Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
1979. június 27. “NÉPÚJSÁG 3 Nyári napközi Ki a falak közül! Szpmorúan szoktuk időnként megállapítani, hogy a nyári napközik alig különböznek a „téliektől”. Kevés a mód, a lehetőség, hogy az iskolás korú gyerekek nyáron vidámabban, játékosabban tölthessék idejüket a napköziben, mint a tanév során. A dombóváriak megpróbáltak megoldást keresni. Ba- lásy Botondné, a városi tanács tanulmányi felügyelője így beszél az idei — harmadik — nyárról: — Dombóváron a négy általános iskolában összesen 2200 gyerek tanul. A tanteremhiány tanítás idején a napköziben is érezteti hatását. Évek óta csak a alsótagozatos gyerekeket tudjuk felvenni, illetve mindegyik iskolában egyetlen felsős napközis csoport működik. Ezelőtt néhány évvel úgy nézett ki a nyári napközi nálunk, hogy mindegyik iskolában összegyűlt tíz- húsz-harminc gyerek, osztályteremről osztályteremre vándoroltak, mindig oda. ahol éppen nem dolgoztak a kőművesek vagy festők. Akkor született az ötlet: mi lenne, ha az iskolák összefognának és közös napközit létesítenénk? Először az egyik iskolában próbálkoztunk vele. A második nyáron már a régi strand területét vehették birtokukba a gyerekek. A régi női öltözőből foglalkoztatótermet csináltunk — ami sajnos elég szűk — de a leglényegesebb azt hiszem az, hogy a napközit kivittük az iskolából. Másként érzik magukat a gyerekek egy füves, fás területen, a pancsolómedencében, mint a falak között. Átjárhatnak a szemközti városi sporttelepre, idén az új művelődési központ is ígér programot — hogy a gyerekek esős időben se szoruljanak be a foglalkoztatóterembe, ahol egyébként el sem férnek mindannyian... Szóval kísérletezünk valami nyári arculattal, lépésről lépésre haladunk előre Könnyítés a pedagógusoknak, hogy Pécsről és Kaposvárról főiskolásokat vonunk be a nyári napközis munkába. Gondjaink persze léteznek. A foglalkoztatóterem hatvanszemélyes, ezzel szemben száz- húszan jelentkeztek. Kizárólag alsótagozatosok jöhetnek számításba, a százon fölüli létszámot ők alkotják. A közös napközi három dombóvári általános iskola közösségét jelenti, a negyedikben — Uj- dombóváron — a távolság miatt külön szerveztünk napközis csoportot. A város környéki településeken évek óta nincs nyári napközi, igaz, a felmérések azt mutatják, hogy jelentkező sem akad. A nyári napközisek számát csökkenti a balatonfenyves- alsói nyári táborunk is, ahol egész nyáron, turnusonként 120 gyerek pihenhet. Dombóváron jártunkkor a legelső nyári napközis nap délutánjának voltunk tanúi. Az időjárás nem kedvezett a gyerekeknek, hűvös szél fújt a fák között. A foglalkoztatóteremben bábeli hangzavar fogadott, pedig már „csak” 70—80 gyerek tartózkodott bent. Úgy látszik, őket nem aggasztotta úgy a helyhiány, mint bennünket, felnőtteket, mert aprócska terepen is remekül játszottak. Társasjátékok, barkácsoldfelszerelések sorakoztak az asztalokon, a gyerekek pedig — ki tudja, hogyan tágíthatták ki a falakat? — még pingpongoztak, teniszeztek, sőt bicikliztek is! Közben két főiskolás lány ügyelt rájuk; Takács Mária és Tatai Zsuzsa, egyikük Somogy, másikuk Baranya megyei. Mindketten a Kaposvári Tanítóképző Főiskoláról érkeztek egyhónapos önként vállalt munkára, hogy a szakmai tapasztalatszerzést összekössék némi pénzkeresettel. Nyári napközi tehát nemcsak az elképzelésekben létezik, s nyárivá az évszak mellett az