Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
A KÉPÚJSÁG 1979. június 23. A település pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de az tény, hogy hazánk egyik legrégebben lakott területei közé tartozik. Valószínű az is, hogy a honfoglalók szálláshelye volt, amire a környező pusztákon talált leletekből lehet következtetni. Az első írásos emlék 1521-ből való, mely szerint Kocsola a Héderváry család birtoka volt. Később, 1662-ben az ozorai uradalomhoz, majd pedig Simon- tornyához tartozott. 1675-ben rácokat telepítenek a pestisben elpusztult lakosság helyé. e. Mint családnév ma is gyakori a Rácz, Rácz Szabó. 1740 körül kezdődik a németek betelepítése. A község iparral nem rendelkezik, a lakosság 69,2 százaléka mezőgazdaságból él. Tizennyolc járat Sokan, naponta 184-en járnak el dolgozni Dombóvárra, Tamásiba, Dalmandra, tizenhármán viszont „kijárnak” a községbe. Négyszáznyolcvankilencen találnak munkát helyben, tanácsnál, iskolában, kereskedelemben — a termelő- szövetkezetben 328-an. — A faluból eljárók nem panaszkodhatnak a közlekedésre, ugyanis 5 óra tíz perckor indul az első busz, s azt követi még napközben tizenhét. Különös neve van ennek a két határrésznek, de ami a lényeg: igen jó ízű a legelője. Itt legeltetik az üszőket. Az utánpótlás egy része az 520 férőhelyes komplex tehenészeti telepre kerül, más részét hízóba fogják. Évente körülbelül 200 szarvasmarhát hizlalnak meg. Tavaly az egy tehénre jutó éves tejtermelés 3650 liter volt; az első félév eredményei alapján idén ez a szám 4000 körül alakul. A 1 szarvasmarhatartás sem marad a jelenlegi szinten: jövőre 300 férőhelyes növendékistállót építenek. A két 150-es istálló nem is akármilyen lesz: ragasztott favázas, egyszerű tetőszerkezettel. Ezt a típust egyelőre nemigen láthatjuk sehol: kísérleti épület. A KATEJ kezdeményezte a kísérletet, s minthogy olcsó, egyszerű és gyorsan elkészíthető a kocsolaiaknak nem kellett sokáig bizonygatni a kísérlet célszerűségét. A tárgyalások a szekszárdi, a kaposvári KPM, az UVA- TERV, a megyei tanács, a helyi tanács és a szövetkezet között egy hónapig tartottak. Pontosan ennyi idő alatt készült el a négyszáz méter hosszú Petőfi utca burkolata. Az építkezés költségéből 300 ezret a KPM, százezret a megyei tanács, kétszázezer forintot pedig a helyi szövetkezet biztosított. Május 24-e óta nem föld-, hanem aszfalt- útón közlekedhetnek a Petőfi utca lakói. Iskola, óvoda Ottjártunkkor még egy nap volt vissza a tanévből. A tanév eredményeiről, és a nyári tervekről beszélgettünk Kelemen Jenő igazgatóval. — Iskolánknak 184 tanulója van. Azt hiszem, minden magyarázatnál többet mond, hogy csak ketten buktak osztályismétlésre. Az idei nyolcadikosok közül — 18-an fejezték be tanulmányaikat — 16-an tanulnak tovább. — Vannak olyan gyerekek is, akik nyárra munkát vállaltak. Harminchatan mennek kb. két hétre a helyi termelőszövetkezetbe kukoricát címerezni. Szaktáborba 6, üdülőtáborba 35, kisdobostáborba — Balatonfenyves- Alsóra 15, Tengelicre 15, Zánkára 1, Csillebércre 1, az NDK-ba 1 tanuló megy. Az óvodában két csoportban 4 óvónő foglalkozik hetven gyerekkel. A faluban valamennyi 5. életévét betöltött gyermeket felvettek az óvodába. Számottevő eredménynek könyvelik el, hogy minden óvodás korú cigány- gyermek