Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 145. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. június 23., szombat. Mai számunkból A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) AUSZTRIÁBA, AUTÓVAL (7. old.) OLVASÓSZOLGALAT KÜLDEMÉNY A KEDVES UTASNAK (3. old.) Szekciókban folytatta munkáját a közgazdász-' \ Napirenden: az árpolitika, a fejlesztés, az export és a megyei teendők Tegnap szekcióülésekben folytatta munkáját a XVIII. közgazdász-vándorgyűlés. A szekciókban, az előadások és a szóbeli kiegészítések nyomán, részleteikben kerültek megvitatásra azok a kérdések, amelyeket a nyitó plenáris ülésen Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese érintett. A vitaindító előadások szövegét a Figyelő legutóbbi száma közölte, amelyekhez az előadók szóbeli kiegészítést fűztek. Az 1. szekció, amely az árpolitika kérdéseit tárgyalta meg, Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előadása és szóbeli kiegészítése alapján foglalkozott a témával. Az előadás és a kiegészítés négy alapkérdésben foglalta össze az 1980. évi árrendezés problematikáját és a vele kapcsolatos tennivalókat. Ami az értékarányos fogyasztói árrendszerre való berendezkedést illeti, a fogyasztói árak a termelői árak arányaitól csak annyiban térhetnek el, amennyiben ezt a társadalmi preferenciák és diszpreferenciák indokolttá teszik. A belföldi és külkereskedelmi árak összekapcsolása természetes folyománya annak, hogy külkereskedelemérzékeny gazdaságunkban a hatékonyságot csak a nemzetközi versenyképesség mérheti. Alapkövetelménynek kell tekinteni, hogy az árnak a racionális gazdasági döntésekben orientáló funkciója ne korlátozódjék egy árrendezési napra, hanem folyamatosan érvényben maradjon; az ár ne „öregedjen” el, az ármozgás megfelelően juttassa kifejezésre a ráfordítások, a külkereskedelmi árak és a belső piaci értékítélet változásait. A termék árának egyensúlyi árakként való működése, termékcsoportokon belüli árarányoknak a kereslet-kínálat viszonyaihoz való igazodása az ármechanizmus jelenleginél nagyobb rugalmasságát követeli. Egyetértés alakult ki a következőkben: A hatósági árak körében a maximált árformát kell uralkodóvá tenni. A lakossági áruforgalomban 1980- ban, illetve az elkövetkező 2—3 éven belül a hatósági áras forgalom részarányát 55-ről 40 százalékra kell csökkenteni. Az ipari termelői árak körében csak az alapvető energiahordozók és a villamos energia árának hatósági megkötése indokolt. Egyetértés van abban, hogy a jelenlegi ármechanizmust célszerű fenntartani a közlekedés, a hírközlés, valamint a mezőgazdaság területén. A javasolt ármechanizmus az első számú árstabilizátor- nak a termelés hatékonyságának növekedését tekinti. A fogyasztói árakban is követni kell a termelői árakban bekövetkezett változásokat, mivel a fogyasztás csak ezáltal hat vissza a termelésre. Olyan hosszú távú árrendszer kialakítására van szükség, amelynek mozgási rendje tartja karban az árrendszerünket. A 2. szekció a fejlesztés, szinttartás, visszafejlesztés kérdéseiről tárgyalt, Havas Péternek, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatójának előadása és szóbeli kiegészítése alapján. Fejlesztéspolitikánknak a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását és a gazda(Folytatás a 3. oldalon) Aratás előtt Tegnap tartották a szövetkezetben az aratás előtti gépszemlét: két John-Deer, két E—512- es, és három SZK—5-ös kombájn állt a gépudvaron, ahol a szakemberek tüzetesen megnézték: hogyan készítették elő a gépeket a betakarításra. Képünkön: a szerelők átvizsgálják a Bábolna típusú szárítót. (Kocsoláról készült magazinunk lapunk 4. oldalán található.) Szekszárdon ülésezett az OSZT Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Gemenc Szálló tanácstermében tartotta ülését az Országos Szövetkezeti Tanács. Rév Lajos OKISZ-elnök, az OSZT soros elnöke köszöntötte a testület tagjait, a vendégeket, köztük K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát és Vágó Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetőjét. Bejelentette a napirendet, megindokolva, hogy a három szövetkezeti ágazat együttműködésének tapasztalatait, problémáit azért vizsgálják meg a megyében, mert itt az országosnál nagyobb a súlya a szövetkezeti mozgalomnak és az együttműködésben is élen járnak a megye szövetkezetei, illetve szövetkezeti szövetségei. A tapasztalatok általánosíthatók. Gyerő András KISZÖV- elnök, a megyei koordinációs bizottság soros elnöke terjesztette elő a tájékoztatót a három szövetkezeti ágazat együttműködésének Tolna megyei tapasztalatairól és fűzött az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést. Mind az írásos tájékoztató, mind a koordinációs bizottság elnöki->ek szóbeli kiegészítése és a vita tükrözte, hogy a három szövetkezeti ágazat együttműködése a mozgalmi, szövetkezetpolitikai kérdések összehangolásában igen