Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
2 NÉPÚJSÁG II. János Pál Lengyelországban II. János Pál pápa lengyel- országi látogatásának második napján, vasárnap délelőtt helikopteren a nyugat-lengyelországi Gnieznoba érkezett. A pápa az egyházi székhely, Gniezno központjában, a katedrális előtt felállított oltárnál vasárnap délután misét pontifikáit. II. János Pál pápa hétfőn reggel Czestochowába utazott és a Jasna Gora-i kolostor templomában délben misét celebrált. Finn tudósok kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kustaa Vil- kuna akadémikusnak, a Finn—Magyar Baráti Társaság alelnökének és Jaakko Numminen államtitkárnak, a filozófiai tudományok magiszterének a magyar—finn tudományos, kulturális kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeik elismeréseként a Béke és Barátság Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket hétfőn Lo. sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. Ott volt Kaarlo Yrjy-Koskinen, a F+fin Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Gyér érdeklődés az olasz választásokon Olaszországban vasárnap reggel 7 órakor megnyíltak a „szavazóhelyiségek és elkezdődött a rendkívüli parlamenti választás. 42 millió olasz tíz év leforgása alatt immár harmadszor járult az urnák elé, hogy újjáválassza a képviselőház 630 és a szenátus 315 tagját. Vasárnap a szavazóhelyiségek 22 órakor zártak be, hétfőn 7 órától 14.00 óráig tartottak nyitva. Ezután elkezdődött a voksok össze- számlálása és az olasz belügyminisztérium fokozatosan nyilvánosságra hozza a részeredményeket, majd a végeredményt. Erre előreláthatólag csak kedden, vagy szerdán lehet számítani. Vasárnap estig egyébként a választásra jogosultaknak 72 százaléka szavazott, vagyis 4,3 százalékkal kevesebb, mint az 1976 júniusi választások első napján. Új lengyel gyermekgyógyászati központ Barabás János, az MTI tudósítója jelenti. Vasárnap került sor a nemzetközi gyermekév legnagyobb jelentőségű lengyel- országi eseményére — a gyermek-egészségügyi központ átadására. A gyógyászati központ közadakozásból jött létre, s a második világháború 13 millió — köztük 2,2 millió lengyel — gyermek-áldozatának állít emléket. A vasárnapi ünnepség keretében került sor a központi létesítmény, a 14 emeletes kórház felavatására. A Varsó határában lévő Miedzyle- seben tartott ünnepségen Henryk Jablonski, az államtanács elnöke emlékeztetett a második világháború okozta szenvedésekre, és hangsúlyozta, hogy az államok és népek olyan új típusú kapcsolatait keli kiépíteni, amelyekben nem lehet helye háborúnak és fajüldözésnek. 1979. június 5. Befejeződött a PKP IX. kongresszusa Lemond a portugál kormány ? Mintegy 50 ezer ember vett részt azon a nagygyűlésen, amely a Portugál Kommunista Párt kongresszusának záró eseménye volt vasárnap. Lisszabon, Lehel Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Vasárnap délben a Lisszabon melletti Barreiróban véget ért a Portugál Kommunista párt IX. kongresszusa. A szombat éjszakai ülésen — a párttagság által javasolt változtatásokkal — a kongresszus határozatává emelték a több, mint egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott téziseket. A vasárnap délelőtt tartott zárt ülésen megválasztották a párt új központi bizottságát. Az egyhangú szavazás eredményeként a régi központi bizottság minden tagját újból megválasztották és a kongresszus határozatának megfelelően 18 új kb- tagot és 18 új póttagot választottak. Az új központi bizottság megtartotta első ülését és ezen egyhangúlag újból Alvaro Cunhalt választották meg a párt főtitkárává. Alvaro Cunhal hétfőn Lisz- szabonban fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét. amely Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével részt vett a PKP IX. kongresszusán. BUDAPEST Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára^ a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének meghívására hétfőn Jugoszláviába utazott. Kíséretében van Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Őszi István, a KB munkatársa. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottságának meghívására hétfőn Moszkvába utazott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának küldöttsége Brutyó Jánosnak, a bizottság elnökének vezetésével. GHANA Államcsínykísérlet történt hétfőn Ghánában. Az accrai rádió külföldön lehallgatott reggeli adásában Rawlings hadnagy, a légierő egyik tisztje, akit a május 15-i sikertelen puccskísérletben való részvétele miatt korábban letartóztattak, azt közölte, hogy „forradalmi tanács” vette át az ország vezetését, megdöntve a legfelsőbb katonai tanácsot. PEKING A kenti herceg, az angol királynő unokatestvére, hétfőn a Royal Air Force külön- gépén Hongkongból Pekingbe érkezett. Személyében a Kínai Népköztársaság kikiáltása (1949) óta első ízben látogat Kínába a brit királyi