egyéb körülmények teszik. Akkor is, ha a lépésről lépésre haladás nem mentes a zökkenőktől. — km — Fotó: Bakó Továbblépés: csak rekonstrukcióval Vizsgálat a sertéstenyésztésről A paksi járás termelőszövetkezeteiben vizsgálatot végzett a járási pártbizottság mellett működő szövetkezet és gazdaságpolitikai munka- bizottság, a sertéstelepek állapotáról, eredményeiről. A hústermelés növekedési üteme eléri ugyan a tervezettet, de a járás sertéstelepeinek többsége elavult, rekonstrukció szükséges ahhoz, hogy felkészüljenek a nagyüzemek a Szekszárdi Húskombinát ellátására. A háztáji gazdaságokban erőteljesen gyarapodott a sertéslétszám az elmúlt néhány évben viszont a nagy tömegben való értékesítést továbbra is a szövetkezetektől lehet és kell várni, tervszerű fejlesztés alapján. A vizsgálatba bevonta a munkabizottság a járás hét tsz-ének főállattenyésztőjét, de a saját szövetkezetében egyikük sem vehetett részt az ítéletalkotásban. Részt vett továbbá a felmérő tevékenységben a járási hivatal, az Állattenyésztési Felügyelőség és a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás egy- egy szakembere, így a vizsgálódás mindenre kiterjedően folyt a tartási körülményektől a szakember-ellátottságig. Értékelte a járási pártbizottság munkabizottsága a rekonstrukciós férőhely- bővítés teljesítését is. A banknál történt tájékozódás alapján megállapította, hogy a beruházások befejezésének határideje biztosítja a húskombinát részére innen várható és szükséges sertéshús megtermelését. Végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta a paksi járási párt-vb a vizsgálat eredményeit. Egyik legfontosabb állásfoglalása az, hogy nem mindenütt és nem feltétlenül szükséges nagy anyagi befektetés a sertéstenyésztési eredmények fokozásához. A szakmai munka színvonalának emelése, az állategészségügyi előírások maradéktalan betartása már jelentős javulást hozhat. A rekonstrukciós munkákat is ott kell elvégezni, ahol leghatékonyabban várható az eredmény. Az állásfoglalást, a vb ajánlásait írásban megkapják a tsz-elnökök és a párt- alapszervezeti titkárok. Nőtt a kiskereskedelmi forgalom Az év első öt hónapjában a tervszámításnak megfelelően alakult — a múlt év azonos időszakához képest 8,8 százalékkal emelkedett a kiskereskedelem forgalma. A kiskereskedelem öt hónap alatt összességében 116,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított le; élelmiszerekre 36,5 milliárd forintot, a vendéglátásban 15,5 milliárd forintot költött, s 64,4 milliárd forintért vásárolt különféle iparcikkeket a lakosság. A Belkereskedelmi Minisztérium külön értékelte az áruellátás májusi helyzetét. Az adatok azt mutatják, hogy a változatlanul élő élelmiszer és iparcikk-kereslet mellett erőteljesen növekedett a ruházat és a vendéglátás forgalma. A szokatlanul korai kánikula ugyanis „előrehozta” a nyári szezoncikkek iránti keresletet és örvendetes, hogy a ruházati kereskedelem kínálata többségében követni is tudta a megnövekedett igényeket. Versenyképesebb termékek, nagyobb hozamok A tudományos kutatók segítségével A jelen tervidőszakban a nemzeti jövedelem mintegy három százalékát fordítja a népgazdaság tudományos kutatásokra, ezeknek egy része alapkutatás, eredményei a jövő évtizedekben hasznosíthatók. Más részük azonban már a jelenlegi feladatok megvalósitásához járul hozzá. A tudománypolitikai irányelvek is előírják a kutatások