Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. június 27. Ünnepélyes keretek közt megnyílt a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) különösen széles körben a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás alapvető előnyei. Ragyogóan kifejezésre ju­tott a KGST tevékenységé­nek társadalmi irányzata, az, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás egész rendszere a dolgozók érdekeinek van alárendelve, a szocializmus alapvető cél­ja, a nép jólétének emelése célját szolgálja. Éppen ezért áll testvér­országaink kommunista és munkáspártjai, kormányai fi­gyelmének középpontjában a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésé­nek, az együttműködés to­vábbi elmélyítésének problé­maköre. A KGST keretei között a történelemben első ízben va­lósult meg a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok igazi de­mokratizálása. Az egyenjogú­ság, az önkéntesség, a szuve­Hosszú távú A KGST országainak együttműködése a béke, a né­pek biztonsága érdekében va­lósul meg. A tanács alapok­mányát, programdokumentu­mait, gyakorlati tevékenysé­gét a béke eszméi hatják át. Meggyőződésem, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tevékenysége a jö­vőben is fontos tényezője lesz a feszültség enyhítése elmé­lyítésének és konkrét, tárgyi megvalósításának, a tartós béke és a népek barátsága biztosításának. Ehhez kétség­telenül hozzájárul majd a KGST nemzetközi kapcsola­tainak további fejlődése. Igen jó dolog, hogy a KGST jubileumi ülésszaka olyan széles nemzetközi fóru­mot jelent, amelyen 12 szo­cialista ország, négy világ­rész számos szuverén országa és több tekintélyes nemzet­közi szervezet vesz részt. A KGST megfeszített mun­kával fogadja fennállásának 30. évfordulóját. Meg kell valósítani a hosszú távú együttműködési célprogramo­kat, amelyek az elkövetkező évtizedre meghatározzák az együttműködés stratégiáját. A fő feladat most nyilvánvaló­an az, hogy konkrét megálla­podások formájába öntsük a hosszú távú programokat, az elkövetkező két ötéves terv­időszakot az intenzív terme­lési és tudományos-műszaki kooperáció időszakává te­gyük. A KGST szerveinek elő kel] segíteniük azt, hogy a szocialista termelés a tudo­mány és technika legmaga­sabb fokára emelkedjék, se- gíteniök kell. hogy országa­ink hatalmas termelőerőit maximális hatékonysággal renitás, a belügyekbe törté­nő be nem avatkozás, a köl­csönös előnyök és a kölcsö­nös segítségnyújtás — a ta­nács tevékenységében ezek nem jelszavak, hanem gya­korlatot jelentenek. A KGST szerveiben minden ország, függetlenül nagyságától és gazdasági fejlettségétől, egy­forma képviseletet, egyforma szót kap. Tanácsunkban sen­ki sem parancsol. Szocialista közösségünket a nemzeti és a nemzetközi érdekek har­monikus összeegyeztetése, minden egyes ország nézetei­nek és nemzeti sajátosságai­nak tiszteletben tartása jel­lemzi. Nyilvánvalóan ez a KGST növekvő tekintélyének egyik forrása. A KGST or­szágai, amelyeket a békés egymás mellett élés elvei ve­zérelnek, nemzetközi téren is határozottan állást foglalnak minden diszkrimináció ellen a kereskedelemben, a gazda­sági és a műszaki-tudomá­nyos együttműködésben. célprogramok használják ki. Mindez meg­erősíti az alapot ahhoz, hogy az elkövetkező években nö­veljük a szocialista országok népeinek életszínvonalát. A szocialistát gazdaság a különböző országok körülmé­nyei között fejlődik, s ez szé­les lehetőségeket ad a haté­kony gazdasági formák és módszerek elterjesztésére és elsajátítására. Úgy vélem, hogy a közös ügy javára ak­tivizálni kellene az élenjáró tapasztalatok általánosítására és felhasználására irányuló munkát. Ez mindinkább fej­lődésünk fontos tartalékává lesz. A KGST-nek. a szocialista integráció gyakorlati vezér­karának, mindazoknak, akik e fontos munkaterületen dol­goznak. azt kívánom, hogy erősítsék az együttműködés új formáinak és módszerei­nek alkotó felkutatását, hogy növekedjék az együttműkö­dés hatékonysága, erősödjék a népek közötti barátság, szi­lárduljon a világ békéje. Meggyőződésem, kedves elvtársak, hogy gyümölcsöző munkájukban új, nagy sike­reket érnek el — fejeződik be Leonyid Brezsnyev üzenete. Ezután a tagállamok