Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
1979. június 5. ^ÉPÜJSÁG 3 A Csepel Művek transzformátorgyárában gyártott fojtótekercseket a KGST több országába exportálják (MTI-Fotó Fehér József felvételei — KS) Nyugdíjastalálkozó (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári MÁV Nyugdíjasok Szakszervezetének önálló csoportja taggyűléssel egybekötött nyugdíjastalálkozót rendezett Dombóvárott a volt Vasutas Kultúrházban. A 180 nyugdíjas mellett részt vett a MÁV Nyugdíjhivatal részéről Kerepesi László osztályvezető, a területi bizottság részéről Aczél István nyugdíjas szervező. Az ünnepélyes taggyűlés beszámolóját Ughy János, a nyugdíjas csoport elnöke terjesztette a tagság elé. A beszámolót követően többen szólaltak fel. GAÄL ISTVÁN Tanácstagok értekezlete (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A helyi párt-, tömegszervezeti. intézményi vezetők bevonásával tartotta ülését Mórágyon a tanácstagi csoport. A településpolitikai kérdésekkel foglalkozó tájékoztató nagy érdeklődést váltott ki a résztvevők körében. Jellemző, hogy több mint húsz kérdést tettek fel a jelenlevők, s legalább tizenöten vettek részt a vitában. Sok kritikai megjegyzés hangzott el. Bírálták az utak, hidak, járdák, több középület elhanyagolt állapotát, egyes létesítmények felújítási munkáinak minőségét, a kivitelezők és átvevők felelősségét is. Szó volt a mindennapos témáról, a község egészséges ivóvízzel való ellátásáról is. A vitában részt vevők részéről több hasznos javaslat hangzott el, amit a helyi szervek a továbbiakban felhasználhatnak munkájuk során. A tanács vezetése tervezi, hogy hasonló értekezletet tartanak a többi társközségben is. LOVAK a. A KGST megalakításának alapja s egyben fő célja az volt, hogy meggyorsítsa a tagországok gazdasági és műszaki fejlődését a kölcsönös kereskedelmi forgalom növelése, valamint a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés segítségével. A gazdasági fejlettség növekedése, elsősorban az ipar fejlődése az idők során egyre inkább az együttműködés magasabb szintű formáit igényelte. A termelési szakosodás és a kooperáció — az együttműködés fejlettebb formái — ma már alapvető szerepet játszanak a KGST-országok egymás közötti kapcsolataiban. Az idei tavaszi BNV — hagyományos formáját megtartotta — jelentős részben a KGST kiállításává változott. Mottója — 30 éves a KGST — is azt a fokozott törekvést fejezte ki, hogy az idei kiállításon az eddigieknél is nagyobb súlyt kapjon azon termékek bemutatása, amelyeket több szocialista ország közösen fejlesztett ki, vagy gyártott, amelyek a KGST-n belül megvalósuló együttműködés jól látható bizonyítékai. Az együttműködésben igen fontos szerepet kap az egyik legkorszerűbb iparág, a számítástechnika. 1968-ban hat szocialista ország —"Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió —kormányai aláírták az egységes számítógéprendszer létrehozásáról szóló egyezményt. Ennek első. látványos eredménye éppen nemzetközi vásárhoz kötődik — a plov- divi vásáron mutatták be először a tagországok által gyártott számítástechnikai berendezéseket összekapcsolva. Mindez még az ESZR hőskorát jelzi — ma már ezekben az országokban 40 ezer kutató és fejlesztő dolgozik. A számítástechnikában megvalósult együttműködés leglátványosabb bizonyítékát az — idén először önálló kiállítással szerepelt — Ukrán Köztársaság standjánál láthattuk. A CM vezérlésű számoló komplexum ugyanis bolgár, magyar, német, lengyel, szovjet szakemberek, tudósok közös szellemi erőfeszítéseit mutatja. A kutatások, kísérletekhez kapcsolódó bonyolult számítások, a technológia és gyártás automatizálására használatos berendezés központi egységét a kievi ELORG