család egy tagja. TEHERÁN K'Homeini ajatollah döntése alapján Iránban június 5- én nemzeti gyásznapot tartanak, hogy megemlékezzenek az 1963. június 5-én kirobbant sahellenes megmozdulások több ezer halálos áldozatáról — közölte vasárnap a PARS iráni hírügynökség. Környezetünk - veszélyben Földünkön, ezen a gigászi méretű űrhajón az ember tevékenysége már jóval túlhaladta azt a mértéket, hogy a környezet szennyeződését a természet a saját erejéből kivédje. A Rajnában például hosszú szakaszon gyakorlatilag kipusztultak a halak, de horgászt nemcsak, hogy koblenzi, wormsi Rajna-parton nem látni, eme nemes sport hódolói hiányoznak a Sajó partjáról is. Pedig az ember fennmaradásához létfontosságúak azok a biológiai körfolyamatok, amelyeket megtör, vagy éppen teljesen megszüntet a modern élet, a gyors iparosodás. A víznél maradva a halak kipusztulása, ritkulása jelzi: a természetes vizek élővilága — a planktonoktól a csigákig — veszélyben van. Ám a planktonok, ezek a parányi élőlények létfontosságúak a vizek öntisztulásához. Kismérvű szennyeződést szűrőként felfognak, feldolgoznak, ám a vegyianyagok tömeges hatásának már képtelenek ellenállni — elpusztulnak. Nélkülük az emberi lét egyik alapfeltétele,a tiszta víz kerülhet veszélybe. Ugyanezt mondhatjuk el a városok „tüdőiről”, a friss levegőt adó, a port, piszkot megkötő — ámde egyre ritkuló — fákról, növényekről. Sokhelyütt már idejekorán ráébredtek a világméretekben jelentkező probléma megoldásának fontosságára. A Szovjetunióban például különleges szűrő-tisztító berendezéseket szereltek fel az egyik nagy papír-cellu- lózipari kombinátban, hogy megóvják a Bajkál-tó egyedülálló vízét, élővilágát. Ezek a védőberendezések azonban sok pénzbe kerülnek. A nagy tőkésmonopóliumok — a piacokért, vevőkért folyó verseny íratlan szabályai szerint —, ezért igyekeznek áthágni a környezet- védelem írott szabályait, amelyeket sok országban már a törvény szigora tartat meg. Ezeknek a vállalatoknak a leleplezésére a környezet megóvására Nyugaton széles körű mozgalom van kibontakozóban. Részvevői közül sokan eljutnak a felismerésig; azokban az országokban, ahol a magántőke szempontjai alakítják a hivatalos politikát, csak széles társadalmi összefogással léphetnek fel eredményesen a környezetet profitérdekből szennyező mammutvállalatok ellen. Hazánkban, a szocialista országokban szigorú törvények szabályozzák a környezetvédelem kérdéseit. Mégsem ritka, hogy a vállalatok szűk, egyéni érdekük szemellenzőjétől nem látják, vagy nem akarják látni: a környezet védelme elsőrendű népgazdasági érdek. Vizeink, levegőnk, környezetünk tisztaságával összefügg jövőnk is. A Duna sok országon folyik át. Ha Ulmnál vagy Pozsonyban szennyezik a vizét, annak Budapest lakói is kárát látják. Ennek szellemében javasolta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára: a helsinki megállapodásoknak megfelelően az európai államok tárgyaljanak a környezetvédelem valamennyiőnket érintő kérdéseiről is. Indítványára kontinensünk nyugati részének országai máig is adósak a válasszal. Pedig ez is.— mint a mai környezetvédelmi világnap elnevezése tükrözi — közösen megoldandó probléma. Valamennyiünk érdeke — politikai, társadalmi hovatartozástól függetlenül — megőrizni a Föld véges kincseit, hogy a tiszta víz, levegő, föld. fák, virágok bolygónk lakóinak épülésére, örömére, hasznára szolgáljanak. DUNAI PÉTER OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Az új Büntető Törvénykönyvről (1.) fi KStk. általános rendelkezései 1979. július 1-én lép hatályba az 1978. évi IV. sz. törvény, a Btk. Hazánkban az első, átfogó büntető törvény, az úgynevezett Csemegi-kódex éppen 100 évvel ezelőtt lépett életbe. Természetesen ez a megalkotásának idejében fennállott társadalmi, gazdasági viszonyokra épült. Többszöri kiegészítéssel. módosítással lényegében 1962-ig alkalmazásban volt. Az új kódex előkészítésében — amely 4—5 éven át tartott —, részt vettek az elméleti és a gyakorlati szakemberek: az egyes kérdéseket különböző bizottságok tárgyalták meg és az így elkészült tervezetet vitára bocsátották. A vitákban a jog- alkalmazók és a Hazafias Népfront szervezésében a lakosság széles rétegei is részt vettek. Ezek során számos hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. jelentős részüket a kodifikációnál figyelembe vették. Több ízben foglalkozott a tervezettel az ország- gyűlés illetékes bizottsága, végül a javaslat 1978. decemberében az országgyűlés elé került, amely azt törvényerőre emelte. A büntető kódexek — világszerte — szerkezetileg két fő részből — ezeken belül fejezetekből, címekből — állnak. Az első fő rész az ..