Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
8 nhÉPÜJSÁG 1979. június 3. Energia - minden mennyiségben A Kirov nevét viselő harkovi turbinaüzem gyártmányai Szovjetunió és a szocialista országok számos erőművébe eljutnak. A turbinák kiválóan működnek a nukleáris: energetika területén is. Jugoszlávia a számok tükrében A szövetségi statisztikai intézet érdekes adatokat közölt „Jugoszlávia egy napjáról”. Ezek elmondják, hogy a 22,1 millió lakosú és népgazdasága szocialista szektorában 5,4 millió dolgozót foglalkoztató országban naponta többi között a következők történnek: Napi átlagban 521 új dogozó helyezkedik el, 137 egyetemista szerez oklevelet. 16 800-ian mennek színházba és 208 ezren moziba, 2,2 millióan vásárolnak napilapokat, s a gépkocsi-tulajdonosok 7 millió (liter benzint használnak el. A jugoszláv gyárakból mindennap 755 gépkocsi, 2225 hűtőszekrény, 1000 mosógép, 40 tonna mosópor és 170 000 pár cipő ikerül ki, 23,3 millió kW villanyáramot termelnek, 38 új lakást adnak át rendeltetésének. Az ország könyvtáraiban az olvasók naponta átlag 12 580 könyvet váltanak ki, 22 ezren keresik fel a múzeumokat, 28 új könyv jelenik meg ösz- szesen 165 ezer példányban, a postahivatalokban összesen 3,5 millió levelet és 11 200 táviratot adnak fel, 12,4 millió telefonbeszélgetést folytatnak. A jugoszláv társadalom naponként 500—500 millió dinárt fordít oktatási és egészségügyi célokra, s 650 milliót nyugdíjakra. A lakosság készpénzben 900 millió, hitel formájában pedig további 100 millió dinárt költ el! Minden 24 órában 130 komolyabb közlekedési baleset történik. Ezekben 14 ember veszti életét és 178 sebesül meg. A bíróságok 278 felnőttet és 18 kiskorút büntetnek meg. 493 házasságot kötnek, ugyanakkor 65 pár elválik. Új gépóriás Uj, eddig nem látott kotrógépóriás elkészítéséi vették tervbe a Szovjetunióban az „URALMAS' vállalat dolgozói. A lépegető kotrógép emelőkarjának hossza 85 méter, markolójának űrtartalma 40 köbméter lesz. Ha munkába áll, a gépóriás évente több mint 11 millió köbméter kőzetei ás majd ki. Korszerű berendezései alkalmassá teszik arra, hogy a legnehezebb körülmények közepette, akár mínusz 50 fokos hidegben is „helytáll jón” ott, ahol szükség van rá. A tervek szerint a kotrógép 1980-ban készül el. Az ötéves terv végére — vagyis 1980-ig — a/ „URALMAS” munkásat összesen 100 különböző bányagép és kohászati berendezés elkészítéséi vették tervbe és hajtják végre. Tíz külszíni kotr.» gép, húsz fúróberendezé' és öt golyósmalom készül el terven felül. Első pillanatra talán meglepőnek látszik, hogy az emberiség alapvető igényei közül a táplálkozás után közvetlenül az energiaigény (világítási- hajtóenergia-, és hőenergia-igény) következik. Hazai és külföldi statisztikák meggyőző erővel tanúsítják milyen szorosan ösz- szefügg az egyes országok műszaki-gazdasági fejlettsége, nemzeti jövedelme és lakosainak életszínvonala az egy főre eső, ún. fajlagos Ha valaki manapság az Indokínával kapcsolatos kínai politikáról hall vagy olvas, a legvalószínűtlenebb, hogy gazdasági összefüggések ötlenének fel benne. Pedig a Vietnam-ellenes kínai invázió, a megelőző időszak hol burkolt, hol leplezetlen pekingi zavarkeltése jelenleg még pontosan fel sem becsülhető gazdasági károkat okozott a VSZK-nak. Nem kell túlságosan mesz- szire visszaforgatnunk az idő kerekét, hogy a pekingi gazdasági nyomás és szabotázs első jeleire rátaláljunk. Tavaly nyáron, amikor a Vietnamban élő kínai kisebbség, a hoák körül magasra csapott a hisztériakeltés, már nyilvánvaló volt, hogy Peking alapcéljainak egyike: a VSZK gazdasági, társadalmi életének szétzilálása. A hoák soraiban az országos átlagot meghaladó számban voltak műszaki értelmiségiek, orvosok, ipari