gyárban készítették. A display a Videotonban készül, lengyel szakemberek munkáját dicséri a perforátor és a sornyomtató, míg a bulgáriai ISOT gyár terméke a mágnes- lemezes adattároló. A bolgár ipar elsősorban elektrotechnikai, mezőgazda- sági elektrotechnikai termékein keresztül mutatta be a szakosítás és kooperáció eredményeit. A Szovjetunióval és Csehszlovákiával közösen dolgozták ki a mezőgazdasági gépek automatikus vezérlésére szolgáló bérendezést: már gyártják a SAV—1-t, s hamarosan a SAV—2-t is. Mindkét berendezés a kom- bájnos munkáját segíti. A szakemberek körében bizonyára érdeklődésre tart számot az a — Magyarországgal közösen kifejlesztett — gépsor, amelyet a paradicsomfeldolgozásnál használnak fel. A gép a termelés teljes folyamatát elvégzi, tudására jellemző, hogy még a paradicsom érettségi fokát is képes meghatározni. Ugyancsak jól nyomon lehetett követni az együttműködés eredményeit a lengyel kiállítók bemutatóján. Jelenleg mintegy 100 többoldalú és kétszáz kétoldalú kooperációs és gyártásszakosodási megállapodásban vesznek részt. Az építőipar területén való együttműködést példázza az a makett, mely az idén elkészülő kábái cukorgyárat mutatta be. A napi 6 ezer tonna cukorrépát feldolgozó üzemen kívül 1980-ig összesen mintegy 80 millió rubel értékű építési, szerelési munkát végeznek Magyarországon lengyel szakemberek. A Szovjetunióval elektromágneses tengelykapcsolók, bányászati berendezések, személygépkocsik és teherautók kiegészítő berendezéseinek előállításánál dolgoznak együtt, az NDK- val telefon- és telexközpontok, elektronikai lámpák, ipari mérőműszerek, orvosi műszerek és készülékek fejlesztését vagy gyártását végzik közösen. A többi szocialista országgal is széles körű az együttműködés: Csehszlovákiával vontatók, mezőgazdasági, szerszám- és textilipari gyártásra, hazánkkal többek között gyógyszerek és műszál, gépjárműipari termékek előállítására kötöttek megállapodást. Az NDK árucsere-forgalmi megállapodásában szereplő termékek több mint 30 százalékát kooperációban gyártott, illetve szakosított termékek alkotják. Az együttműködés eredményei közül ezúttal a magyar—NDK kooperációban gyártott ADK 125—2 autódarut mutatták be. Az idei vásár szervezői felkérték a kiállítókat, hogy a KGST emblémájával jelöljék meg azon termékeiket, melyeket a szakosítás, a kooperáció során két vagy több ország közösen fejlesztett ki, illetve gyártott. A pavilonokban és a szabad területeken nézelődő látogató gyakran találkozott a szocialista országok együttműködését szimbolizáló jelzéssel. Három évtizedes közös erőfeszítéseink eredményéi egyre nyilvánvalóbbá válnak. FÖLD S. PÉTER Szovjet—magyar kooperációban készült a Szerszámgépipari Művek számjegyvezérléses tárcsa-esztergája. ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc lekmény súlyára, a kiszabott büntetés mértékére, másrészt az elkövető személyében megnyilvánuló társadalmi veszélyesség fokára figyelemmel. Fegyházba kerülnek azok az elítéltek, akik a legsúlyosabb bűncselekményt követték el, viszonylag hosszú szabadságvesztést kaptak és akiknek átne- velése a legnehezebb (így elsősorban a többszörös visz- szaesők). Börtön lesz a bűntett miatt kiszabásra kerülő szabadságvesztés általános végrehajtási fokozata, de itt hajtják végre a vétség miatt kiszabott büntetést is, ha az elkövető visszaeső. A legenyhébb fokozat a fogház, amelyben általában a vétség miatt kiszabott szabadság- vesztést hajtják végre. Az egyes fokozatoknak megfelelően alakul az elítéltekkel való bánásmód; a fegyházban az elítéltek életrendje részleteiben is meghatározott. irányításuk, ellenőrzésük folyamatos, intézeten belüli mozgásuk is felügyelet mellett történik. A