Általános rész”, amelv a legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza: meghatározza a törvény célját, a büntetendő cselekményeket, az elkövetőket, a büntetési rendszert, stb. Lényegében ez adja meg a törvény jellegét, ennek rendelkezéseit mindig összhangban kell alkalmazni a második fő rész, a „Különös rész” rendelkezéseivel. Ebben határozza meg konkrétan a törvényhozó a bűncselekményeket és a miattuk kiszabható büntetéseket. A hagyományoknak megfelelően az új Btk. is két részből áll. Ez alkalommal az Általános rész legfontosabb rendelkezéseivel foglalkozunk. Bevezetésként a törvény kimondja, hogy céljának a társadalomra veszélyes cselekményekkel szembeni védelmet, a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására és a törvények tiszteletére való nevelést tekinti. Ennek érdekében meghatározza a bűncselekményeket, valamint azok elkövetőivel szemben alkalmazható büntetéseket és intézkedéseket. Bűncselekmény •»- fogalmilag — az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény. amely olván fokban veszélyes a társadalomra. hogy miatta a törvénv büntetés kiszabását tartja szükségesnek. Meghatározza a törvény a büntetés tartalmát is és kimondja, hogy az a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. Ez a joghátrány természetesen nem lehet öncél. hanem úgy kell megállapítani, hogy a társadalom védelme érdekében úiabb bűncselekmény megelőzésére legyen alkalmas. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy egyfelől komoly figyelmet kell fordítani a bűnmegelőzésre, másfelől hatékony eszközöket kell alkalmazni a bűn- cselekmény elkövetőivel szemben. A társadalomra veszélyességet a törvény közelebbről akként határozza meg, hogy azt a tevékenységet vagy mulasztást tekinti ilyennek, amely a Magyar Népköztársaság állami. társadalmi, vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti. A bűncselekményeket — súlyuk, társadalmi veszélyességük foka szerint — bűntettekre és vétségekre osztja. Minden gondatlan bűncselekmény vétség, de vétség az olyan szándékos bűncselekmény is. amelvre a törvény két évnél nem hosz- szabb tartamú szabadság- vesztés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény bűntett. A büntetési célok szolgálatába a törvény különböző büntetésekből és ' intézkedésekből álló rendszert állít. Jelenlegi büntetési rendszerünk kiállta az idő próbáját, ezért alapvető változtatásokat az új Btk. sem látott szükségesnek. Lehetővé kívánja azonban tenni, hogy a jövőben fokozottabban érvényesüljön a bűncselekmény súlya, az elkövető személyisége, és egyéniesítet- tebb, hatékonyabb legyen a felelősségre vonás. Ennek érdekében elsősorban a mellékbüntetések és az intézkedések körét bővíti és néhány újszerű megoldást vezet be. Általánosságban kimondja azt is, hogy a büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körülményekhez, figyelembe véve a fentebb már ismertetett célokat. A következőkben az egyes büntetéseket és intézkedéseket vesszük közelebbi vizsgálódás alá. Főbüntetésként a törvény továbbra is a halálbüntetést, a szabadságvesztést, a javítónevelő munkát és a pénz- büntetést tartja fenn. A halálbüntetés fokozatos háttérbe szorítása és végső soron megszüntetése, mint tendencia, a szocialista jogfejlődésben figyelemmel kísérhető. Kifejezésre jut ez az új Btk. számos rendelkezéséből is, melyek mind arra utalnak, hogy ezt a büntetést csak a legsúlyosabb bűncselekmények miatt és csak egészen kivételesen lehet alkalmazni. Ez alatt az állam alapvető érdekeit veszélyeztető, továbbá az .ember életét durván támadó bűncselekményeket kell értenünk. Az egyik legáltalánosabb büntetés változatlanul a szabadságvesztés marad. A jogirodalomban és a szociológiában is sokat foglalkoznak azokkal a hátrányos mellékhatásokkal, amelyeket ez a büntetés okozhat. Ilyenek a társadalmi elszigeteltség, a családi kapcsolatok megszakadása, a bűnöző környezet, a szabad társadalomba való újbóli beilleszkedés nehézségei stb. A bírálatokban sok valós kifogás található, a megoldást azonban a törvény nem a szabadságvesztés mellőzésében látja, hanem arra mutat rá, hogy olyan büntetésvégrehajtási rendet kell kialakítani, amely a „börtön-ártalmak” káros hatását a minimálisra csökkenti. Külön törvényerejű rendelet szól a részletes szabályokról, amelyek a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának középpontjába is a nevelést állítják. A Btk. idevonatkozóan a legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza. A szabadságvesztés határozatlan. vagy határozott tartamú. A határozatlan tartamú — életfogytig tartó — szabadságvesztés olyankor alkalmazható, amikor a társadalom védelme halálbüntetést ugyan nem indokol, de szükséges az elkövető végleges elszigetelése. Lényegében tehát ez a büntetés is kivételes. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartam pedig tizenöt év, bizonyos esetekben húsz év. A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani, a bíróság által kijelölendő fokozatban. Ezeket a fokozatokat a törvény határozza meg, egy- < részt az elkövetett bűncse-