termelőerővé válásának meggyorsítását, hiszen sokszor ezek szolgálnak alapul új technológiák bevezetéséhez, a technikai színvonal növeléséhez és a korszerű, a világpiacon versenyképes termékek előállításához. A Csepel Művek több vállalata, így a Fémtani és Technológiai Kutató Intézet és a Fémmű jelentős részt vállal a hazai ritkafém-kutatásban. E témában több intézettel is együttműködnek, így a Központi Fizikai Kutató Intézettel, valamint az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanszékeivel. Mint ismeretes, a ritkafémek nagymértékben befolyásolják a réz, az alumínium,- a vas és az acél tulajdonságait, s alkalmazásukkal igen nagy értékű termékek állíthatók elő. A közelmúltban a Fémműben vezették be a ritkafém-ötvözéses technológiát, a színesfémszalagok gyártásánál. A szabadalmaztatott eljárással több munkafolyamat — például a mele- genalakítás — elhagyható, ezáltal jelentős anyagot és energiát takaríthatnak meg. Az új technológiával az öntésnél és a hengerelésnél elérték, hogy a színesfémszalag nem reped. Ezáltal az ebből gyártott késztermékek minőségét is lényegesen javítják. Az ilyen módon készülő bronz és alpakka rugószalagokat egyebek között az Egyesült Izzóba szállítják, de ellátják a többi híradástechnikai és műszeripari vállalatot is.-A jobb minőségű gyártmány széles körű alkalmazásával a kutatásra fordított összeg máris megtérül. KORSZERŰ VEZÉRLÉSŰ SZERSZÁMGÉPEK Szinte az egész gépipari megmunkálást érinti az. hogv az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában a közelmúltban kezdték el sorozatban gyártani az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézetében kifejlesztett CNC szerszámgép-vezérlést. Ezeket a mini számítógépekkel irányított vezérléseket építik be egyebek között a Szerszámgépipari Művek és a Csepeli Szerszám- gépgyár gépeibe. A SZIM- ben az év végéig 10—15 ilyen korszerű vezérlésű szerszámgépet állítanak elő. A gyárban egyébként elkészültek egy másik CNC vezérlésű berendezés prototípusai is, amelyet az ÉMG műszaki gárdája és saját kutatóintézete fejlesztette ki a SZIM-nek. Ezekből a vezérlésekből felépített berendezések iránt máris nagy a külföldi érdeklődés, NSZK-beli cégek 15 komplett szerszámgépet rendeltek a közelmúltban. A jövő házgyári lakásainak kialakításához az Építés- tudományi Intézet kutató- műhelyeiben végeznek széles körű vizsgálatokat. Az intézet szentendrei kísérleti telepén jelenleg egyebek mellett a födémek fesztávolsága növelésére terhelési próbákat végeznek. Ä házgyárak többségében ugyanis jelenleg 3,6 méter a födémfesztáv, ez egyben a szobák maximális hosszát is jelenti, s ahhoz, hogy tágasabb lakásokat alakítsanak ki. nagyobb hosszúságú födémekre van szükség. A szentendrei telepen most kétemeletes kísérleti panelépületet állítottak fel, s különleges, rezgőrendszerekkel próbálják a falak, födémek álló- képességét, ezt mérésekkel ellenőrzik, amelyeket a nagyobb teherbíróképesség kialakításához hasznosítanak. Az eddigi kutatások eredményeit figyelembe veszik a következő évek házgyári rekonstrukcióinál. A HIDRAMID SIKERE A könnyűiparban a Textilipari Kutatóintézet dolgozott ki legutóbb olyan, más országokban is bejelentett szabadalmat, amelynek alapján a pamuthoz hasonló, de a műszál előnyeit is magában foglaló szintetikus szálat állítanak elő. A hidramid elnevezésű műszál gyártását a Magyar Selyemipari Vállalat kezdte meg, tavaly még tíz, az idén már ötven tonna ilyen különleges szálat gyártanak. A hidramid felhasználásával a Pápai Textilgyár állít elő a Fékon számára kellemes érzést adó, mégis tartós, nem gyűrődő anyagot, amelyből férfiinget, női blúzt varrnak. