Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
2 Képújság 1979. június 28. Római boszorkánykonyha Szerda esti kommentárunk Róma politikai boszorkánykonyhájában hozzáláttak az új menü főzéséhez. Egyelőre bizonytalan a recept, s ki-ki saját ízlése szerint adagolja a fűszereket. Annyi máris bizonyos, hogy a legfrissebb menü — az új kormány — minden eddiginél bonyolultabb teendőket ró a politikusokra.. Pertini államfő helyzete csöppet sem irigyl és reméltó: szerdán megkezdte konzultációit a leendő kabientről, s nehezíti a dolgát, hogy az olaszok étvágya alaposan megcsappant a korábban már megízlelt fogások iránt. Azt pedig egyenesen émelyítőnek tartanák, ha a dicstelen véget ért bal közép formulát melegítenék fel. új szafttal tálalva az egyszer már visszautasított koalíciót. Márpedig a kereszténydemokraták országos tanácsülésén ilyen döntés született: Zaccagnini pártja széles körű koalíció mellett kötelezte el magát. Olyan kormányt szeretnének, amely rajtuk kívül a szocialistákat, a szociáldemokratákat, a republikánusokat, sőt még a liberálisokat is magában foglalná. Az ötlet fogadtatása — mint az várható volt — nem nevezhető barátságosnak. A szocialisták szemmel láthatóan több engedményt akarnak kicsikarni, netán még a miniszter- elnöki bársonyszéket is. Párbeszédet sürgetnek a baloldali erőik között, ezzel is hangsúlyozva, hogy a kommunisták irányában sem szeretnék felégetni az utat. Egyelőre a republikánusok is óvakodnak a nyílt színvallástól, akárcsak a szociáldemokraták. akiknek ugyancsak fenntartásaik vannak a középbal formula újbóli feltámasztásával kapcsolatban. Persze, a kereszténydemokraták berkeiben sem egységes az álláspont. A jobbszárny élesen szembehelyezkedik mindenfajta együttműködéssel, az OKP-val. Zaccagnini főtitkár és mások óvatosan ugyan, de úgy fogalmaznak: legalább a parlamenti keretekben szükség lenne a kommunistákkal együtt munkálkodni. Az OKP világosan, egyértelműen fogalmazott: vagy a kormányba vagy ellenzékbe! A jelszó mögött vitathatatlanul érződik a hat-, majd ötpárti megállapodásból. — a korábbi Andreotti-kabinet parlamenti támogatásából — eredő kiábrándultság, ami miatt a párt érzékeny veszteséget szenvedett az országos választásokon. Rómában hosszú tárgyalásokra és éles vitákra számítanak a kormányalakítási eszmecseréken. Lehetséges, hogy a törvényhozás nyári vakációja előtt csupán látszatmegoldást főznek ki a politikai boszorkánykonyhán: strandkormányt, amely a kereszténydemokraták októberi kongresszusáig intézi az ország ügyeit. Igaz, hogy ez a recept néhányszor már csődöt mondott Itáliában, időnyerésre azonban alkalmas. S a római boszorkánykonyhán az időtényezőt sem hagyják figyelmen ikívlil. CYAPAY DÉNES Vietnami nyilatkozat a kivándorlásról Vo Anh Tuan a Vietnami Szocialista Köztársaságnak az ENSZ európai hivatala mellett működő állandó képviselője kedden a genfi Nemzetek Palotájában megtartott sajtóértekezletén foglalkozott azzal az utóbbi időben az Egyesült Államokban és más nyugati országokban kibontakoztatott rágalomhadjárattal, amely a „vietnami menekültek” problémája körül folyik. A politikus minden alapot nélkülözőnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a VSZK erőszakkal hazájuk elhagyására, kivándorlásra kényszerít vietnamiakat. — Valóban léteznek olyan emberek — mondotta —, akik különböző okokból nem óhajtanak Vietnamban maradni: nincs ínyükre az ötvenmilliós nép által megteremtett parlamenti és kormányzati rend, társadalmi felépítés. Akadnak olyanok is, akik külföldön élő családjukkal akarnak ismét ösz- szekerülni. Ezeket az embereket senki sem gátolja meg a kiutazásban — tette hozzá. A vietnami kormány ugyanakkor nem engedheti meg. hogy a kivándorlás ellelnőrzés nélküli, szervezetlen és törvénytelen legyen. A VSZK vezető körei e kérdésben együttműködnek az ENSZ menekültügyi főbiztosával, a Nemzetközi Vöröskereszttel, s kapcsolatba léptek több ázsiai állammal is. E szervezetek és országok elismerik a VSZK jóakaratát. ilx«nuiit|ra9hiői|f Az NSZK fővárosában a benzinhiány miatt már a rendőrség járműveit is csak az utcai benzinkutaknál lehet megtölteni üzemanyaggal. A rendőrség készleteinek felhasználását kizárólag