Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
1979. június 23. Képújság 3 *•'" ---- ----------------------------------------S zekciókban folytatta munkáját a közgazdász-vándargyíilés Napirenden: az árpolitika, a fejlesztés, az export és a megyei teendők A XVIII. közgazdász-vándorgyűlés keretében a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó szakkönyveiből kiállítás nyílt a Babits Mihály megyei művelődési központban. A kiállítást Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese nyitotta meg. (Folytatás az 1. oldalról.) sági hatékonyság javítását kell szolgálnia. Ennek felel meg a beruházások növekedési ütemének erőteljes csökkentése. Ez nem azt jelenti, hogy a népgazdaság álloalapjai nem bővülnek. Nem arról van szó tehát, hogy a nemzeti jövedelem mérsékelt ütemű növekedését ennél is mérsékeltebben növekvő állóalapokkal kell elérni. Nem áll módunkban azonban az állóalapokat a termelésnél annyiban gyorsabb ütemben növelni, amilyen mértékben ezt az elmúlt öt-tíz évben tettük. A beruházások ágazati szerkezete lényeges változásának egyik jellemzője az energetikai célú beruházások nagyarányú növekedése. E kényszerű helyzetnek és még néhány más körülménynek törvényszerű következménye, hogy a népgazdaság más ágazataiban viszonylag kevesebbet lehet beruházni és sok ágazatnak volumenben is kevesebb lesz a beruházási lehetősége, mint amennyi az elmúlt években volt. Az eddiginél lényegesen differenciáltabban kell fejleszteni, amelyben a szelektálás elsőrendű szempontjának a gazdaságosságnak kell lennie. Ami a leépítés kérdését illeti, nem mindig jelenti egy gyár, gyártási ág, vagy egy vállalat megszüntetését; leggyakrabban a vállalatokon belül a gyártási profil megváltoztatására van szükség. Indokolatlanul sok a befejezetlen beruházás. A nagy számok törvénye alapján az összes beruházások átlagos készültségi foka mindig ötven százalék körül van. El kell érnünk, hogy néhány évig kevesebb költségösszegű beruházást kezdjünk el, mint amennyit befejezünk. A 3. szekcióban Drecin Józsefnek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének beszámolója és szóbeli kiegészítése alapján az exportorientáltság és vállalati stratégia kérdéseiről tárgyaltak a résztvevők. A magyar gazdaságirányításban, annak szocialista jellegének megfelelően, a tervszerűen kimunkált célrendszer és a nyereségnövelésben való érdekek ötvözésére tettünk kísérletet. S noha a kísérlet alapjában bevált, sok vonatkozásban még jelenleg is az útkeresés állapotában vagyunk. A mi vállalataink is egyre nagyobb figyelmet fordítanak versenyhelyzetükre, de még mindig nem elegendőt. Amikor erről beszélünk, nem a tőkés értelemben vett hatalmi pozíciók megszerzésére gondolunk. A nemzetközi versenypozíciók javítására irányuló törekvés nálunk a nemzetközi műszaki-gazdasági követelményekhez való igazodást fejezi ki, mert csak ily módon érhető el, hogy a vállalat teljesítménye a jövőben is gazdaságos tevékenység alapján bővüljön. A vállalati vezetésnek mindenekelőtt éreznie kell az egyébként tőle független környezeti tényezők hatását, de a jobb informáltságot is lehetővé kell tenni számára. A vállalati stratégia kialakítása — különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek közvetlenül is részt vesznek a külgazdasági kapcsolatokban — két alappilléren nyugszik: a piaci prognózisokon és a műszaki-gazdasági versenyfeltételek előrebecslésén. Ajánlható, hogy a közelmúltban kidolgozott műszaki-gazdasági kritériumrendszer szemléleti és gondolati rendszere legyen a szükséges elemzések