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat gyári gyáregységében ruhaszövet készül hidramidszál alkalmazásával. Az új anyag iránt külföldről is élénk az érdeklődés, s széles körű elterjedése nyomán növekedhet a textilipar versenyképessége a külföldi piacon. A mezőgazdaságban is jó néhány, új találmány, kutatási eredmény járul hozzá a nagyobb hozamok eléréséhez. Egyik közülük a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben kidolgozott nevirol elnevezésű új vegyület, amely jelentősen növeli a napraforgó, a paradicsom, a paprika, a bab, a borsó és lucerna hozamát, ugyanakkor több, bizonytalanul termő gyümölcsféleség, így például a meggy termését is egyenletessé, biztonságossá teszi. Az új szert virágzáskor permetezik a fákra, a növényekre. A nevirol iránt igen élénk az érdeklődés a KGST-országok körében. IREGSZEMCSEI EREDMÉNYEK Az iregszemcsei központú Takarmánytermesztési Kutatató Intézet egész sor új ne- mesítésű növényfajtával ért el kiemelkedő eredményeket a gyakorlatban. Közülük az új borsó és szójafajták kitűnően vizsgáztak szélsőséges időjárásban is: gazdag termést adtak. Az új iregi borsók nemcsak bőven teremnek, hanem a betegségekkel szemben is ellenállóbbak, hántolásra és takarmányozásra egyaránt alkalmasak. Közülük az IP—3-ast már mintegy 15 ezer hektáron termesztik a nagyüzemi gazdaságokban, s az idén a többi iregszemcsei borsófajta vetőmagját megközelítően 300 hektáron szaporítják, hogy jövőre már szélesebb körben kerülhessen bevezetésre a mező- gazdasági üzemekben. Az intézet nevéhez fűződik az élettani szempontból az eddigieknél kedvezőbb hatású új repcefajták kinemesítése, amely világszerte feltűnést keltett a növénygenetikusok körében. Ez év őszén már 30—40 ezer hektárnyit vetnek ebből, a nyugati piacon is keresett repcéből, amelynek termését étolaj és margarin készítéséhez használják fel. A hizlaldától a rántott húsig „Jó világ van mostanában: nemcsak vasárnap, de hétközben is hús kerül az asztalra” — mondják az idősebb emberek. A fiatalabbak számára ez természetes, így szokták meg. Ismerik ugye a tévéreklámot: végigkíséri a karaj útját a hizlalástól a tányérunkig. Nos, hát ahhoz, hogy legyen elég hús a mészárszékben, jócskán hozzájárul a kocsolai szövetkezet is. Évente négyezer sertést szállítanak innen a vágóhidakra Két éven át az erdei sertéshizlalás is sikeres volt, — sajnos idén nem tudtak süldőket szerezni az ÁHV- tól. A sertéstartást tovább bővítik: idén egy 1440 férőhelyes battériás malacutó- nevelőt építenek, itt tartják az állatokat a választástól addig, amíg el nem érik a 35 kilós súlyt. A beruházás ötmillióba kerül, és októberben költöztetik be a süldőket. Már készen van a kocaszállás, az ellető, s ehhez épül még négy, egyenként 520 férőhelyes hizlalda. A tervek szerint 1980—81-ben fejezik be az építkezést. A beruházás költsége 17,5 millió forint. Ha a sertéstartás minden egyes fázisához szükséges épület, berendezés elkészül, évente 6—8000 sertést indíthatnak útnak Kocsolá- ról, a Vörös Csillag szövetkezetből. Meglehet, a mi asztalunkra is ebből kerül ki az ebéd, a vacsora. A falak között... ...és a szabadban Épül az utónevelő