rendkívüli körülmények között engedélyezik. A KGST ülésszaka Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) repélnek, amelyek eredményes megoldása újabb hozzájárulás lesz jövő népgazdasági terveink megalapozásához, gyümölcsöző együttműködésünk további elmélyítéséhez. Támogatjuk az ülésszak elé terjesztett anyagok, valamint a határozattervezet jóváhagyását. A magunk részéről is elismeréssel adózunk annak a jól szervezett és hatalmas munkának, amely elvezetett a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásához és külön is nagyra értékeljük azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet a célprogramok kezdeményezésében, kidolgozásában, a problémák konstruktív megoldásában a Szovjetunió magára vállalt. A közlekedés gyorsabb fejlesztésének szükségessége A célprogramok jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, hiszen azok együttműködésünk legfontosabb feladatait, ölelik fel, tervszerű megvalósításuk pedig fontos feltétele annak, hogy a KGST-tagálla- mok továbbra is biztosítani tudják folyamatos gazdasági fejlődésüket, gazdaságpolitikai céljaik elérését. Lázár György ezután kiemelte, hogy az egyes ipari fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésére kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogram megvalósítása több fontos fogyasztási cikk esetében hasznos hozzájárulást jelent majd a KGST- tagállamok szükségleteinek kielégítéséhez. Ezután a szintén napirenden szereplő közlekedési célprogramról szólt. — A KGST-tagállamok egymás közötti áruforgalma csakúgy, mint a személy- forgalom, olyan méretűvé vált, amelynek tervszerű lebonyolításával jelenlegi közlekedési hálózatunk csak nagy erőfeszítések árán birkózik meg. Közös érdekünk, hogy együttműködésünk fejlesztésének e szűk keresztmetszetét sokoldalú és hathatós intézkedésekkel mielőbb bővítsük. Ehhez a közlekedési hálózat fejlesztése mellett elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a járműpark és a hozzá tartozó ipari háttér gyorsabb ütemű növelését. Külön is szólt a tranzit- forgalom megoldásra váró problémáiról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben különösen érdekelt, minthogy földrajzi helyzeténél fogva jelentős- részt vállal a más KGST-tagállamok egymás közötti és a nem szocialista országokba irányuló, illetve onnan érkező tranzitszállításainak lebonyolításában. Vasúti szállításaink egynegyedét a tranzitforgalom teszi ki. Ebből következően szállítási kapacitásainkat nemcsak saját szükségleteinkre kell fejlesztenünk, hanem jelentős anyagi ráfordításokat kell eszközölnünk annak érdekében is, hogy szállítóképességünk kielégítse azoknak a KGST-tagállamoknak az igényeit is, amelyek termékeiket hazánkon keresztül továbbítják más országokba. Gazdasági egyensúlyunk fő támasza a KGST Ezt követően arról szólt, hogy a célprogramok jóváhagyásával munkánk fontos, első szakasza: a célok kijelölése és a munkaprogramok összeállítása zárul le. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb soron lévő feladat, a kölcsönös érdekek figyelembe vétele alapján mielőbb lezárni az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordinációját. Ennek kapcsán részletesen beszélt arról, hogy a világgazdaságban végbement gyökeres változások kedvezőtlenül hatottak a magyar népgazdaságra. Ismertette ez évi népgazdasági tervünk fő jellemzőit és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket, majd így folytatta: Gazdasági feladataink megoldásához, egyensúlyi helyzetünk javításához saját erőforrásaink maximális mozgósítása mellett a legfontosabb eszközt a KGST-tagállamokkal A KGST XXXIII. ülésszakának szerdai plenáris ülésén Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy az előterjesztett vitaindítók a tagállamok gazdasági haladásának és együttműködésének sokoldalúságát jellemzik, a további fejlődés számos lényeges kérdését tartalmazzák. — A szovjet küldöttség osztozik az előadásokban kifejtett értékelésekben és következtetésekben és alapvetően egyetért a határozat- tervezettel — emelte ki a szovjet kormányfő. Koszigin rámutatott arra, való gazdasági együttműködésünk szélesítésében, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában látjuk. Ezért a