rendszeresen jár az óvodába. Szorgos a tagság, rugalmas a vezetés Kedves olvasóink rendszeresen találkozhatnak lapunkban azokkal a hírekkel, amelyek a kocsolai Vörös Csillag szövetkezet munkájáról szólnak. Szorgalmas, dolgos a tagság, a vezetés pedig úgy irányítja a gazdálkodást, hogy az igazodik mindenkor az ország, a lakosság igényeihez, szükségleteihez. A szövetkezet nem nagy: 2500 a szántóterület. Itt is, mint annyi más helyen, a gabona, a kukorica, a napraforgó vetésterülete a legnagyobb. A negyvenhektáros kertészetben paprika, paradicsom, uborka és sárgarépa terem. Igaz a harminc dolgozó nem túl sok hasznot állít elő, de ez nem az ő hibájuk: az árrendszer sajátosságaiból fakad. Mindenesetre februártól novemberig a kötelező munkanapot megszerezhetik. Tavaly a tagok átlagjövedelme 47 ezer forint volt, a bruttó jövedelem 30 millió, a gazdálkodási eredmény pedig 17 millió forint. Egyszóval jól gazdálkodnak a kocsolaiak: nem véletlen, hogy múlt évi gazdálkodásuk alapján elnyerték a „Kiváló Szövetkezet” címet. A szövetkezet történetében ötször fordult elő, hogy ünnepi közgyűlést hívtak össze: pontosan ennyiszer vehették át a munkájukat elismerő kitüntetést. Javul a vízellátás Egy mély furatú kútja már volt a községnek, de 1977- ben újat készítettek, 460 ezer forintért. Nemrég vásároltak nagy teljesítményű búvár- szivattyút, s még az idén megkezdik a kút bekötését hálózatra. így biztonságossá válik a lakosság vízellátása. Olcsók a házak Az 1970-es népszámláláskor a község lélekszáma 2002 volt. Jelenleg 1798. Évente elköltözik városokba — Dombóvárra, Siófokra — 6—7 család, s a környező pusztákról ugyanannyi beköltözik. Egy ió állapotban lévő régi házat 70 ezer forintért lehet vásárolni, OTP-kölcsönre. Jelenleg 6 ház áll üresen, ami gazdára vár. ... A tehenésznő - napközben Más munkarendjük van a tehenészeknek, mint más munkásembereknek. Reggel ötkor kezdődik a munkaidő első fele, és kilencig tart. Ezért, amikor tíz óra körül, megkerestük Haluza Vincénét, a kocsolai termelő- szövetkezet tehenészét már a rózsákkal befuttatott barátságos otthonában volt. — Mit csinál egy ilyen munkarenddel dolgozó tehenésznő napközben? — Mint most is láthajta, amikor hazajövök, először reggelizek. Aztán ha kedvem tartja, a kis konyhakertben teszek-veszek. S ha marad rá idő, a szőlőbe is kimegyek. Haluzáné beszélgetésünk közben elmondta, hogy szőlőből háromszáz négyszögöl van, a konyhakert pedig négyszáz négyszögöles. — Tudja nem nagy a két terület, de azért van mit csinálni napközben, persze, nem egyedül, hanem édesanyámmal és édesapámmal együtt. Aztán így munka közben hamar eljön a három óra, amikor készülődni kell a délutáni műszakba, ami fél négykor kezdődik és este hétig tart. Mire hazaérek, van nyolc óra is. — Mivel tölti az estéjét? — Legtöbbször fáradtan érek haza, s rögtön lefekszem. A tévében is csak a jobb műsorokat nézem meg. —«Mit olvasott utoljára? — Már nem is tudom. Tudja a könyvek olvasásához végképp nincs erőm és türelmem. Míg beszélgetünk a háziasszony megreggelizett. Poharakat rak az asztalra, melyek — még mielőtt tiltakozhattam volna — megtelnek „háziszőttes” vegyessel; olyan erős pálinkával, amitől az embernek torkán akad a szó. A meghívást, hogy nézzem meg a háztáji gazdaságot, szó nélkül elfogadtam. Hátul, a