szakmunkások, azaz pontosan olyanok, akikre egy fejlődőben lévő szocialista országnak égetően nagy szüksége van. Tömeges távozásuk tehát politikai következményein túl gazdaságilag is károsan hatott. Hanoiból, Haiphongból, Lao Cai-ból rengeteg mérnök, orvos, tanár, kikötői munkás, stb. távozott el, nehezen pótolható űrt hagyva maga után. De épp ez volt a pekingi cél, csakúgy mint a segélyekkel ... A Vietnamnak nyújtott térítésmentes gazdasági segélyt a kínai vezetés Saigon felszabadulásának másnapján beszüntette. A rákövetkező években a hitel- nyújtás is fokról fokra zsugorodott, mígnem 1978 nyarára az összes, Vietnamban tevékenykedő kínai szakértőt hazahívták, az objektumok építését és finanszírozását egyszer s mindenkorra abbahagyták. Mindez persze nemcsak gazdaságilag, hanem lélektanilag is hatott, hisz egymást követő természeti csapások, a kambodzsai háenergiafogyasztással, s ezen belül is különösen a viLlamos- energia-fogyasztásával. Míg a világ összes energiafelhasználása az utóbbi évtizedekben évente átlagosan 3—4 százalékkal nőtt, a villamos energia fogyasztása ennél kb. kétszer gyorsabban emelkedik. így érthető, hogy a szükséges mennyiségű villamos energia előállítása minden ország gazdasági fejlődésének egyik kulcskérdése. ború, s a déli átalakulás természetes bonyolultsága miatt Vietnam komoly gazdasági bajokkal küszködött. A leplezett felforgatás következményei nehezen számszerűsíthetők, a háború közvetlen fizikai pusztítása, s tovagyűrűző hatása annál pontosabban mérhető fel. A Lai Chau tartományban lévő apatitbányák szétrombo- lásával a kínai agressziós erők elérték, hogy több évre hiányozni fog Vietnamban jelentős mennyiségű műtrágya. A kínai inváziós erők megsemmisítették Lang Son, Lao Cai, Cao Bang, Pho Lu, stb. fontos nehézipari létesítményeit, nehezen ellensúlyozható károkat okoztak a vegyiparnak, a széntermelésnek és általában az egész energetikai ágazatnak. Sajnos, a lista korántsem ért véget. A háború több száz ezer ha nem egymillió embert, zömmel nemzetiségi lakost tett hajléktalanná. A kambodzsai háború és az árvíz menekülttömege után ismét földönfutóvá lett emberekről kell gondoskodni. Menekültnek lenni Vietnamban annyi, mint munkanélkülivé válni, s ez a szocialista hatalom sokirányú erőfeszítései ellenére is gyakorta létbizonytalanságot jelent. Teljesíthető-e tehát a folyó ötéves terv merész gazdaság- fejlesztő programja, amelyet még a VKP IV. kongresszusa hagyott jóvá 1976-ban? Tény, az ambiciózus tervszámokat úgy fogalmazták meg, hogy békegazdálkodást tételeztek fel. Az ötéves terv amúgy is feszített célkitűzései az országépítés külső feltételeinek kedvezőtlenné válása miatt tehát szükségszerűen módosulnak. Ám az a pekingi elképzelés, hogy a nyílt katonai fenyegetést gazdasági zavarkeltéssel párosítva érjenek el valamiféle, Kína száJellemző az igények rohamos növekedésére, hogy becslések szerint értelmes létének kezdete óta az emberiség kőszénegyenértékben (KSE) kifejezetten kb. 86 milliárd ‘tonna energiát fogyasztott, s 1900-ig ennek az energiának egynegyedét 1900 —1940 között szintén az egynegyedét, 1940-től a hatvanas évek végéig pedig a felét használta fel. Egyes szakértők számításai szerint 2050- re a világ energiafogyasztása évente kb 100 milliárd tonna KSE-t fog kitenni. Az energiaigény ‘növekedését sok tényező befolyásolja. Ilyen például a lakosság lélekszámának az emelkedése. A második tényező a társadalmi össztermék nagyságától, közvetve tehát a technika térhódításától és az iparosodás mértékétől függő életszínvonal. Harmadszor a failagos energiaigények növekedésében különösen jelentős szerepet játszhatnak az egyes országok energia- igényes feldolgozású ipart követő