magunk részéről nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az országaink közötti gazdasági kapcsolatok növekedési üteme a jövőben gyorsabb legyen, mint a nem szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlődési üteme, s hogy ennek eredményeként szükségleteinknek növekvő hányadát a KGST-tagállamokból tudjuk kielégíteni. Ezzel összhangban nagyon fontosnak tartjuk, hogy g kölcsönös szállítások volumene 1981—1985 között minden évben fokozatosan emelkedjék. Az egymás közti külkereskedelem volumenének folyamatos növekedését megítélésünk szerint akkor lehet biztosítani, ha — a tagállamok nyersanyag- és fűtőanyagigényeinek kielégítése mellett — az egyéb termékcsoportokban is messzemenően kihasználjuk a kölcsönös szállítások növelésének, valamint a szakosítás és kooperáció elmélyítésének lehetőségeit. — Fontos és aktuális követelménynek tartjuk, hogy javítsuk a KGST-tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerűségét. Úgy látjuk, hogy gazdasági és technológiai kapcsolataink ma már olyannyira intenzívvé váltak, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége van a kölcsönösen vállalt szállítási kötelezettségek mennyiségi és minőségi, valamint az előírt határidőre történő pontos teljesítésének — mondta Lázár György és kiemelte: — Ismert tény, hogy a legkorszerűbb termelőberendezések előállítása, a modern technikát képviselő egész gépipar dinamikus fejlődése, a mostani ülésszakon jóváhagyásra kerülő ipari fogyasztási cikk célprogram megvalósítása nagymértékben attól is függ, hogyan tudjuk megoldani, magasabb színvonalra emelni a korszerű alkatrészekkel és részegységekkel való ellátást. Együttműködésünk elmélyítése ezen a területen azért is fontos, hogy csökkenteni lehessen a tőkés importtól való függést. Mindezen meggondolások alapján indítványoztuk és ismételten hangsúlyozzuk, hogy a produktív alkatrész- és részegység-gyártásban történő szakosítást és kooperációt gazdasági együttműködésünkben kiemelt feladatként kell kezelni. Megítélésünk szerint a KGST-országokban létre kell hozni a legkorszerűbb színvonalú produktív alkatrészek tömeggyártását és az eddisi- nél lénvegesen hatékonyabb intézkedéseket kell tenni e gvártás fejlesztéséhez szükséges gazdasági, műszaki és egyéb feltételek megteremtésére. Lázár György ezután arról szólt, hogy az országaink közötti együttműködés továbbfejlesztése, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása. valamint a nem szocialista országokkal fennálló kapcsolataink hatékonyságának fokozása szempontjából egyaránt növekszik a jelentősége az együttműködés köz- gazdasági eszközrendszere továbbfejlesztésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogv a KGST XXXIII. ülésszakán hozott döntések újabb hozzájárulást jelentenek gazdasági együttműködésünk fejlődéséhez. a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. A jó határozatokat azonban át is kelj ültetni a mindennapos gyakorlatba. Biztosítom önöket, hogv ennek érdekében a magunk részéről minden erőfeszítést meg fogunk tenni — feiezte be felszólalását Lázár György. elavult géptípusok gyártásának megszüntetését, új indítványokat kell kidolgozniuk a gépek, berendezések műszaki mutatóinak korszerűsítésére. A szovjet kormányfő a továbbiakban a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagtermelés kérdéseivel, ezen belül a KGST-országok atomenergiafelhasználási programjával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az atomerőművek építésének közösen kidolgozott programja olyan új kapacitást biztosít, amely egyenlő a KGST európai tagállamai és Kuba jelenlegi villamos- energia-termelésének egyhar- madával. A program sikere viszont attól függ, hogy megfelelően és idejében biztosítsák a szükséges berendezések gyártását. Alekszej Koszigin a továbbiakban Mongólia, Kuba és Vietnam gazdasági fejlődése meggyorsításának kérdésével foglalkozott, aláhúzva, hogy ez a szocialista közösség fontos internacionalista feladata. Külön aláhúzta a szocialista Vietnam megsegítésének jelentőségét. Befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogv a jelenlegi ülésszak döntései hozzájárulnak a sikeres szocialista és kommunista építőmunkához. a szocialista