÉV-vel rendszeres; hetente szemé­lyesen felkeresik a szállító­kat a pótalkatrészek ügyé­ben. A MEGÉV a szállítá­soknak és a megrendelések­nek megfelelően azonnal az AGROKER-hez szállítja az alkatrészeket; ezek rendsze­rint pénteki és szombati na­pokon éiikeznek Szekszárdra. DVM Szovjet kombájnok sorakoznak a telepen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents