Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
1979. június 29. Képújság 3 Látogatás a kádároknál Vajda Gyula állomásfőnök bemutatja a szociális épületet Mint azt már megírtuk, a megyei tanács vb. legutóbbi ülését Bátaszéken tartotta — és tapasztalatszerzés céljából — a nagyközség vezetőinek társaságában üzemlátogatáson vettek részt a testület tagjai. Először a kádár- és faipari szövetkezetét keresték meg, ahol a szövetkezet vezetője Wéner József kalauzolta a vendégeket. Miközben bemutatta az üzemben folyó munkát, elmondta, hogy termékeik legnagyobb részét nyugati megrendelőknek készítik. A 47 milliós termelési értékből 36 millió megy exportra. Főleg fatömegcikkekből tevődik össze a készülő és külföldre kerülő áru. Többek között 300 ezer pár gyógytalp, 25 millió mérőléc, 1 millió láda, 120 ezer tapétázó állvány. De jelentős összeget, 10 millió forintot tesz ki a hazai fogyasztók részére készített hordók és borászati edények értéke. A kádároknál tett kiadós és hasznos séta után a vasútállomásra mentek a vendégek, ahol Vajda Gyula állomás- főnök fogadta és köszöntötte őket a csomópont 800 dolgozója nevében. A vasútállomás területén tett séta után tüzetesen megnézték a vb tagjai a külsőre is nagyon tetszetős szociális létesítményt. A modern épületben öltözők és pihenőszobák állnak a csomópont dolgozóinak rendelkezésére. Korszerűen felszerelt háromszáz adagos konyhán és étteremben készül, illetve fogyasztható az étel. Az épületben kapott helyet a vasutas dolgozók művelődését, szakmai képzését szolgáló jól felszerelt klubszoba és oktatóterem. Amire talán a legbüszkébbek és a legfontosabbnak tartják, az orvosi rendelő és a fogászat. Mindkét, egészséget szolgáló rendelő, modern gyógyászati eszközökkel van felszerelve. Vajda Gyula állomásfőnök, rövid tájékoztatójában elmondta, hogy igen-igen nagy teher hárul a vasutas dolgozókra, mert az egyre növekvő mennyiségi és minőségi követelmények között súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Ennek ellenére igyekeznek minél jobban szolgálni az utazóközönséget. így a mostani menetrendváltozástól új gyorsvonatpár közlekedik Baja és Budapest között. A nyári szezonban munkaszüneti napokon Szekszárdról Dombóvár-alsón át fürdővonat közlekedik Fonyódra, és vissza. A többszörösen „Kiváló csomópont” kitüntetésben részesített bátaszéki vasútállomással való ismerkedés után a községi tanács tanácstermében folytatódott, illetve kezdődött, személyes tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodva a kitűzött napirend tárgyalása. Meggymagozó és a többiek A kánikula minden alkalommal megszüli a maga kereskedelmi, vendéglátóipari híreit. Némelyike visszatérő, mint a Móricka-vicc, másik pedig új, és szinte hanyatt vág bennnüket. Nézzünk mutatóul néhányat. MEGGYMAGOZÓ A megyeszékhelyen, a háziasszonyok számára, aki lelkes befő^éspártiak, mint mindenütt e hazában, a nyári tartósítói munkájuk leg- nehezebbike a meggymago- zás. Tán huszonöt évvel ezelőtt egy paksi újító bizonyos Pataki nevű, készített mago- zót, de az gyári méretű volt. S azóta is, de jövőre már nem, magozzák az asszonyok a meggyet. Ugyánis a szekszárdi Otthon Áruházban volt meggymagozó, potom hatvanegy forint árért. Ez az elmés szerkezet egyenként magozza ki a meggyet, úgy hogy a húsán keresztül tolja a magot, és a húsa egyben marad, külön dobja a magot is, meg a meggyhúst is. A gépet az NDK-ban gyártották, s amikor volt szerencsém .kipróbálni, arra gondoltam, hogy az a német feltaláló minden bizonnyal háztartásában az asszonyi uralom alatt arra volt kényszerítve, hogy egész nyáron át magozzon — ezt unta és ezért feltalálta a gépet. Amelyből 150 darab volt, és szerda délutánig—1 nap alatt — még a hibásat — egy volt a százötven között — is eladták. PATRON Azzal nem tudom nyomásra bírni a szifonban lévő vizet, ha RÉPCÓ téli hirdetéseit csavarom a teli patron helyére. Ugyanis — nem tudni mi okból — megyénkben nem kapható szifonpatron. A protekciónak is vége, mert lett légyen bármily rangú ember, legjobb bolti ismerősétől sem kap-patront, mert nincs. Azaz varr. A szekszárdi háztartási bolt, meg a 25-ös élelmiszeráruház vezetőinek egy telefonjába került, és Bajáról hozattak — az ottani FÜ- SZÉRT-kirendeltségtől — nem korlátlan mennyiségben, de több tucat kartonnal. A bajaiak arra is vállalkoztak, hogy cserepatronként hoznak — annyi van ott — nemcsak 33 forintos teli patron-palackos áron. Természetesen a két említett, lehet hogy még más boltok is így jártak — üzletben a készlet megnőtt, mert . a patron nem csere, hanem teljes áru volt, és — a szekszárdi FŰSZERT, vajh át- veszi-e majd — ha netán valamikor, esetleg a szentlélek vagy más jóvoltából lesz patronja — a Bajáról érkezett többletet — mert még az is elképzelhető, hogy a boltok nyakán hagyják majd a mostani plusz patront — amely a szekszárdiak hibájából, az üzletvezetők érdeméből gyűlt össze — a lakosság hasznára; már akinek jutott abból a huszonegynéhány karton- nyi patronból, amely az üzletekbe érkezett. BONYHÁDI FAGYI Beérkezik a tikkadt vándor Bonyhád városába és valami hűsifélével oltaná szomját — de a Kedves presszó nincs nyitva, s így a Kispresszóba ballag, ahol tábla fogadja a pulton, tizenhárom óra hat perckor, hogy fagylalt nincs. Semmilyen fagylalt nincs. Hűsítő ital? Az van, csak Márka. Az nem ízlik a vendégnek, s fogja magát, elmegy a Békébe, ahonnan nem békés lélekkel távozik, mert ott is csak Márka a választék, de az legalább hideg, bár fagylalt itt sem volt. Szegény bonyhádi gyerekek! — Pj Megyénk mezőgazdasági üzemeinek ajánljuk Terjed a végtermékre alapozott teljesítménybérezés igyelemre méltó eredményeket érnek el a korszerű bérezési formák. a műszaki normák és a teljesítménybérezés alkalmazásával a mezőgazda- sági nagyüzemek. A gazdaságok kétharmad részében az alapvető mezőgazdasági munkákat teljes egészében a mért teljesítmények ismeretében fizetik. Az időbér, főleg a gépműhelyekbe, valamint a gépi kiszolgáló munkákra szorult vissza. Az állat- tenyésztésben a hozamok határozzák meg a jövedelmet, a növénytermesztésben pedig a sajátos „darabbérezés” nyert létjogosultságot. Érdekes, hogy mind több helyen, a minőségi bérezést is helyesen alkalmazzák, mégpedig — a hibás munkánál — negatív „előjellel”. A bérezésben a teljesítménydíjazás jóvoltából. egyre jobban beépülnek a gazdaságosság és a piaci értékítélet szempontjai. Az Izsáki Állami Gazdaság híres kertészetében a normák időbeni teljesítésétől, továbbá a minőségtől függ. hogy a hónap végén mennyi pénz kerül a borítékba. Az eddigi tapasztalatok szerint a teljesítménybérezés alkalmazásával enyhült a gazdaság munkaerőgondja, miután a dolgozók érdekeltebbé váltak a munkaidő kitöltésében. A normák pontos, a termelés szakaszaira bontott meghatározása minden esetben párosul a minőségi termelés követelményeivel. A gyümölcs- szedésnél például levonnak a keresetből, ha hibás áru kerül a ládákba. Nem fizetnek teljes szedési díjat a szabvány alatti spárgáért sem. A lesze- détt gyümölcsért általában súly szerint fizetnek, míg a szőlőtermelőknek termelési sávokat jelölnek ki. S az abban mulatott mennyiségi és minőségi teljesítmények határozzák meg végül is a bért, Ebben a kertészetben csak a szállításnál és az öntözésnél van még órabérezés, de rövidesen ezeket a munkákat is nonmázzák. A magasabb hozamért több kereset jár a paprikásgazdáknak a szegedi Új Élet Tsz-ben, ahol 250 hektáron vezettek be ösztönző bérezést. A szövetkezeti tagok. attól függően, hogy családjuk munkaerejéből menynyire futja, bizonyos terület, — általában egy hektár — gondozását vállalták. Rájuk vár a gyomtalanítás, a kapálás, a talaj lazítása, majd a betakarítás és a termés válogatása. A feldolgozó vállala't minőség szerint fizet az'áruért. ami arra ösztönzi a termelőket. hogy minden» csövet az optimális érési állapotban szüreteljenek le. A szövetkezet szakemberei különben kiszámították, hogy a teljesítménybérben ápolt ültetvényeken 10—15 százalékkal magasabb hozamot, és legalább ennyivel jobb minőségű fűszernövényt takarítanak be. A végtermékre alapozott teljesítménybérezést alkalmaznak az Enyingi Állami Gazdaság tehenészetében ahol a korszerű anyagi ösztönzők hatására igazi „csapatmunka” bontakozott ki. Az ágazat minden dolgozója, a takarmányosok, a fejő- munkások, az elletők, valamint a közép- és felsőszintű vezetők egyaránt érdekeltek a tejhozam növelésében, továbbá — ami az állattenyésztés fontos gazdaságossági követelménye — az utódok számának növelésében. A fejőmunkások a kifejt tej mennyisége után kapnak prémiumot. A dolgozók olyan jól élnek ezzel a lehetőséggel. hogy alapfizetésüket F évente több mint tízezer forint ..tejpénz” egészíti ki. Vas megye állattenyésztő nagyüzemeiben is sikerrel alkalmazzák a teljesítménybérezést. A tejtermelés például három év alatt közel 50 százalékkal nőtt. Megfigyelték azonban, hogy egy-egy gazdaság hozamai között eléggé nagyok a különbségek. Ezért a téeszek megyei szövetsége' ajánlást adott a gazdaságoknak: hogyan lehetne még szélesebb körben elterjeszteni az ösztönző, hatékony munkadíjazást. Javasolták: a munkadíjazás korszerűsítését kapcsolják össze a munkák szakosításával; alakítsák ki a gondozói, a fe- jési és az ehetői munkaköröket. nek alapján a répcela- ki, a kemenesszént- mártoni, a gércei. az egyházasrádóci és még egy sor téeszben a fejőket 75—80 százalékos arányban a kifejt tej litere, tisztasága és zsírtartalma alapján díjazzák. A munkadíj további 20—25 százalékát a borjúszaporulattal kapcsolatos tenyésztői munka érdemei szerint honorálják. Viszont az alapbérnek csak 80 százalékát fizetik egyes gazdaságokban, például a gércei téeszben, ha az állatok ápolása, gondozása nem eléggé szakszerű. A kemenesszentmártoni téeszben bércsökkentést alkalmaznak akkor, ha az egységnyi állati termék ..előállítására” tervezett abraktakarmány felhasználása növekedik. A teljesítménybérezést alkalmazó Vas megyei üzemekben három év alatt több mint ezer literrel nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Az eredmények jók. A módszerek szabadon alkalmazhatók megyénkben is. E Ozorai magazin Ötödikek Emúlt évi eredményeit tekintve az ozorai Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet a megyében — kategóriájában — az ötödik. .Semmiből nem produkáltak amúgy isten- gazában kiemelkedőt, amiből az követke- dk, hogy mindenből nagyon jók kellett, hogy legyenek. Az 5211 hektáron gazdálkodó szövetkezetben az egy dolgozóra jutó átlagjövedelem 93 800 forint volt. Amire talán a leg- oüszkébbek: a tejtermelés. A járásban elsőig a tehenenkénti 3033 literes átlaggal, amit a 450 állatból álló magyar tarka állományukkal értek el. A továbblépéshez .ermészetesen fajtaváltásra van szükség. Most folyik a keresztezés a nagy tejhozamú Holstein-fríz fajtával. A jó tejtermelést nem csak az állat- tenyésztésben dolgozók segítették elő kiváló munkájukkal, hanem a földeken dolgozók is. Azok, akik kiváló termést értek el lucernából, silókukoricából. A szövetkezet összterületéből 3817 hektár szántó. Főbb termelési kultúráik a kukorica, búza, napraforgó. Szándékuk nem a hozamok mindenáron történő növelése, hanem az önköltség csökkentése, s a termésátlagok ésszerű javítása. Hétfőn jártunk a szövetkezetben. Akkor tették az utolsó előkészületeket az aratás megkezdésére. S másnap a kombájnok nekilódultak, s vágták az elsőként beért ősziárpát. Az év eseménye lesz, hogy elkészül az 1440 férőhelyes battériás malacnevelő. A 3000 állatot kibocsátó hizlalda korszerűsítése már befejeződött. (Ozorai magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg). Már majdnem kész az egyik battériás malacnevelő ^m^WJTT^^^fm. Cili