országok összeforrottságához, a szocialista közösség nemzet-« közi pozícióinak megszilárdítüQÍ) nC\7 A KGST XXXIII. ülésszakának szerda délutáni ülésén befejeződött a tagállamok küldöttségvezetőinek felszólalása. Valamennyi kormányfő támogatásáról biztosította és elfogadásra ajánlotta azt a két új hosszú távú célprogramot, amelyet Nyikolaj Baj- bakov terjesztett szerdán az ülésszak elé. A küldöttségvezetők hangsúlyozták, hogy mind a közlekedési, mind pedig az ipari fogyasztási cikkek gyártását szabályozó hosszú távú célprogram végrehajtása közvetlenül hozzájárul a tagállamok szociális feladatainak megoldásához, az életszínvonal emeléséhez. Mint Jerzy Szopa, a KGST titkárának helyettese szerda esti sajtótájékoztatóján elmondta, a küldöttségvezetők valamennyien hangsúlyozták, hogy az új hosszú távú célprogramok fontos gazdasági és politikai dokumentumok. A bolgár küldöttség vezetője, Sztanko Todorov miniszter- elnök kiemelte a szocialista gazdasági integráció, a nép- gazdasági tervek egyeztetése, a termelésszakosítás és együttműködés további elmélyítésének szükségességét. Le Thanh Nghi, a VSZK miniszterelnök-helyettese Vietnam állandó KGST-képviselője országa támogatásáról biztosította az új célprogramokat, amelyek közvetlenül szolgálják a nemzeti gazdaságfejlesztési tervek valóra váltását. A KGST titkárhelyettese a közlekedési célprogram időszerűségének illusztrálására megemlítette, hogy a tagállamokban a teherforgalom 30, az utasforgalom 40 százalékkal nő az 1981—1985-ös években. Jerzy Szopa elmondta, hogy az ülésszak megbízta a végrehajtó bizottságot, dolgozzon ki megfelelő megállapodásokat a jelenlegi ülésszakon elfogadásra kerülő új hosszú távú célprogramok konkrét megvalósítására. A szerdai plenáris ülést követően az esti órákban Konsz- tantyin Katusev szovjet miniszterelnök-helyettes elnökletével összeült az ülésszak szerkesztő bizottsága is a csütörtökön elfogadásra kerülő dokumentumok tervezetének tisztázására. A KGST XXXIII. ülésszaka ma délelőtt folytatódik. Alekszej Koszigin felszólalása hogy a KGST-országok harminc év alatt nagy tapasztalatokra tettek szert azon a téren, hogyan oldják meg tervezési együttműködéssel a gazdasági és tudományosműszaki problémákat. — Ezen az alapon hatalmas olaj- és gázvezetékeket és egyesített energiarendszert hoztunk létre, ipari komplexumokat építünk, megszerveztük az elektronikus számítógépek egységes rendszerének gyártását, végrehajtjuk a nemzetközi űrkutatási programot. Az együttműködés pozitív tapasztalatai alapján meggyőződésünk, hogy az elértekre támaszkodva sikeresen birkózunk meg az új, összetettebb feladatokkal is — hangsúlyozta Koszigin. A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet kormány értékelése szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozásának befejezése a kollektív munka fontos gazdasági és politikai eredménye. Koszigin aláhúzta: a következő két ötéves terv időszakában intenzíven kell végrehajtani a termelés szakosítását, a termelési kooperáció megvalósítását. A KGST illetékes szerveinek felül kell vizsgálniok a gyártmányok listáját, javasolniuk kell az Koszigin megbeszélése Margaret Thatcherrel A szovjet—angol kapcsolatokról és néhány nemzetközi kérdésről tárgyalt Alekszej Koszigin szovjet kormányfő Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. Thatcher asszony, útban a tokiói értekezletre, kedden este néhány órára megszakította útját a szovjet fővárosban, ahöl a szovjet kormányfővel a repülőtéren folytatott megbeszélést. Mint hivatalosan közölték, az eszmecsere során mindkét fél állást foglalt amellett, hogy folytatni kell a nemzetközi feszültség enyhítését, vissza kell fogni a fegyverkezési versenyt. Ezzel" kapcsolatban a két kormányfő elégedetten szólt a Szovjetunió és az Egyesült arról, hogy Bécsben aláírták Államok szerződését a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Alekszej Koszigin és Margaret Thatcher egyaránt kijelentette: a két ország kormánya fejleszteni kívánja a kétoldalú kapcsolatokat olyan irányban, amely mind a Szovjetunió, mind Nagy- Britaninia népei érdekeinek megfelel. Az angol miniszterelnök az éjszakai órákban folytatta útját a japán főváros felé. (MTI)