vezérfonala. A megyénket legközvetlenebbül érintő vita a 4. szekció ülésén folyt, amelyen Császár József, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott előadást és szóbeli kiegészítést „Következtetések a megyei teendőkre a vándorgyűlés témái tükrében” címmel. Az 1971. évi jogosítványokkal megfelelően élve ma már a területi tanácsok egyre eredményesebben tesznek eleget feladataiknak. Ugyanakkor azonban az is tapasztalható, hogy nem mindig kellően kiforrott a gyakorlat, s éppen ezért a munkamódszer finomítására, továbbfejlesztésére van szükség. A területi munka az egységes gyakorlat irányába kell, hogy fejlődjék. Ugyanakkor, természetesen, fontos a helyi sajátosságok figyelembevétele is. Az elmúlt három év Tolna megye fejlődésében is az országoshoz hasonló eredményekkel és gondokkal járt. Az iparban a fejlődési ütem — az eredeti elképzelésekkel ellentétben — két százalékkal elmaradt a tervezettől, de így is az országos átlag fölött volt. Sajnos — az erőfeszítések ellenére — sem javultak a hatékonysági mutatók. A gyártmányféleségek száma általában nőtt. A megye iparában nem kellően tisztázott a döntésben és a megvalósításban, hogy kinek a feladata és felelőssége. Ez a megállapítás különösen a minisztériumi vállalatokra vonatkozik. A kisüzemek — kisebb fejlesztési ráforditássa.1 — nagyobb rugalmasságot mutattak. A mezőgazdasági termelés az elmúlt három év alatt nőtt, azonban kedvezőtlen jelenség, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek többségére a mennyiségi szemlélet jellemző, emiatt gyakran figyelmen kívül hagyják a jövedelmezőséget. Az építőipari vállalatoknál a rendkívül nagy jövedelmezőségi szóródás nem mindig a gazdálkodás hatékonysági különbségeit tükrözi. Nagy az olyan jellegű jövedelemdifferenciálódás, amely nem tényleges hatékonyságot, hanem a piaci helyzetből eredő különbségeket tükrözi. A továbbiakban szóba került a költségkulcs alkalmazása a különböző irányítás alá tartozó vállalatoknál, valamint az információhiány fékező hatása. Az előadások és a szóbeli kiegészítők nyomán a szekcióüléseken széles körű vita bontakozott ki. A szekcióülések tapasztalatéinak ösz- szegzésére, a vándorgyűlés munkájának értékelésére a mai záró plenáris ülésen kerül sor, délelőtt 9 órakor a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színháztermében. Anépiront A gyermekélelmezés helyzetéről tárgyalt a héten a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága. Dr. Kolombusz Lászlóné KÖJÁL-főorvos tájékoztatása alapján átfogó, Részletes képet kaptak a nőbizottság tagjai és a vitában kialakult, hogy mit tehetnek a községi népfrontbizottságok, nőbizottságok a gyermek- I élelmezés javításáért. A bölcsődéknél, a középiskoláknál és diákotthonoknál különösebb gond nincs. Ám az óvodák és általános iskolák étkeztetésénél annál több. Bár az elmúlt években javultak a tárgyi feltételek, de még mindig sok helyütt nélkülözik a szükséges technikai eszközöket, felszerelést. Ez nagymértékben befolyásolja az étrend összeállítását, lehetetlenné teszi újszerű ételek, turmixitalok készítését. A napközis konyháknak csak egyharmada felel meg a követelményeknek. Szükséges lenne, de nem lehet elválasztani az iskolai étkeztetést az óvodaitól. Az utóbbi években a vendéglátóipari vállalat is bekapcsolódott a gyermekétkeztetésbe, kezdetben sok volt a probléma, ám a gyakori ellenőrzés — segítő ellenőrzés — eredménnyel járt. Gondok ott jelentkeznek, ahoi a gyerekek járnak a vendéglátó éttermekbe és — mivel a tanári felügyeletet nem lehet biztosítani — egyéni