Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
1979. június 28. ^PÜJSÄG 3 Kényelmes és gazdaságos A bevásárlócsütörtök első tapasztalatai Az építők jobb ellátása érdekében Együttműködés a TÁÉV és az ÉPTEK között Konténerbe rakodás Fotó: Tóth László Portáldaru a központi telepen Kevesen tudnának választ adni arra, hogy az építőipai- hányféle, és milyen minőségű alkatrészt használ. Hiszen ha csak a hagyományos, sokak által ismert dolgokat említjük, akkor sem érünk a sor végére: téglaféleségek, festékek, vasalások, fenyő- fűrészáruk, — mint főcsoportok mellé sorakoztathatok még más építési-szerelési anyagok. Tehát ha azt mondjuk, hogy a szekszárdi állami építők központi raktárában legalább hatvanezer féle „alkatrész” található, nem túlzunk. Hiszen a korszerű épülethez egyre több jó anyagra van szükség — és amint telnek-múlnak az évek, újabbnál újabb szerelvények jelennek meg. i Amint szaporodik az építőipari anyagok száma, úgy tapasztaljuk, hogy egyre másra bizonyos alkatrész miatt késik az épület átadása. Nemcsak az üvegezés miatt, hanem Bonyhádon előfordult példának okáért, hogy szövetkezeti házat villanybojlerok miatt nem tudtak átadni, másutt pedig villamos biztosítékok, a szekszárdi Skálánál pedig egyfajta világítótest hiánya késleltette a munkát. Végeredményben az a helyzet. hogy az építőipari, a kivitelezői apparátus ellátása lehetne jobb is. Az építőipart ellátó országos vállalat, az ÉPTEK megtelepedett Szekszárdon. Ugyanis a közeli hetekben megnyitják a TÁÉV-vel a közös raktárbázist. Ennek az a lényege, hogy a Tolna megyei kivitelezői apparátusok, — legyen az ipari, szövetkezeti, vagy tanácsi illetékességű — ellátása meggyorsul, egyenletesebb, megbízhatóbb lesz. Az ÉPTEK évente több mint 12 milliárdos forgalmat bonyolít le, a szekszárdi raktár éves forgalma 160—200 millió forint körül lehet. Szabó Tivadar, az ÉPTEK — Építőipari Termelőeszközkereskedelmi Vállalat — igazgatója elmondotta, hogy könnyen meg tudtak egyezni a TÁÉV vezetőivel, hiszen őket vezérelte a megyei párt- bizottságnak a múlt évben hozott több határozata, iránymutatása, amely szerint javítani kell az építőipar ellátását, hatékonyabbá tenni munkáját. így megkeresték egymást, s a szerződést a közös raktár létesítéséről, üzemeltetéséről megkötötték. A TÁÉV épületeiben, jó gépi felszerelésével és személyzetével működtetik az ÉPTEK-raktárt, és így elsőkézből kaphatják majd a megyei vállalatok, szövetkezetek mindazon anyagokat, amelyeket vagontételben lehet szállítani, illetve konténerben utaztatni. Ugyanis a szekszárdi telepre érkező vagonok, konténerek rakományát osztályozzák, tárolják és amint szükséges, az igényeket kielégítik. Az érdekelt építőipari szervezetek így sokkal rövidebb szállítási utat tesznek majd alkatrészekért, ugyanakkor a később kialakuló, jó kapcsolatok révén minden bizonnyal kevesebb lesz a hiánycikk is egy-egy építkezésen. Villányi József, a TÁÉV igazgatója elmondotta, hogy a közös raktár elsősorban a Paksi Atomerőmű építkezésben részt vevő vállalatok kiszolgálását teszi hatásosabbá, gazdaságosabbá. Miután az ÉPTEK több hasonló raktárt működtet már az országban. várható, hogy a korábbi tapasztalatok hasznosításával a kezdeti zökkenőket jórészt elkerülhetik és az indulástól megbízható partner lesz a raktárbázis, az építő szervezeteket ellátó szekszárdi alközpont. FOGYASZTÓKÉNT mindenki azt szeretné, ha a szolgáltatók — boltok, fodrászok, javító-szerelők — éjjel-nappal, s a hét minden napján rendelkezésre állnának; kinek mikor van kedve és ideje, akkor mehessen vásárolni, hajat vágatni, cipőt sarkaltatni. Csakhogy akik eladnak, borotválnak, javítanak, azok nem szívesen dolgoznak akkor, amikor mások pihennek, amikor családjuk otthon van. így azután a szolgáltatók többségét főként munkaidőben vehetjük igénybe, általában reggeltől délutánig. Ezen a megszokott renden próbált változtatni idén áprilisban a kereskedelem, amikor úgy döntött, hogy a hét egy napján — csütörtökön — meghosszabbított nyitva tartást vezet be a városok főútvonalain, központjaiban. Az elhatározást érthető módon nem fogadták nagy örömmel az érintett kereskedelmi dolgozók. Már csak azért sem, mert többségük nő és csütörtökön is szeretne vacsorát készíteni, azon a napon is el kell mennie a bölcsődébe, óvodába a gyerekért, nem is szólva a televízióról, amelynek sem híradója, sem főműsora nem várja meg azt, aki 8-kor még dolgozik. Mégis a többség — a fogyasztóközönség — érdeke győzött: az ország 78 városában és Csongrád, Komárom. Szabolcs, Zala és Veszprém megye néhány nagyközségében az áruházak, a ruházati és az iparcikküzletek egy része csütörtökönként este 8-ig, de legalább 7-ig fogadja a vevőket. Mindössze néhány órával hosszabbodott meg a vásárlási lehetőség, ám ezek fontos órák. Olyanok, amelyekben a család együtt mehet el nézelődni, válogatni, és nem is szűkebb értelemben vett ke- kereskedelmi negyedekben és az áruházakban még percekkel a későbbi záróra előtt sem unatkoznak az elárusítók, de a többitől kicsit távolabb eső üzletekben mérsékeltebb a vásárlók érdeklődése. Érthető is: egy városban, ahol húsz vagy ötven üzlet tart nyitva, elsősorban azokat keresik fel, amelyek egymáshoz közel találhatók. A forgalom hétről hétre növekszik. Ezt azzal magyarázzák, hogy kezdetben a lakosság még nemigen tudott a záróra módosításáról, idő keli ahhoz, hogy mindenki megismerje, megjegyezze az új nyitva tartási rendet. Egyébként éppen ezért javasolta a Belkereskedelmi Minisztérium, hogy az ország minden városában ugyanakkor legyen a bevásárlónap — csütörtökön — és hogy a záróra szintén egységesen 8-kor legyen. A könnyebb megjegyezhetőség, a szokások kedvéért. S miért éppen a csütörtököt választották? Mert iparcikkeket azelőtt is a hét második felében vásároltunk nagyobb mennyiségben, s mióta meghosszabbodott a hétvége, a pihenés ideje, azóta a péntek és a szombat az élelmiszerek beszerzésére, illetve az utazásra, a víkend előkészítésére kell. Maradt tehát a csütörtök. A vásárlóknak egyértelműen előnyös — könnyű nekünk; mi vagy élünk a lehetőséggel, vagy nem —, de alighanem az a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek is. Hiszen a'nyitva, .tar.tás meghosszabbításával ugyanazt érik el, mintha további üzleteket építettek volna — a beruházás terhei nélkül. Amint az iparban, a kereskedelemben is az gazdaságos, Fogjunk vetőmagot! Bőségesen van vetőmag másodvetésnek és tarlóvetésnek A Vetőmag Vállalat dombóvári központi üzemében ezekben a napokban meglehetősen élénk a forgalom. Készülnek az idei vetőmag fogadására, ugyanakkor a korábbi éveknél nagyobb a nyár eleji kiszállítás. Megnőtt a kereslet a másod- és 'tarlóvetéseknek való magok iránt. A három megyét kiszolgáló dombóvári raktárból naponta viszik a gazdaságok a jó előre igényelt vetőmagot, a kívánt minőségben és mennyiségben. Sajnos, mint a központban elmondták, csak a Baranya és a Somogy megyei gazdaságok között van megfelelő érdeklődés, a Tolna megyei üzemek nem nagyon válaszolnak a magigénylési felhívásra. Ez ideig mindössze tíz tolnai gazdaság kért vetőmagot. A jövő évi vetőmagok fogadása is ezekben a napokban történik. A vállalat szerződéses alapon termelteti a gabonavetőmagot, és várhatóan itt is kiesések lesznek. Ugyanis a magfogás is gyenge. Éppen ezért a Vetőmag Vállalat arra hívja fel a figyelmet, hogy ahol lehet, és jó a vetés, a szaporító anyagot fogják meg. Szinte minden gazdaságban vannak olyan búza- és árpatáblák, amelyekből magfogásra lehet a termést felhasználni. De mindenképpen szükséges, hogy szakemberek konzultáljanak. milyen fajta érési idejű, FAO-számű Babonából vegyenek őszre vetőmagot. A Vetőmag is elküldi szakemberét, ahová kérik, hogy tanácsaival segítse a kiválasztást. Természetesen a termelési rendszerek is, nemcsak a gazdaságaiknak nyújtanak tanácsot, az őszi vetésekhez szükséges magok előállítása érdekében. Első hallásra úgy tűnik, hogy a Vetőmag Vállalat „maga