börtönben az elítéltek szabad idejük egy részét öntevékenyen hasznosíthatják, az intézet meghatározott részén szabadon mozoghatnak, jutalomból rövid eltávozási engedélyt kaphatnak. A fogházban az elítéltek az intézet egész területén szabadon mozoghatnak, szélesebb körben kaphatnak lehetőséget eltávozásra, szabadsára, stb. Az egyes fokozatokhoz igazodóan bocsáthatók majd feltételes szabadságra azok az elítéltek, akik büntetésük meghatározott részét már le- töltötték és akiknél reménv van arra. hogy a büntetési célok további szabadságelvonás nélkül is elérhetők. Továbbra is módot ad a Btk. arra, hogy — meghatározott feltételek esetén — a bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggessze. A javító-nevelő munkára ítélés azt jelenti, hogy az elítélt a bíróság által kijelölt munkahelyen köteles meghatározott munkát végezni, munkabéréből 5—30 százalék közötti részt az állam javára le kell vonni. Az ilyen . büntetésre ítélt személyi szabadsága egyebekben nem korlátozódik, őt a munkájával kapcsolatos jogok megilletik. Amennyiben a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a büntetés szabadság- vesztésre átváltoztatható. A pénzbüntetés kiszabásának új elvei az elkövetett bűncselekmény súlyához, társadalmi veszélyességének fokához igazodóan az eddiginél hatékonyabban biztosítják az egyéniesítést. A pénzbüntetés összegét az elkövető jövedelmi, kereseti viszonyai határozzák meg. továbbá az. hogy milyenek az elkövető személyi, családi körülményei. Az új eljárással jobban lehet az elkövető teherbírásához igazítani a pénzbüntetést és meg lehet valósítani azt az igénvt. hogy az azonos súlvú bűncselekményekért a különböző körülmények között élő elkövetők közel azonos mértékű joghátrányban részesüljenek. Rátérve a mellékbüntetésekre. azt kell kihangsúlyozni. hogy a Btk. — büntetési rendszerünk továbbfejlesztése érdekében — lehetőséget ad arra, hogy ezek többsége — meghatározott feltételek fennforgása esetén — önállóan is alkalmazható legyen. így pl. a járművezetéstől eltiltás, a vagyonelkobzás, vagy — nem magyar állampolgárral szemben — az országból való kiutasítás főbüntetés kiszabása nélkül is kimondható lesz. A foglalkozástól eltiltást és a jármű- vezetéstől eltiltást egyébként a jövőben nemcsak határozott időre, hanem végleges hatállyal is kiszabhatja a bíróság. Bővült az intézkedések köre is. A Btk. a felnőttkorúak- kel szemben is lehetővé teszi a megrovás, valamint a próbára bocsátás alkalmazását, amire eddig csak a fiatalkorúak esetében volt lehetőség. Ez utóbbinak a lényege az, hogy a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja, és ha a próbaidő eredményesen eltelt, azt véglegesen mellőzi. A próbaidőt egy, két, vagy három évben lehet megszabni és azt egy ízben egy évvel meg lehet hosszabbítani. Az eddig ismertetett újfajta megoldások lényegében az első ízben megtévedt elkövetőkkel szembeni, enyhébb megítélésre adnak lehetőséget. Van azonban az új Btk-nak olyan intézkedése is. amely éppen az ellenkező megítélés alá eső bűnözőkkel szeriben kíván hatékony védelmet nyújtani a társadalom részére. Lehetővé teszi ugyanis a többszörös visszaesők szigorított őrizetét, amit a kiszabott szabadságvesztés letöltése után kell foganatba venni. Pontosan meghatározott feltételek között kerülhet erre sor, leghosszabb tartama öt év, de azt, hogy ezen belül meddig tartson, az ítéletben nem kell meghatározni. Az elítélt — magatartásától függően — két év után ideiglenesen elbocsátható lesz. amennyiben azonban az elbocsátástól az öt évig még hátralevő idő alatt bűncselekménvt követ el. vaav a pártfogó felügyelet szabályait súlvosan megszegi. visszakerül a szigorított őrizetbe. Uj intézkedésként szabályozza