kül­döttségeinek vezetői szólaltak fel, mégpedig az országok nevének az orosz abc szerin­ti sorrendjében. Elsőnek a Bolgár Népköztársaság ne­vében Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök mondott beszédet, majd Lá­zár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnöke szólalt fel. Lázár György beszéde Tisztelt elvtársak! Tisztelt Koszigin elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében szí­vélyesen köszöntöm ünnepi ülésünk valamennyi résztve­vőjét. A magyar kommunis­ták, egész dolgozó népünk ne­vében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szov­jetunió Kommunista Pártját, annak lenini központi bizott­ságát, vendéglátónkat, a Szovjetunió kormányát, a testvéri szovjet népet. Jó érzés és öröm számunk­ra, hogy testvéri közösségünk legfőbb gazdasági szerveze­tének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. év­fordulóját Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában ün­nepelhetjük, itt, ahol közös­ségünk létrehozásának nagy­szerű gondolata megszületett, s ahonnan a KGST elindult történelmi útjára. A harminc év eredményeit összegezve hálával és tisztelettel gondo­lunk a Szovjetunióra, arra az országra, amely a szocialista építésben a leggazdagabb ta­pasztalatokkal rendelkezik, s amely a KGST megalakulásá­nak első percétől fogva mind­máig kiemelkedően fontos szerepet töltött be gyümölcsö­ző együttműködésünk fejlesz­tésében. — mondotta, majd a többi között hangoztatta: PARATLAN, DINAMIKUS FEJLŐDÉS Együttműködésünk harminc éve alatt világméretekben is páratlan — a tőkés országo­két messze felülmúló — és dinamikus fejlődés ment vég­be a KGST tagországaiban, és közös erőfeszítéssel mind­annyiunk javát szolgáló ha­talmas alkotások születtek. Mindennek fontos* szerepe van abban, hogy közösségünk, amely erős és szilárd, vonzó példát mutat a más társadal­mi berendezkedésű országok népei számára is. Őszinte örömünkre szolgál, hogy Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtárs — akit, mint tisztelt és kedves vendéget nemrég hazánkban üdvözöl­hettünk — az ülésszakhoz küldött üzenetében nagyra értékelte a KGST harminc­éves tevékenységét, és biztató szavakkal szólt együttműkö­désünk perspektíváiról. Való­ban, az elmúlt harminc év alatt olyan alapot hoztunk létre, amelyre támaszkodva sikerrel oldhatjuk meg a jö­vő nagyszerű, de hozzá kell tenni: nem könnyű feladatait. Az ünnepi ülés színhelye (Képtávírónkon érkezett) Mély meggyőződésünk, hogy a KGST-ben megvalósuló együttműködés a jövőben is nélkülözhetetlen erőforrása lesz országaink további si­keres fejlődésének, népeink boldogulásának. hogy átadjam önöknek pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, Kádár János elvtársnak szívélyes üdvözletét és jókívánságait, s felolvassam az ülésszak résztvevőihez küldött levelét. Kádár János levele További építőmunkánk, együttműködésünk előrehala­dásának nélkülözhetetlen fel­tétele a béke. A béke és a biztonság megszilárdításához vezető úton nagy előrelépést jelent a Szovjetunió követke­zetes külpolitikája eredmé­nyeként létrejött, történelmi jelentőségű SALT—II. megál­lapodás, amely az egész em­beriség érdekeit fejezi ki. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a testvéri szocialista országok­kal folyó széles körű gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködésnek, a szocia­lista integráció fejlesztésének. Teljes meggyőződéssel valU juk, hogy a szocializmust építő Magyarország csak így, csak a baráti közösség egyen­rangú tagjaként tudta azt a fejlődési utat bejárni, amit a második világháború után megtett. Csak így tudta a há­ború előtt elmaradott és a háborúban erősen sújtott gazdaságát történelmileg rö­vid idő alatt a mai szín­vonalra emelni; fejlett szocia­lista ipart, korszerű mező- gazdaságot létrehozni, jó és biztonságos életet teremteni minden magyar dolgozó szá­mára. Célunk a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ez ra­gyogó távlatokat nyit meg népünk számára, de egyre bonyolultabb feladatokat is állít elénk. Szilárd elhatáro­zásunk, hogy a jövő feladata­it is — csakúgy, mint az el­múlt három évtizedben — a testvéri országokkal való ösz- szefogás