Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 144. szám. ARA: 1,20 FI 1979. június 22., péntek Mai számunkból EGY ÉVVEL ELŐBB DOLGOZHATNAK A LANG ÜJ GYARRÉSZLEGÉBEN (3. old.) TÖRZSGARDISTAK — MAI SZEMMEL (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) (3. old.) ATOMEROMGÉPÍTKEZÉS Eszmék és célok közössége Rövid három napig tartott a magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai látogatása. A szófiai tartózkodás rövidsége ellenére tartalmas, hasznos megbeszélésekre adott alkalmat a két testvéri ország vezetői között. Magyarország és Bulgária kapcsolatát Kádár János és Todor Zsivkov elvtársak méltán nevezhették hagyományosnak, jónak és gyümölcsözőnek, az országokat vezető pártok viszonyát testvérinek. A bolgárok és magyarok közötti történelmi kapcsolatok ezerévesek. Ez a viszony azonban az elmúlt három és fél évtizedben új tartalommal telítődött: mind a két ország a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocialista közösség tagjaként tevékenykedik a nemzetközi életben. A szófiai út eseményei, a tárgyalásokon elfogadott dokumentumok azt bizonyítják: meg van a lehetőség arra, hogy új távlatait tárják ki az együttműködésnek. A két delegáció az 1990-es évig terjedő időszakra érvényes együttműködés alapelveit vitatta meg, s erről fogadott el dokumentumot, s aláírták az új kulturális és tudományos együttműködési egyezményt is. Bulgária és hazánk gazdasági helyzete sokban hasonló, azonosak fejlődési lehetőségeink is. Ez az oka annak, hogy mind nagyobb jelentőségre tesz szert a kooperáció, a közös gyártás, a harmadik országok piacain való együttes fellépés. Ebben az évben már 240 millió rubel értékű a magyar—bolgár árucsere, s ennek az összegnek igen jelentős százalékát a szakosítás alapján gyártott gépek teszik ki. Magyarország 250 autóbuszt szállít, s Bulgária 40 millió rubel értékű anyagmozgató gépberendezéssel látja el a magyar ipart. Együttműködésünk megfelelő alapja, hogy országaink a KGST integrációs rendszerének tagjai. Kádár János elvtárs így beszélt erről a szófiai barátsági nagygyűlésen: „Nagy erőforrásunk, hogy tevékeny részesei vagyunk a szocialista országok együttműködésének a KGST keretében, ami további új lehetőségeket nyújt gazdasági munkánk fejlesztéséhez.” A két testvéri ország vezetői többször is hangsúlyozták : minden fontos külpolitikai kérdésben teljes az egyetértés a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között. Országaink együttesen lépnek fel a szocialista közösség együttműködésének fejlesztéséért, a tőkés országokkal való enyhülés kibontakoztatásáért, szolidárisak a fejlődő országokkal és a szabadságukért küzdő nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Különös figyelmet fordítanak a katonai feszültség csökkentésére, s ezért teljes erővel támogatják a Varsói Szerződés legutóbbi kezdeményezéseit, s nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött SALT—II szerződésnek. Szocialista államaink Európa két fontos térségében helyezkednek el, de egyeztetett cselekvésük ugyanazt a célt szolgálja: kontinensünk békéjét, biztonságát. Ezért is hangsúlyozta a látogatás befejeztével kiadott közlemény, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevékenyen hozzájárulni az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A tárgyalások folyamán a két küldöttség foglalkozott a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom helyzetével is. A közlemény szerint: „A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésén.” Ez az elvi álláspont határozza meg Magyarország és Bulgária viszonyát Kínához is. A magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai látogatása ismételten aláhúzta a szocialista országok egységének és együttműködésének jelentőségét, minden bizonnyal újabb lehetőségeit tárja fel a két ország sokoldalú együttműködésének. XVIII. közgazdász-vándorgyűlés Szekszárdon Gazdaságpolitika, szabályozórendszer, a vállalati gazdálkodás hatékonysága Az idén Szekszárd ad otthont, három napra, a közgazdász-vándorgyűlésnek, amely immáron sorrendben a XVIII. A tanácskozás alaptémája a gazdaságpolitika, a szabályozórendszer, a vállalati gazdálkodás hatékonysága. A vándorgyűlés programja rendkívül gazdag, hiszen a nyitó és a záró plenáris ülésen kívül a szekcióüléseken a közgazdaság valamennyi fontosabb kérdése napirendre kerül. A nyitó plenáris ülést megelőzően K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártszékházban fogadta a vándor- gyűlés előadóit, szekcióvezetőit. Csikós-Nagy Béla megnyitja a plenáris ülést Ezután a Babits Mihály megyei művelődési központban a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó szakkönyvkiállítását nyitotta meg Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Ennek végeztével került sor a nyitó plenáris ülésre a művelődési központ színháztermében, mintegy 600 résztvevő jelenlétében. Az ülésen Csikós-Nagy Béla államtitkár, a Magyar A megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit, megyénk és Szekszárd kedves vendégeit. A továbbiakban, rövid körvonalakban, bemutatta megyénket, annak fejlődését, szólt eredményeinkről. Ismertette K. Papp József, hogy Tolna megye gazdaságában a felszabadulás előtt és még azt követően is 15—20 évig a mező- gazdaságé volt a vezető szerep, mára messzemenően megváltozott a helyzet. A Ezután Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökheKözgazdasági Társaság elnöke és K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára elnökölt. A plenáris ülést Csikós- Nagy Béla nyitotta meg, majd K. Papp József emelkedett szólásra. megye ipari termelése 1960 és 1975 között közel hatszorosára, az iparban foglalkoztatottak száma pedig a felszabadulás előtti 6900 főről 33 ezer főre emelkedett. Tájékoztatást nyújtott a megyei első titkár jelenlegi gondjainkról és feladatainkról, hangsúlyozva, hogy a folyamatban lévő fejlesztések, a jövő kilátásai a megye további dinamikus fejlődését mutatják. Végezetül eredményes munkát kívánt a vándor- gyűlés résztvevőinek. lyettese tartotta meg nagy érdeklődéssel várt beszédét. Bevezetőben a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy a párt- és állami vezetés messzemenően támaszkodik a közgazdászok munkájára, mind a kutatómunka, mind a gyakorlati élet területén. Marjai József előadását tartja Elmondta, hogy az eddigi vándorgyűlések során is mindig a komplex kérdések kerültek napirendre. A mostani, szekszárdi tanácskozásnak is ez a feladata, középpontban az üzem- és munkaszervezés, a hatékonyság, a tartalékok feltárása és a versenyképesség kérdésével. Az első kérdéscsoportban a fejlődés minőségi tényezőivel foglalkozott Marjai József, kiemelve, hogy a hatékonyság áll a középpont-, ban. Hangoztatta: az egészséges gazdasági szabályozás elválaszthatatlanul hozzátartozik a reális gazdaság- politikához. Kiemelte az előadó, hogy a szükségesnél lassabban oldódnak a gazdasági életünkben fellelhető feszültségek, nem alakult ki elég erős gazdasági törekvés a minőség javítására, a hatékonyság növelésére, a takarékosságra és a nemzetközi versenyképesség javítására. Amikor a mezőgazdaságot ért idei veszteségekről szólt Marjai József, elmondta, hogy ezeknek a gondoknak egy részét át kell vállalniok más ágazatoknak. VI. ötéves tervünk fő feladatául a gazdasági egyensúly helyreállítását és megszilárdítását jelölte meg. Minden gazdasági tevékenységünket ennek kell alárendelni. Alapvető céljaink nem változtak, legfeljebb a gazdasági gyakorlatban lesz módosulás. Az intenzifiká- lást minden eddigi elképzelésnél gyorsabban, és minél kisebb anyagi ráfordítással kell megoldani. Előtérben az ember áll, szorgalmával, tehetségével. Tervszerű és ésszerű szervezésre van szükség, okos célok érdekében. A gazdasági folyamatok középpontjában az ember van — hangsúlyozta az előadó. — Ha erről megfeledkezünk, akkor az óhatatlanul pazarláshoz vezet. Különösen megszívlelendő ez, K. Papp József üdvözlő beszéde Marjai József beszéde amikor eszközeink szegéZsúfolásig telt a művelődési központi színházterme nyesebbek lettek. (Folytatás a 2. oldalon.)