ellen beszél”. Holott pontosan egy jól felfogott üzleti manőverről van szó, még pontosabban a nép- gazdasági érdek teljes figyelemben tartása vehető észre. A Vetőmag tudna persze nagyobb mennyiségben is vetőmagot adni, de szem előtt tartják, hogy az egész országot kell kiszolgálniok. Az pedig természetes, hogy az ország minden részében nem volt azonos az időjárás, s van olyan terület, ahol nem tudnak jó időjárási viszonyok között sem. a legjobb technológia alkalmazásával vetőmagot fogni. így azt szorgalmazni, hogy az üzemek a saját vetőmagszükséglet egy részét maguk teremtsék elő, több mint kereskedelmi aktus. Ez olyan szocialista nagyvállalattól napjainkban elvárható cselekedet, amely a jövőbe tekint, ment szeretne a jövő években is jó partnere lenne az élelmiszergazdasági vállalatoknak.- Pj A repceolaj jövője Rövidesen megkezdődik a naffraforgó után legnagyobb területen termesztett másik növényolajipari kultúra, a repce betakarítása, feldolgozása. A terméskilátások közepesek, hiszen az állomány jó része a téli kedvezőtlen időjárás következtében kiritkult, kifagyott. Az idén a hazai öt növényolajipari feldolgozó üzem kapacitása harminc százalékkal nőtt, így együttesen háromszáznegy- venezer tonna nyersanyagot tudnak feldolgozni. Legnagyobb mennyiséget a napraforgó jelenti, melynek területe az idén jelentősen növekedett. Ez jelenti az olajipa/i termelés zömét. A repce következik a sorban, kevesebb az olajlen és a szója. A múlt héten a repce- termesztéssei foglalkozó szakemberek tanácskoztak az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézetben. A Növényolajipari Vállalat igényei meghatározzák a termesztés körülményeit és a fajtákat is. A korszerű termékszerkezetben a nyersolajgyártás hosszú távon is exportképes, belföldre pedig finomítás, további feldolgozás után lakossági igényeket elégít ki. Nem kevés gondot okoz a feldolgozásban és termesztésben, hogy — különösen export vonatkozásában — csak a csökkent erukasav- tartalmú fajtákból nyert növényi olajat keresik. A tervek szerint 1981-re a repceterület felén termesztenek ilyen fajtákat, csökken a hagyományos fajták területe, melyeknek jelentős — tíz- százalékos, vagy a fölötti — erukasav-tartalma van. Az Iregszemcsén előállított csökkent erukasav-tartalmú IR— 1-es fajta eredményei és a francia Primőr fajta tulajdonságai hozták a legkedvezőbb tapasztalatokat a termesztésben. Politikai vetélkedő Az Országos Takarékpénztárnál politikai vetélkedősorozatot rendeztek. A Tolna megyei elődöntőn indult hét csapat közül a bonyhádi Széchenyi brigád és a szekszárdi Pollack brigád csapatai jutottak a kaposvári középdöntőbe. A négy megye nyolc csapata közül a bonyhádi Széchenyi brigád győzött és jutott az országos döntőbe, ahol harmadikak lettek.*’ kényszerű] kapkodni, sietni. Fontos órák, mert az értékesebb holmi — például a rádió, a hűtőgép, a bútor, a szőnyeg, a kabát, az öltöny — kiválasztásához türelem, idő kell. Vajon érdemes volt-e a kereskedelmi dolgozóknak áldozatot hozniuk? Van-e forgalom a bevásárlócsütörtökön? Az első hetek tapasztalatai alapján — van, ha nem is mindenütt egyformán. A legha a nagy értékű állóeszközöket — ez esetben az áruházakat, a gépeket, az üzlet- helyiségeket — nem csupán egy műszakban használják ki. A KERESKEDELEM propagálja a bevásárlócsütörtököt, van, ahol kedvezrrtéhye- ket, engedményeket is adnak ezen az estén. Várható tehát, hogy a forgalom tovább növekszik, és a siker még egyértelműbb lesz. GÁL ZSUZSA A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat érckitermelésének 15 százalékát külszíni fejtéssel nyeri. Legnagyobb külszíni bányáját, az iharkútit, közel hat éve nyitották meg. A jó minőségű ércet adó iharkúti bányából az idén közel negyedmillió tonna bauxit kitermelését tervezik. A bányászok és a szállítómunkások május végére az éves terv 45 százalékát már teljesítették. A képen: 250 lóerős teherautókkal szállítják el a külszíni fejtésről az ércet. iharkúti bauxit