sertésólban három süldő heverészik, a kert pedig szép, gondozott. Szépen fejlődik benne a zöldpaprika, uborka és a többi házkörülre való. — Kell ez a fizetés mellé, hogy az ember ne szaladjon midenért a zöldségesbe — mondja beszélgetésünk végén a házigazda Több vegyesbolt is van A falu legnagyobb vegyesboltja az önkiszolgáló. Éppen áruátvételkor érkeztünk: Coca-Colát hoztak, harminc ládával. A vezetőhelyettes szerint ez a bőség kicsit megtévesztő, mert egyébként nagyon rossz az ellátás italféleségekből. A sör — melyből nem is tudni mennyit lehetne eladni — még nagyobb hiánycikk. Ugyancsak szegényes a választék töltelékáruból. Amit láttunk, igazolta a vezetőhelyettes panaszát, mert csak füstölt szalonna lógott a kampón. Az árut a Kaposvári Húskombináttól és a dombóvári vágóhídtól kapják, de a két helyről se kapnak annyit, amennyi a falu lakóinak elég lenne. Mosóporféleségekből is rossz az ellátás. A gazdagon reklámozott Tomi Starból már nem is tudják, mikor jött utoljára. A másik két vegyesbolt nem önkiszolgáló, kisebb is annál, amolyan mindenes. Van benne kenyértől kezdve cipőkrémig minden. Még zöldpaprika, káposzta, sőt uborka is. A panasz itt is ugyanaz: „Kevés az üdítő ital!” Bizony, sok elkelne belőle főleg ilyenkor, nyáron. Hiánycikkek a TÜZEP-nel Mi nincs? Kisméretű tégla, mészhidrát és kavics — ami nélkül házat építeni nem lehet. Kisméretű téglából 80 ezret kaptak az első félévben, s ahogy a telepvezető saccolja, három- százezer is elfogyott volna. Jobban keresik, mint a B—30-as blokktéglát, amiért Mohácsra, Görcsönybe kell menni az építkezőknek. Építeni tehát nem, vagy alig-alig lehet, így hát hiába van sok ajtó, ablak, csempe és vízvezetékcső. Pedig betonáru is éppen most érkezett: Varga József és Ellenberger Ferenc teherautóról emeli le a szabadtéri raktárba. Szívós növény a napraforgó A napraforgó talán azért is kapott annyi nevet, mert nincs talaj, amiben meg ne eredne, lehet aszály, lehet véget nem érő esőzés: a magja akkor is kikel. Errefelé szotyola a neve, másutt bugának, maikulkának hívják. Nem elég, hogy szabályosan „kizsarolja” a termőföldet, még a gyomirtó szerek sem igen bírnak vele. így történt ez idén a hibridkukorica-földön is. A sorközben kibújt töveket kultivátor- rai forgatták ki, ami pedig a sorokban maradt, kézzel kell kihúzgálni. Nem nehéz munka, különösen ilyenkor, eső után, könnyen ki lehet tépni a földből. Ebben a munkában az általános iskola felső tagozatosai segítenek: hétfőn, a kora délutáni órákban álltak a kukoricatábla szélére. Bizonyára könnyen megértették: ahhoz, hogy idén jó termést takarítsanak be, az ő munkájukra is szükség van. Fenyő, fenyő és fenyő Talán nincs még egy község a megyében, ahol annyi fenyőfa díszlene az utcákon, az előkertekben mint itt, Köcsögén. A vadgesztenyék a juharfák, és a bőven termő meggyfák között fekete-, és ezüstfenyők, több helyütt karcsú tuják teszik változatossá az utca képét. A fenyőfa igen szereti ezt a talajt, és éppen ezért telepítettek belőlük a hatvanas évek derekán több mint ötszáz csemetét, ami azóta szép, sudár díszfává serdült. Kocsolai magazinunkat írta és összeállította D. Varga Márta, Pordán Jánosné és Beke László. A felvételeket Gottvald Károly készítette. Munkatársaink legközelebb, június 25-én Ozorára látogatnak.