a Btk. a pártfogó felügyeletet, amit azokkal szemben lehet elrendelni, akiket a bíróság próbára bocsátott, a szabadságvesztésből feltételesen szabadságra helyezett és akiknél a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, ha szükségesnek látja, a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérését. A szigorított őrizetből ideiglenesen elbocsátottakat kötelezően pártfogó felügyelet alá kell helyezni. Ennek az intézménynek a lényege egyrészt az ellenőrzés, másrészt az elkövetőnek nyújtandó segítség. E feladatokat a közelmúltban létrehozott hivatásos pártfogói szervezet irányítása mellett társadalmi aktívák látják el. A törvény szigorú rendelkezéseket tartalmaz a visz- szaesőkkei szemben, ezekkel a bűnözés elleni következetes harcot kívánja erősíteni. Említésre érdemes a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést érintő úi rendelkezések közül az. amelv kimondja, hogy a mentesített személyt büntetlen előéletűnek kell tp- kinteni. aki nem kötelps számot adni a mentesítés alá esett elítéltetéséről. F.zzpI szemben, ha a mentesített személy úiabb bűncselekményt követ el, vele szemben a koráhbi elítél tetőshez fűződő hátránvos következmények alkalmazhatók. Jelentősen kiterjeszti a törvény azoknak a büntetéseknek a körét, amelvek hátrányos következményei alól minden úiahb eliárás nélkül mentesülnek az elítéltek de éhből kizárta a többszörös visszaesőket. (Folvtatiukl Dr. FARKAS LÄSZL0 megvei bírósági elnökhelyettes Nagykónyi, Dombóvár, Debrecen.*. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az igazgatói irodába hivatták Dávid Jánost, a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium IV. b. osztályos tanulóját. Örömhír fogadta. Ott tudta meg, hogy második helyezést ért el az országos középiskolai tanulmányi versenyen földrajzból. Csak szerénysége leplezte arcán a meglepődést, a megálmodott örömöt. Nehéz volt az út idáig. — Nagykónyiban jártam általános iskolába. Akkor még minden tantárgy érdekelt. 4,7-es bizonyítvánnyal jöttem a Gőgös Gimnázium fizika tagozatára. Itt az első két évben földrajzból csak négyesem volt. Harmadikban készítettem pályamunkát az OKTV-re, de nem értem el helyezést. — Idén ismét megpróbáltad. Miről írtál? — Természetföldrajzi témát Választottam. Dolgozatom címe: „A Nyerges, mint a Zse- licben elhelyezkedő kistáj természetföldrajzi tényezőinek vizsgálata”. Talajméréseket, megfigyeléseket végeztem. térképvázlatokat, rajzokat készítettem. Többször elutaztam a környék nagyobb könyvtáraiba, hogy megkeressem a választott témával kapcsolatos szakkönyveket. — A pályamunka beadása plán újabb feladatok előtt álltái. — Igen. Ezután következtek a helyi, megyei, majd országos versenyek, melyeken főleg elméleti ismereteimről kellett számot adnom. Az írásbeli és a szóbeli teljesítményt egybevetve alakult ki a végeredmény. Dávid János — Jártál már külföldön? — A mi családunkban nincsenek az utazásnak „hagyományai”. Szüleim sokat dolgoznak, velük még nem jutottam el. Tavaly az iskola szervezett kirándulást NDK- ba. Én is elmentem. Idén is jelentkeztem egy romániai utazásra. János négy évig kollégiumban lakott. Szerette azokat a vasárnapokat, amikor mindenki hazautazott. Ilyenkor nyugodtan olvashatott akár egész nap. Nem zavarta senki. Kitartó szorgalmával szép eredményt ért el. Társai nem mindig értették meg, miért tanul, olvas annyit, miért nem tart velük szombat este a klubba? Mégis, ilyennek szerették. A megérdemelt jutalom: érettségi vizsga alóli mentesség földrajzból és ebből a tárgyból felvételi vizsga- nélkül lehet a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem biológia-földrajz szakos hallgatója. A tanári hivatást választotta. BÉRDI ÁGNES