nyersanyagforrásai (pl. bauxittelepek.) Végül igen nehezen becsülhető meg a jelenleg legelmaradottabb országok jelentős fejlődési lehetőségeiből adódó energiaigény-növekedés. Mivel a föld mélyén rejlő ún. fosszilis energiahordozók mennyisége nagyon is véges (egyes becslések szerint még csupán 100 évig tartanak ki), egyre nagyobb szerep fog jutni az újabb energiaforrásokra, egyelőre elsősorban az atomenergiára. mára kedvező politikai fordulatot Vietnamban, — csupán hiú ábránd. A több mint 70, Kína által épített és időközben elhagyott segélyobjektum a Szovjetunió és a KGST többi tagállamának segítségével ismét működik már. Persze az újrakezdés nem volt köny- nyű. Elég Hanoi stratégiai fontosságú új hídjának, Thang Longnak az építésére gondolnunk. A pekingi pál- fordulás után kínaiak valamennyi, a híddal kapcsolatos műszaki dokumentációt magukkal vittek. így tehát amikor tavaly novemberben — a szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződéssel párhuzamosan — aláírták a Thang Long-híd szovjet segítséggel történő felépítésének megállapodását, gyakorlatilag egy új létesítmény megteremtéséről döntöttek. Noha a KGST, s mindenekelőtt a Szovjetunió tevékeny segítségnyújtásával reálissá teszi, ha némiképp módosult formában is, Vietnam hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, nem mindegy továbbra sem, miként alakul a kínai magatartás. Kézenfekvő a magyarázat: ha Hanoi és Peking elletéteit nem sikerül viszonylag rövid időn belül, a tárgyalóasztalnál rendezni, úgy újabb háborús robbanás nélkül is kitolódhat a feszültség. Ez Vietnam számára terhes katonai' lekötöttséget jelent, annak minden gazdasági - velejárójával együtt. Ebből kiindulva tartja vitathatatlannak mindenki — még a Vietnammal szembenálló nyugati megfigyelők is — Hanoi őszinte törekvéseit a Kínával való kapcsolatok hosszú távú rendezésére, a két ország határtérsége felbolygatott életének normalizálására. GYŐRI SÁNDOR Vietnam/ gazdaság A kínai agresszió következményei Színestévé-gyártás Lengyelországban A „Polcolor” színes televíziói Piasecano Varsótól 20 km- re fekvő tipikus „alvóváros”, lakosainak száma 13 500. Az ilyen kisvárosok nemigen kérődnek a figyelem középpontjába. Piasecano helyzetét viszont gyökeresen megváltoztatta iaz a döntés, hogy itt helyezik el a lengyelországi színestelevízió-gyártás legfontosabb üzemeit. A híradástechnikai termékek gyártásának növelése összhangban van az élet- színvonal emelésének átfogó tervével. A színes tv gyártásának beindítását gondos tervezés előzte meg. Elfogadták azt az elvet, hogy csak egy teljesen modem készülék bevezetésének, maximálisan automatizálható gyártás megszervezésének van értelme. Ezeknek a követelményeknek az amerikai RCA-cég licence alapján készített „Jowisz—5604” típusú készülék felelt meg. A Pia- secznóban felépített képcsőgyár a „Polcolor” program legfontosabb része. A munkálatok gyors tempóban haladnak előre, az első képcsövekre már 1979. júniusában szükség lesz. A tervek szerint 1980-ban 80 ezer „Jowisz” tv-készülék készül, míg 1981-re el akarják éra a teljes termelési kapacitást: 300 ezer darabot. M. K. (Interpress—KS) Növényvédő rovarok Készül az üzem egyik acélszerkezete Rjazany (Szovjetunió) város egyik új kerületében megkezdődött a területi növényvédelmi állomás laboratóriumi-üzemi épüetíömbjé- nek építkezése. A laboratóriumokon kívül „biológiai gyár” is létesül itt, amely a rjazanyi és a tulai növényvédelmi területeket látja majd el trichogram- rnákkal, a vetemények és virágok kártevőit elpusztít^ rovarokkal. A gyár automatizált gépsora évente mintegy egymilliárd ilyen láthatatlan' hasznos segítőtársat tenyészt. (BUDAPRESS—APN) A gyártást, ellenőrzést korszerű berendezések segítik
