Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
2 “NÉPÚJSÁG 1979. június 22. Szovjet vezető testületek állásfoglalása a bécsi csúcstalálkozóról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács. Elnöksége és a minisztertanács teljes egészében jóváhagyta Leo- nyid Brezsnyev és a szovjet küldöttség tevékenységét a bécsi csúcstalálkozón. Mint az erről csütörtökön este Moszkvában közzétett közlemény megállapítja, a szovjet vezető testületek mélységes megelégedésüket fejezték ki a találkozón elért eredményekkel és mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződésével a hadászati támadófegyverzetek korlátozásáról, valamint az ehhez fűzött jegyzőkönyvvel és egyéb okmányokkal, továbbá a szovjet—amerikai közös közleménnyel kapcsolatban. „A megállapodás ezekről a kérdésekről az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a minisztertanács hosszú és megfeszített tevékenységének, Leonyid Brezsnyev személyes hozzájárulásának eredménye” — hangoztatja a közlemény. „A bécsi találkozó fontos lépés a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi légkör egészének megjavítása terén — állapítják meg a szovjet vezető testületek. — A Bécsben aláírt dokumentumok teljes megvalósítása új lehetőségeket nyit arra, hogy megszüntessék a rakétanukleáris fegyverek készleteinek felhalmozását, biztosítsák tényleges mennyiségi és minőségi korlátozását.” A közlemény utal azokra a hasznos tárgyalásokra, airne- lydket Brezsnyev és Carter a folyamatban lévő két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban folytatott, hangsúlyozva: a SALT— II. szerződés megvalósítása arra hivatott, hogy ösztönzést adjon e tárgyalások haladéktalan és sikeres befejezéséhez. „A Szovjetunióban pozitívan értékelik azt, hogy a felek határozottan állást foglaltak az enyhülés további elmélyítése mellett. ,.A szovjet nép, amely egységesen támogatja pártunk és a szovjet kormány békepolitikáját, pozitívan értékeli a bécsi találkozó eredményeit. E politika sikere új erőt és energiát ad a szovjet embereknek a kommunista építés nagy feladatainak megoldásához” — állapítja meg végül a szovjet vezető testületek állásfoglalása. Nicaragna az AASZ napirendjén Sandinista gerillák támadásban Dél-Nlcaraguában. (Képtávírónkon érkezett) Döbbenetes képsort láthattak szerdán este az ABC- hálózat tv-híradójában az amerikai tv-nézők tízmilliói: a nicaraguai Amerika-barát diktatúra katonái agyonlőtték az ABC riporterét. Bili Stewart, a társaság 38 éves munkatársa a managuai harcokról tudósított. Vance amerikai külügyminiszter tiltakozott a Somoza- rendszernél. Bill Stewart, a meggyilkolt tv-riporter utolsó előtti tudósításában kormánya számára is megszívlelendő tanulságot vont le: „Népi háború ez — évtizedek gyűlölete halmozódott fel a Somoza-család iránt” — jelentette az ABC Nicaraguából. Csütörtökön ült össze Washingtonban az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete, hogy „politikai megoldást” keressen a nicaraguai konfliktusra. Az ülés célját Jill Schuker, az amerikai külügyminisztérium szóvivője határozta meg így szerdán, amikor a sajtó képviselőit tájékoztatta az Egyesült Államok álláspontjáról. Ugyanakkor kijelentette: „Nem zártuk ki annak lehetőségét, hogy az AÁSZ keretében Amerika-közi béke- fenntartó erőket küldjünk Nicaraguába. A végső döntés joga természetesen az Amerikai Államok Szervezetét illeti.” Az AÁSZ tanácskozásán várhatóan tovább tisztázódnak a frontok: a térség több országa már szakított a diktátorral, mások „hadviselő feleknek” ismerték el a sandinistákat, ezzel lehetőséget teremtve nemzetközi jogi támogatásukra. Több ország viszont kinyilvánította: csak Somozát hajlandó elismerni. Akadtak olyan államok is, amelyek az AÁSZ intervencióját követelik. NEW YORK Marokkó kérésére szerdán, közép-európai idő szerint 21.30-kor összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa Algéria állítólagos támadását Marokkó ellen. KUVAIT Kuvaiti kormánytisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után sajtóértekezletet tartott Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke, aki közel- keleti körútja során aznap érkezett meg a kuvaiti fővárosba. A palesztin vezető szerint az amerikai hadügyminisztérium közreműködésével Izrael újabb nagyszabású katonai hadműveletet tervez Libanon ellen. Arafat méltatta a szíriai—iraki csúcs- találkozón kedden aláírt közös politikai nyilatkozatot, amelyet újabb pozitív lépésnek nevezett a két ország egyesítésének útján. Sajtónyilatkozatában élesen elítélte a kanadai kormányt, amely a közelmúltban elhatározta, hogy Tel-. Aviv-i nagykövetségét a megszállt Jeruzsálembe költözteti. XVIII. közgazdászvándorgyűlés Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Részletesen beszélt Marjai József a minőség javításának elengedhetetlenségéről, itt hangsúlyosan említve a népgazdasági és vállalati érdek összhangjának szükségességét. A fejlesztés szelektivitása központi kérdés — mondotta —, nem lehet a fejlesztésben az egyenlősdi- nek engedni. A takarékosság tárgykörben kiemelte, hogy cserearány-helyzetünk legfőbb gondja az energiahordozókkal, az alapanyagokkal és a félkész termékekkel való gazdálkodás terén következett be. — Nem az autarchia érdekében emelek szót, de nem tartható, hogy sokkal több energiát, energiahordozót használunk fel egységnyi termék előállítására, mint nálunk gazdagabb országok — mondotta. Az elkövetkező években nem látványos termelésemelkedésre, hanem szívós, könyörtelen takarékosságra lesz szükség. Radikálisan csökkenteni kell a kárba vesző anyag és energia mennyiségét. Itt az ideje mindent átfogó, komplex energiaprogramnak, amely egész társadalmunkat mozgósítja annak megvalósítására. Előadása befejező részében Marjai József a fegyelmezett, színvonalas munkára hívta fel a figyelmet. Szabad munkaerő-tartalékaink nincsenek, csak nem kellően kihasznált anyagi és szellemi kapacitásunk. Ez legfőbb tartalékunk. Az igényességen van a hangsúly, ugyanakkor a minőségi munka kellő anyagi és erkölcsi elismerést érdemel. Végezetül szólt még az előadó a szabályozórendszer finomításának szükségességéről. Ma szekcióüléseken folytatja munkáját a közgazdász-vándorgyűlés. Uganda új államelnöke: Geofrey Binaisa Elnökváltozás Ugandában Yusuf Lule, aki állítólag szerdán lemondott Uganda államfői tisztéről, csütörtökön váratlanul kijelentette, hogy „változatlanul ő az ország törvényes elnöke”. A BBC tudósítójával telefonon közölte ezt egy enteb- bei kormányrezidenciából. Lule cáfolta, hogy szerdán lemondott volna és kijelentette : erőszakkal kényszerítették a távozásra. A Geofrey Binaisa, a „tapasztalt politikusnak” mondott új ugandai államfő, Yusuf Lule utóda, közben megnevezte kabinetje tagjait. Irán Khomeini ajatollah Qum városban, hívei körében Hatalmi központok harca tene egy haladó politika kibontakoztatására és arra, hogy érintetlenek maradjanak a forradalorft világpolitikai szempontból jelentős külpolitikai következményei. A helyzet alapvető jellegzetessége továbbra is az, hogy az országban több hatalmi központ van. Ezek közül kiemelkedően a legbefolyásosabb a Khomeini ajatollah vezetése alatt álló „Forradalmi Tanács”, amelynek tagsága mind a mai napig titkos. Ezzel a hatalmi központtal kapcsolatban számos kérdés és kétely bukkant fel, amelyekre megbízható információk hiányában igen nehéz végleges választ adni. Az alapvető probléma az, hogy Khomeini és környezete az iszlám szerepét minden jel szerint bigott módon értelmezi és hajlandóságot mutat arra, hogy teokratikus, tehát egyházi irányítású államot hozzon létre. Ez értelemszerűen azt jelentené, hogy nemcsak a baloldalt, hanem a laikus-liberális polgári erőket is kizárná a hatalom gyakorlásából. A hatalmi kérdéseken túlmenően ez egyben felveti azt a problémát is, hogy miképpen lehetséges ilyen alapon modern, a kor követelményeinek megfelelő államszervezetet létrehozni és azt irányítani. AJATOLLAHOK és Kritikusok Voltaképpen ez az a probléma, amely Khomeini gyakorlatilag még érintetlen hatalmával szemben fellépésre kényszerítette, illetve ösztönözte a más felfogású főpapokat, a polgári és baloldali ellenzék egyes csoportjait, sőt magát a kormányt is. Május dereka óta ennek a fellépésnek egész sor jele van. Az első az volt, hogy lemondott Szandzsabi külügyminiszter, a polgári liberálisnak tekinthető és a sah elleni harcban részt vevő Nemzeti Front vezetője. Ezt követően ellentét bontakoZbtt ki Khomeini és az ország másik két nagyhatalmú egyházi méltósága, Taleghani és Sariatma- dari ajatollah között. Mindketten a civil politikusok irányába nyitottabb, liberálisabb köztársaságot igényelnek, mint Khomeini, s ezen belül Taleghani ajatollah még igen szoros kapcsolatokat tart fenn az iráni politika balszárnyával is. Ezt a konfliktust követte a Nemzeti Demokratikus Front július első napjaiban kiadott' felhívása. Ez a szervezet eredetileg a Nemzeti Front balRövidesen négy hónapja lest, hogy Iránban megbukott a sah rendszere. Az a nagyfontosságú világpolitikai változás, amely a vallási köntösben jelentkező forradalmi mozgalom következménye volt, mindmáig változatlanul hat és a fordulat alapvető pozitívuma marad. Irán kivált az amerikai támaszpontrendszerből és ezzel világméretekben is jelentősen gyengítette az imperializmus harci állásait. FORRADALOMELLENES KÍSÉRLETEK Különös jelentősége van ennek azért, mert a Szovjetunióval határos országról van szó. Az iráni vezetés többször is egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az ország területén többé nem lehet helyük Szovejtunió ellen irányuló támaszpontoknak és igen nagy a valószínűsége annak, hogy Irán az ei nem kötelezett országok szervezetéhez ■ csatlakozik. Éppen a szovjet sajtó hívta fel azonban a figyelmet az utóbbi hetekben arra, hogy óriási nemzetközi és belső erők állandóan kísérleteket tesznek az iráni forradalom visszafordítására és arra, hogy a továbbra is erőteljesen vallási befolyás alatt álló tömegeket reakciós irányba befolyásolják. Ezeknek a kísérleteknek a veszélyességét az jelenti, hogy e négy hónap alatt Iránban nem sikerült olyan szilárd belpolitikai rendszert létrehozni, amely garanciát jelenszárnyát alkotta, majd abból kilépve, külön organizációt hozott létre. Meg keli állapítani, hogy ezekkel a támadásokkal szemben Khomeini és környezete mindmáig kezében tudta tartani a legfontosabb hatalmi posztokat. Ennek alapvetően az a magyarázata, hogy Khomeini továbbra is a sah uralmát megdöntő forradalmi mozgalom szimbolikus alakja és tömegtámogatása a politikailag nem tudatos, az iszlám mozgalom sodrásába került széles népi rétegekben gyakorlatilag érintetlen. MEGBÉNÍTOTT KORMÁNY Ezzel magyarázható, hogy Iránt Iszlám Köztársasággá nyilvánították anélkül, hogy e fogalom tényleges politikai tartalma ismeretes lenne. E különleges helyzet miatt késik az alkotmány létrehozása és ezért van gyakorlatilag tétlenségre kényszerítve a Bazargan által vezetett kormány is. Mindez veszélyeket hordoz, hiszen széles működési lehetőséget biztosít azoknak az erőknek, amelyek érdekeltek a forradalmi folyamat megállításában és aláaknázásá- ban. Feltehetően ezekkel a kísérletekkel kapcsolatosak azok az egymást követő fegyveres összecsapások, amelyek a hatalmas ország nemzetiségi területein kirobbantak. A kurd és türkmén nemzetiségi területek után most az arab többségű „olajtartományban”, Khuzisztánban került sor fegyveres harcra, és a nyugalmat csak ideiglenesen állította helyre a központi hatalom és az önkormányzatot követelő helyi szervezetek megállapodása. (—i—e) LAPZÁRTA BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés aláírása alkalmából. Losonczi Pál ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait ebből az alkalomból James Carter- nek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. BÉCS W. J. De Vos holland nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 207. plenáris ülését, amelyen felszólalt Fodor Zoltán nagykövet, a tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség vezetője. GENF Csütörtökön Genfben felújították az új tömegpusztító fegyverfajták és ezen belül a sugárfegyverek betiltásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat.