jó eredményekre vezetett. Gazdasági téren nem ilyen egyértelmű a fejlődés, bár itt is vannak jó kezdeményezések, kezdeti eredmények. A soron következő feladat a gazdasági együttműködés továbbfejlesztése. Kiemelkedő területe ennek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítése és a lakossági szolgáltatások továbbfejlesztése. valamint az árukapcsolatok növelése. Az ÁFÉSZ-ek és a mező- gazdasági tsz-ek együttműködésében különösen jó gvakor- lat alakult ki a vetőmag-, szőlő- és gyümölcsszaporító- anvagok, valamint a palántaellátás terén. Kiterjedt a tenyészsüldő-, naposcsibejuttatás, valamint a takarmányellátás segítése is. Törekednek arra, hogy mező- gazdasági felszereléssel, gépekkel lássák el a termelőket. Fontos feladatnak tartják a háztáji gazdaságok termékeinek szervezett felvásárlását. A mezőgazdasági termelést segítő kooperációban kiemelkedő az ipari és a mező- gazdasági szövetkezetek együttműködése, amely a gépek javításában, különféle anyagok beszerzésében nyilvánul meg. Az ipari szövetkezetek által szervezett vas- anyag-beszerző társulásnak már tizenkét mezőgazdasági tsz tagja. Szélesedik az ipari és a fogyasztási szövetkezetek együttműködése, amely ma már nemcsak az árukapcsolatokra terjed ki — az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi áruinak 12 százalékát az ipari szövetkezetek szállítják — hanem a szolgáltatásokra és az építőipari tevékenységre, a lakás- és az ipari szövetkezetek kapcsolatára is. Keresni kell az új lehetőségeket, új módszereket az együttműködésben, amelyek —■ mint azt Vágó József hangsúlyozta felszólalásában — erősítik a szövetkezetek szocialista jellegét. A vitában felszólalt K. Papp József is. Röviden tájékoztatta a résztvevőket a megyéről, elmondta, hogy a megye politikai és gazdasági vezetése nagyra értékeli a szövetkezetek tevékenységét és szükségesnek látja elsősorban a gazdasági tevékenységben a három ágazat együttműködésének fejlesztését. A vita alapján javaslatokat fogadott el az OSZT a szövetkezetek közti, valamint a szövetkezetek és az állami, tanácsi vállalatok közti együttműködés fejlesztésére. Ezután elfogadta az Országos Szövetkezeti Tanács a szövetkezeti lapokról készült tájékoztatást és a gyorsabb, hatékonyabb információra vonatkozó javaslatokat. Délután a Szekszárdi Szabó Szövetkezetbe, a Skála Áruházba, valamint az Aranyfürt Tsz-be látogattak az OSZT tagjai. Munkástüntetés Rómában Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Az olasz főváros 1969 óta nem látott nagyszabású tömegakció színhelye volt pénteken délelőtt. Az ország minden részéből 350 ezer vasipari dolgozó sereglett össze különvonatokon, autóbuszokon, hogy részt vegyen a szakszervezeti szövetségek által meghirdetett tüntetésen és nagygyűlésen. A fővárost a reggeli óráktól kezdve három tüntető menet szelte át: mindegyik a Szent János tér felé tartott, ahol a nagygyűlést megrendezték. A bazilika előtt felállított emelvényen ez a jelszó állt: „A 79-es kollektív szerződéssel nagyobb hatalmat a munkás- osztálynak, munkát a fiataloknak, a nőknek, fejlődést a délvidéknek”. A dolgozók megmozdulását az v egység jegyében tartották. Az akciót támogatták a kommunisták, a szocialisták és más demokratikus tömegszervezetek is. Néhány szélsőbal- oldali, trockista csoportosulás is mozgósított mellette. Luciano Lama, az Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) főtitkára a másik két szakszervezet nevében is mondott beszédében megjegyezte: amikor a vasasok Rómába jönnek, komoly politikai, gazdasági, társadalmi okuk van rá. „Nagy szociális összecsapás van kibontakozóban a munkásság és a gyárosok között. A tét az, hogy minden marad-e a régiben, vagy sikerül-e változást kikényszeríteni” — mondta. Az ellentétek kiéleződésének oka — mint mondotta — az, hogy a munkáltatók nem hajlandók teljesíteni a szakszervezeteknek azon követelését, hogy terjesszék ki ellenőrzési jogkörüket a tőkés vállalatok beruházási politikája felett; nem ruháznak be kellő mértékben; nem csökkentik a munkanélküliséget. Biszku Béla és Korom Mihály látogatásai Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken befejezte többnapos Vas megyei látogatását. Csütörtökön a REMIX szombathelyi gyárát kereste fel, pénteken a Magyar Vagon és Gépgyár szentgotthárdi gyáregységében megtekintette az üzemrészeket, majd a népgazdaság előtt álló időszerű feladatokról tartott tájékoztatót. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. Pénteken Hegyeshalmon behatóan tájékozódott a határforgalomról, a határőrség és a vámőrség munkájáról, az idegenforgalom aktuális kérdéseiről. Korom Mihály programja Győrött, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott. A gyáróriás termelési eredményeiről, fejlesztési elképzeléseiről Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát. K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának felszólalása
