Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
1979. június 3. NÉPÚJSÁG 9 Elméletileg csaknem száz éve tudjuk, hogy a Nap és a csillagok elektromágneses hullámokat sugároznak a teljes spektrumton, a röntgensugárzástól a rádióhullámokig. Már a rádiótechnika őskorában, a XIX. század végén kísérletet tettek a Nap rádió- sugárzásának az észlelésére, ez a kísérlet azonban akkoriban nem járt sikerrel. Csak századunk harmincas éveire jutott el a technika arra a fejlettségi szintre, hogy észlelni és rögzíteni tudja a kozmoszból érkező gyenge rádióhullámokat. A világűrből a rádióhullámok által szállított információ rendkívül fontosnak bizonyult a csillagászat számára. Ennek elsősorban az az oka, hogy a rádióhullámok hullámhossza nagyjából milliószorosa a fény hullámhosz- szának. Ezért a kozmosz olyan részei, amelyek a fény számára áthatolhatatlanok, a rádióhullámok számára átlátszóak. Másrészt a rádióhullámok olyan fizikai folyamatokról hoznak hírt, amelyek a csillagközi tér hatalmas térségeiben játszódnak le, és optikai műszerekkel nem, vagy csak részben figyelhetők meg. A rádiótávcsövek feladata tehát, hogy a Föld légkörén túl levő objektumok rádió- sugárzását felfogja és ennek jellemzőit rögzítse a további feldolgozás céljából. A rádió- teleszkópok a legérzékenyebb műszerek közé tartoznak, Képünkön: a naptevékenység fizikai jelenségeit vizsgálják a kutatók a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Krími Asztrofizikai Obszervatóriuma rádióteleszkópja segítségével. amelyet az ember valaha is épített. Ezzel a berendezéssel 700 csillagászati egység (1 csillagászati egység a Nap— Föld távolsága) távolságból észlelni lehetne egy gömbsugárzó 1 watt teljesítményű kis adót. Ez olyan elképzelhetetlenül kis energiaáram, amelyet 200 millió évig kellene összegyűjtenünk, hogy egy zseblámpaizzót 0,01 másodpercre felvillantsunk vele. A rádióteleszkóp szerkezetileg három fő egységből épül fel: az antennából, amelynek a sugárzási energia összegyűjtése és a sugárforrás irányának a meghatározása a feladata, a vevőberendezésből, amely felerősíti az antenna által felfogott jeleket, és az adatrögzítő berendezésből. A rádiócsillagászati mérések különösen magas követel ményeket támasztanak az elektronikus és mechanikai berendezések stabilitása, a kis zajszintű vevőkészülékek, az időmérés és az információ- feldolgozás iránt. A rádió- csillagászat további fejlődését alapvetően ezek fejlődése fogja meghatározni. Petőfi versei 30 szovjet nép nyelvén Nem kell különösképpen bizonygatni, hogy a szovjet kultúra termékeivel bárki, bármikor találkozhat hazánkban, elég, ha végigböngészi a moziműsort, vagy megnézi a hanglemez- és könyvesboltok kirakatát. Lényegében ugyanezt lehet elmondani a magyar kulturális termékek szovjetunióbeli jelenlétéről is. Aki figyelemmel kíséri a szovjet kulturális eseményeket Magyarországon, sokszor tapasztalhatta: nagy ügyesség és szerencse szükséges ahhoz, hogy bejusson egy-egy nálunk szereplő, valóban világhírű szovjet színház, vagy művész vendégfellépésére. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt, amikor a moszkvai Taganka Színház játszott Budapesten, érvényes jeggyel sem volt egyszerű megközelíteni az előadás színhelyét, a Fővárosi Operettszínházat. Az előcsarnokba vezető utat tömegesen elállták azok, akiknek jegyük ugyan nem volt, de valamiféle véletlenben bízva arra vártak, hogy mégis csak bejutnak a Hamlet-előadásra. Végül is igazuk lett, mert a jegyszedők ahány embert csak lehetett, jegy nélkül beengedtek. Kétségtelen, hogy a kiemelkedő rendezvények mindig sokszorta, több érdeklődőt vonzanak, mint ahány számára a színház- vagy koncertteremben hely van. A statisztikák azt bizonyítják, hogy a szovjet kulturális értékek közül leginkább az irodalom van jelen Magyarországon. A felszabadulástól 1976 végéig hazánkban összesen 2237 orosz vagy szovjet művet adtak ki, ami azt jelenti, hogy az összes fordításoknak több mint egynegyede a baráti ország szerzőinek munkája. A kulturális csere persze nem egyirányú: évente mintegy 30—40 magyar szépirodalmi mű jelenik meg a Szovjetunióban oroszul, vagy más szovjet népek nyelvén. Petőfi műveit eddig ötvenszer adták ki, csaknem 30 