útján, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés szüntelen fej­lesztésével, a KGST szervező erejének segítségével oldjuk meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében őszinte köszönetét mondok a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szocia­lista országok kommunista és munkáspártjainak azért a megkülönböztetett figyele­mért, amit közös ügyünknek, a KGST-ben folyó együttmű­ködés erődítésének, a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésének szenteltek az el­telt harminc esztendő során. Köszönetét mondok a KGST szervezeteiben dolgozó tisztségviselőknek, munka­társaknak és mindazoknak — munkásoknak, parasztoknak, mérnököknek, közgazdászok­nak, tudósoknak és tudomá­nyos kutatóknak —, akik oda­adó és hozzáértő munkájuk­kal hozzájárultak közös ügyünk sikeréhez. Végezetül engedjék meg, A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa XXXIII. ülés­szakának. Moszkva. Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében szívből üdvözlöm a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jubileumi ülés­szakát. Az elmúlt három évtized tapasztalatai meggyőzően bi­zonyítják, hogy a KGST ke­retében megvalósuló együtt­működés, a közös erőfeszíté­sek nagymértékben segítik minden egyes tagállam nép­gazdaságának fejlődését és korszerűsítését, a tudomány és technika élenjáró vívmá­nyainak gyakorlati alkalma­zását. A KGST tagállamainak gazdasági együttműködése fontos tényezője annak, hogy a szocialista közösség egyre növekvő szerepet játszik a világgazdaságban és a legfőbb kezdeményező erő a nemzet­közi enyhülés megszilárdítá­sában, a béke és a nemzet­közi biztonság elmélyítésé­ben. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának megalaku­lásában és tevékenységében kiemelkedő szerepe van an­nak, hogy a testvéri szocia­lista országok mindenkor szá­míthattak a Szovjetunió bará­ti segítségére, támaszkodhat­tak hatalmas gazdasági erejé­re, impozáns tudományos­műszaki eredményeire. Kapcsolatainkat szilárd el­vek határozzák meg: a szo­cialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az elvtársi segítség- nyújtás. Ezek az elvek kiál­lották a gyakorlat próbáját és érvényesülésük növekvő vonzerőt gyakorol a KGST-n kívülálló országokra is. Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke felszó­lalásában a többi között meg­állapította: « szocialista kö­zösség' országai együttes erő­feszítések eredményeként a bonyolult és ellentmondások­kal terhes nemzetközi hely­zetben is békés körülménye­ket tudnak biztosítani fejlő­désükhöz. A béke és a nemzetközi feszültség enyhítése politiká­jának nagy sikere a hadásza­ti támadó fegyverek korláto­zásáról szóló szovjet—ameri­kai szerződés megkötése — hangoztatta a szovjet kor­mányfő. „A bécsi tárgyalások ered­ményére úgy tekintünk, mint a szocialista országok egyez­tetett külpolitikájának sike­rére. Ez a politika arra irá­A KGST-tagországok há­rom évtizedes fejlődése ked­vező feltételeket teremt sok­oldalú gazdasági kapcsolata­ink elmélyítéséhez, a szocia­lista gazdasági integráció to­vábbi kibontakoztatásához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársa­ság kormányának szilárd ál­láspontja, hogy a KGST ál­landó erősítése, a KGST-or- szágok közötti gazdasági együttműködés szüntelen fej­lesztése jól szolgálja szocia­lista építőmunkánkat, a ma­gyar nép felemelkedését, min­den tagország gazdasági fej­lődését, s hozzájárul a külön­böző társadalmi berendezke­désű államok közötti együtt­működés fejlődéséhez. Pár­tunk és a magyar nép eltö­kélt szándéka, hogy a jövő­ben is cselekvőén részt vesz együttműködésünk további mélyítésében, testvéri kap­csolataink szilárdításában, a szocialista gazdasági integrá­ció gyakorlati megvalósításá­ban. Kívánom, hogy a KGST ér­jen el további nagy sikere­ket szocialista közösségünk, népeink javára szolgáló te­vékenységében. Budapest, 1979. június 25- én. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A KGST XXXIII. ülésszaká­nak első munkanapján, kedden valamennyi küldöttségvezető ünnepi felszólalásban mél­tatta a szocialista gazdasági szervezet három évtizedes te­vékenységének eredményeit. Felszólalt Alekszej Koszigin is. nyúl, hogy az enyhülés fo­lyamata megerősödjék, kiszé­lesedjék, mindent átfogó és visszafordíthatatlan legyen. Közös célunk az általános és teljes leszerelés. A leszerelés elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy hatalmas pótlóla­gos eszközöket állíthassunk a szocializmus, a társadalmi ha­ladás céljainak szolgálatába”. Koszigin méltatta a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás eredményeit, hangsú­lyozva, hogy a testvéri együttműködés szolgáltat ala­pot számos kérdés megoldá­sához, így a nyersanyag- és fűtőanyagellátás megszerve­zéséhez. A szocialista orszá­gok nemcsak népgazdasági terveik, hanem külgazdasági programjuk összehangolásá­ban, egyeztetésében is jelen­tős sikereket értek el, s ugyanakkor a KGST államai olyan egységes államcsopor­tot alkotnak, amelyeknek gaz­dasága gyorsan fejlődik. A KGST tagállamaiban az em­beriség egytizede él csupán, de ezekben az országokban készül a világ ipari termelé­séből minden harmadik ton­na acél, ők adják a világ mű­trágyatermelésének kétötödét, a fémmegmunkáló gépek gyártásának egynegyedét, s ezekben az országokban nagyjából ugyanannyi lakás épül, mint az Egyesült Álla­mokban és a Közös Piac tag­államaiban együttesen. A komplex program megvalósí­tása során a KGST tagjainak ipari termelése háromszor olyan gyorsan fejlődik, mint a Közös Piac tagjaié. A szovjet kormányfő ugyan­akkor az eredmények mélta­tásával együtt rámutatott: a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagállamainak még sok nagyfontosságú fel­adatot keli megoldaniok. Ezek sorában a legfontosabb: a \ termelés hatékonyságának emelése^ mert ez a legfonto­sabb, sőt sok vonatkozásban egyetlen lehetőség a fejlődés biztosítására. A hatékonyság növelése, a KGST e célt szol­gáló programjainak megvaló­sítása útján lehet megoldani a fejlődés legfontosabb prob­lémáit, mint például a nép­gazdaság ellátását fűtőanyag­gal, energiával és nyers­anyaggal, a gazdasági-műsza­ki fejlődés meggyorsítását, a lakosság növekvő élelmiszer- és közfogyasztásicikk-igényei- nek kielégítését. A KGST tagállamai ezeket a problé­mákat, amelyek az egész em­beriség számára azonos fon­tosságúak, hosszú távon a tervgazdálkodás, a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítség alapján oldják meg. Alekszej Koszigin rámuta­tott arra, hogy az energiavál­ság igazolta azt a hosszú tá­vú célkitűzést, hogy minde­nekelőtt a saját energiaforrá­sokat kell fejleszteni. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban például a Szovjetunió a KGST tagállamainak csak­nem 370 millió tonna nyers­olajat, 46 millió tonna nyers­olajterméket, 888 milliárd köbméter földgázt, 64 mil­liárd kilowattóra elektromos energiát szállít. Az elkövet­kező ötéves tervidőszakban általában húsz százalékkal növeli az energiahordozók, il­letve az energia szállítását. „Nem lehet azonban arra szá­mítani, hogy a növekvő szük­ségleteket csupán extenzív eszközökkel, a kitermelés nö­velésével oldjuk meg. Ez már ma sem felel meg sem az energiatermelő, sem pedig az, energiát importáló országok érdekeinek — hangoztatta a szovjet kormányfő. — Ezért mind nagyobb figyelmet szen­telünk a kérdés minőségi ol­dalának is: a készletek és tartalékok ésszerű és gazda­ságos kihasználásának. új energia- és nyersanyagforrá­sok létrehozásának. Erre irá­nyulnak a legutóbbi üléssza­kon elfogadott hosszú távú célprogramok a nyersanyag­ról. a fűtőanyagokról és az energiáról.” ..Pártunk központi bizott­sága. a szovjet kormány vál­tozatlanul elsőrendű fontos­ságú feladatának tekinti az együttműködés és a barátság megszilárdítását — a szocia­lista országokkal — hangoz­tatta Alekszej Koszigin. — Ez egyik legfontosabb interna­cionalista kötelességünk és teljes mértékben megfelel nemzeti érdekeink, a kommu­nista építés céljainak. Tud­juk, hogy a többi szocialista ország vezetőinek álláspontja is ez. Változatlanul ezeknek a céloknak megvalósítására törekszünk. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tovább erő­södjék, korszerűsödjék tevé­kenysége a szocialista közös­ség, a béke és a haladás ja­vára.” A KGST XXXIII. üléssza­ka szerdán délelőtt folytatja munkáját. (MTI) Koszigin beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents