Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
Képújság 1979. június 24. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Bécsben véget ért a szovjet—amerikai csúcstalálkozó, Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter aláírta a SALT—II megállapodást. — Deszai indiai miniszterelnök Jugoszláviába érkezett. Kedd: Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal Szófiában. — Bagdadban befejeződött Asszad szíriai és al-Bakr iraki államfő tanácskozása a két ország egyesítéséről. Szerda: Zűrzavaros helyzet Ugandában: Lule államfő lemondásáról érkeznek hírek, de Lule ezt cáfolja, Godfrey Bináisa ügyvéd személyében új elnök veszi át a hatalmat. — Az olasz képviselőházban ismét kommunistát választottak meg elnöknek, Nilde Jotti képviselőnőt. Csütörtök: A szovjet vezető testületek állásfoglalása a bécsi csúcstalálkozóról. — Managuában meggyilkoltak egy amerikai újságírót. — Plenáris ülést tartott a kínai országos népi gyűlés. Péntek: Strasbourgban összeült az úgynevezett Európai Tanács, a közös piaci országok állam- és kormányfőinek értekezlete. — Nagyszabású vasassztrájk és tüntetés Rámában. Szombat: Elhúzódik az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni vitája a nicaraguai helyzetről. — Az Egyesült Államokban ellátási nehézségeket okoz a teherautó-tulajdonosok sztrájkja. — Teheránban összetűzés volt jobb. és baloldali tüntetők között az új alkotmány tervezete körüli vita során. A hét 3 kérdése 1. Milyenek ma a SALT—II szenátusi ratifikációjának kilátásai? Amikor a SALT—II megállapodást Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter Bécsben aláírta, az ünnepélyes aktusról adott helyszíni közvetítés után az osztrák televízió megszólaltatta Kreisky kancellárt. Többek között arról is kikérte a tévériporter az osztrák kormányfő véleményét, hogy az amerikai szenátus ezek után ratifikálni fogja-e a megállapodást? Kreisky meglehetős élesen válaszolt, mondván, hogy a nemzetközi kapcsolatok lehetetlenné válnának, ha a kormányok megállapodásait a parlamentek megkérdőjeleznék... Magyar párt- és kormányküldöttség tartózkodott Bulgáriában. Képünkön: Kádár János beszédet mond a szófiai Univerziade csarnokban rendezett nagygyűlésen. (MTI-fotó — Szebellédy Géza felvétele — KS) A bécsi csúcstalálkozó során Carter elnök és az amerikai delegáció számos tagja igyekezett biztosítékokkal szolgálni, hogy a washingtoni kongresszus a könnyűnek és simának nem ígérkező Vita végén mégiscsak el fogja fogadni a SALT—II-t. A tárgyalások során jelen volt az az elnöki tanácsadó, akinek a feladata a szenátussal és a képviselőházzal a kapcsolatok fenntartása. S még valaki volt a bécsi tárgyalóasztal amerikai oldalán, akinek a szava súllyal esett a latba: Dávid Jones „négycsillagos” tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Ö a katonák véleményét fogalmazhatta meg, nemcsak a szovjet tárgyalóféllel szemben, hanem az amerikai szenátorok irányában is. A bécsi tárgyalásokat követően egyrészt Carter elnök foglal állást újra meg újra a SALT—II mellett és annak elfogadtatását sürgetve (az elnök szinte a repülőtérről sietett a Capitóliumba, hogy a kongresszus tagjait tájékoztassa és a jó irányba befolyásolja), másrészt a katonai vezetők többsége is a szovjet—amerikai megállapodás előnyös voltát bizonygatja. Természetesen az amerikai tábornokok azért is nyugodtak meg. mert Carter elnök még Bécsbe való elutazása előtt zöld fényt adott a sokat emlegetett és sokak által követelt MX-rakéták gyártásának megindításához. Washingtonban szinte napra készen számlálgatják. hány szenátor helyesli, hány ellenzi a SALT—II ratifikálását, s hogy hányán ingadoznak még. A három csoport közül az „igen” hívei vannak a legtöbben, a „nem” hívei a legkevesebben, ám számosán vannak, akik ma még nem döntöttek, de — az ő szavuk lesz a döntő. Hiszen kétharmados többség kell a ratifikáláshoz, a 100 szenátorból 67-nek kell „igen”-nel szavaznia. 2. Mit jelent Nicaraguában az amerikai politika „fájdalmas felülvizsgálata”? A nem sok híján fél évszázados uralma során a Somoza- dinasztia kezdettől végig amerikai támogatással zsákmányolhatta ki a másfél magyarországnyi közép-amerikai ország népét, harácsolhatta össze Nicaragua nemzeti vagyonának körülbelül egyharmadát. A családfő, Anastasio Somoza Amerikában végezte tanulmányait, amerikai kapcsolatai segítették ahhoz, hogy hazája politikai életében szerephez jusson. Ne feledjük, 1912. és 1937. között Nicaragua többször volt amerikai megszállás alatt, mint nem. A dinasztiaalapító halála után fiai, előbb Lius. később az eddigi diktátor. Anastasio Somoza Debayle szintén a lehető Hétfőn Bécsben Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke és Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke aláírta a hadászati fegyverek korlátozását szabályozó SALT—II szerződést. legszorosabban kötődték az Egyesült Államokhoz. Politikailag éppúgy, mint katonailag és természetesen a maguk gazdasági tevékenységét is az észak-amerikai monopóliumokkal összefonódva végezték. Mi több, még a legszemélyesebb dolgaikban is megmutatkozott Amerika-barátsá- guk, így például a mai Somozának a felesége amerikai nő volt, amikor aztán az a házasság felbontása nélkül otthagyta, akkor is új amerikai szeretőt keresett és talált is Dinorah Simpson személyében... A diktátor gyermekei mind amerikai egyetemeken tanultak, illetve a negyedik, Julio, a West Point katonai akadémián, mindaddig amíg ki nem zárták onnan. (Jelenleg Kansas City-ben pszichiátriai kezelés alatt áll, az Inter Press Service hírügynökség nicaraguai ellenzéki forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kábítószerek rabja.) Tulajdonképpen Washingtonban úgy megszokták évtizedek alatt azt, hogy Managuában, a nicaraguai fővárosban „száz százalékig megbízható” embereik vannak, hogy nem is gondoltak egy másik, az USA-val együttműködni ugyancsak kész politikai garnitúra megszervezésére vagy felnevelésére. A sandinista mozgalom, amely nevét César Agusto Sandáiéról. a 45 éve meggyilkolt népvezérről kapta, határozottan, elszántan imperialistaellenes mozgalomnak indult, a „gringo”-k, a jenkik gyűlöletének jegyében. Az a népszerű követelése, hogy Somozának és egész pereputtyának távoznia kell, a polgárság jelentős részét is a sadinisták oldalára állította, viszont ezáltal felhígult és heterogénné vált a mozgalom. Washington politikájának „fájdalmas felülvizsgálatára” kényszerült, feladva eddigi szövetségesét, Somozát. Az amerikai kormány előbb még megpróbált „közvetíteni” és valamilyen „koalíciós vezetést” létrehozni a Somoza-család egyes tagjainak és a sandinistáknak a részvételével, de ezt a katonailag mind erősebb sandinista mozgalom elutasította. Így aztán Somozáók sorsa beteljesedett, az USA pedig keresheti a lehetőségeket, a kapaszkodókat a felülkerekedő ellenzék soraiban. Időbe telik, míg talál. 3. Mit hoz Nyugat-Európának az új parlamentje? Strasbourgban. a francia Elzász fővárosában nemrég ultramodern palotát építettek az úgynevezett Európai Tanács befogadására, amely még harminc éve alakult és az európai tőkésországok amolyan tanácskozó jellegű szervezeteként működik. Ez az Európai Tanács nem sók vizet zavar... nem is nagyon érdemelte meg az óriási új székházat. Arról viszont hamar kiderült, hogy tulajdonképp más célra szánták: az új „európai parlament”, vagyis a Közös Piac kilenc országa ezután egyidejű választások alapján kijelölt képviseleti szervének a céljaira. Most június 7-én és 10-én választották meg az NSZK- ban. Francia-, Olasz- és Írországban, a Benelux-államok- ban, Dániában és Nagy-Britanniában az „európai honatyákat”. akik a hét végén vonultak be strasbourgi székházukba. Ünnepélyes kereteket akartait adni az eseményeknek, ezért aztán ugyanakkor ült össze az úgynevezett „Európai Tanács”, amely nem tévesztendő össze a 18 ország tanácskozó szervével: ez ugyanis a kilenc közös piaci ország állam- és kormányfőinek értekezletét jelöli. Évente legalább kétszer ad alkalmat ilyen közös piaci csúcstalálkozóra az „Európai Tanács” összehívása. S mert ebben a félévben a soros elnököt Franciaország adja, az „Európai Tanács” Strasbourgban kettős okból is ülésezhetett. Tovább folytatódott a nicaraguai polgárháború. A hazafias erők újabb katonai sikereket értek el és megalakították ideiglenes kormányukat (képünkön), amelyet több latinamerikai ország hadviselő félként ismert el. Az ünnepélyességen csorba esett. A Nyugat-Európára nehezedő gondok: olajválság, infláció, munkanélküliség, a válság elhúzódása, mind-mind ünneprontóan hatottak. A tény, hogy Strasbourgban a csupa üveg. csupa beton palotában majdnem ötszáz parlamenti tag szónokolhat ezután, vajmi keveset segít a gondok eloszlatásában. A kilenc állam- és kormányfő sem tudott más döntéseket hozni, mint — mondjuk — az energiatakarékosság szorgalmazását. PÄLFY JÓZSEF Befejeződött a XVIII. közgazdász-vándorgyűlés Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) rendszer jelenlegi merevsége módosításának, változtatásának szükségessége így például a nullára leírt és még használatban lévő állóeszközök többféle gondot okoznak. — Nem kéne módosítani az amortizációs kulcsokat? — tették fel a kérdést. A szakértők határozottan rámutattak arra is. hogy a szocialista vállalatok számára nem lehet minta a tőkés stratégia, mivel hazánkban a központi tervgazdálkodás az irányadó, s a KGST-együttműködés sajátos rendszere is olyan, amelyhez különleges módszerekkel alkalmazkodhatnak. A harmadik szekció ülésén különösen, de a többin is. felvetődött az információ fejlesztésének szükségessége. Növelni kell a vállalati vezetés minőségi, előremutató informáltságát. Alátámasztották azt a meggyőződést is, hogy a további előrehaladás nemcsak a vezetők, hanem a vezetettek dolga is. Az eddiginél hatékonyabban vonják be a vezetetteket a gazdálkodás, a stratégiák kidolgozásába. Ezután dr. Gyugyi János, a Tolna megyei pártbizottság titkára mondott köszönetét azért, hogy Szekszárdon tartották az ország több száz vezető közgazdászának alkotó, tapasztalatcsere tanácskozását Dr. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettesnek, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkárának zárószavaival fejeződött be a háromnapos vándorgyűlés. Június 24-26., Moszkva Ünnepi KGST-ülés A szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete fennállásának 30. évfordulójáról ünnepélyesen emlékeznek meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 33. ülésszakán, amely kedden kezdi meg munkáját Moszkvában. Az ülésszakon a tagállamokat a kormányfők által vezetett küldöttségek képviselik. A háromnapos tanácskozáson meghallgatják a végrehajtó bizottság jelentését, megtárgyalják a komplex program és a hoszú távú együttműködési célprogramok végrehajtásának eddigi eredményeit, új programokat fogadnak el a hosszú távú együttműködésről az ipari fogyasztási cikkek gyártásában és a közlekedés fejlesztésében, számos két- és többoldalú együttműködési megállapodást írnak alá. Az ülésszak idején ülést tart a KGST végrehajtó bizottsága és tervezési együttműködési bizottsága is. Megtárgyalják a tagállamok népgazdasági terveinek egyeztetésével kapcsolatos kérdéseket az 1981—85 közötti időszakra. Szó lesz az energetikai együttműködésről, így a többi között az atomerőművek fejlesztésének terveiről és a mezőgazdaság fejlesztéséről is. A tanács ülésszakának munkájában a KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján jugoszláv küldöttség is részt vesz. Megfigyelővel képviselteti magát számos ország, amelynek együttműködési megállapodása, illetve más szerződése van a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezetével. Képviselteti magát az ülésszakon az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az ENSZ több szakosított szerve is. Az ülésszak munkája várhatóan csütörtökön este ér véget. Elutasították az USA beavatkozási javaslatát Ellenállásba ütközött az Egyesült Államok nicaraguai rendezési terve az Amerikai Államok Szervezetének rendkívüli külügyminiszteri értekezletén pénteken, Washingtonban. Az Andok-egyezmény öt tagállama, valamint további nyolc latin-amerikai ország közös ellenjavaslatot terjesztett a tanácskozás elé: a már megalakult nemzeti újjáépítés kormányának elismerését követelik az AÁSZ-tól. Több más ország küldötte hangoztatta: az Egyesült Államok tervei között szereplő intervenció — az Amerika- közi békefenntartó erők kiküldése — nem fogadható el. Az ülésen Panama után Grenada is bejelentette: elismeri a nicaraguai ellenzék által létrehozott nemzeti újjáépítés kormányát. így tehát a késő esti órákban már világossá vált, hogy Washington aligha számíthat a terv elfogadásához szükséges kétharmados többségre a 27 tagú szervezetben. Managuából érkezett jelentések szerint Somoza elkeseredetten védekezik: a nemzeti gárda légiereje lakott településeket bombáz. A Vöröskereszt jelentései szerint igen sokan pusztultak el a bombázásokban és tüzérségi támadásokban. A sandinisták folytatják a gárdisták visszaszorítását. Az ország északi részén elfoglaltak két kisvárost, és előnyomulnak Rivas tartományban, a Costa Rica-i határ mentén elterülő vidéken is. Managuában is egyre több helyen jelenik meg a sandinisták zászlaja. Itt a sandinisták rakétafegyverekkel és géppuskákkal lövik a nemzeti gárda állásait. Carter Japánba utazik Carter amerikai elnök hétfőtől hivatalos látogatást tesz Tokióban, majd részt vesz a hét vezető tőkés ország csúcstalálkozóján. Carter találkozik Hirohito császárral is, ám japáni látogatásának nyilvánvalóan fontosabb része a csúcstalálkozó. Amerikai kormányforrások szerint javaslatokat terjesztenek majd a tanácskozás elé az olajbehozatal és a -fogyasztás csökkentéséről, más energiaforrások közös kifejlesztéséről. A tervek között szerepel, hogy az egymással való vetélkedés helyett hangolják össze olajvásárlási politikájukat — még ha nem is szerveznek vásárlókartellt. Cél, hogy felszámolják a „szabad” olajpiacot, ahol a versengés a szerződéses árak kétszeresére hajtja fel az olajárakat. Carter Tokió után rövid látogatást tesz Dél-Koreá- ban. Az amerikai elnök — néhány napi hawaii pihenés után — csak július 5-én érkezik vissza Washingtonba.