nyélven. összesen másfél millió példányban. A második legjobban hozzáférhető szovjet kulturális termék a film. Magyarországon évente átlag 30 szovjet filmművészeti alkotást mutatnak be, míg a szovjet mozikban csaknem minden második magyar filmet vetítik. Figyelmet érdemel, hogy a magyar fiimeket a Szovjetunióban többen nézik meg, mint a világ valamennyi országában együttvéve, beleértve a hazai közönséget is. A magyar filmek átlagos nézőszáma ott 7 és 30 millió fő között van. Speciálisabb igényeket elégítenek ki a színházak, az opera és balett-társulatok vendégjátékai, valamint a zeneművészek fellépései. A legkiválóbb szovjet és magyar művészek kölcsönösen sokszor szerepelnek egymás országában. Most csak néhány nevet emelünk ki az idei magyar—szovjet kulturális együttműködési jegyzőkönyvből. Márciusban járt Budapesten a moszkvai Nagyszínház balettegyüttese; hamarosan hazánkba érkezik Obrazcov bábszínháza és a moszkvai zenés gyermekszínház társulata. A magyar vendégjátékok közül kiemelkedő eseményként említhető a Madách Színház fellépése a szovjetunióbeli magyar színházi napokon. Viszonzásul novemberben nálunk lesz szovjet színházi fesztivál. Az Állami Hangversenyzenekar az idén őszszel már sokadik alkalommal utazik a Szovjetunióba. A magyar—szovjet kulturális kapcsolatok alakítását az a kormányközi vegyes bizottság irányítja, amelyet 12 évvel ezelőtt a szocialista országok között úttörőként alapított a Szovjetunió és Magyarország. UDVARHELYI SZABOLCS írógép vakoknak Az NDK üzemei és kiadó- vállalatai — a hazai szükséglet kielégítése mellett — ex portra is készítenek olyan eszközöket és könyveket, amelyeket a vakok használni tudnak. Karl-Marx-Stadtból évente 1000 speciális vakírógépet, sokféle tankönyvet és népszerű-tudománvos művet küldenek a világ különböző országaiba. A potsdami (NDK) klinikán húsz különböző korú — 19 és 76 év közötti — mozgásszervi, térdízületi bántalmakban, lumbágóban szenvedő beteget kezeltek eredményesen új eljárással, a vákuummasz- százzsal. A vákuumos műszerrel végzett masszázs átlagosan kilenc kezelés után szünteti meg a panaszokat, de már a negyedik alkalommal rendszerint beáll a javulás. Egy-egy kezelés időtartama legfeljebb hat perc. „Keine Leute’ Munkaerőhiány az NDK-ban is Gyárkapukon és üzletek kirakataiban, hivatalok ajtaján és az újságok hasábjain mindenütt dolgozókat keresnek. Mérnököket és beállítólakatosokat, közgazdászokat és pénztárosokat, szállító- munkásokat és „tisztogatóerőket”: (ez a takarítónő finomabb elnevezése). És — mert az NDK-ban szigorúan tilos a munkaerőcsábítás, a kilépést, illetőleg új munkahelyre való felvételt meglehetősen szigorúan szabályozták — mindenütt ott a megkötés, hogy „a nem foglalkoztatott lakosság köréből”, kell kikerülnie az új dolgozóknak. Csakhogy „nem foglalkoztatott lakosság” tulajdonképpen nem létezik. Már régen kimerült a nem dolgozó háziasszonyokból nyerhető munkaerő-tartalék, a nők arányszáma a keresők között az NDK-ban a legmagasabb a világon. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDÁLKODÁS Hosszú sor az áruház rövidáruosztályán : egyetlen egy kislány szolgál ki. Fél órát kell várni két tucat inggombra. — „Keine Leute” — mondja az áruház vezetője, nincs embere, akit még a pult mögé állíthatna. És bár jelenleg valamelyes enyhülés várható, a nyolcvanas évek közepétől egyenesen a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenése várható. 1982- ig a munkába állók száma meghaladja majd a munkából kiválókét. 1982-ben azonban megkezdődik a csökkenés; követve a születések számának a 60-as évek közepén megkezdődött csökkenését, amely 1974-ben érte el mélypontját a leggyengébb, mindössze 180 ezres létszámú korosztállyal. Azóta sokat javult a helyzet, 1978-ban már 232 136 csecsemő jött a világra. Azonban ez a 1994-ben 1995-ben szakmunkástanuló intézetekbe kerülő, munkába álló korosztály sem biztosítja majd a foglalkoztatottak számának fennmaradását. És ez egyebek mellett azt is jelenti: belátható ideig maradnia kell a mostani nyugdíj- korhatárnak, ami a férfiaknál 65. a nőknél 60 esztendő. SERKENTŐ TÉNYEZŐ a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a termelésben való gyors alkalmazásával, jobb munkaszervezéssel