ízlés szerint válogatják össze napi ebédjüket és a főzeléktartalmú ebédet szívesen cserélik fel palacsintára vagy süteményre. A vitában elhangzott, hogy a szülői munkaközösségek segítségét kell kérni a gyerekek figyelemmel kísérésére. Sok probléma adódik abból, hogy ahol a gyermekintézmény konyháján nagyobb arányban felnőttek is étkeznek, az ő ízlésük szerint állítiák össze az étrendet. Ez ellen is fel kell lépni. — Kedves utasaink! — hangzik a felszólítás minden valamirevaló utazáson, amikor Ikarus autóbuszban ül az ember. A GJE—01 műszaki jelzéssel ellátott mikrofonerősítőn szólnak az idegenvezetők vagy a sofőrök. Ezt a berendezést az év elejétől Tamásiban az Orion- gyáregységben gyártják. Egy üzem életében a felnőttkor akkor kezdődik, ha önálló és komoly munkát bíznak rá. Az első évek többnyire alkarészgyártással kezdődnek, részfeladatokat kell megoldani. Ez természetes. Hiszen a szakgárda kialakítása hosszú évek komoly munkája. A tamási Orion- gyáregység hasonló cipőben járt. A folyamatos és jói végzett munka azonban nekik is meghozta azt a bizonyos önálló munkát. Az Ikarus autóbuszok erősítőberendezéseinek gyártása folyamatos termelést biztosít az üzemnek. A feladatra tudatos szervezéssel készültek. Ehhez az erősítőhöz már szakképzett munkásokra van szükség. S mikor az év elején megkezdték a nullszériát — fiatalok egy csapata szakmunkásbizonyítvánnyal és jelentős .tudással állt rendelkezésre. Uj technológiákat vezettek be. megtanulták a szitanyomást, a feliratozást. Megnövekedett a minőségi követelmény is. A GELKA a helyszínen minden egyes erősítőt megvizsgál és minősít. Csak ezután kerülhet ki a gyárból a készáru. Az első szállítmányban egyetlen hibás készüléket sem találtak, a másodikban is csak egy volt rossz, de azt is még az átvétel ideje alatt kijavították. Uj gyártmány készül az Orionban, ez nemcsak a kedves utasnak ajándék, hanem a gyárnak is. hj—gk Orion, Tamási Küldemény a kedves utasnak Vezeték el és Műszerek segítenek a beállításban Indokolatlanul nagy különbségek vannak azonos technikai ellátottságú iskolai, óvodai konyhák „produktuma” között. Ugyanabban a városban az egyik iskolai konyha változatosan étkeztet, a másik étrendje egyhangú és főleg hagyományos ételeket készít. Az egyik nagyközség óvodáját tavaly márciusban és szeptemberben ellenőrizték. A havi étrend összehasonlításánál igen nagy minőségi és kalorikus különbséget tapasztaltak. Kiderült, hogy élelmezésvezető-csere történt és az új, gyakorlat és szakképzettség hiányában nem tudta a régi színvonalat tartani. A gyermekélelmezés funkciója túlnő azon, hogy tízórait, ebédet- kapjanak a napköziben. óvodában a gyerekek, elő kell segíteni a korszerű táplálkozási szokások elterjedését is. Elsősorban példával. Van már néhány ilyen intézmény a megyében, mint a dombóvári általános iskolai napközi, ahol az étrendet a legnagyobb gonddal és szakértelemmel állítják össze, ök leves helyett sokszor rostos őszibaracklét, szőlőlét, vagy almaiét adnak. A gyerekek nagyon szeretik a gyümölcslevest és a különböző turmixokat. Ez az egyetlen iskola, ahol nagy változatosságban szerepelnek a salátafélék és a főzelékeket sem készítik hagyományos módon. A népfrontaktivisták, bizottságok. sajátos eszközeikkel, módszereikkel segíthetik a helyzet javulását. Szorgalmazzák a technikai fejlesztést. felvilágosító munkával segítsék elő a korszerű étkezési szokások elterjedését, szervezzenek főzőtanfolyamokat. Segítsék elő tapasztalat- cserék szervezését a gyermekintézmények között. Szalagszerű a szerelés