érhető el. Mivel kapun kívülről lehetetlen új dolgozókat nyerni, az üzemek arra kényszerülnek, hogy új berendezéseik, gépeik működtetéséhez a gyáron belülről nyerjenek munkásokat. Szó sincs róla, hogy mindenütt így gondolkoznak: az a tény, hogy a • legtermelékenyebb, legkorszerűbb gépeket országos átlagban csupán 14,9 órában sikerül kihasználni, nyomatékosan utal a munka- szervezés hiányosságaira. A legtermelékenyebb gépek kihasználatlansága nem következménye a munkáshiánynak, hanem inkább oka. Végtére is mások jóval elavul- tabb gépeken, alacsonyabb termelékenységgel töltik drága idejüket. A TÚLÓRA NEM MEGOLDÁS Maguk a munkások is tisztában vannak a munkaidő kihasználásának jelentőségével. A terv azzal számol, hogy ebben az esztendőben különböző újítások, átszervezési javaslatok nyomán 350 millió munkaórát takarítanak meg. Ez 180 ezer dolgozó egészé-évi munkaidejének felel meg. Igaz, hogy viszont több mint 380 ezer dolgozó egész évi munkaidejének felel meg az a 745 millió munkaóra, amivel 1979-ben kevesebb a munkaidőalap, mint 1971-ben volt. A csökkenés fő oka: a szociálpolitikai intézkedések, amelyekkel a párt javaslatára csökkentették a legutóbbi években a több- gyermekes anyák, a több műszakban dolgozók munkaidejét és az idei évtől kezdve legalább három nappal felemelték minden dolgozó rendes évi fizetett szabadságát. Teljesen természetes, hogy ezek a kedvezmények nem kis nehézséget jelentenek az üzemeknek, vállalatoknak. Ugyanakkor egyre nehezebb azoknak az igazgatóknak a dolga, akik a munkaerő- hiány ellensúlyozásának legfőbb eszközéül a túlóráztatást tekintik. Ezek ellen egyre határozottabban lépnek fel a helyi és az országos politikai vezetők: a dolgozókkal és nem a dolgozók szabad ideje terhére ken. a terveket teljesíteni. Azok, ha feszítettek is. reálisak: a rendelkezésre álló munkaerőből indulnak ki, de persze a munkaidő fegyelmezett, szervezett kihasználásából. „Keine Leute” — nem kifogás. PINTÉR ISTVÁN A munkaerőhiány azonban nem akadályozhatja az ország gazdasági fejlődését, az életviszonyok javulását. A munkaerőhiány bizonyos mértékig serkentően is hat a rendelkezésre álló munkaidő- alap jobb kihasználására. Ez A kubai „ősember” rejtélye A Kuba több mint hatezer év óta lakott területeit tanulmányozó tudományos expedíció arra a következtetésre jutott, hogy a kubai ősember barlangokban, illetve maga építette házakban élt. Ami a táplálkozását illeti, főképpen gyikokból és földi csigákból állt, és lehetségesnek tartják, hogy ezek a törzsek trópusi fókákra és tengeri tehenekre is vadásztak. A Milton Pino kubai archeológus vezette tudóscsoport — köztük Jan Trzecia- kowsky, a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa — feltételezéseit alátámasztja az antillai sziget bizonyos területein talált eszközök vizsgálata. A kőből faragott tárgyak, amelyek Seboruco sziklás vidékén, Holguin tartományban kerültek felszínre, a legnagyobbak és a legrégebbiek a Kubában feltárt összes lelet közül. A tudósok rámutatnak, hogy az Antillák és Közép- Amerika régészeti irodalma nem tesz említést hasonló tárgyakról. A leletek, a kőből faragott szigonyok, méreteiket tekintve nem alkalmazkodnak az olyan vadászat szükségleteihez, amelyre — mai feltevések szerint — az ősember már képes volt. „Ahhoz, hogy egy gyíkot, egy madarat vagy kicsiny állatokat elejtsenek, nem volt szükség ilyen nagy méretű fegyverekre” — közölte Milton Pino. A rejtélyt növeli az a tény, hogy a kutatócsoport tagjai nem találtak nagy testű állatoktól való csontmaradványokat, amelyek magyarázatot adtak volna a nagyméretű fegyverek szükségességére. A tudósok feltételezik, hogy az ősemberek gyakran látogattak át a trópusi fókákban gazdag vizekből kiemelkedő szomszédos szigetekre, ahol a vadászat után azonnal, helyben kicsontozták a megölt állatokat. Pásztorélet Mongóliában Mongólia Uvurcsangaj járásában van a Béke Mezőgazdasági Szövetkezet. Itt dolgozik Zerendorcs, a szövetkezet 43 éves tagja, aki egymaga ezer lovat gondoz. A csikós családja természetesen a hagyományos nemez- sátorban — a jurtában lakik. Itt azonban már megtalálható a számos modern berendezési tárgy is. Képünkön: a Zerendorcs család kumiszt iszik otthonában.
